Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-10 / 239. szám

Gyógyszer — levegő segítségéTd A fűzfői nitrokémiai ipar­telepeken új üzemrészek épül­nék fontos gyógyszer- és vegy­ipari alapanyagok gyártására. Ezeket a termékeket jelenleg külföldről szerzik be, vagy legalábbis gyártásuk során használnak fel nagyobb meny- nyiségű, drágán beszerzett im­portanyagot. Az egyik új gyárrészben fontos gyógyszeralapanyagot, a Pnaf elnevezésű vegyszert ál­lítják majd elő. A vegyi be­rendezésének érdekessége lesz: úgy működnek majd, hogy egy külföldi alapanyag he­lyett levegőt használnak fel. A termék előállításához szük­séges oxidációs folyamatot ed­dig az ismert hipermangán anyaggal bonyolították le, ezentúl azonban a levegő oxi­génjét fogják helyette mun­kára, Autószerviz — sorban állás A magyar történelem — filmszalagon Filmet készítenek a Nemzeti Múzeumban. A kis forgatócso­port — a múzeum munkatár­sai — a honfoglalás kori lele­tektől a negyvennyolcas zász­lókig a magyar történelem ér­dekes és fontos dokumentu­mait veszik filmszalagra. Horváth Béla muzeológus, Urbán Gyula íilmoperatőr és Cserna Erzsébet különleges technikai megoldásokkal for­gatja a filmet, amelyhez ha­sonló rövid, de átfogó film még nem készült a magyár történelemről. 0 Megyénkben egyetlen autó­szerviz-állomás működik — Gyöngyösön- Jó, hogy van, de elég kellemetlen, hogy csak ez az egy van. Különöskép­pen nem kell magyarázni, hogy az egyre több autó, te­her- és személygépkocsi, mi­lyen fokozott, feszített feladat elé állítja a gyöngyösi szer­vizt. Hogyan győzik a munkát? Milyen módon akarják a meg­rendelői igényeit még telje­sebben kielégíteni? A szezon most zá­rul. Tavasztól kezdve naponta 30—35 gép­kocsi javítását kellett elvégez­niük. A szerelők létszáma pe­dig 24. A zsúfoltság elég nagy. Két hét a várakozási idő ál­talában, amíg a bejelentés után a gépkocsira sor kerül. A garanciális javítások so­ronkívüliséget élveznek. A kö­telező szervizt sem lehet ha­logatni. Ha valamilyen anyag hiány­zik, általában egy hét múlva megérkezik. A garanciális gépkocsiknál jegyzőkönyvet vesznek fel az alkatrész-csere esetén. A legújabb típusú Wartbur­goknál a lengéscsillapítók és a mérőműszerek okozzák a legtöbb Nem győzik ezeket kicserélni. A gyár éppen ezért a len­géscsillapítók garanciális biz­tosítósát húszezer kilométerre még a terveken kell bizonyos módosításokat) végrehajtani. Az élet gyakorlata alapján változ­tatnak a célszerűségnek meg­felelően a térvrajzokon- Szó volt a gyöngyösi szerviz bővítéséről is. Mi lesz ebből? Most már csak tulajdonjogi intézkedésekre van szük«ée. és birtokba vehetik a kért épületet. Oda helyezik át a lakatok-, a fényező- és kárpitos­műhelyt. A nagyjavításokat is az új területen csinálják meg, hogy a szervizben a kötelező átvizsgálásokat tisztább kör­nyezetben tudják elvégezni. Előfordul, hogy a gépkocsi tulajdonosa kénytelen a javítás után reklamálni: rosszul kötik be a világítást, a kormányke­reket fordítva szerelik be, de az ajtó zárja sem az eredeti mozdulattal nyitható ilyenkor. Néhány példa csak a felpana­szoltak közül. Sajnos, becsúszhatnak kisebb hibák. Most 1-től ezért állítot­tak be egy embert, akinek az autók bizonyos fokú „meózá- sa” is a feladata. Ha reklamá­ció érkezik a gépkocsira, az ő felelősségét állapítják meg. Igyekeznek a gépkocsik písz- kolódását is megakadályozni: takarót borítanak rá az ülés­re. De hát a munkaruha..! Egyébként minden javítás után a szerelő beül az autó tulajdonosával a kocsiba és közösen ellenőrzik: kifogásta­lanul működik-e a kocsi? Két brigádban dol­goznak a szerviz sze­relői. Az egyik a igád, a másik, az ifjú- rsartnazi István, a gyöngyösi sági brigád, melynek 14 tagja egység vezetője csak annyit közül 12 KISZ-ista. tudott válaszolni, hogy tudó- A Trabant specialistája Var­mása szerint a tavasszal. Most ga József, a cseh kocsikhoz 1 4 1 I - I Mikor nyílik meg | 2» | Egerben a régóta 1 1 1 * ígért szerviz? Erre Mátra-br Az említett traktor mellett az elmúlt hetekben jól vizsgázott Leningrádban a tíz tonnás dömper is, így ezekből is el­kezdődik a sorozatgyártás. Az idén mi harminchoz, utána már háromszázhúszhoz kül­dünk alkatrészeket. Három éven belül már 2500—3000 dömperhez gyártunk sebesség, váltót... Figyelemre méltó az NDK élénk érdeklődése: meg­rendelései létbiztonságot je­lenthetnek vállalatunknak.' — Az új gyártmányokat, a megnövekedett feladatokat milyen fejlesztés kíséri? — 200 millió forintos építé­szeti- és gépi beruházással 1970-re háromezer dolgozót foglalkoztató, évi fél milliár­dos termelési értéket előállító gyárrá akarunk nőni... Az idei programunk: 11 milliós beru­házás. Ebből egyebek mellett korszerű tanműhelyt, szer­számműhelyt építünk, kazán­ház készül, bővítjük a külön­böző szociális létesítményeket, a raktárterületet. — Mindehhez, hogyan bizto­sítják a szakmunkásgárdát? — A városból és környéké­ről toborozzuk a munkaerőt s évenként 500 tanuló „beiskolá­zását” tervezzük. — Mit tesznek a nők elhe­lyezéséért? — Jól tudjuk, hogy Egerben nagy gond a nők foglalkozta­tása, ám ennek ellenére sem ígérhetünk sokat, ugyanig in­kább férfiembert igényel. Ki­sebb számban minden esetre próbálunk majd nőket is al­kalmazni. tgyóni) Molnár Zoltán ért nagyon, a lengyel márkák pedig Csuzi Istvánhoz állnak legközelebb. Kék színű, műanyag tok, arany felírással: diploma- A kétnyelvű szöveg azt igazolja, hogy Bártházi István a szov­jet autógyárban műszaki vizs­gát tett a Moszkvics gépko­csikra vonatkozó ismeretek­ből. A kérdésre: komoly vizs­ga volt?, azt válaszolja: az 1966-os tanfolyam részvevői közül nem kapta meg minden­ki a diplomát. Rendszeres a kapcsolatuk a különböző autógyárakkal. j””i A CP—72-47 rend­| 5, | számú Wartburgon ’ * * Pálinkás István dol­gozik. Az első jobb kerék csapágyháza kopott meg. Ha van a raktáron garanciális fel­használású csapágyház, kicse­réli. Ha nincs ilyen és a tulaj­donos nem akar várni addig, amíg az alkatrész megérke­zik, behegesztéssel javítja meg. Ez ugyan nem tökéletes megoldás, de a kocsi üzembiz­tonságát sem veszélyezteti. Csupán a gumiabroncs kopik jobban attól az enyhe szitáló mozgástól, ami a csapágyház hibájának a következménye. I _ | Váradi István a I 6» | szakma legjobbjai ‘ * közé tartozik. Ö mondja, hogy ebben a szak­mában soha nem lehet valaki okos. Türelem nélkül sem vi­heti sokra. Tréfálta-e már meg gépkocsi? Nem, még min­dig sikerült a hibát kijavíta­nia, legfeljebb kétszer is szét kellett szedni a motort. Van ugyan műszerük is, de nem elegendő mennyiségű. A jó motorszerelő már a gép­kocsi hangjáról is meg tudja mondani, hol kell a hibát ke­resni­Persze, az elektromos ré­szek rejtett hibái sok kelle­metlen negyedórát okozhat­nak. I I Mervó Dezső már I / I indulni készül a II CN—17-17-es rend­számú Wartburggal. Miért hozta be a kocsit? Még tavaly áprilisban elromlott az ablak­felhúzó kar. Miután garanciá­lis volt a gépkocsija, jegyző­könyvet vettek fel. Az alkat­rész-cserét most végezték el. Több mint egy évig kellett rá várnia. — Egyébként elégedett va­gyok a szerviz munkájával. Füzesabonyból járok ide. Na­gyon udvariasak, figyelmesek az itteniek. Hát ez az ablak­felhúzó...! Kicsit sokáig kel­lett rá várni, De most már tö­kéletesen működik. Mit lehet erre válaszolni? Úgy látszik, akad még némi nehézség az autószerviznél. De az autósok túlnyomó több­sége nem panaszkodik, és ez a lényeg­G. Molnár Ferenc Ostorosi szüret Hűvös szól borzolja a tő­kék leveleit. Borús az ég is. de azért szaka­doznak fel a felilegek Az asszonyok és a férfiak gyakran nézegetnek fel­felé, s úgy lát­szik, nem ered­ménytelenül, mert néhány perc múlva ki­bukkan a nap a felhőik mögü s fényözönnel borítja el a tá­jat. Igazi szüreti hangulat van. Aranysárgán villannak az érett fürtök, vi dáman. jó han gu latban dol­gozik minden ki. Az assze nyok szedik r szőlőt, a fér fiák puttonyok­ba rakják a fürtöket s on­nan nagy ká­dakba öntik. — Jó termésünk mondja elégedetten Zoltán, az ostorosi A legfiatalabb szüretelő Petrényi lior A fiatal szőlésztanuló a többiekkel együtt \ dáman szedi az érett fürtöket. van — Termelőszövetkezet elnöke. Varga Igaz, a sok eső károkat is oko- Kossuth zott — mint megyénk más kö­zös gazdaságaiban — de a mi­nőséggel itt nincs baj. A le­ányka cukorfoka például el­érte a 33 fokot. Fordulnak az emberek, jön­nek a megrakott puttonyok­’l. Köztük Zakar László is, aki évek óta részt vesz a szü­retelésben. Pedig nem terme- ' őszövetkezeti tag. Egerben, a Finomszerelvénygyárban dol­gozik. — Mindig ilyenkor szoktam kivenni a szabadságom ■— mondja. — Szeretek itt dol­gozni. bár nem könnyű a mun­ka. Naponta hat—hét mázsa szőlőt kell a tőkéktől a káda­kig hordani. A legfiatalabb szüretelő Petrényi Ilona, harmadéves szőlésztanuló. Amit a szakis­kolában elméletben elsajátí­tott, azt most a gyakorlatban is kipróbálja. A pótkocsi kon elhelyezett kádak, tartályok színültig r.;gteltek s elindulnak a pin- xszet felé. Ott kerül sor a íz ölő feldolgozására. Az idér sokkal könnyebb a munka mint az elmúlt esztendőkbe-’ mert új szőlőfeldolgozó eé' kezdte meg működését. Napon va hatszáz mázsa szőlőt dolgo. fel. — Mintegy négyszáz hold termését dolgozzuk fel — mondja Varga Zoltán szövet­! tumerkedjünk as új törvényekkel A földtörvény A szövetkezeti földtulajdon kialakulása 1. Az országgyűlés szeptemberi ülésszakán törvényt alkotott a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről. Ez a törvény az új termelőszövetkezeti törvénnyel együtt kifejezi mindazt a változást, amely hazánk mezőgazdaságában az I utóbbi években végbement. De nemcsak a jelenlegi helyzetet, rögzíti a törvény, hanem meghatározza azokat a rendezési elveket is. amelyeket a gyakorlat a jövőben hosszabb időn át követhet. A termelőszövetkezetek jelenleg több mint nyolcmillió kataszteri holdon gazdálkodnak. Viszont szövetkezeti tulaj­donban aránylag kevés föld van. A földek nagyobb részén a tsz-eket csupán használati jog illeti m -gr. Hozzávetőleges adatok szerint a termelőszövetkezetek által használt földek 37 százaléka van a tsz-tagok tulajdonában. 21 százaléka a ta­gok házastársának vagy idős családtagjának tulajdonát ké­pezi, 22 százaléka az állam, 20 százaléka pedig a termelőszö­vetkezettel tagsági viszonyban nem álló más személyek tulaj­dona. Az előbbi adatok bizonyítják, hogy a földek tulajdon- viszonya és használata között bizonyos ellentmondások van­nak: a tulajdonosok egyre csökkenő hányada tartozik a ter­melőszövetkezethez, vagyis ahhoz a gazdasági egységhez, amely tulajdonképpen a földet, mint alapvető termelőeszközt használja. A most alkotott törvény elindít egy hosszabb ideig tartó folyamatot; amelynek során a földek nagy része terme­lőszövetkezeti tulajdonba kerül. Elsődleges módja a termelőszövetkezeti földtulajdon ke­letkezésének a kívülállók földjeinek megváltása. Erről intéz­kedik a földtörvény 3. és 4. paragrafusa. A törvény úgy intéz­kedik, hogy a kívülállók tulajdonában levő olyan földek, amelyek a termelőszövetkezet használatában vannak, meg­váltás ellenében — a Minisztertanács által megállapított idő­ben — termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek, kivéve, ha a tulajdonost a megállapított időpontig termelőszövetkezetbe tagként felveszik. A törvény a végrehajtás során tehát módot nyújt a szövelltezeteken kívül álló tulajdonosoknak arra, hogy döntsenek: vagy belépnek a földjüket használó termelőszö­vetkezetbe és akkor tulajdonukat továbbra is megtarthatják, vágy pedig a meghatározott megváltási ár ellenében föld- tulajdonukat átadják a termelőszövetkezetnek. Termelőszövetkezeti tulajdonba kerül megváltás ellené­ben a tsz használatában levő olyan föld is. amelynek tulajdo­nosa a törvény hatályba lépése után válik kívülállóvá; to­vábbá az a föld is, amelyet kívülálló örököl és a Miniszterta­nács által megállapított időn belül nem válik termelőszövet­kezeti taggá: valamint azok a földek is, amelyek kívülállók tulajdonaként beviteli kötelezettség alapján a törvény ha­tályba lépése után kerülnek termelőszövetkezeti használatba. Természetes, hogy a megváltási ár megállapításakor figyelembe veszik a földek minőségét, a rajta levő ültetvény értékét. Vagyis: szőlők, gyümölcsösök esetében magasabb meg­váltási ár illeti meg a kívülálló tulajdonost, mint például a szántóföldért. A szövetkezeti földtulajdon kialakulásának másik for­mája az állami földterületek átengedése a. szövetkezeteknek. A törvény 7. parfagr(ifusa arról intézkedik, hogy a termelő- szövetkezet használatában levő állami földek és erdők tulaj­donjogát a Minisztertanács által megállapított feltételekkel megszerezheti. A 8. paragrafus pedig kimondja hogy termelő­szövetkezeti tulajdonba kerülnek térítés nélkül a külterületen, a zárt kertben és a belterületen egyaránt a legeltetési bizott­ságok kezeléséből a tsz-ek használatába adott ingatla­nok és vagyontárgyak, továbbá a jogszabályban meghatáro­zott egyes megszűnt szervezetek tulajdonában és a termelő- szövetkezetek használatában levő ingatlanok és vagyontár­gyak. valamint a földalapi juttatásként vagy egyéb címen a termelőszövetkezet ingyenes és határidő nélküli használa­tába adott ingatlanok és vagyontárgyak. Nem érinti a törvény a termelőszövetkezeti tanok tulaj­donában levő földek tulajdonjogát. Tehát a termelőszövetke­zetek tagjai továbbra is tulajdonosai maradnak az általuk bevitt földnek és a közös használatban levő földjük után föld járadékot élveznek. De lehetővé teszi a törvény, hogy a. tsz-tag földtulajdonosok földjüket a szövetkezetnek átadják. Ugyanígy intézkedik a törvény arról is, hogy magántulaj­donban levő de beviteli kötelezettség alá nem eső földek is felajánlhatok a termelőszövetkezetek részére. H. L. kezeti elnök. — Nem kis mun­ka ez, hiszen sok más szövet­kezettel ellentétben, nem egy területünkön 50—60 mázsa sző­lő is termett holdanként. A szövetkezeti elnök kísé­retében aztán lemegyünk a pincébe is. Nem is pince ez, hanem hatalmas pincerend­szer, hosszú folyosók, óriási hordókkal. — Ezek már télé vannak musttal — métát Varga Zol­tán egy hosszú hordóeorra. — Igaz, negyven hektoliteres hordók csupán — magyaráz­za —, de a kétszáz hektó* üveghordónk is telve van már finom musttal. S a hordókban lévő must lassan kiforrja magát, átala­kul minőségi borrát. — Nagyon büszkék va­gyunk arra —tájékoztat a szövetkezeti el­nök —, hogy az idén az or­szágban csak a mi termelőszö­vetkezetünk kékfrankosát palackozzák. Még a sopro­niakat is meg­előztük. Ezen­kívül ízléses palackban jele­nik majd meg az ostorosi le­ányka és rizling is. — S hová ke­rülnek ezek a borok? — Zömmel külföldre. A fel do! gozó üzem elé Újabb teherautóik ér­eznek Hozzák a szőlőt — a híres ostorosi bpr „nyers­anyagát”. (kapóst) Megindul a szőlőfeldolgozó gép, amely hat­száz mázsa szőlőt dolgoz fel naponként. UÖCSI — Egerben Vlszermés utáni beszélgetés egy gyár jelenéről, jövőjéről Üj névvel ismerkednek Eger­ben, egy idő óta mind gyak­rabban hallani a VÖCSI-ről. Említésekor sokan kíváncsian találgatják a szó jelentését s talán nem is gondolnak arra, hogy a szokatlan betűtársítás a — tihaméri gyár legfrissebb cégjelzésének rövidítése. A közelmúltban ugyanis át­szervezés történt s ennek so* rán a Vörös Csillag Traktor­gyár lett a „gazda”. A névváltozásról, az egri gyár jelenéről, jövőjéről a na­pokban érdeklődtünk Nehr Ti­bor igazgatónál. — Mindenekelőtt kérjük, hogy mutassa be a nagy válla­latot. — Az Autó- és Traktoriparí Tröszt megszűnése után ala­kult önálló céggé a kispesti Vörös Csillag Traktorgyár, amelyhez a központi üzemeken kívül a Gödöllői Gépgyár és a mi, egri gyáregységünk tarto­zik. A mintegy nyolcezer dol­gozót foglalkoztató vállalat dömpereket, kis- és közép- traktrokat forgó rakodókat va­lamint ezekhez szükséges pót- alkatrészeket készít. A két fő gyártmány kezdőbetűi adják a jól ismert DUTRA jelzést, amelyet termékeink viselnek. — Mit jelentett Egerben az átszervezés? — Egyelőre: nem sokat. Pro­filunkat tekintve már koráb­ban is a kispestiekhez tartoz­hattunk volna, hiszen jó ideje foglalkozunk az UE elnevezé­sű ..traktorcsalád” mellső híd­jainak, sebességváltóinak ké­szítésével. Most más gyártmá­nyainkat folyamatosan meg­szüntetve, átadva, folytatjuk a „traktoros munkát” s néhány új termékkel kiegészítjük áru­cikkeinket. — Mire számítanak? — Tekintve, hogy az új UE 50-es traktoroké a jövő, ezek­ből az összkerékme,? hajtású, univerzális Diesel-erőgépekből akarunk a következő időkben nagyobb mennyiséget a „piac­ra dobni”. A mezőgazdasági kiállításon bemutatott prototí­pusok sikert arattak, így a vállalat még az Idén negyven traktor elkészítését tervezi. Ezekhez s a következő tételek­hez 50 mellső hidat és sebes­ségváltót mi gyártunk majd, Egerben. A következő évben ez utóbbi szám négyszázra, 1970- >\t pedig évi 3 ezerre nő...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents