Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-26 / 280. szám

"Mi n vevőnek nincs rá pénze — 150 traktort sok gép, öntözőberendezés kínálja magái — A mezőgazdaság ellátásának sikerei és buktatói 1967-ben A megyeszékhely városrészben nagy sű telephelyei és raktárai van­nak a Mezőgazdasági Ellátó Vállalatnak, amelyet AGRO- KER néven ismernek szerte a megyében. E nagy kiterjedésű telepeken alig lehet mozogni a sok géptől, traktortól s a gyanútlan szemlélő örömmel mondaná rá erre a látványra: végre nagy válaszék áll a ter­melőszövetkezetek, állami gaz­daságok rendelkezésére, a leg­különbözőbb mezőgazdasági gépekből, műtrágyából, alkat­részekből, növényvédőszerek­ből. Ám aki közelebbről megis­merkedik a vállalat ez évi eredményeivel korántsem tud glédába állított másfél száz traktor és sok-sok munkagép láttán, amelyet valószínűleg egész télen ót itt fognak he- vertetni felhasználatlanul, mi­közben a termelőszövetkeze­tekben égetően szükség lenne rájuk, j Választék a kombájntól a kiskapáig tíhaméri vá? A bank azt Javasolta, rak­kiterjedé- tározza tavaszig az AGRO- KER, aztán vigyék ki a terme­lőszövetkezetekbe. Ez kétszeres szállítást jelentene, nem kis mennyiségnél; éppen 36 700 tonnánál. Amit ha rögtön a termelőszövetkezetbe vinnének sokkal olcsóbb lenne, nem be­szélve arról, hogy biztosabb is, ha ott tárolják, hiszen a janu­ári, februári esetleges — és nagyon valószínű — rossz idő­járás megakadályozhatja hogy időben kijuthasson a műtrágya a földekre. Rögtön adódott a Javaslat: miért nem köt az AGROKER tárolási szerződést a szövetke­zetekkel? Akkor rögtön oda- és gondjaival, szállíthatnák a nagy súlyú ra- lelkesedni a kományokat A válasz: mert a termelőszö­vetkezeteknek nincs rá pén­ze, hitele, hogy most meg­vegye a nitrogént, amelvet csak tavasszal használnak fel. Ezek szerint tehát hozzák a nagy mennyiségű műtrágyát Kazincbarcikáról Gyöngyösre, Egerbe, Egerből elszállítják a télen — ha tudják — a terme­lőszövetkezetekbe, mert az AGROKER kapott hitelt a vá­sárlásra, de a szövetkezetek nem. Hogy az ebből fakadó több­letköltségekért ki vállalja a fe­lelősséget...? Erre még sehon­nan sem sikerült választ kap­ni. ' A telephelyek képe azt mu­tatja, igen óokféle gép, alkat­rész, műszaki, hengerelt áru, ruha és faanyag áll itt a me­zőgazda’ ág. üzemek rendelke­zésére. Mindezek után érthető volt Joó Imre igazgató megál­lapítása, miszerint az idén volt a legjobb ellátás, kezdve a kombájnoktól a kiskapáig, a traktortól az alkatrészekig, amelyek 40 ezer féle változat­ban találhatók meg az AGRO­KER raktáraiban. S ebből az óriási mennyiségből az idén alig 1G0—200 féle cikk hiány­zott Az is átmenetileg. Ügy vélik, hogy az ő hibájukból igen keveset álltak a gépek az idén. Ezért alkalmazták az éj­szakai, vasárnapi ügyeletet is. Így a termelőszövetkezetek a csúcsmunkák idején minden időben beszerezhették a szük­séges alkatrészeket Szépén alakult a vállalat tervteljesítése hiszen ez év­ben növényvédőszerből, mű­trágyából 100 millió forint ér­tékűt adtak el. Gépekből, al­katrészekből és más árukból éppen kétszer annyit. Jó ke­reskedőknek bizonyultak tehát ezzel a 300 milliós forgalom­mal. Szállítás kétszer? Kockázatos pedig az ő üzle­tük. Mert ki tudná előre meg­jósolni, milyen idő várható, mikor jelentkezik a peronosz- póra, vagy más növényi beteg­ség s ehhez mennyi védekező szer szükséges? Van ugyanis, amikor 14 permetezéshez kell anyagot biztosítani s van ami­kor - mint az idén is — fele is megjárja. Nagy a dilemma; most milyen igényre készülje­nek fel. A maximálisra, vagy minimálisra? Ha több védeke­zőszert vesznek és nincs rá szükség, ott marad raktáron és a bank máris jelentkezik a büntetőkamattal. Ha keveseb­bet vesznek, a termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok nem tudnak megfelelően vé­dekezni és hatalmas kár ke­letkezik a szőlőkben, gyümöl­csösökben. szántóföldeken. Ne­héz tehát dönteni, s ezt a dön­tést még inkább nehezíti a je­lenleg érvényben levő hitelpo­litika. amely a minimális kész­let beszerzésére „ösztönzi” a vállalatot. Ennél is nagyobb gond jelentkezett most a nit rogén műtrágya szállításánál. Az első az, hogy a maximális hat mázsa helyett csak 1 má­zsa 75 kilót tudnak biztosítani katasztrális holdanként, a má­sodik gond szintén súlyos, a termelőszövetkezetek nem kapnak hitelt arra, hogv már most átvegvék és tárolják a jövő évi szükségletet. Mit lehet tenni? A gvár folyamatosan termel i és az AGROKER két teher­autója folyamatosan szállítja «Kazincbarcikáról az értékes 'üyagot. Most az a kérdés, ho­A traktorok — Lgerben telelnek Rögtön hozzálük, kénv- szerűséf. iől teieiac-k Rt. A vál­lalat telepein rr.k.t előbb em­lít etiuk, K.3 trat'or áll hóna­pok óta és áll !.:i g hónapokig, ha r.' tr. •örtér.ik valami intéz­kedés talán szükség rá ;1 ószuvelkezctek ben ? áehpcy.’.xV.i. Hiszen emiatt al.mosott az őszi munka, miaU szenvednek hiányt a té­li sráíiUáse-k s van ol>an ter­melőszövetkezet, amely rögtön tíset is venue ezekből a becso­magolt traktorokból... ha hi­telt kapna rá. De hitel nincs, pénz sincs, így aztán a 13 mil­lió forintot érő traktorok va­lószínű, Itt telelnek ki Eger­ben, valamint az a sok munka­gép is, amelynek értékét szin­tén csak milliókban mérhet­jük. Nagyon edgondolkodtató, hogy az elmúlt évben 80 traktorral többet adtak el a termelőszövetkezeteknek, ál­lami gazdaságoknak, mint az idén. És százzal több pótko­csit. amelyből most is 134 vé­szeli át a telet eladatlanul az AGROKER telepén. A hatalmas értékek nem­csak traktorok és pótkocsik formájában hevernek a tele­peken. három és félmillió fo­rintot érő öntözőberendezés is itt van glédába állítva, amely­ből az idén is alig vásároltak, pediR aszályos év volt. Nem­különben vetőgépek, ekék. bo­ronák (igaz. ezeknek a minő­sége ellen több kifogás érke­zett) növényvédőszerek és egyéb műszaki berendezések, amelyek hasznosak, kelendőek lennének.., — Ha a termelőszövetkeze­tek kapnak hitelt a traktorok­ra. munkagépekre, egyéb be­rendezésekre egy hét alatt el tudjuk adni valamennyit, — mondják a vállalat vezetői... Különben itt érik meg a ta­vaszt. Es az a szomorú, hogy ez sem rajtunk, sem a ter­melőszövetkezeteken nem mú­lik, hiszen mi kereskedők va­gyunk, el akarjuk adni eze­ket a gépeket. A szövetkeze­tek is szívesen megvásárolnák, mert nagyon kellenek a gé­pek, de egyelőre sem saját erejükből nem tudják meg­venni, sem hitelt nem kapnak rá. Ügy tűnik, mintha ezzel az „ördögi kör” bezárulna. Ám a szövetkezetek még nem ad­ták fel a reményt, hogy utat nyissanak ebből a körből cs az AGROKER telephelyein fel­használatlanul álló traktorok, munkagépek, berendezések ezen az úton — amelynek hi­tel a neve — még az idén el­jussanak hozzájuk, ahol na­gyon várják és nagyon jól fel tudnák használni ezt a több tízmilliós értéket. Kovács Endre Útközben •. • Fiatal házaspár utazott « fülkében. Az asszonyka ter­hes volt, s láthatóan igen rosszul érezte magát. — Dőljön csak le biztatta az egyik utas. Kél utas nézett be a fül­kébe. s az egyik arrogáns hangon felszólította az asz- szonyt, hogy üljön fel, mert ő itt akar helyetfoglalnl. Mással szemben talán nem engedte volna meg ezt a hangot. A házaspár azonban cigány volt — Egyszer az anyámnak nem adtak át egy helyet, az­óta én az istennek sem ke­gyelmezek — jelentette ki. A sarokban utazó idős bá­csi felállt: — Nézze, uram ha magá­nak nem jelent semmit egy beteg asszony, én szívesen átadom a helyem. Kis csend lett. Aztán a kardoskodó férfi szó nélkül odébbállt. A cigányasszony pedig fekete, láztól csillogó szemének pillantásával há­lásan simogatta meg az idős ember hófehér haját... K. G. A mongol nép ünnepe Negyvenhárom évvel ezelőtt, 1924. november 20-án kiáltotta ki Mongólia Nagy Népi Hurálja a Mongol Népköztársaságot. A mongol nép 1921-ben, a lenini for­radalom egyik örököseként felkelt idegen elnyomói el­len és kivívta függetlenségét, szabadságát Hittől kezdve a világ népei nagy érdeklődéssel fi­gyelték. mi történik az új államban. Ez volt a kérdés: sikerű.'-e a mongol népnek felemelnie országát a legsö­tétebb feudalizmusból — átugorva a kapital zmust is — a szocializmusba? Jogos volt a kétely, hiszen Mongólia gazdaságilag, műszaki ag végletesen elmaradott volt. Rá­adásul a társadalmi elmaradottság sem kedvezett a for­radalmi erők gyors érvényesülésének. Mongólia népe — a Szovjetunió sokolda’ú, test­véri támogatásával — legyőzte a legyőzhetetlennek lát­szó nehézségeket. Letelepedtek az egvkori nomád pász­torok. írástudó, mind magasabb fokon kulturálódó nép­pé fej’ődött a mongol nép. Városokat alapított, ipari köz­pontokat létesített, fejlesztette gazdasági életének min­den szektorát. Kivirágzóit tudománya, művészete, s alig valamivel több. mint egy emberöltő alatt v'rágzó or­szággá vált. Fejlődő mezőgazdasága van. jövedemező állattenyésztéssel, és sokrétű speciális iparral rendelke­zik. Ez az egykor oly végtelenül elmaradott ország a szocialista országok testvéri segítségéve’ rohamos lép­tekkel a haladó nemzetek közé emelkedett. A mai Mon­gólia mindenütt ott van, ahol a békét védik, ahol a társa da !rrv haladás ügyét, a népek barátságát és haladá­sát szolgálják. F. M. Hasznosítják az értékes vidéki gyógyvizeket Az Egészségügyi Miniszté- tőségek felmérését tűzte napi­rium, központi gyógyhelyi, rendre. Ilyen lehetőségek van- üdülőhelyi és gyógyfürdőheiyl nak többek között Komárom- bizottsága — miután az idén ban Mosonmngyaróvarott a fővárosi gyógyvizekkel kap­csolatos időszerű kérdéseket y ött ^ különösen Rába­igyekezett feltárni —, most az sömjénen. Ezeket a kérdése- értékes vidéki gyógyvizek két tűzte a bizottság hasznosítására kínálkozó lehe- nek napirendjére. Lesz elegendő zöldség és gyümölcs 510 vagon árut tároltak — Járult a minőség Hiánycikk a fokhagyma Vége a nyárnak, amikor a zöldségféléig eh-ben, gyümöl­csökben kedvére válogathatott mindenki. Jönnek a hideg, té­li napok s a háziasszonyokat fogai koz tat ja a kérdés; vajon az elkövetkezendő hónapokban mit lehet majd kapni a piaco­kon, lesz-e elegendő zöldség, burgonya s ha igen, milyen áron lehet majd vásárolni? Kérdésüket így továbbítot­tuk Patkó Józsefhez a MÉK elnökéhez: Hogyan alakult az idén megyénkben a zöldség, gyü­mölcs felvásárlás, milyen lesz a téli, koratavaszl hó­napokban az ellátás s mi­képpen alakulnak a jövő évi szerződés kötések ? — Az idén megyénkben mintegy 6400 vagon burgonya, zöldség és gyümölcs felvásár­lását terveztük. A várható fel­vásárlás azonban körülbelül hatszáz vagonnal kevesebb lesz a tervezettnél, amit elsősorban az aszályos időjárás és a sző­lőérés időszakában bekövetke- ziett esőzés okozott. Ebinek el­lenére 2796 vágom árut exvor- t ál tunk, illetve exportálunk, jelentős mennyiségű árut küldtünk más megyék ellátá­sára és ipari feldolgozásra s mintegy 1800 vagon zöldséget, gyümölcsöt hoztunk, illetve hozunk megyénkben forgalom­ba a lakosság ellátására. — Elegendő lesz-e az a mennyiség? — Az elmúlt hónapokban sikerült megfelelően elláini a lakosságot. Igaz néhány cikk­ből — éppen az aszályos Időjá­rás miatt — kevesebbet tud­... . tunk csak biztosítani, mint ülései-: amilyen az igény volt, de ez I csak kisebb zökkenőkét oko­zott. A téli és koratavaszi el­látásról szólva elmondhatom, hogy eddig mintegy 540 vagon árut tároltunk. Burgonyából, vöröshagymából, téli almából elegendő mennyiség áll rendeU kezesünkre. Sárgarépából gyökérből ugyan nem volt jó a termés de a meglévő áru­készlet fedezi a szükséglétét. Fejeskáposzta kevés termett az idén. éppen ezért mintegy 30 vagon importárunk érke­zett. hogy ebből is kellő meny- nyiség álljon a lakosság ren­delkezésére. Kelkáposzta van elég, nem lesz belőle hiány. Egyetlen komoly hiánycikkünk — a fokhagyma. Eddig import­ból sem sikerült szerezni s a meglévő szerény mennyiség aliglia fedezi a szükségletet. Helyette a fokhagvmaport ajánlhatjuk a háziasszonyok­nak. — Milyen lesz a télen és tavasszal a zöldségfélék ára? — Azt tudnám válaszolni, hogy nagyjából hasonló az el­múlt évihez. Az álmánál — a jó termés következtében — valószínűleg alacsonyabb lesz az átlagár, sárgarépánál, gyö­kérnél, fejeskábosztánál ki­sebb emelkedésre lehet szá­mítani. A burgonya ára ha­sonló lesz a tavalyihoz, a fok­hagyma ára viszont már ed­dig is jelentősen emelkedett. — Milyen újdonságokat hoznak forgalomba? — Talán azzal kezdeném, hogy az idén az elmúlt évihez kép>est jobb minőségű árukkal jelentkeztünk. A választék is nagyobb volt, jelenleg is több­fajta burgonyát árusítunk. Új­donság, hogy a télen többféle savanyúságot árusítunk a pia­cokon s nemcsak üvegekben, hanem kimérve is. Az egri piacon megpróbálkoznunk a gyógynövények, például a ka­milla, hársfatea, csipkebogyó árusításával is. Az Idén elő­ször, teljes egészében a MÉK látja el fenyőfával karácsony­ra a boltokat, piacokat, eladó­helyeket. Mintegy 20 ezer mé­ter fenyőt vásárolunk s adunk el. Az igényeknek megfelelően főképpen kis és középméretű fákat hozunk forgalomba. — Miképpen alakulnak a jövő évre szóló szerződéskö­tések? — Az elmúlt évekhez hason­lóan lövőre is mintegy hat­ezer vagon zöldség, gyümölcs, burgonya felvásárlása várha­tó megyénkben. A szerződés­kötéseket megkezdtük, a MÉK eddig 3200, a Hungarofruct pe­dig' 1200 vagon árura kötött szerződést a termelőszövetke­zetekkel. A megye két ter­melőszövetkezeti területi szö­vetségével egyeztettük elkép­zeléseinket s a szövetségek ajánlják a közös gazdaságok­nak a közösen kialakított szer­ződésmintát. Természetesen a helyi adottságoknak megfe­lelően az egyes közös gazda­ságok meg módosítanak a szerződéskötéseknél. Az úi gazdasági mechanizmus rugal­masabb üzletkötéseket igényel s mi szeretnénk ezt megvaló­sítani. A jövő évben a M ÉK szervezetét a munkaerőgazdál­kodást is igyekszünk a iegész- szerűbben kialakítani. Ügy gondolom, hogy jó együttmű­ködésünk a termelőszövetkeze­tekkel meghozza eredményét, s jövőre is biztosítani tudjuk a mcgfJ‘e'ő árumennyiséget. — Mégegyszer szeretném el­mondani. hogy a lakosság téli, koratavaszi ellátása az alap­vető cikkekből biztosítva lesz, s igyekszünk munkánkat úgy irányítani, hogy a következő években is jó eredményeket érjünk el — ígérte Patkó Jó­zsef, a MÉK elnöke, (K. L.) Vita a bervai munkásjáratról A MÁV Miskolci Igazgató­sága nem akarja megnosz- szabbítani a beivai munkás­járat szerződését, a Heves megyei Szállítási Bizottság leguébbi ülésén azt a javas­latot terjesztette elő, hogy 1963. január 1-től szüntessék meg az Eger—Berva közötti személyforgalmat, a szállí­tást végezze az" AKÜV. Mivel indokolja álláspont­ját a MÁV Igazgatóság? Sa­ját szempontúkból nyomós érveket igyekszenek felsora­koztatni. Közlésük szerint évente 4.2 millió forintba ke­rül a bervai vasúti járat fenntartása és ebből nem egészen egymillió forintot térítenek a dolgozók és a vállalat, tehát évente 3.2 millió forint a MÁV ráfize­tése. Ezenkívül szűk, elavult az egri vasútállomás, feltét­lenül szükség van arra a sínpárra, ahol a bervai sze­relvény áll. Azzal is érvel­tek, hogy ma már Miskolc és Diósgyőr között is autóbu­szokkal bonyolítják le a sze­mélyforgalmat. Meg teremtették-g annak feltételeit, hogy egy hónap múlva autóbusszal közle­kedhessek a Finomszerel- vénygyár minden dolgozója? Eddig. 1350 bervai dolgozó utazott vasúton munkahelyé­re, ebből az első műszakra mintegy 800 és jövőre növel­ni akarják a létszámot. Te­hát 8—10 csuklós autóbusz kellene. Ez nincs meg és teljesen bizonytalan, hogy mikorra szerezhető be. De az utat is szélesíteni kellene, előbb meg kell oldani Eger belváros áriak forgalmát, mert a jelenlegi és a várha­tó járműforgí lomhoz még újabb 8—10 csuklós busz rendkívüli balesetveszélyt és aligha leküzdhető forgalmi akadályokat jelentene. Nincs megfelelő bizonyí­ték arra hogy valóban 3.2 millió forint a bervai Járat ■ráfizetése és ez kevesebb lesz-e, ha autóbusszal utaz­nak az emberek? Viszont az tény, hogy a vasútvonal ren­delkezésre áll, de autó!;,' szokat most kellene vásáré, ni és az útkorszerűsítés töb! millió (míoUm kerülne. Mit jelentene a bervai dolgozóknak, ha vasút he­lyett autóbusszal utaznának? A tihaméri állomásról 15.40 a havi bérlet, a buszért 52 forintot kell fizetni. Miért ilyen nagy a különbözet? Azért, mert egy korábbi rendelkezés szerint a vasúti közlekedéshez fizethet hoz­zájárulást a vállalat, de a helyi autóbuszjárat költsé­geihez nem. Ma még nem ismeretes a következő évi busz- és vas­úti tarifa. Éppen ezért a bervai járat ügyében most még nem dönthet sem a MÁV igazgatóság, sem az AKÖV, sem a szállítási bi­zottság Ügy véljük hogy a munkások érdekeinek és a helyi vezetők véleményénél, figyelembe vételével a Köz­lekedés- és Po3ttV'gyi Mi­nisztérium i’letékes ebben a kérdésben. De a bervai vas­úti járatot csak akkor szün­tethetik meg, ha az autc- buszközlekedés feltételeit előbb megteremtik. r.k Ügy látszik, az utóbbi időben öregszem: kezdek emlékezni. ★ Megnéztem magam a tükörben: hát elén ronda pofa. Mit szerethetnek ezen az embe­rek? Aztán megnyugodtam: nem is szeret­nek. Egyidőben azért voltam ideges, mert megint önéletrajzot kel’éti írnom. Mi lehet velem? Most azért vagyok ideges, mert megint nem kell önéletrajzot írnom. Mi lehet velem? ★ Amikor elhatároztam, hogy felnőtt leszek még nem tudtam, hogy ez bizony nem gye­rekjáték. ★ A házasság olyan, mintha eav pompás vi­rágoskertből hazavihetsz egyetlen szálat. Na és, ha lopod azt az egy szálat... ★ A fiatalság titkát megtaláltam. Csak még nem fejtettem meg.

Next

/
Thumbnails
Contents