Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-26 / 280. szám

Fél a gyerek... Az iskolában gyakran talál. Anyunk olyan gyermekkel, aki léd a sötét szobában, este nem mer egyedül kimenni az udvar­ra, de a lakásban sem marad mívesen egyedül. Van olyan felnőtt, aki őszintén bevallja, ő maga is ismerte a gyerme­keknek ezt a furcsa, szorongó félelmét, de a felnőttek beteg­sége helytelenül próbálja „bá­torságra” nevelni a gyereket. Miért féd a gyerek? A ma­gyarázat sokszor egészen egy­szerű. Társaságban sokszor mesélnek el egymásnak kísér­teties történeteket a felnőttek, régi históriákat bolyongó szel­lemekről. a szekrény reccsené- séről, amely szerencsétlensé­get jelzett és míg maguk jót derülnek rajta, nem veszik észre, hogy a körülöttük lá- batlankodó gyermek elrémül tőle. A gyerek, aki eddig sém­imtől se félt, megijed ha az est csöndjében megreccsen egy bútor. Félelemre nevelnek a különböző meséik is. Akármi­lyen okos apró kis csemeténk, ne meséljünk nekik a vasorrú bábáról, amely megeszi a gye­rekeket. boszorkányokról, sár­kányokról. A kisgyermek még nem érti meg, hogy csak mese. Korunkban rohamléptekkel rohan előre a technika, > a te­levízió elénk tárja a nagy vi­lág eseményeit. És a krimiket. A gyerekek, sajnos, válogatás nélkül végignézhetik a fan­tasztikus gyilkosságokról szóló filmeket, drámákat és ez egyál­talán nincs rájuk jó hatással. Mindenki emlékezhet a Bel- phegorra, melynek bemutatása idején az óvodákban, az isko­lában egész sor rémült gyerek mondta el őszintén, hogy na­gyon fél Belphegortól. Ami a felnőtteknek szinte természetes, esetleg elnézően mosolyognak rajta, attól a gyermek fél. Felesleges „bor- zolgatni” a gyermek idegeit a krimikkel. Alaposan válogas­suk meg, mit nézhet végig a gyerek, gondoljuk át. mit me­sélünk e' előtte. De ellenőriz­zük olvasmányait is. A helye­sen nevelt, egészséges gyermek nem fél. De ha minden szülői gondoskodás ellenére azt ta­pasztaljuk, hogy nem mer ki­lépni a sötét előszobába, soha se erőszakosan és durván pró­báljuk meggyőzni, hogy nincs félnivalója. Sok-sok szeretet­tel és tapintattal kell rávezet­ni a gyermeket arra, hogy a félelemre semmi oka. A. L-né Áz atomenergia diadaiútja A budapesti kelenföldi lakótc’epen állandó lakberende- Zési kiállítást ny’iottak, ahol a látogatók azonnal szaktaná­csot is kaphatnak lakberendezési problémáik megoldásához. Az ötlet igen dicséretre méltó, hiszen a laliásban egészen másképpen hatnak a berendezési tárgyak, mint az üzlet­ben. Receptek Túróval töltött zsemle: 4 db zsemlye tetejét levág­juk, belsejét kiszedjük, és tej­be áztatjuk, majd keverőtálba tesszük. Hozzápaszírozunk 15 dkg friss tehéntúrót, megszór­juk 5 dkg vaníliás cukorral, egy kevés reszelt citromhéj­jal ízesítjük, teszünk még be­le egy tojás sárgáját, 2 dkg bú­zadarát és a tojás fehérjéi habbá verve. Az egészet jól összekeverjük, megtöltjük vele a négy zsem'ét, majd tetejüket visszatéve megvajazott tűzál­ló tálba vagy zománclábaská- ba tesszük. 2 dl tejbe elkeve­rünk 3 dkg porcukrot, 1 tojás sárgáját és ráöntjük a zsem­lékre. Középmeleg sütőben sütjük. Zsírban sült túrósszeletkék: 30 dkg száraz tehéntúrót át­paszírozunk, hozzákeverünk 5 dkg olvasztott vajat, 1 dl tej­felt, 15 dkg lisztet, 3 tojás sár­gáját és gyengén megsózzuk. Végül beletesszük a három tojás keményre felvert habját. Meglisztezett deszkán kis sze­letkéket formá’unk, s bő forró zsírban mind a két oldalán pi­rosra sütjük. a un Hepp és pelerin — Csizma és bőrharisnya SHvatos mini szövetruha, fiatal leányoknak. Lezajlottak a divatbemuta­tók, ahol a tervezők diploma­tikusan közölték: „minden di­vatos”, azaz nyugodtan hord­hatjuk a tavalyi hoimikat. A divattudósító azonban nem nyugodhat bele, hogy fel ne derítse a valóban új érdekes­ségeket. Hazánkban körülbelül öt-hat tervezőiroda, illetve divatsza­lon irányítja a divatot. Vala­mennyinek megvan a közön­sége. A párzsi divathatás évente leginkább a Különlegességi Női Divatszalon kollekciójá­ban jelentkezik. Francia anya­gokból dolgozik, s minden be­mutatón meglepi közönségét va'ami érdekességgel. Az őszi öltözékei közül a nadrágvuha okozott meglepetést. A szövet­ruhákat nem szoknyával, ha­nem bő nadrágokkal készítet­te. őszi felsőkabát helyett a keppet ajánlja szövettel szőr- mével bélelve. A ruhák öve derékon, a kabátoknál a dra- rvi hátul a lapockán van. A kosztümök, kabátok díszítésé­re nagyon sok nemes szőrmét használ s alkalmi ruhái olya­nok, mintha színes fóliába cso­magolták volna a manekene- ket Áz OKISZ LABOR terve­zőgárdája elsőként lépett do­bogóra az őszi-téli kollekció­val. Fiatal leányoknak sok nadrágkosztümöt, a sportosan öltözködőknek bőr-, antilop, illetve műbökabátokat tervez­tek. Érdekesek voltak a kosz­tümökhöz bemutatott, hosszú szárú, puha bőrcsizmák, ame­lyek bőrharisnya látszatát kel­tették. Színeik: a piros, a cik­lámen, a zöld és a fekete na­gyon szép árnyalatokban. S míg a Külön'egességi Női Di­vatszalon modelljeihez csak kevesen jutnak hozzá, addig az OKISZ LABOR legújabb kollekciójának divatalbumát megkapja minden ruházati kisipari szövetkezet, ennek alapján a vidékiek is megren­delhetik, a nekik tetsző, a leg­újabb divat jegyében készített ruhákat. A Ruházati Mintatervező kollekciója zárta a divatbemu­tatók sorát. Szépek a sportos trapéz sziluettű kosztümök: a kabát nagyzssbes, váilapos, fémgombos és öves részlet­megoldásokkal készültek, a szoknya pedig szemben hólos. nadrágszoknya jellegű. Az öl­tözéket nagy szélű .mexikói” kalappal teszik te'je&sé. Euró­pa divatjában a ruhák is jel­zik a jövő évi nagy eseményt, a mexikói olimpiát, s a divat- tervezők figyelme az ország né­pi öltözködése és a díszítő mo­tívumai felé fordult. A Női- és Gyermekruha Nagykereskedelmi Vállalat ru­haszériákban, olcsón ö'tözteti a dolgozó nőket. A magyar tervezők által jónak tartott sziluett megtartásával alkal- mazkodn'a keli a konfekció­gyártás lehetőségeihez. Most, ■ 'gy-egv alapruhát színben és apró díszítő elemekke' egyéni­vé variál: a mintegy 130 mo? delit felvonultató bemutatóju­kon ezt örömmel állapítot­tuk meg. Azonos szabású tra­péz vonalú, díszítés nélküli szövetruhát mutattak be zöld, rózsaszín, drapp, mustár, vilá­gos- és sötétkék, valamint fe­kete színben. A ruhák alig ha­sonlítottak egymáshoz, mert színes sállal, szőrmr-gaílérral A sének betojárszki atomerőmű. A vezérlőasztala. „tüzelő"-anyag behelyezés üzembe a leguniverzálisabb reaktort, a BFSZ-t. Ez utóbbi a nagykapacitású atomenerge­tikai reaktorok fizikai tulaj­donságainak vizsgálatára szol­gál. Megoldották a magfizikai tu­domány elvi jelentőségű, bo­nyolult problémáit, meghatá­rozták az atomenergetika fej­lődésének új irányát. Az egyik legfontosabb kísér­leti berendezést a BR—5 ku­tató-mérnöki reaktort 1958- ban helyezték üzembe. Ezen a reaktoron végzett kutatások tették lehetővé a nagyteljesít­ményű reaktorok építését. lyozta. hogy nem rendelkeztek megfelelő mennyiségű édes­vízzel. Most a BN—350. típusú atomerőmű segítségével ez a probléma is megoldódd, a ter„ vek szerint itt hatalmas feilő- désnek indul a vas- és a fém­kohászat, az olaj- és a vegy­ipar, valamint a műtrágyagyár­tás. A Szovjetunióban nagy pers­pektívája van az atomenergia felhasználásának, különösen az energ:ahordozókban szegény vidékeken. D. Pinhaszik a műszaki (tudományok kandidátusa Több ólomra van szükség A hétköznapi életben egyre ritkábban találkozunk ólom­mal, a műanyagok, valamint egyéb anyagféleségek terjedé se következtében a technika sok területéről is kiszorult. Eb­ből arra kellene következtet­nünk, hogy a világ ólomfo­gyasztása évről évre csökken, ám a statisztikai adatok en­nek éppen az ellenkezőjéről tanúskodnak. A gépkocsigyár­tásban (akkumulátorok, csapá­gyak) és a kábel-gyártásban ugyanis még ma sem nélkü­lözhető e nehézfém, márpedig mindkét iparág rohamosan fejlődik. Sőt, a jövőben az ólomfelhaszntálás még >ováb­rnyo nélkül a Cambridge-i egyetemen olyan készüléket alkottak, amely kiküszöböli a ma hasz­nálatos katód-fénycsöveket. Az új készülék alakja és súlya olyan, hogy a falra akasztha­tó, akár egy festmény. Két éve fogla’koznak az újszerű tv-ve­vővel. Mostanában készült el az első kísérleti példány, amely alkalmas lesz a sorozat- gyártásra. Végleges elkészü te még két évet vesz igénybe. A készülék súlya alig fél kiló és fekete-fehér, illetve színes ké­pek közvetítésére is alkalmas. Az újfajta készülék — tömeg- gyártása után — ál'ítólag je­lentékenyen olcsóbb lesz, mint a ma használatos készülékek. Technika a Egy német cég szabadalmaz­tatta a fürdőkádba helyezhető, a masszázst helyettesítő be­rendezést. Egy ventillátor le­vegőt fúvat a fürdőkád alján e'helyezett sűrűn lyukacsos gum'pámába. A lyukakon ki­áramló levegő a fölötte fürdő­tó növekedésével kell számol, ni, hiszen az atomerőművek­ben egyelőre pótolhatatlan sze­repet tölt be. Egyre inkább előtérbe kerülnek a villamos meghajtású gépkocsik is, ame­lyek ma még ólomakkumulá­torokból merítik az energiát. Atomlámpa — utcák, repiiiöierek megvilágítására Helmut Danzer német mér­nök érdekes találmánya a nemrég bemutatott úgyneve­zett atomlámpa, amely hat évig tartó kutatómunka, szá­mos megfonto'ás, változtatás után most már véglegesnek tekinthető. Az atomlámpa ve­szélytelen — Danzer vélemé­nye szerint — és 12—20 évig üzemképes. A törésbiztos ólom­üveggolyó belsejében az atommáglya világító hulladék- darabkái árandó fényt biztosí­tanak, s a hulladékdarabkák életképességétől függ a lámoa üzemképessége. Karbantartás­ra nincs szüksége, és a felta­láló szerint különösen utcák, repülőterek és más olyan te­rületek megvi ágítására alkal­mas ahol az elektromos veze­tékek felszerelése drága lenne, mert az áramfosyasztók mesz- sze esnek egymástól. Jelenle­gi formájában az atomlámpa éjjé'—nappal ég, azonban kap­csoló beépítése —, ha egyelő­re bonyolult is — lehetséges. A bonyolultságot az okozza, hogy a sugárzó anyagot ebben az esetben el kell választani a világító anyagtól. fürdők áriban ző testét kellemesen végigdör­zsöli, részben vízsugarakkal, részben levegőbuborékokkal. Frissíti és élénkíti a vérkerin­gést. jótékony hatású az ide­gekre. Hálózati árammal mű­ködik, s fogyasztása viszony­lag kicsi. Maxi, amelyet vita fogadott. (MTI-fotók — Bara- J. felvételei) tarka gyöngysort-al, fekete dísztűvel, művirággal díszítve úgy variálták, hogy csak a konferanszié árulta el az azo­nosságot. Milyen divatújdonságokat hozott 67 ősze? Ä pelerint, amelvet átmeneti kabát he­lyett ajánlanak; a nad rágós kosztüm viseletét, ősszel és té­len, leányok részére; a „mexi­kói” stílusú kosztümöket és ingruhákat; a puha prémmel dúsan díszlett télikabátokat — csizmával. Divatos anyag a bársony, a brokát, a csipke, a prémezés és a gyón gyö zés. ___ Kovács Margit A Szovjetunióban egy sor kí­sérleti reaktort helyeztek üzembe, ahol ellenőrizték a gyorsneutronok főbb tulajdon­ságait. Ezek a kutatások még 1950-ben elkezdődtek. 1955 év elején helyezték üzembe a BR—1. típusú reaktort, ame­lyet egy év múlva a BR—2. követett. 1961-ben helyezték Ilyen erőmű a Sevcsenko vám* mellett épülő BN—350. aton»- erőmű. 150 ezer kw villamos energiát szolgáltat majd, amelynek egy részét a tenger­víz sótalanítására használják fel. Naponta 120 ezer köbméter édesvizet fog „termelni”. En­nek a gazdag vidéknek a kiak­názását hosszú ideig akadá­Az 1961-es — jubileumi — ben a Szovjetunió ipará- ; iák történetében új energia- i iorrá6 — az atomenergia — a í jelentőségének megfelelő he- ! lyet érte éL A két és fél évig tartó rendkívüli kísérlet véget < ért. a Novovoronyezsi Atom- ! erőmű első blokkja kiállta a ' próbát. Az atomenergiával mű- 1 ködő „energiagyár” ipari kö­rülmények között üzemel. Azóta, hogy 12 esztendeje — a világon először — Obinszk- ban üzembe helyezték az atomenergiával működő vil- lanyerőművet, a Szovjetunió­ban több, hatalmas erőmű építését kezdték meg. 1964-ben például egyszerre két atom­erőművet — az uráli belojársz- kit és a novovoronyezKit — he­lyeztek üzembe. Mindkét erő­műben további új reaktorok építése — szerelése — folyik, s ez lehetővé teszi a kapacitá­suk további növelését. A különböző típusú atom­erőművek többsége azonos el­ven működik, a láncreakciót „lassú”, vagy-B „hő” neutro­nok tartják fenn. Az ilyen láncreakciók eseté­ben csak a nagy költséggel elő­állítható urán 235 izotóp alkal­mazható. Az urán 238 izotóp ezekben az atomerőművekben csak meddőnek számít, mivel alig vesz részt a láncreakció­ban. Ezért végső soron a villa- mosenergia-termelésben a ki­bányászott természetes urán­nak csak kis részét használják fél. Ha továbbra is így működ­nének a berendezések az ipari célokra felhasználható urán­tartalékok 15—20 év alatt ki­merülnének. i A tudósok most hatékonyabb 1 módszert fedeztek fel a tér- i mészetes urán felhasználására 1 az energiatermelésben. Nem is 1 olyan régen, új irányzat kéz- I dődött az atomerőművek ter­vezésében, mely szerint az < urán ,.tüzelő”-anyagban rejlő i energiát gyorsneutronok se- , gítségével szabadítják fel. A gyorsneutronokkal üzeme­lő reaktorokat létrehozó tudó­sok és mérnökök legyőzték a 1 természet által támasztott aka- \ dályökat Az aktív zónát az j urán 238 vastag rétegével és beriilium tükörrel vették kö- 1 rül. A gyorsneutronok a plutó- 1 n&ummal, vagy az urán 235-tel i üzemelő zónákból kikerülve, az urán 238 burkolatba fúródnak. , Egyrészüket elnyelik az in­aktív fém atommagjai, a meg­maradó rész mintegy átszűrve a berilliumtükörbe ütközik, majd onnan visszaverődik. A visszafelé haladó neutronok egy részét is elnyeli az urán 238 réteg, de más részük eléri az aktív zónát, és ily módon fenntartják a láncreakciót. A jó hatásfok természetesen magával vonja az üzemköltsé­gek jelentős csökkenését. Az utóbbi években mindinkább megerősödött az a vélemény, hogy a fő helyet az energiater­melésben végső soron a gyors- neutronokkal üzemelő atom­erőművek foglalják el. Ezen, az újnak mondható területen intenzív kutatások foivnak a Szovjetunóban, USA-ban, Angliában és Franciaország­ban. T? — képei A tv-készü'ékek tökéletesí- j tésére való törekvések során <

Next

/
Thumbnails
Contents