Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-18 / 273. szám
AZ MTI JELENTI Bemutatjuk a Magyar Távirati Irodát cel kapcsolatban egy pedagó- >us azt mondta, hogy fölösle- ;es beírások, az „ügyet” intéztek el egymás között a taná- ■ok és a diákok. A legfontosabb szerepe az általános iskolákban van az ellenőrzőnek. Egy hetedik osztályét néztem meg. Az osztályfőnöknő ezt mondta: — Csak a legszükségesebbet és a legsúlyosabbat írjuk be. A kisebb vétségek egy külön füzetbe kerülnek, amelyet az osztálynaplóban tartunk. Az igazgató pedig ezt: — Azonos fokú dicséret semlegesíthet azonos fokú büntetést. Jó, hogy így van, mert a gyerek bármit követ el, érezhet perspektívát maga előtt, nem kedvetlenedik el, nem törik le. Sok mindent meg lehet tudni itt is. Az egyik gyerek, egyébként jó tanuló, ki tudja miért — vagy éppen azért? — átjavított egy rosszabb jegyet. Figyelmezetetést kapott. A szülő annak rendje és módja szerint aláírta. Mindössze aláírta! Nem nézett be az iskolába, nem kérdezősködött, csupán — tudomásul vette! ... Hasonló ehhez egy másik eset. Az egyik gyerek megsebezte társát; valami verekedés volt közöttük. A beírást ellátta kézjegyével az apa, de a további érdeklődés elmaradt. Egyik szülő sem lépte át az iskola küszöbét, pedig érdemes lett volna! Ügy látszik, a nevelés gondját teljes egészében az iskolára hárították ... ISMERŐS A BEÍRÁSOKTÓL és az otthoni aláírásoktól való „tartózkodás” a diáé’ kok körében. Az egyik ellenőrzőben következő pedagógiai módszerrel találkoztam: „Az órán rendetlen voltam ’.;: Az más kérdés, hogy ezt okvetlen szükséges volt-e beírni. Az azonban, hogy a rendetlenke- dőnek kellett saját kezűleg a szüleit értesítenie, jó mód- szer. Volt olyan ellenőrző, amelyben egymást követően ilyen beírások álltak: Az órán játszott (?) — A Ki mit tud?-on sikeresen szerepelt, dicséretet kapott. — Az utóbbi időben figyelmetlen és rendetlen ... — Énekkari szerepléséért dicséretet kapott. Azt lehetne mondani, hogy az ellenőrző két szülői értekezlet között a „pedagógia szükséges bürokráciájának” szerepét tölti be. Mindez azonban még kevés. Talán a szülői értekezlet sem mindig éri el úgy a célját, ahogy kellene. Ennél némileg többet jelent a családlátogatás. Az ellenőrző könyv által tájékoztatott szülő otthon jobban „kinyílik”, mint az értekezleteken, megkapja a kiegészítéseket a beírásokról, jegyekről, az ősz- tályfőnök pedig tájékozódik az otthoni életről, a körülményekről. Azt lehetne mondani, hogy az ellenőrző könyv a családlátogatások bevezetője, az ott lezajlott beszélgetések rövid vázlata. Ezért is helytelen szerepének túlbecsülése, esetleg a szerepével való visszaélés. De nem helyes az „egy- gyel több nyűg” elvén alapuló lebecsülése sem. (kátai) AMIKOR VÉGRE megkaptam fizikából az első (és egyetlen) ötösömet, boldogan közöltem otthon: alighanem elektromérnök leszek. Viszont az első osztályfőnöki megrovásom aláírása előtt hosszú önvizsgálatot tartottam, amely során elhatároztam: alighanem kivándorlók, és beállók hajósinasnak. Az vesse rám az első követ, akiben hasonló esetekben hasonló gondolatok még nem fordultak elő... Ez jutott az eszembe, amikor egy általános és egy középiskolai osztály ellenőrzőit böngésztem végig. A diákok általános véleménye, amely nem . mentes a szubjektív érzésektől — érthetően —, a szükséges rossz megnevezés mellett foglalt állást. A pedagógus kiállt az ellenőrző szükségessége mellett, s azt tette hozzá, hogy bár minden szülő így látná. És a szülő? Miért kell mindent beírni? — kérdezte az egyik. — Ott van a szülői értekezlet, mondja el a tanár akkor. Egy másik: a szülői értekezleten sokan vannak. Kényelmetlen a többiek előtt hallgatni a rosszat. Jobb, ha beírják az ellenőrzőbe, s én otthon elintézem a többit. Akkor most nézzük magukat az ellenőrzőket. Először a gimnáziumit. A lapok mögött történetek rejtőznek, sok érdekességei. A jobb jegyek maradéktalanul tudomásul vétettek odahaza, sőt — némelyiket az apa írta alá;;. A rosz- szabbak azonban csak itt- ott kaptak kézjegyet, szinte valamennyi ... -né aláírással. Volt egy diák, aki kitörölte az egyesét kémiából. Félő, hogy a szülőtől való rettegés miatt követte ezt el... Egy másik ' ellenőrző kerek történetről beszél. Eléggé rossz jegyeket írt alá sorozatosan a szülő, s a hátsó oldalakon szereplő „nyilatkozatot”, miszerint vállalja, hogy anyagilag támogatja gyermeke külföldi kirándulását, már éppen megkezdte aláírni, amikor eszébe jutottak a jegyek. Az aláírás befejezetlen maradt.;. AZ ILYEN BEÍRÁSOK miatt azonban vitáiba is lehetne szállni; „Rendetlen a füzete” — Hetesi kötelezettségét nem teljesítette” — vagy: „Öra alatt nevetgélt”. EzekKészül a világirodalmi lexikon A magyar irodalmi lexikon nagy sikere után az olvasók külföldi tájékozódási igényeinek kielégítésére nagyszabású világirodalmi lexikon szerkesztését kezdték meg az Akadémiai Kiadónál. Hazánkban a harmincas évek elején jelent meg világirodalmi igényű lexikon három kötetben. A hoszkaosoport vezetőjével, aki mindenekelőtt a kísérlet jelentőségére hívta fel a figyelmet: — Tudósaink kiszámították — mondotta —, hogy a technika fejlődése során 2000-ig meg- százszorozódik hazánk energ:a- szükséglete. Ez pedig azt jelenti. hogy bármilyen hatalmasak is olaj-, földgáz- és szénkészleteink, bármilyen sok via energiával rendelkezünk is. a fejlődés ütemét tekintve mindez kevés lehet. Épülnek atomerőművek is a Szovjetunióban, de más megoldásokat is keresünk. Kormányzatunk éppen ezért határozott úgy, hogy — kísérleti jelleggel — megépítlyed a tenger vize. Az erőmű erre az évmilliók óta kárba- vesző, kimeríthetetlen meny- nyiségű energiára épül. — Uszacsev elvtárs kísérletről beszélt. Tudomásom szerint Franciaországban, az Atlanti- óceán. partján már működik árapály-erőmű. Miért nem lehet az ottani tapasztalatokat egyszerűen átvenni? — Igen, Franciaországban valóban működik már ilyen erőmű, és az ott szerzett tapasztalatokat igyekszünk is felhasználni, sőt, két gépegységünk közül az egyiket a franciák szállítják. A másik a Szovjetunióban készült. A mi Sajtószolgálatunk kiküldött tudósítójának riportsorozata IV. Arapá/y-erJmű a Jeges-tengeren — A kereskedelmi kikötőben. (A szerző felvétele). szú idő után a világirodai >m lexikális bemutatására hat hütet megjelentetését tervezi a kiadó. Király István egyetemi tanár vezetésével hazai és külföldi szakemberek, tudósok közreműködésével szerkesztik a kötetenként mintegy száz szerzői ívre tervezett művet. Valamennyi számottevő külföldi irodalmi" lexikon anyagát tartalmazza, az adatgyűjtés során húsz külföldi világ- irodalmi lexikon és általános enciklopédia adatait dolgozzák fel. Az Országos Széchenyi Könyvtár teljes könyv- és folyóirat-anyagának világirodalmi vonatkozásait összegyűjtötték. Ezzel a munkával párhuzamosan elkészült a teljes magyar műfordítás irodalmi jegyzéke is. Eddig már ötvenezer külföldi író és nyolcvan- ezer műfordítás adatait regisztrálták. Szerkesztésénél az az általános irányelv vezeti a szakemberek tevékenységét, hogy a világirodalom elsősorban, szépirodalmi eszközökkel megírt műveit, íróit mutassák fcu az olvasóknak. A tájékozódást olyképpen egyszerűsítik, hogy általános képet adnak az ország irodalmi életéről, irodalmi irányzatainak kialakulásáról, fejlődéséről. Több száz nép irodalmát ismertetik, a ma már nem létező országokét is, mint például a kurd irodalmat. Gazdagon illusztrált lapokon az irodalmi korszakok bemutatására is sor kerül, a műfajok részletes elemzésével. Szerepelnek majd az olyan világirodalmi remekek is, amelyeknek nincs szerzője, mint például a Gilgames eposz, a francia róka-regények. Az eddig megjelent világirodalmi lexikonoktól eltérően nagyobb terjedelemben foglalkoznak az arab és ázsiai országok irodalmával. Minden egyes arab ország helyet kap a lexikonban, olyan kis állam is, mint Kuwait. Méltó helyen és érdemeiknek megfelelő szinten ismertetik a fejlődésben levő országok irodalmi életét, eseményeit. Vietnamról például közel 100 címszó alatt olvashatunk. A nagyszabású mű első kötete a jövő évben jelenik meg és a következő években kerül sor a teljes sorozat kibocsátó« sára. áll a fagynak. Az árapály-erőműbe épített beton tízszer olyan szilára, mint a közönséges. Ezt a szuper-szilárd betont a Hidroprojekt munkatársai az ország más tudományos kutatóintézeteivel együttműködve dolgozták ki. — Milyen stádiumban van az építkezés jelenleg? — A tervek már teljesen elkészültek és folynak az előkészítő építkezések. Az alapárakban, a víz alatt húszezer köbméter sziklás talajt mozgattak meg. Ezt követőleg elegyengetjük az árok fenekét és erre kerülnek majd az előre gyártott betonelemek. Folyik a hajóállomás építése is. és a parton nagy épületet emelünk a kezelőszemélyzet, az állomás igazgatása és a tudományos kutatás számára. — A munkálatokat nagy erővel folytatjuk és reméljük, hogy a jövő év vége előtt megindulhat az erőmű — fejezte be tájékoztatását Igor Úsza- csev, a kiszlogubi kísérleti ár- ápály-erőmű tervezője. Gáti István klímaviszonyaink azonban mások, mint Franciaországé. Hogy egyet említsek, az egyik legnagyobb problémánk volt az erőmű építéséhez szükséges, és az ottani körülményeknek megfelelő beton kikísérletezése. Apály idején ugyanis a vizes betonfalakat á fagy hamarosan tönkretenné. Sikerült olyan speciális betont előállítanunk, amely — szintetikus kátránnyal bevonva —, dien-: jük a Barents-tenger mentén 1 az első árapály-erőművet. £ — Miért éppen itt építik? — 1 kérdeztük. 1 — Azért, mert itt a legna- ; gyobb a tengerszint különbsé- < ge ár és apály között. Míg a i Fekete-tengeren páldául álta- : Iában csak 20 cm ez a Ijülönb- : ség. addig az Északi-tenger i partvidékén — így nálunk is < — az ár és apály között 4,5—7 i m-t is emelkedik, illetve súly- 1 energia tekintetében, Norvégia után a második helyen áll a világon. A kirovszki apatit- kombinát energiaellátását pedig hőerőművel oldották meg. A szükséges szenet a Donyec- medencéből, a csatornarendszeren keresztül, olcsó vízi úton juttatják az erőműhöz. A szovjet tudomány emberei mégis úgy döntöttek, hogy Murmanszktól nem messze, a Kóla-félsziget északi partvidékén fekvő Kiszlaja-öbölben felépítik a kiszlogubi kísérleti erőművet, a °~-'vietunió első árapály-erőművét. Murmanszki tartózkodásom során alkalmam volt beszélgetést folytatni Igor Uszacsev- vel, az erőműtervező Hidro- projekit Tervező Intézet mun. A Kola-folyó torkolatvidé- , fen, a murmanszki kikötő fölött különös jelenségre hívták fel vendéglátóim a figyelmemet. A mintegy ezer méter széles folyó medre úgyszólván Száraz volt, a kiálló sziklakö- Veken szinte át lehetett volna sétálni a túlsó partra. Mikor néhány órával később gépkocsinkkal visszafelé tartottunk, mély folyam tűnt ugyanott a Szemembe Az árapály volt az Óka a jelenségnek. A Kola-félsziget színesfém- kohászata rengeteg villamos áramot igényel, ez azonban •jsemmiféle nehézséget nem jelent, h’szen a Hibin-hegység bővizű f oly ói hihete+lenül gazdag energiaforrást jelentenek ,Cz a terület kiaknázott vízi Az ellenőrző könyv... re gépeli, és szövegét abban a ‘ pillanatban már „veszi” is a ■ nap-hegyi telex-gép. ‘ Kapósak a magyar képek A Távirati Iroda harmadik nagy munkahelye a legkorszerűbb apparátussal, laboratóriumokkal ellátott fotoezerkesz- tőség. Külföldi lapokban sűrűn lehet látni magyarországi eseményt ábrázoló képeket, alattuk az aláírás: „Interfoto— MTI”. A magyar képeslapokban ugyanakkor sok külföldi fénykép található, „MTI külföldi képszolgálat” megjelöléssel. A képszolgálat egyébként nemcsak a hazai lapokhoz juttatja el a világeseményekről tudósító képeket, hanem a külföldi sajtó- és hírügynökségekhez is továbbítja a magyarországi események fotóit. A sokrétű tevékenységet 16 munkatárs végzi; naponta 80—130 külföldi kép közül válogathatnak a hazai szerkesztőségek, a televízió. A tel efoto-szol gálát közvetítésével naponta mintegy 100 fényképet kap az MTI, ugyancsak a világ minden tájáról. Megkapja a szerkesztőség a szovjet TASZSZ, az NDK-beli ADN, a csehszlovák CTK tele- fotón, rádión érkező képeit is, s ugyancsak nagyon sok képet kap naponta az amerikai UPI világ-telefoto szolgálata révén. Külföldön is kapósak a magyar képek, amelyek az UPlj hálózatán keresztül 150 szerkesztőségben jutnak el. Brezs- nyev és Koszigin legutóbbi budapesti látogatásakor még távol-keleti országok hírügynökségei is jelentkeztek képekért, amelyeket 12—15 perccel az esemény után már kézhez kaptak. Ezt a rendkívüli gyorsaságot a telefoto-szolgálat tudja biztosítani; az MTI-nek öt te- lefoto vevő- és négy adóberendezése van: egy-egy berendezéssel naponta 100—100 képet lehet venni, illetve továbbítani. Űflaki László Az MTI három nagy részleg- i re tagozódik: a belföldi, il’etve i a külpolitikai szerkesztőségre i és a fotoszerkesztőségre. A belföldi szerkesztőségnek csaknem 100 újságírója van. Magában a budapesti központban — a belpolitikai és kulturális, az ipari, a mezőgazdasá- gi, illetve a sportrovatban 46 5 újságíró dolgozik. A 20 megyei ( szerkesztőségben (a 19 megyei 1 székhelyen kívül Dunaújvárosban is van a Távirati Irodá- nak önálló szerkesztősége) ösz- szesen mintegy 50 újságíró ír- ’ ja, szerkeszti, továbbítja a hí- ■ reket. A megyei szerkesztőségek munkatársai vasárnap sem pihenhetnek, hiszen „mindig történik valami”, amelvről a ’ központot rögtön tudósítani ‘ kell. A világesemények A legpezsgőbb az élet a külpolitikai szerkesztőségben, an- ' nak rádiólehallgató és telexszobáiban. Itt 26 újságíró és 16 gépírónő egész nap folyamatosan olvassa, csoportosítja a külföldi hu ügynökségektől érkezett közleményeket. A szocialista országok hírszolgálati irodái s a kapitalista hírügynökségek a nap 24 órájában valósággal árasztják a híreket. , A külpolitikai szerkesztőség , munkatársai, szerkesztői felváltva tudósítják az MTI-t a külföldi fővárosokból is. Naponta átlagban 50—60 hírt, információt továbbítanak a hazai . lapokhoz, a rádióhoz és a tele- t vízióhoz, s ezek a hírek, közle- i mények valóban egy-egy naf) ' világeseményeinek tükörképét l jelentik. . A külföldi információk meg- i szerzésében jó segítséget ad a korszerű technika. Az MTI külföldi tudósítói telexen, tele- r fonon adják tudósításaikat. A moszkvai vagy a washingtoni - MTI-tudósító például a meg- > szerzett híreket, információkat a lakásban felállított telexgépNaponta találkoznak az új- ■Sgolvasók, a rádióhallgatók, a tv*nézők ezzel a megjelöléssel: Mii gyár Távirati Iroda. Közismert rövidítésével MTI-nek, mint a kormány félhivatalos aajtószervének, kettős feladta vári: ellátja az ország újságját, a rádiót és televíziót hazai és külföldi hírekkel, információkkal, fotókkal, s ezzel párhuzamosan magyar vonatkozású hír- és fényképanyagot juttat el a külföldi hírszolgálati irodáknak, fotóügynökségek- aek. Különleges szerepet biztosít az MTI-nek egész hírközlési mechanizmusunkban az, hogy a Magyar Népköztársaság félhivatalos sajtószerveként adja tó a hivatalos, illetve fél- hivatalos jellegű közleményeket, nyilatkozatokat. Az MTI 65 hírszolgálati irodával, fotóügynökséggel tart rendszeres, napi munkakapcsolatot. Több mint 200 újságírója, fordítója, fotóriportere van. 18 ország fővárosában tevékenykedik állandó tudósítója. Távgépírói, a telexek naponta 30—35 ezer szót továbbítanak 3 legkülönbözőbb hazai szerkesztőségekhez, így hozzánk is, 6 a világ minden részébe a sajtóügynökségekhez. 195 ezer négyzetméter fotópapír A Távirati Irodának néhány hónapja saját, nyomdai úton előállított, Kétnyelvű napilapja van; a Neueste Nachrichten- Daily News. Jól felszerelt sokszorosító üzemében több mint húsz kiadvány készül a szerkesztőségek tájékoztatására rendszeresen. Az MTI Foto tevékenységének méreteire jellemző, hogy fekete-fehér fotópapírból évente mintegy 180 000, színesből 15 000 négyzetméternyit használ fel, s fotóriporterei minden fontosabt eseménynél jelen vannak.
