Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-28 / 281. szám

Helyzetkép a munkavédelemről VIZSGALAT termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban Mennyire ismerik, s hogyan hajtják végre a munkavé­delmi rendelkezéseuet; egyáltalában milyen az embervéde­lem helyzete a mezőgazdaságban? E fontos kérdésekre keres­tek választ ügyészek, szakszervezeti és tanácsi szakemberek. A vizsgálódások színhelye:15 termelőszövetkezet és 5 álllami gazdaság. Elöljáróban, summá-.hatóan csak annyit: egyetlen szövetkezet és állami gazdaság nem akadt, ahol megnyugta­tóan rendben találtak volna mindent, Modvczőtlcii szimpt óvnák kapják meg büntetésüket. A felelősségrevonástól még oly esetekben is „tartózkodnak”, mikor felsőbb szervek sürgetik a felelősök megbüntetését. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi bi­zottsága rendszeresen vizsgál­ja a szövetkezetekben a mun­kavédelem helyzetét. A szak- szervezeti vizsgálatok azonban nem eléggé értékelőek és el- lenőrzőek, megelégednek a részkérdések vizsgálatával. Nagymértékben szilárdulna, javulna a helyzet, ha a mun* kavédelmi felügyelők élhetné­nek a szövetkezetekben is bír­ságolási jogukkal. Egyelőre azonban a jogszabályok erre lehetőséget nem biztosítanak. Zsebbevágő statisztika Az állam! gazdaságok mun­kavédelmi helyzete a termelő- szövetkezetekéhez képest „mintaszerű”. Ám süllyed a mérleg nyelve, ha szervezett­ségüket, adottságaikat és lehe­tőségeiket súlyozzuk. Az állami gazdaságok igaz­gatósága figyelemmel kíséri a baleseti statisztika alakulását, s ezt megköveteli az igazgatók, tói is. Az igazgatók tovább há­rítják a feladatot az egységve­zetőkre, s azok még lejjebb, A heves Sorolhatnánk a negatív pél­dákat, de végezetül idézzük a hevesiek helyes módszerét. A Hevesi Állami Gazdaság gép­járművezetői „munkavédelmi ellenőrzőkönyvecskét” kapnak. A könyvecskében 3 betétlap van. Szabálysértés vagy mú­még lejjebb. Továbbítják a fe­nyegetéseket is (prémium­megvonás, fegyelmi stb.) S a hullám egyik parttól a másik partig terjed, mind nagyobb és nagyobb erősségekkel. A Heves megyei Főügyészség összefoglaló tájékoztatója szil­vásvárad! példával illusztrálja a megállapításokat: az itteni igazgató rendkívül szigorú át­iratban hívta fel a vezető be­osztású dolgozókat az első ne gyedévi balesetnövekedésre Azóta az eredmény „csodála­tosan” változott: a másodil negyedévben nem történi pgyetűen üzemi baleset sem De: jelentősen megnőtt as ..otthoni” balesetek száma Egyszerűen megváltoztatták s „minősítést”. így javult a ba leseti statisztika, ám klneli van szüksége ilven „javítások­ra”. Csakis azoknak, akiknek a baleset-csökkenés prémiumoi jelent! Másutt, például a Füzesabo­nyi Állami Gazdaságban, s baleset-csökkentés más hatá­sos módszerét alkalmazzák, Egy bizonyos időn túl (ha nem jelentik idejében a történteket a dolgozók) a balesetet már eleve nem nyilvánítják üzemi­nek. Általános tapasztalatként szűrték le azt is, hogy o bale­sete’« okainak kivizsgálása igen felületes. Uralkodó a szubjektivizmus. A gazdaságok vezetői hajlamosak arra, hogy a balesetekért egyedül a dol­gozókat okolják. A Csányi Ál­lami Gazdaságnál például a nem üzeminek nyilvánított baleseteiméi „bebiztosítják” magukat: felgyógyúlása után a sérülttel nyilatkozatot íratnak alá, amelyben elismeri, hogy a balesetet saját vigyázatlansá­ga okozta. > ii pél«la lasztás esetén a betétlapokat bevonják, s megfelelő szank­ciókat alkalmaznak Ipl. újabb munkavédelmi oktatást rendel­nek el). Ha valamelyik gép- járművezető mindhárom betét lapját elveszti — bizonyos idő­re a vezetéstől is eltiltják. Egészséges munkahely = egészséges munkás. Nem be­szélhetünk embervédelemről anélkül, hogy ne gondoskod­junk a „beteg munkahelyek” gyógyításáról, a biztonságos és egészséges munkakörülmények megteremtéséről, az ártalmak és veszélyhelyzetek megszünte­téséről, felszámolásáról. A megvizsgált 15 termelőszövet­kezetben ennek a gondosko­dásnak kevéss jelét találták. A biztonságos és egészséges mun­kakörülmények tervszerű javí­tására például csak 6 szövet­kezetben gondoltak, s ott is rosszul. Készítettek ugyan in­tézkedési tervet, de minden megalapozottság nélkül: nem mérték fel a munka- és egész­ségvédelmi hiányosságokat, s így a meglévő bajok orvoslá­sára intézkedést nem is ter­veztek. Az intézkedési tervek csak formális feladatokat jelöltek: védőruhák beszerzése, bizton­sági szemlék megtartása stb. Amilyen a biztonsági meg­bízott, olvan a munkavédelmi helyzet. Rossz vezérkar irá­nyításával a legjobb hadsereg is csatát veszíthet. Nos, a vizs­gált tsz-ek biztonsági megbí­zottai közül csak kevesen fe­lölnek meg a kívánalmaknak: mindössze hétnek van megfe­lelő vizsgája, a többiek csak olyan ismeretekkel rendelkez­nek, ami régóta felfrissítésre szorul. Sok helyen körültekin­tés nélkül adták a fontos meg­bízatást, olyan embereket je­löltek a biztonsági megbízott tisztére, akiknek korábban is volt már elég tennivalójuk. A legkirívóbb rélda a hatvani L enin Tsz-ből való: a szövet­kezet 5000 holdon gazdálkodik, van 320 tagja és 200 alkalma­zottja; gépi felszereltségük 11 teherautó és 32 traktor, évi termelési értékük 40 millió fo­rint. Lenne hát bőven dolga a biztonsági megbízottnak. Ám a feladatok ellátására képtelen, mert egy személyben a nö- vénvterrnesztés mezőgazdár-n, , gépüzemi vezető, gépkocsi elő- ■ adó és tűzrendészet felelős Is. . Sajnálatos tapaszta’ata volt . a vizsgálat részt vevőinek: a szövetkezetek „vezérkara” nem ismeri a munkavédelem­mel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket, a legfonto­sabb jonszabálvokról nincs tu­domásuk. Ezzel s nem mássa] magyarázható a felmért álla­pot: nem törődnek a munka- védelmi oktatással, a biztonsá­gi szemlék megtartásával, s a balesetek nyilvántartása, az okok felderítése, a kivizsgálá­sok körülményei teljesen meg bizhatatlanok. „ti sérült előadása szerint történt.» Vizsgálták a munkavédelmi szabályok megszegésének oka­it, következményeit is. A bal­eseti jegyzőkönyvek többnyire a figyelmetlenséget jelölik ok­ként, n§gy általánosságban azonban az a jellemző, hogy semmi okot nem jelölnek. A zagyvaszántói Aranykalász Tsz-ben találták azt a baleseti okmányt, amelyre a baleset oka rovathoz azt írták be fur­csa rövidséggel: „a sérült elő­adása szerint történt---” A hatvani Lenin Tsz-ben 7 baleset történt az év első felé­ben. A baleseti jegyzőkönyve­ket azonban hiába keresték, azokat nem találták. Másutt a baleset megtörténte után 10—20 nappal ültek le, hogy a jegyző­könyveket elkészítsék. 145 bal­eset közül csak 66-ot találtak olyat, amelvnek jegyzőkönyvét aránylag időben — egy napon belül — készítették el. A szövetkezetek nem ba jlód­nak a baleset okainak, körül­ményeinek felderítésével, s így ^rmészetesen a felelősök sem Sxéngondoh — a tél előtt TAVASSZAL ÉS A NYÁRON annyi szén volt a TÜZÉP te­lepeken, hogy alig fértek tőle. Eőleg a városokban egyre több háztartás és ipari üzem tér át a gáz- és olajfűtésre. Nem tudták eladni és túlságosan drága volt a rózsaszentmárto- ni. a gyöngyösi és a szarvas­kői gyengébb minőségű szén, ezekben a bányákban az Idén megszüntették a termelést. Az utóbbi években főleg szarvaskői szénnel látták el Egert és közvetlen környékét. Milyen intézkedések történtek, hogyan látják el szénnel Egert, amióta megszűnt a szarvaskői bánya? Mónosbélben új szénkiadót építettek, a szénszállító szala­gokat meghosszabbították, 20 tonnás mérleget szereltek és új a szénbunker. Mindez több mint egymillió forintba került és az egercsehi bányából egé­szen jó minőségű, mosott és osztályozott szén érkezik Mó- nosbélbe. Innen az AKÖV gépkocsijai szállítják közvet­lenül a megrendelőkhöz a cse­hi szenet. Ennek kalóriája mintegy ezer kalóriával ma­gasabb az elmúlt években vá­sárolható sznvaskői szénnél. Elégedettek a vásárlók? Mlinkó Tibor, egri Tízeshonvéd utca 12. szám alatti lakosnak éppen akkor szállítottak a sze­net, amikor náluk jártunk. A minőséggel és az árral elége­dettek is, ezt egybehangzóan tanúsíthatják mindazok, akik a megrendelt szenet megkap­ták. Mégis, sok az elégedetlenke­dő ember. Azok zúgolódnak, akik ezekben a napokban so­káig állnak sorba a TÜZÉP megrendelő irodájában, aztán nyolc-tíz napig kénytelenek Várni, amíg a megvásárolt szenet házhoz szállítják. Gyöngyösön és Hatvanban még az egrinél is rosszabb a helyzet. Az utóbbi hónapok­ban sok fölös'eges szenük volt, több bánya termelését leállí­tották, most a tél elején meg máris nehézségek jelentkez­nek. Ügy véljük, nyugtalanító ellentmondás ez. Mi az oka és hozyan lehetne ezen segíteni? MINDIG IS ŐSSZEL és té­len vásárolták a tüzelőt. Az elmúlt években rövid és eny­he telünk volt, ezen felül min­denki hallott arról, hegy sok a szén. annyi a felesleg, hogy több bányát megszüntettek. Ennek az lett a következmé­nye, hogy novemberig sokkal kevesebben vásároltak szenet mint a korábbi években. Most. hogy beköszöntött a hidegebb idő. hirtelen megnőtt az igény, a telepekről elfogytak a kész­letek. Éves átlagban elegendő sze­net tudnak adni a bányák de a hirtelen jelentkező és kiug­ró igényekhez nem tudnak al­kalmazkodni,. Ha kemény és hosszú tél lesz, növelni kell a széntermelést, a gépek jobb kihasználásával, esetleg Ideig­lenesen létszámnöveléssel. Mindenképpen javítani kell a téli szénellátást, de a távo­labbi bányákból és a külföld­ről történő beszerzés jelentős többletköltségekkel jár. Tavasszal és ősszel a bányák csökkentett mértékben termel­nek. a TÜZÉP telepeken sok vagon szén porlik el. télen pe­dig sok költségtöbbletet vál­lal az ország, mégis ellátási nehézségekkel küszködünk. A szénfogyasztás különbségeit nem tudják tárolni sem a bá­nyák, sem a TÜZÉP telepek, de a téli tüzelő nagvobb ré­szét tárolni tudja a lakosság. AZ IDEI TEL és az elmúlt évek tapasztalatai is azt iga­zolják, hogy a népgazdaság és a lakosság is jól jár, ha egyen­letesen elosztva vásároljuk a tüzelőt. Ehhez kevés a bizta­tó szó, miért ne lehetne erre ösztönözni az embereket? A cél érdekében miért ne lehet­ne növelni a tüzelő-hitelutal- ványok számát és legalább kí­sérletképpen tavasztól őszig miért ne lehetne olcsóbban adni a tüzelőt? Meg kellene próbálni! A helyes anyagi ösz­tönzés bizonyára egyenlete­sebbé tenné a vásárlást. így télre nem is kellene több szén. mert jóval kevesebb lenne a vevő. Dr. Fazekas László Naponta kvsetebb esz új Vüsesiicskoz A műszer mögött Hugli Sándor, az UVATERV dolgozója Pályaválasztás APA A FIÁHOZ: — Tehát író akarsz lenni, kisfiam? Jó, legyél író. Nem kell hozzá más, csak tehet­ség, aztán papír és ceruza. Továbbá tökéletesen ismer­ned kell a nyelvet, amelyen írsz, és az embereket, akik között élsz... Aztán világot kell teremtened: emberekkel, növényekkel, állatokkal, csil­lagokkal és a hetedik napon sem pihenhetsz meg, meri hátha éppen akkor fog eszed­be jutni valami... De lehet, hogy nem jut eszedbe semmi, és akkor órák hosszat nézel majd magad elé üveges te­kintettel, miközben egyik ci­garettáról a másikra gyúj­tasz... A te világod tulajdonkép­pen a körülötted levő világ, és mégis egészen más, mert a tied. Ahhoz, hogy világot alkothass magadnak, ismer­ned kell az embereket, a nö­vényeket, az állatokat, a csil­lagokat... Figyelsz rám?... Tudnod kell, mire vágynak az emberek, tudnod kell, mi­kor mennek inni az állatok és hogyan hívják a párju­kat. tudnod kell a csillagok nevét, a világegyetem rend­jét... De ez még semmi... Meg kell fogalmaznod a vi­lágodat és pontosan, nagyon pontosan kell fogalmaznod. . Az élet és halál titkai sem maradhatnak titkok előtted, de nem fordulhatsz senki­írod őket a papírra? De csak akkor, ha helyesen teszed őket egymás mellé... Figyelsz rám? Én itt kibeszélem a tüdőmet és te nem figyelsz... Egy írónak tudnia kell, mit eszik az eszkimó, hogyan gyújtott rá egy lord a pipá­jára a XVHl. században, és hez segítségért: neked kell megfejtened e titkokat, telje­sen egyedül, az íróasztalod mellett, az üres kéziratpapir fölé hajolva.,. Csodálatos mesterség ez. fiacskám... Tudod, hogy a szavak muzsikálnak, ha le­milyen az imádott nő szeme, ha mérges... S aztán gondolj arra is, hogy azt o gondo­latot. amely a fejedben mo­toszkál, trillióféleképpen le­het leírni, de a sok változat közül csak egy tökéletes, és azt az egy, egyetlenegy mon­datot neked kell megtalál­nod,,. Az előbb azt mondtam, hogy a szavaknak muzsiká­juk van, ez igaz, de ugyan­akkor színük és súlyuk is van, és eszerint is csoporto­sítani kell őket, legalábbis annak, aki csak egy kicsit is igényes. Van mondat, amely­ből kard lesz és van, ame­lyikből símogatás. Van olyan mondat, amelyik olyan ne­héz, mint a vasmacska és le­horgonyoz a szivekben, az agyakban, aztán van olyan mondat is, amely könnyít, mint a pillangó. Tőled függ. hogy melyiket Választod, csak tőled. Hidd el nehéz, felelős­ségteljes munlca ez... Azt kérded, van-e köny- nyebb út is? Van. Ha be­iratkozol a Színház- és Film­művészeti Főiskola filmren­dezői tanszakára, akkor azon­nal fogsz tudni írni. mihelyt elvégezted az iskolát. Tudsz majd Írni vlgiátékot, tragé­diát, vagy amit akarsz. Ezt nevezik szerzői filmnek vagyis amikor a rendező nem­csak rendezi, de Írja is a fV- met. Nos, melyiket válasz­tod? F1Ű AZ APÁHOZ: — Azt hiszem, ostya sik' leszek. Mikes György ' Alaposan rákapcsoltok a munkára Visonta építői. Hiá­ba, már csak néhány hét van hátra az esztendőbő', s az év végi számadáson a visontalak is emelt, fővel szeretnének részt venni. Annál is inkább igyekeznek maradéktalanul eleget tenni a hátralevő felada­toknak, mert az elte t tíz hó­nap alatt egyenletesen, terv szerint dolgoztak, s a szél’ eredményeket senk; sem akar­ja utolsó „fordulókban” el­rontani. A „díszletek” szinte napon­kint változnak a munkahe­lyeken. A több mint 40 mi Ilié forintos beruházással épülő keresztáramú vízhűtőrend­szernek amely a 200-as tur- b'na hűlését végzi majd, a - tervek szerint csak 1968. de­cember 12-ére ke’l elkészülnie de ha a továbbiakban is olyaT szervezetten és lendü ette megy építése mint eddig, ak­kor hónapokkal előbb sor ke­rülhet az átadás-átvételre. A szakmabelieknek is érde­kesség a hűtőrendszer felépí­tése: a hét méter 10 centis át­mérőjű, kör alakú betongyűrűk két sorban épülnék, egy-egy sor hosszúsága 320 méter lesz, A sorokat cellákra osztják, egy cellában hat gyűrű épül. Az '•pítkezés kivitelezése az ÉVM 22. számú Állami Építőipari Vállalat. A 200 méter magas kémény szomszédságában több tonnás berendezéseket emelnek a ma­gasba az ország egyik egna- gyobb „óriásával”, a BK 1000-es szovjet gyártmányú daruval: szerelik a 100 mega­wattos kazánház kazánjait. A szerelők „időben vannak”, ha a tél vagy más, előre nem lát­ható problémák nem zavarják meg a munkájukat, akkor ha­táridőre összeszerelik a be­rendezéseket. Néhány lépéssel arrébb már a 200 megawattos kazánház Is pül. Ássák az alapokat, sze­relik a 35 méter magas vas- nilléreket. Az ember igencsak eltörpül a hatalmas lábak me lett, ped'g még csak 15 méteresek. A munkát precíz műszerekkel irányítják, el­lenőrzik. Milliméteres eltéré­sek sem lehetnek... Ahogy telnek, fogynak a napok, úgy válnak valóra a tervek, az elképae'ések Vlson- tán. Az építők mindennap kö­zelebb jutnak az új Visontó­hoz... | — k — blWÜSM 3 1967. november 28., kedd Termelőszövetkezeteinkben és az állami gazdaságokban a munkavédelem helyzete cseppet sem megnyugtató. A szövet­kezetekben kialakulatlan a munkavédelem szervezete; az ál­lami gazdaságokban inkább a könnyebb utat járják, s admi­nisztratív eszközökkel igyekeznek a balesetek eVen küzdeni. A munkavédelem a munkás védelmét jelenti. Emberek vé­delmét. S itt csak a tettek számítanak, azok a gyakorlati lépések, amelyek haszna csak egyet jelenthet: emberek biz­tonságát, testi épségét, életét... p. n-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents