Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-26 / 280. szám

A kar ön háborút...? .'Emberek, akik elgázolt vagy vízbeíúlt gyermek teteme mel­lett álltatok, akik egy é’eten át nem tudjátok elfeledni az állványzatról lezuhant kőmű­ves homlokát, akik nem tud­tok be'enyugodni abba, hogy a titokét nemző nemzedék meghal, és nem tudtok bele­nyugodni abba, hogy a gyer­mekek is meghalnak — gon­doljatok a háborúra. Gondol­jatok a háborúra és küzdjetek legdrágább kincsünkért, az életért, a békéért, a mézillatú csöndért, könyvtártermek áhí­tatáért, a zavartalan munkáért, mindennapi sorsunk békessé­géért, nyuga’máért. Lenni vagy nem lenni! A hamleti kérdés immár az egész efnberi nem viszonylatában követel választ Nem egy-két ember, hanem az emberiség léte forog kockán. 'Karl Jaspers könyvéből ol­vastam részleteket nemrég, az a töm bombáról és az emberiség jövőjének összefüggéseiről. Napjainkban technikailag Ie- faétővé vált a földi élet teljes mégse mm is í bése — írja a né­met filozófus. Az emberiséget —*v történelme során — több kataklizma sújtotta. Eddig mindegyiket tú’élte. Most azon­ban totális pusztulás fenyegeti. Jaspers nem szeretne hamis regényeket és bizalmat éb­reszteni. Tudatosítani kell — vallja — o teljes veszélyt, mert csak ez a könyörtelen szembe­sítés adhatja meg az ösztönzést mind a hibás reagálások fel­számolására, mind a helyes magatartás kialakítására. Nincs szükség sem optimizmusra, sem pesszimizmusra — egy’k sem alkalmas a célravezető megoldáshoz. Jaspers riasztása, jóslatai nem túlzottak. Azok a nagy tudósok, akik fele’ősnek érzik magukat a tudomány műszak: alkalmazásáért, egyáltalán nem próbálják megnyugtatni állásfoglalásaikban a közvé'e- jnényt. Gondoljunk csak a; amerikai Paul'ng alarmírozc adataira az atomkísérletek ha­tásáról. Valamennyien, a leg illetékesebbek, az új Mene te- kelt ismétlik. /Vvastam Ehrenburg visz "" szaemlékezéseit Jolio ffwrie-ről. A nagy fizikus adót A hallás csodálatos élményét örökítette meg a fotós, azt a pillanatot, amikor egy szinte teljesen süketnéma kislány az orvostudomány és a technika ügyes készülékének se­gítségével eiöször hallott életeben. s elkezdte formálni a hangokat. A fotó elnyerté a Foto- amatörök Világszövetségének „1967. Nemzetközi Foto Amatőr-Mester” díját. SKANZENT A JANICSÁR UTCÁBA! Mentsük meg Eger népi építészeti emlékeit Egernek egyik nevezetessé­ge az itt található sok értékes történeti, művészeti emlék: a műemlékek kiterjedt sora. A nagyszabású alkotások meg­győzően hirdetik Eger egyko­ri kultúráját, gazdagságát, a török idők után mind jobbá, mozgalmasabbá váló életet. Am tekintsünk messzebbre a belvárosi utcáktól, terektől. Egerben parasztságnak, a kül­telkeik egyszerűbb embereinek is vannak emlékei: az ő régi lakóházaik, munkahelyeik, ezek felszerelése, berendezése ugyancsak a múlt sok érde­kességét tárhatja élénk. A hóstyák kincsei mindig kis fülkével, amelyet szentek szobrával, vagy ké­pével töltötték ki. A vértelek helyenként lekontyolt tetővel, a homlokzat síkja elé is ki­ugró tetőcsúccsal jelent meg. Az ablakok, ajtók és az orom­fai nyílásai a XVIII. század­ban mindig jellegzetes barokk keretezést kaptak. A ház ud­vari részén kő-, vagy faosz- lopos tornác futott a helyisé­gek előtt Igen, a régi szép hőstyai la­kóházak, borházak, pincék ér­dekesebb oéldányai. m'nt vá­rosunk társadalom- és gazda­ságtörténeti dokumentumai is megőrzésre érdemesek A meg­őrzés pedig ma már nem könv- nyű feladat. A régi tulajdono­sok legtöbbször szabadulni kí­vánnak ezektől a „korszerűt­len” épületektől és ezért azo­kat sokszor lerombolják, hoav helyükre elképzelésük szerint „modern”, új építményeket emeljenek. Vagy átalakítgat­ják a házakat, lefaragva az egykori szép homlokzati díszí­téseket, aránytalanul nagy ablakokat vágva a falakba, beépítve a tornácot — és így tovább... Eredeti állapotában őrizzük meg itt más a mérce, mert az ala­csony a három-négy emeletes. Aztán a néhány évvel ezelőtt gyors ütemben felhúzott háza­kat is kezdik már szanálni. Helyükbe igazi felhőkarcoló­kat építenek 15—30 emeletese­ket. olyan lakóházakat, mint például az új KGST palota. Gigantikus itt minden, de itt ez a természetes, itt ez a mér­ce. A mérce az 530 méteres új Osztankinói tévé-torony, köze­gén egy állandóan forgó kör- ilakú étteremmel. A mérce az jriási űrhajós emlékmű — és a mérce az űrhajós ember a levegőben. A mérce itt a föl­dön, meg a Vörös tér egyik végén egy vadonatúj zálló a Rosszija háromezer szobával hatezer férőhellyel. Több hangverseny-, színház- és mo­zitermével, uszodával, több tu­cat étteremmel, esszpresszávai és bárral, meg üzletekkel. Moszkvában ez a ..más mér­ce” mindenhol érvén vési) 1 minden óriási, hatalmas, gi­gantikus. mert a szükségletek is eigan+ikusak. Moszkvában ez volt a leg­nagyobb élményem. 0 — És a szovjet fiatalok? Ezt említetted legelőször, — foly­tatták az érdeklődést. — A szovjet fiatalok is fel­vonultak Leningrádban. lakást kapnak Ki.iev új lakótelepén és építik a gigantikus Moszk­vát. — Milyenek a szovjet fiata­lok? — Milyenek? Igyekszem el­mondani... Bprliovits f-vőrnv (Következik: A forradalom bölcsője 17-ben és 67-ben.) A lényeget tekintve: a mai birtokosok általában már nem kívánják a régi. ..elöregedett’’ épületeket használni — azok­nak tehát, amelyeket mégis meg akarunk tartani, új célt, új felhasználást kell biztosíts- , ni, mégped’g olyat, hogy az épület külső megjelenése és alaprajza berendezése lehető­leg ne változzék meg. Az ilyen új felhasználás pedig — a ki­alakult gyakorlat szerint — leghelyesebben az, hogy ha a kiemelkedő védendő épületeket egy szabadtéri néprajzi mú­zeumba — egy úgynevezett „skanzen”-ba helyezzük át, ahol azután a népi építészet emlékeit, a néprajzi érdekes­ségeket együtt, hangulatosan tudjuk bemutatni. Egyébként a gondolat nem új. hiszen Ma­gyarországon is már több 'Íven szabadtéri néprajzi mú­zeum — a megyében Verpelé- ’en, Párádon — működik si­kerrel. És mit tudnánk tenni ezen a téren Egerben? —. mert hi­szen úgy érezzük, hogy Eger múltja, idegenforgalma meg­érdemelne egy ilyen — esetleg bár szerényebb — alkotás lét­rehozását. A híres egri várban évente több százezer látogató fordul meg. Ezek megtekintik az ot­tani történeti maradványokat, kiállításokat, majd átsétálnak a közeli Gárdonyi-házba. A szomszédos újabb Gárdonyi­épületben tervezik később egy megyei irodalomtörténeti mú­zeum megvalósítását is. Hangu'atos környezetben j És ha már így benne va­gyunk a múzeumlátogatásban, . javasolnánk: sétáljunk fel a ..Sánc” felső részébe a Jani­csár utcába: itt lehetne létre­hozni az egri „skanzent”, a ' szabadtéri néprajzi múzeumot! t Néhány, erre meglévő, vagy 1 ide felhozott és szénen re- • konstruált egr' oarasz'ház áll­hatna itt. eredeti berendezés- - sei. népművészeti részletekkel, ieú.egezetes gazdasági udvar- . rat a közelben egy-két bor­házzal. hangulatos pincével, borkóstolóval ... Mindezek megérdemelnék a „hegymá- ij szást” I Hevesy SándaA ]?Ias a morcé — Legérdekesebb élményed? e- kérdezték, amikor vissza­érkeztem a Szovjetunióból. #— A szovjet fiatalok. ■y.— Ne ilyen általánosságban. ‘— Csupán tíz napot töltöt­tem k’nt. ' — No és John Reed, aki tíz nap alatt megrengette élmé­nyeivel a világot? M— De ő nem tíz napig volt ISétervárott. És az ő tíz nania a világtörténelem eddigi leg- nagy'%Kb tíz nania volt A te tíz napod pedig en­nek az 50. évfordulója. — De én ebből a tíz napból Bt napot utaztam. fe . Viszont az utazás is nem ény, különösen Ukrajnán, ftfelorusszián. Oroszországon át Kiierbe, Leningrádba. Moszk­vába. A csaknem ötezer kilo­méter már magában is nagy­szerű. Tehát? Q Nem mondok újat, ha én is kijelentem néhány ezer hason ló kijelentés után, hogy Le­5» $MÍHSOI ■Pis' Vn. aoveaaber 26., vasárnap A felen és a jövő az emberektől lügg ség megmentéséért, hogyan lehetne elkerülni a pusztítást? ^ ol a kiút? Számos tudós a tudomány, a tudományos szellem általá­nosabb érvényesülésében lát­ja a megmentő kiutat. Ismét visszatérve Jaspershez, ő is az értelemre apellál, az emberi érte emre. Az embereknek le­gyen bátorságuk szembenézni önmagukkal, mert enélkül nincs felelősségtudat. Az em­beriségnek vedig maximális felelősséget kell vállalnia, ta­núsítania, ha el akarja hárí­tani az atomkataklizmát. Bizonyosságként leszögez­hetjük: senki sem húzódhat, menekülhet a semlegesség fe­lelőtlenségébe, mindenkinek a tudósnak és az egyszerű mun­kásnak is vállalnia kell az el­kötelezettség felelősségét. Jas­pers számos hasznos gyakor­lati tennivalót, sugall: infor­málódás, hamis képzetek fel­számolása; Szentgyörgyi a két rendszer békés versengését kí­vánja elősegíteni; Tovnbee pe­dig egy olyan „pszichológiai forradalmat” sürget, amely tu­datosítaná. hogy a műszáki- tudományos fejlődés mai szint­jén az emberiség problémái globális megoldást kívánnak. Lenni vagy nem lenni... A „kollektív öngyilkosság” e* 1 ke­rülése az emberiség sorsdöntő feladata. Az ember, aki féle­lemtől eltelten szemlé’i a feje fölött függő, önmaga készítette Demoklesz-kardot, nem nélkü­lözhet, egyetlen, a legcseké­lyebb eredménnyel kecsegtető módszert, eljárást sem. Az ember nem nélkülözhet sem­mit, ami feltétele lehet a ha­tékony önvédelemnek. A leg­apróbb szó’gálátokat is meg kell tenni, mindent, amelyre az éber lelki ismeret ösztönöz. A tudomány eredményei jóra és rosszra egyaránt felhasznál­hatók. 1 IIj meg új kiáltások, fi- w gye meztetések riasz- , tanak: a jelen és a jövő az emebrektől függ. Tőletek, tő- . lünk — és mindnyájunktól... Pataky Dezső pillanatban lemondott a béke­mozgalom elnöki tisztéről, mert szembetalálta magát azokkal, akik meg akarták aka­dályozni, hogy az atomveszélyt minden következményével fel­idézze. Mikor az íróval talál­kozott, ezeket mondotta: „Ért­se meg, ez lelkiismereti kér­dés. Ha a józan ész, a szovjet javaslatok és mindannak el­lenére, amit teszünk, kirobban , a katasztrófa, biztosíthatom: senki sem marad, aki elmél­kedhetne a megtörténtek po- ! litikai értelmetlensége fö'ött... Vigyázat! Mindennél veszélye­sebbek az illúziók. Az az em- : bér, aki alighogy megnősült, . új lakást kapott, nehezen tud- ; ja e’képzelni, hogy minden porrá válik, még mielőtt si­• kerülne bebútoroznia a láká- j sát. Bizonyos emberek, akik­nek, sajnos, nagy hatalmuk • van. semmilyen erkö’csi gát- > lást nem ismernek és elemi ' ismeretekkel sem rendelkez- J nek; úgy képzelik, hogy az ; atomenergia felszabadítása — • egy soron levő felfedezés, va- ; lami o’yan, mint a gőzgép vagy ’ a belső égésű motor..." Egy tudós sem marasztalha- ( tó el sötét jóslataiért. Az ön- ' áltatás, a hamis optimizmus . sokkal veszélyesebb. E vonat- s kozásban minden illúzió, kép- s ze’gés súlyos következmények- ’ kel járhat. Elaltathatja a né- 3 pék éberségét, csökkentheti harci készségüket a tényleges i veszély elhárítására. j. A szakemberek egyöntetűen ;i kijelentették: a már eddig fe’- i halmozott atom- és nukleáris 1 fegyverek bőven elegendők ar- ~7 ra, hogy a fő det romhalmaz- 5 zá változtassák. A polémia, a i- világbeszélgetések tárgya nem egy esetleges atomháború I. pusztításainak aránya, mert erről felesleges vitatkozni. A ,t kérdés a lehető legradikáli- tt sabb: mi a teendő az emberi­A régi egri hóstyad pa.rasz.t- aázak általában az utca vona­lra merőleges, úgynevezett .fésűs” beépítési mód szerint Épültek. Az utca felé így egy rövidebb, oromfalas homlok­zat alakult ki, rendesen két ablakkal és egy kis bejárattal az udvari tornácra. Az orom­fal — vagy mint nálunk ne­vezték: „vértelek” — szépen díszített volt, mozgalmas pad­lásablakokkal és majdnem ezer ember lakik itt. Sokat hallottunk már arról, hogy Moszkva minden eddigi építkezési ütemet meghazud­tolva űrgyorsasággal épül. De ugyanígy épül Kijev és még sok más szovjet város is. A házak semmivel sem külön­böznek a moszkvaiakétól, az összkomfort teljes, a házbér olcsóbb, mint nálunk, a többi szolgáltatás meg egyenesen in gyen van. Ha jól értettem ak­kor például a gázért — amivel itt csak főznek, mert távfűtés vart — havonta átalányt kell fizetni, nevetségesen kis össze­get, körülbelül két rubelt. Igen, ez is valóban más mérce. Kijevben ezek voltak a leg­nagyobb élményeim. s Ügy éreztem, hogy Moszkvá­ban mind a hatmillió ember állandóan az utcán, közlekedik. Felmentünk a Lenin-hegyre és onnan egy szakadatlanul épülő és szakadatlanul mozgásban lévő gigantikus várost láttunk. Meddig építik még állandóan az újabb és újabb házakat és utcákat, meddig teremtik még elő a semmiből a város kő’- nyékén terjeszkedő bolygóvá­rosokat? Meddig még’ Szerin­tem örökké. A régebbi házakat lebont- ; ják. Faházakat már nem lát- i tam, tehát akkor eltűntetik, a? . alacsonyabb épületeket — és diadalmenet nem hasonlított egyetlenegy magyar testvéré­hez sem. Nemcsak azért, mert színesebb, mozgalmasabb és változatosabb volt — hanem, mert teljesen más volt a !»n- gulata. A hangulat valódi örömünnepi volt, amely tük­röződött az emberek arcán, mozdulatain, amely beivódott az egyes ember egyéniségébe és ezáltal a tömeg egyéniségé­vé vált. Nélkülözött minden, nálunk még ma is szokásos ünnepi merevséget — teljesen ‘■'»'szaba’u't stvontán tömegde­monstráció volt. Ez a felvonu­lás nem hasonlított semmi olyan felvonuláshoz, amit ed­dig valaha is láttam ehhez ha­sonlót eddig csak elképzelni tudtam. Ezt a demonstrál ót egv más „felvonulási mérték­kel”, egy más mércével kell és lehet csak mérni. Leningrádban ez voh a leg­nagyobb élményem. B Hiába kerestem a legújabb kiadású útikönyv Kijev térké­pén a Dnyepr balpartján épü­lő és már félig kész új lakóte­lepet. A neve Darnyica, amely bár régi elnevezés, de a telep vadonatúj, házgyári elemekből • néhány nap alatt felépül itt i egy tízemeletes ház. Az utcák, 1 terek, parkok már meglévő és > leendő vonatát szépen nyomor i lehet követni. Több mint száz. ningrád csodálatos város. A Téli Palota, az Ermitázs, az Izsák székesegyház. a Péter- Pál Erőd, az Admiralitás, a Kazányi székesegyház, a Sztro. ganov palota, a Diadalív, a Rasztrum világítótornyok. Le­nin lakóháza, a Nyéva hidak és szigetek, a kis csatornák és mellékfolyók, amelyek szinte minden Nvévához közeli utca közepén folynak... De aki még soha nem volt Leningrádban az is szinte úgv ismeri minde­zeket a történelemkönyvekből fotókról, festményekről, szép irodalomból, hallomásból, út­leírásokból. útikalauzokból hogv mi újat lehet még ezután mondani? Hát lehet —, de nem a mű­emlék Len in éráéról — hanem az 50. évfordulóiát ünneplő Lenin aráéról, a győztes forra­dalom bölcsőjéről. Felvonultam Leninerádban november 7-én. végig a Ni-evszkii proszpekten, a Téli Palota és a vezérkari épület • ■»lőtt, a balti-tengerészek sor­fala között. Felvonultam több mint félmillió leningrárlival esvütt és sajnálom, hogv csu- nán néhánv maevar és nem néhány ezer vehetett részt ezen a a„mensTráción. Ez a7 ünneplő tömeg, ez a szédíti

Next

/
Thumbnails
Contents