Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-18 / 273. szám

Mit rejt A domonkosiak naiv vállalkozása ca Hlatra-hefigiifsteg ? Érckutatás A Mátrába utazó vagy kirán­duló ember egyre több helyen bukkan fúrótornyokra és bányászokat szállító munkás­járatokra. Lombjukat hullac- ják a fák és közöttük felkiáltó- vagy inkább kérdőjelként me­rednek a furcsa vasszerkeze­tek. Mit kutatnak, miért sza­porodnak a Mátrában a fúró- kutak? RECSKEN | a XVIII. szá­zadban kezdték és még ma is kutatják az ércet. Főleg a L«a- hóca-hegy andezit-kőzetében találtak szabálytalan alakú érctesteket és hosszú évek so­rán 11 rézérctömzsöt tártak fel és műveltek le. A felszaba­dulás után jelentős kutatást kezdtek az érckészlet növelé­sére. Éhnek eredményeként mintegy húsz évvel meghosz- szabbodott a recski ércbányá­szat, de az is bizonyossá vált, hogy a földfelszín közeiében nincs több ércesedés. A recski bányától délre 1960-ban telepítették az első mélyfúrásokat és mintegy 800 méterre a felszín alatt réz-, ólom- és cinktartalmú ércese- dést harántoltak. A következő két fúrás meddő volt, de a költséges kutatásokat folytat­ták és Recsken ismét éreesedést találtak. Ettől kezdve a fúrá­sok üteme meggyorsult és az­óta folyamatosan, több beren­dezéssel dolgoznak. A kutatá­sokat az Országos Érc- és Ás­ványbányászati Vállalat, a gyöngyösi ércbánya és az egri Érc- és Ásványbányászati Ku­tató Szolgálat szakemberei irá­nyítják. A jövő év végéig még további fúrások lemélyítését tervezik. GYÖNGYftSOROSZIBAN f a Recsken, Párádon < Mátrában nem állt le a kuta­tás. Galyatető és Parádsasvár között, a Nyírj esbércen eredményes volt a kutatás, ólom- és cinkércet találtak. Az itteni eredmények lehetővé tették a költséges kutatások folytatását. Mátraszentimre közelében, a Bányabércen, a felszíntől 160 méter mélység­ben feltárást végeznek. Itt Mátrakeresztesi és mátraszent- imrei vájárok, a parádi olda­lon pedig bodonyiak és telki­bányaiak dolgoznak, tapasz­talt műszakiak irányítása mel­lett faggatják a Mátra renge­tegét, színesfémek után kutat­nak. Nemcsak költséges, hanem nehéz és fáradságos munka az érckutatás. Családtól és lakó­helytől távol élnek az embe­rek, sokszor úttalan utakkal és az időjárás viszontagságai­val küzdenek, vizes, nyirkos a vágat. De nagy az öröm, ami­kor teléren, ércet rejtő kőzet­ben halad a vágat Ilyenkor ötméterenként résmintát vesz­nek, laboratóriumi vizsgálatra küldik az anyagot EGEEBEN'I épült az Érc- és Ásványbányászati Kutató Szol­gálat székhaza és Budapestről Egerbe költözött a laborató­rium. Korszerű műszerekkel mérnökök, technikusok és la­boránsok vizsgálják a mintá­kat Több száz, sőt több ezer ís Mátrassentimrén adatot jegyeznek fel és továb­bítanak. A bányászok, geoló­gusok, fizikusok és vegyészek figyelmüket és tudásukat a Mátra mélyétől érkezett kőze­tekre összpontosítják. Milyen következtetésekre jutottak? Hol és mennyi érc remélheti a Mátrában? Ma még a szakemberek sem adhatnak erre választ Sze­szélyes és fukar hegy a Mátra, kemény saiklák kömé nagyon is elrejtette kincsét. Recsken, a régi táróban fogy­tán az érc, Gyöngyösoroszi- ban az idén elvékonyodott, sok meddővel keveredett az értékes réteg. 1960-tól 1966-ig hat fúrást fejeztek be. de az idén már tízet és jövőre újabb kilencet terveznek. Az eredmények biztatóak. A kutatások arra engednek kö­vetkeztetni, hogy a Mátrában nagy kiterjedésű területen érctelep, illetve ércesedés ta­lálható. Az érc elhelyezkedése azonban nagyon szeszélyes, különböző mélységben és kü­lönböző távolságban eredmé­nyes és sikertelen fúrások váltják egymást De szaporod­nak a fúrások és a kutatóak­nák, a Mátrában kielégítően halad az érckutatás. A szak­emberek végleges eredményt még nem mondhatnak, mert az előzetes geológiai tájékoz­tató jelentés 1968 végéra ké­szül el. Dr. Fazekas László Estébe hajlik az idő, és a tanyaudvar mégis szokatlanul élénk. A keskeny csapáson most fordulnak be a tehenek, növendék szarvasmarhák és a deszkapallókon szinte egyen­súlyozva egymás után fordul­nak be éjszakai szálláshelyük­re. Ugyanis lassan istá lónak se lehet nevezni azokat az Ideig­lenesen felhúzott falakat a már-már megroggyanó szal­matetőt amelyek a szentdo- monkosi Bükkalja Termelőszö­vetkezet teheneinek adnak me­nedéket. E’képzelhető, hogy milyen menedéket A jószágok másik része a sártengeren átlábolva, a vala­mikor juhhodályként használt, szintén ideiglenes „épület” felé tart, amely szintén komor ké­pet nyújt a Tipászó-tanya hát­só részében. Az állatgondozók „kalauzol­ják” a teheneket, borjakat ezekre az ideiglenes szálláshe­lyekre, sokat vesződnek, míg valamennyit beköthetik,* és bosszankodnak azon, hogy a telet valószínűleg ezekben a rozzant épü"etekben kell át­vészelnie a sok-sok értékes jószágnak. Az élénk mozgás azonban nemcsak a tanya régebbig épü­letei között tapasztalható. A domonkosiak ugyanis nagy vállalkozásba kezdtek az idén, fel akarják számolni ezt a lehetetlen állapotot, és két­millió forintnál is többet sza­vaztak meg istállók, raktár és vízvezeték építésére, hogy valóban nagyüzemi gazdálko­dást alakíthassanak ki a Ti- pászó-tanyán. — Nagy áldozatot, s anyagi megterhelést jelent ilyen kis hegyvidéki termelőszövetke­zetnek ez a beruházás — ma­gyarázza Sike Ágoston, a szö­vetkezet elnöke, aki szintén itt segít, irányít az építkezé­sek körül. Mert. a szövetkezet tagjai most este is itt dolgoz­nak, hogy a nagy vállalkozás sikerrel járjon, még ez évben működhessen a vízvezeték és a jószágokat mégis beköthessék az űj istál­lókba. — Muszáj segíteni — mond­ják az építkezésnél dolgozó szövetkezeti tagok —. mert a vállalatok nemigen tudnának végezni saját erejükből. — Elvállaltuk, hogy a víz­műnél az összes földmunkát megcsináljuk, sőt a kőműves- munka egy részét is. Csak kész legyen a majdnem fél­milliós értékű munka — ma­gyarázza a tsz-elnök, akivel együtt nézzük, miként serény­kednek még a sötétben is a hegynek futó árok tövében a kőművesek és segédmunkások. Közöttük meglepve Ismerem fel a tsz párttitkárát, brigád­vezetőjét akit szintén Sike Ágostonnak hívnak. Az e’nök észreveszi, s a fal mellett dolgozók derülése kö­zepette mondja: — „Gyalogosítani” kellett őt is... Hiába, szorít az idő, s ha nem segítünk a Tama- szentmiklóei Gépjavító Állo­másnak, könnyen elcsúszhat a határidő. Márpedig mi Innen újévre vizet akarunk kapni. Az elnök később magyaráz­za meg, miért annyira fontos, hogy kész legyen a vízmű. — Az év végére ígérte a TÖVÁL, hogy átadja a tehén­istállót. amelyért majdnem egymillió forintot fizetünk, és a növendékistállót, amely szin­tén rengeteg pénzbe kerül és ide már vezetéken szeretnénk „hordani” a vizet. Ám az épü­letek... — és keserűen legyint. Mutatja a kopaszon árválkodó tetőt, a csupasz falakat. Az épületek bizony nem nagyon adnak okot bizakodásra, az év végi átadást illetően. Most is anyaghiánnyal küszködnek az építők, máskor szakember­ből van kevés, egyszóval: ne­hezen halad itt minden. — Pedig a Bükkaljánalc szinte létkérdés, hogy év vé­gére befejeződjenek ezek az építkezések. A tanyába viz kell. a jószágoknak rendes te]élőhely... és a tagságnak megnyugtatás: érdemes volt ebbe a nagy vállalkozásba be­lekezdeni, érdemes, sőt szük­séges. — így vélekednek Do­monkoson a szövetkezet ve­zetői. Jó lenne, ha nem csalódná­nak reményeikben, s nagy vál­lalkozásukat az év végére si­kerrel befejeznék az építővál­lalatok eddiginél nagyobb munkatempójával. Kovács Endre Tervett és as elvénsett munkát Negyvennégy nappal az év vége előtt... felszabadulás után Kezdődött az ércbányászat és a hazai vi­szonyokhoz képest jelentős mennyiségű érc feldolgozására ércelőkészítő művet építettek. Elkészült a színesfémércek húszéves távlati kutatási terve és ennek megfelelően Mátra- szentimrén és Bányabcrcen ku­tatóaknákat mélyítették le. A mátraszentimred aknát össze­kapcsolták a gyöngyösoroszi altáróval, hogy a mátrai ércet a gyöngyösoroszi bányán ke­resztül villamosvasútlal szál­líthassák az ércelőkészítö mű­be, ne kelljen több mint 40 ki­lométeres távolságra teher­autókkal fuvarozni. A külszíni árkolások után a As ansi munkákról Jelentjükt Eredményeden dolgoznak a SEasyva menti tsz-ckben A hosszú, száraz őszt jól ki­használják a Zagyva menti közös gazdaságokban. A nagykökényesi Rákóczi Tsz-ben befejezték a cukorré­pa betakarj' .isát, 870 hold őszi kalászos vetésével is végeztek. A napokban befejezik 800 hofld őszi mélyszántását, ezután az erőgépekkel más gazdaságok­ban szeretnének bérmunkát vállalni. A herédi Mátravidéki Tsz földjéről több mint 400 vagon cukorrépát szállítottak el. A szállítással egy időben a talaj- munkákhoz is hozzáláttak. 1200 holdon a földbe juttatták az Tiukzemh Csaba, a nagy chef, egy tündökletes regge­len hivatali birodalmába bal­lagott az utca forgatagában. E szokatlan tettére, mármint a gyalogszerrel történő bal­lagásra, kocsija állapota kény szeritette. Szembetalál­kozott Vatzak Ferdinand könyvterjesztővel, aki igy kö­szöntötte: — Áh, kedves Tiukzemh úr, van szerencsém, milyen jól néz ki! — No, persze, persze, de ne haragudjon, sietek. Sürgősen távozott, nehogy Vatzak úr könyveket sózzon a nyolcába. Tiukzemh Csaba irtózott a könyvektől mert — ugyebár — minek költött volna pénzt olyasmire, ami­nek soha semmi hasznát nem vette. EVenben Vatzak úr köszöntése felzaklatta. „A Xyomorult i— meditált füs­tölögve —, nagyon jól tud­ja milyen beteg vagyok. Még­is azt mondja, jól nézek ki. Mi a célja a hazugsággal? Az éberségemet akarja elaltatni. Bizonyára kinézett már ne­kem egy koporsót és ' készíti a gyászbeszédet, amelyet a síromnál alcar elmondani. És miért mindez? Talán mert az öccse, Vatzak Tódor, a he­lyemre pályázik? De, én egy­szer s mindenkorra tönkre­teszem. Jól nézel ki? No, majd én megmutatom nek­tek. mire képes az, aki — jól néz lei!’’ És ebben a pil­lanatban találkozott Bicegő Timót „felsőfórummal”. Rög­vest lekapta a fejéről a ka­lapját. előkelőén meghajolt és úgy tett, mintha valami piszkot akarna odébb söpörni a járdáról a fejfedőjével. — Maga az, Tiukzemh? — Szólt a „felsőfórum”. ■— Ho­őszi kalászosok vetőmagját, és a jobb termés éné őkében 24 vagon műtrágyát szórtalt a táblákra, 360 szarvasmarhájuk b'ztonságos áttelel etése érde­kében 15 ezer köbméter silót készítenek. A zagyvaszántód Aranyka­lász Tsz-ben 180 mázsás hol­danként! átlagtermést hozott a cukorrépa. A kukoricatermés is a vártnál jobban sikerült. ötszázhatvan holdon elvetet­ték az őszi kalászosok vető­magvak, a 600 hold mélyszán­tásával is a hónap közepére végeznek. (R. I.) hó de milyen rosszul néz ki? Beteg? Sebaj, majd meg­gyógyul. De ne haragudjon, sietek. Phő, igazán rosszul néz ki... Bicegő Timót sietvést odébb állt, mert szégyenke­zett. Sőt: rühölődött. Nem szerette ugyanis, ha kocsi nélkül látják, gyalog, a jár­dán tipródni. Kocsiját viszont, rokoni látogatás céljára, oda­kölcsönözte a titkárnőjének. — „Mit tetszett mondani, tisztelt uram? — háborgott Tiukzemh. — Rosszul nézek ki? Ohohó, hiszen csattanok az egészségtől, tetterős va­gyok, s éppen ma fogom ki­törni Vatzak Tódor nyakát! Ahá, ön — tisztelt uram —, attól fél, hogy kitúrom az ál­lásából és én ülök a helyébe. No jó. Ha rosszul nézek ki, akkor a napjaim megvannak számlálva. Sietnem kell. Még ma elküldöm bizalmas fel­jegyzéseimet az ön gyaláza­tosságairól a felsöbb-felsöfó- rumnak. Majd én megmuta­tom önnek, — ki néz ki rosszul!” Burgonja Balázs legesleg­felsőbb személyzetis kavar­góit elő a tömegből. Egy­másba botlottak. Ziukzemh zavartan hall­gatott, mert nem tudta, mi­féle jelzőt biggyesszen a meg­szólítás után. Villámgyorsan végigvágtatott agyán a több­féle lehetőség. Rendkívüli teljesítményekre képes min­den agyvelő, ha szorongat­ják. Tehát: , Ha csupán any- nyit mondok, hogy Burgonja — ez bizalmaskodás?” — gyötrődött Tiukzemh. „Elv­társnak nem nevezhetem mert bár neki is vannak el­vei. nekem is. de ezek nem társak. Nevezzem úrnak? Ez­zel megsérteném. Ne nevez­zem senkinek? Ez illene rá, de kitörné miatta a nyaka­mat. Eh, talán nem veszi észre a dilemmámat és mond valamit mielőtt eleszi mcl- .lőlem a fene." Burgonja va­lóban mondott valamit. Ezt — Szép a reggelünk, igaz? — Szép. — Remélhetőleg holnap is szép lesz, nemde? — De bizony, de, de de .. Amint Burgonja eltűnt a tömegben, Tiukzemh arcát elöntötte a düh pírja: , Se azt nem mondja: jól nézek ki, se azt: rosszul nézek ki. Az időjárásról beszélt, te­hát levegőnek nézett. Semmi vagyok neki. Nem létezem a számára. Majd én megmu­tatom. Még vannak embe­rek. hála istennek akiket mozgósítani lehet... Majd én megszervezem azt a közös beadványt: Burgonja nem méltó a hivatalára...” Tiukzemhet a hivatalában levél várta. Leváltották, ala­csonyabb beosztásba áthe­lyezték. Az asztalára borulva felzokogott: w Most aztán jól nézel ki! Földes Mihály • a minőséggel se legyen baj. Szigorú törvény a gyárban: a 1 mennyiség nem ronthatja a a minőséget. 1 Ami a tervet illeti, a gyár igazgatójától kapott informá­ció szerint az év végére min­den feladatnak eleget tesznek. A dolgozók, a vezetők mindent elkövetnek, hogy ezt az eszten­dőt is eredményesen zárján. Is­merve a kitűnő kollektíva múltját, erejét, lendülecet,- minden bizonnyal újabb sikerek- születnek majd az Egri Do- i hánygyárban. 1 Az év nagy cigarettasztárja ■ a Savaria volt: Aranydíjat 1 nyert az Országos Mezőgazda­L sági Kiállításon, naponta nő a 1 fogyasztói tábora, s ami rend­kívül figyelemre méltó: ..meg­születése” óta mindennap kap- ‘ ható az üzletekben... Heves megyei | Bútoripari Vállalat Tervszerű, egyenletes munka i áll a szép eredmények mögött. ■ szinte már biztosnak látszik, • hogy az éves terveket 110. az ■ exporttervet pedig 104 száza­• lókra teljesítik. Kétheti nyere­ségrészesedéstől inkább több ■ lesz mint kevesebb. A szakmabeliek mai külföl­dön is a rangos cégek között emlegetik a vállalat nevét ! Stílbútorait Ausztriában, 1 Svájcban, Nyugat-Németor- szágban is egyre többen szere­tik, s keresik. Rövidesen új bútorgarnitúrá. val lepik meg a hazai vásárló­• kát is: december elején mutat- i ják be, Bálvány névre „keresz- ; telték”, s az olcsóbb bútorok közé tartozik majd... _________________________k. ). 't as akna dig még pontosan ki nem de­rített irányból érkezett karszt­vizet A felszáradt aknába dél- e’őtt szakbizottság szállt le. A helyszíni vizsgálat után dön­tenek a vízbetörés elleni vé­dekezés soron következő fel­adatairól. (MTI) JimmM 3 1967. november 18., szombat :, nappal a% év vége előtt hogyan y állnak az éves feladatokkal? Végleges számokról ugyai - még korai lenne beszélni, de j >, várt, a remélt eredményekrő t annál inkább... ÉVM ITeves megyei Állami Építőipari Vállalat egri j főépltésvezetősőge A harmadik negyedév fela- 7 datait 97,4 százalékra teljesí tette a főépítésvezetőség. A 1 jelentéktelen lemaradás oka: i betonacél, az elzáró szerkeze. ’ tok és a blokktégla hiányt ; sokszor zavarta a munkát. A 1 felsoroltakon kívül egv töbl ’ millió forintos beruházással in dúló építkezés — Vörös Csil­lag Traktorgyár egri gyáregy 1 ségének bővítése — időközber lényegesen kisebb értékű mun­kára ..zsugorodott”, amely töbl millió forint kiesést jelenteti az építőknek. Alapjában véve azonbar nincs ok aggodalomra: az épí tésvezetőség vezetői biztosított­nak látják az éves tervek tel­jesítését,, sőt nemcsak számíta. nak, de bíznak is a sikerben. Sok új lakás, létesítmény — Csákány, Hadnagv utca! laká­sok, a főiskolai leánykollé­gium, MÁVAUT-pályaudvar — fémjelzi az építésvezetőség munkáját. Külön öröm: ebben az évben a minőség is jelentő­sen javult... Egri Boliánygyár Két dolog nehezíti a gyár mindennapos munkáját: a rendkívül nagy mennyiséget: közel négymilliárd darab ciga- retátt úgy kell gyártani, hogy Felssárad Péntek reggel 7 óra 15 perc­kor az Aknamé'yítő Vállalat halimbai üzemvezetőségének mérnökei jelentették, hogy a nagy erejű szivattyúzás hatá­sára felszáradt a nyírádi Iza II. akna. A 160 méter mélyre tervezett létesítmény építését a múlt napokban nagyobb víz­betörés visszavetette, és a fé­lig kész aknában 8 méter ma­gas vízoszlop gyűlt össze. Az e'néptelenedett munkahelyen három svéd gyártmányú szi­vattyút szereltek fel, amelyek 'a felszínre pumpálták az ed­Ahogyan fogynak a napok s közeledik az év vége, úg; fokozódik az izgalom, a mun katempó az üzemekben a vál lalatoknál. Számol az igazgató a főkönyvelő: mit, s mennyi kell még elvégezni az éves tér vek teljesítéséhez. Számol a la katos, a gépmunkás, az eszter­gályos: vajon lesz-e nyereség részesedés, s ha igen, mennyi. Érthető a drukk, elvégr; nagy tétről van szó: a jó, < rossz eredmények „zsebbe vá- góak”, nem is beszélve az é\ végén kiosztott bizonyítvá­nyokról, a dicséretekről, a: „intőkről”, a „rovókról”. Az üzemekben teljes „erőbe dobással” megy a munka, i hátralévő idő alatt valamenny javítani akar eddigi eredmé­nyén. Ez alkalommal két vál lalat, s egy gyár vezetőjétől érdeklődtünk: negyvennég%

Next

/
Thumbnails
Contents