Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-01 / 232. szám
Gondolatok a múzeumi munkáról ! A K evés olyan intézménye van szocializmust építő társadalmunknak, mint a múzeum, amely egyes tevékenységeivel annyira a nyilvánosság felé fordul és amelyet ugyanakkor annyira nem ismernek az emberek közelről, annyira nem érzékelhetnek munkája egészében. Sokan a múzeum egész tevékenységének a kiállítások bemutatását tartják, még arra sem gondolva, hogy ezek megrendezése, vagy még inkább a kiállítások anyagának összegyűjtése és rendszerezése is elválaszthatatlan része ennek a munkának. A múzeumi munka struktúráját a tudományos és népművelő tevékenység összefonódása, egymásra utaltsága jellemzi. • Éz a sajátos ötvöződés adja a múzeumi munka igazi értelmét és egyéb népművelési, művészeti intézménytől elütő karakterét. Míg azok minden esetben az alkotóktól kapott kész műveket reprodukálják, tolmácsolják, vagy népszerűsítik, addig a múzeum maga teremti elő a tudományos ismeretterjesztés, vagy a művészeti, hazafias nevelés céljaira alkalmas tárgyi és ismeretanyagot. Részben ebből a célból a múzeum gyűjteményeket hoz létre, azok egyedi tárgyait fáradságos munkával felkutatja, tárolásra alkalmassá teszi, majd tudományosan rendszerezi, meghatározza helyét a különböző múzeológiai szaktudományok (régészet, néprajz, helytörténet, művészettörténet, irodalomtörténet és természet- tudomány) által felállított kategóriákban. A hatásos ismeretterjesztésre alkalmas mú- zeümi kiállításnak ezek az előfeltételei, de még nagyobb hatásfokot érhetünk el akkor, ha a kiállítás témáját előzőleg már irodalmilag is feldolgozták. Ilyen kedvező feltételekkel rendezi meg most az egri múzeum A bélapátfalvi keménycserép . című kiállítását, aminek történeti, művészettörténeti és néprajzi vonásokból adódó monográfiáját Molnár László kandidátus az 'elmúlt évét" során már feldolgozta. n múzeumi gyűjtemények létrehozását — amint fentebb már érintettem — nem kizárólag a bemutatás, a kiállítás szüksége indokolja A régészeti, néprajzi, vagy egyéb gyűjtemények önmagukban is iétjogosultak, még akkor is, ha soha nem állítják ki őket. Elmúlt korok, idők társadalmának tanúi, alkotásai ezek, és puszta létükkel bázist képezhetnek nemcsak a tudás, hanem olyan emóciók számára is. mint a szülőföld, a haza szeretete, és a nemzeti, vagy tágabb körű önérzet, önbecsülés. A múzeum gondjaira bízott nemzeti, vagy általános emberi értékek nemcsak a kiállításokon keresztül és puszta létükkel hatnak, hanem az írásban megjelent értekezések, ismertetések segítségével is. A múzeumi munka egészének összetevői között hangsúlyoznunk kell az őrző, a megőrző tevékenységet, amely a felbecsülhetetlen anyagi értékek mellett a kulturális öntudat képződését, erősödését, elősegítő történelmi és művészeti közkincsre terjed ki. Azért szükséges ennek a tényezőnek a kiemelése, mert a múzeum sokszor nemcsak gyűjteményeiben őrzi ezeket az értékeket, hanem azokon kívül is, az intézmény maga olyan épületben, vagy olyan környezetben helyezkedik el, amelynek értéke és jelentősége a múzeumi tárgyakéval egyenértékű. Így kapcsolódik első fokom a múzeum- és a műemlékügy: a Mátra Múzeum Gyöngyös legjelentősebb műemlékei lakóépületében kapott otthont és mindenki észlelheti ott a múzeumnak és műemléknek nemcsak a látogatóra gyakorolt együttes hatását, hanem azt a jótékony harmóniát is. amely a múzeumi gyűjtemény és a műemléképület között érezhető. Fokozottad ez a hatás az egri várban, ahol a múzeum és műemlék összekapcsolódása egy országos jelentőségű történelmi kegyhelyen' — hazánk legnagyobb mértékű múzeumi látogatottságát eredményezte. M úzeum és műemlék nemcsak a topográfiai egymásra utaltság következtében menetel egy sorban. Ennél behatóbb kapcsolatot teremtenek közöttük államunk törvényei, amelyek ,a művelődésügy tá- gabb" keretei között a múzeumokra ruháztak a műemlékvédelem kulturális feladatait. A muzeológusnak ismernie kell ezért területe műemlékeit, figyelemmel kell kísérnie azok sorsát és javaslatokkal kell élnie azok célszerű felhasználását illetően. A múzeum is közvetíti a törvény intencióit a tulajdonosok, a használók, vagyis az illetékesek felé a műemlék megbecsüléséről, annak felmérhetetlen anyagi és kulturális, művészeti értékéről, arról, hogy a tulajdonviszonyok többfélesége ellenére minden műemlék közkincs, védelmük nem hivatali és nem egyéni érdek, hanem társadalmi feladat. Az eddigiekből talán úgy tűnik, hogy a múzeum munka ja csak a régmúlt korok felé irányul. Kétségtelen, hogy a múzeológiai szaktudományok alig másfél évszázada kialakult, hagyományos szemlélete és munkaprogramja ez is volt. Az első gyűjtemények kincstárak és képtárak voltak, csak később kapott helyet bennük a polgárság, vagy még később a parasztság kultúrájának emlékanyaga. A szocialista múzeumszervezés vívmányának tekinthetjük a gyűjtési kör tovább tágítását egészen a máig, különösen a munkás- és parasztmozgalmak területén. A legtöbb múzeumnak — nálunk nemcsak az egrinek, hanem a gyöngyösinek is — máris számottevő legújabb kori gyűjteménye van és ez a gyűjtemény folyamatos munka eredményeként évről évre gaz-j dagodik. B múzeumban folyó ilyen és ide kapcsolódó munkákról számol be a múzeumi hónap számos rendezvénye: kiállítása, előadása. Ez az évek óta ismétlődő esemény-sorozat még szélesebbre tárja intézményeink kapuit az érdeklődők előtt és így egy lépéssel közelebb kerülnek a közönséghez a látogatók széles, Heves megyében háromszázezernél is nagyobb számú tömegéhez. Közvetlen kapcsolatokra törekszik a múzeum, baráti körének szélesítésére és ennek érdekében ki Is lép a műemlék épületek ódon falai közül és falvakba, üzemekbe megy, ahol találkozhat az emberekkel. Számos, eddig elsorolt vonás mellett a múzeumi munka, ugvari.s csak altkor éri el célját, ha meg tudja magának nyerni az embereket, akik nemcsak igénybe veszik szolgálatait, hanem segítségére is vannak. Bakó Ferenc megyei múzeumigazgató megfeneklett... ősidőkre visszavezethető j múltja van a halászati mesterségnek Poroszlón. Ezt a hagyományt őrzi a megye egyetlen halászati termelő- szövetkezete is, ahol felújított és újonnan vásárolt halászati eszközökkel, felszerelésekkel ma is jól megkeresik a kenyerüket az emberek. Az ősi mesterséget ápoló szövetkezet és a községi művelődési ház vezetői a közelmúltban elhatározták, 'hogy a halászok szerszámait bemutatják a községükön nagy számban átutazó idegeneknek is. Állandó, múzeum jellegű kiállítást rendeznének be a művelődési otthon tágas előcsarnokában. A keritőhálólc, varsák a hagyományt idéző környezetében az érdeklődők számára cukrászdát is nyitnának. Természetesen ezt az újabb ötletet már anyagi szempontok is diktálták. Ügy okoskodtak, hogy az idegen- forgalom felkeltett érdeklődése anyagilag mindenképpen jól jön a kevés pénzű kultúrotthonnak. A halászati szövetkezet százezer forintot ajánlott fel az ötlet megvalósításához, a megyei múzeumok igazgatósága anyagilag és szakmailag támogatja a kezdeményezést. Az ötlet tehát megértésre talált, vagy mégsem?... Azóta ugyanis eltelt néhány hét és bár a kezdeményezők mindent megtettek, a terv megakad. Vagyis a halászok nyelvén szólva: a háló megfeneklett. Miért?... (pe) 4 jubileum tiszteletére Ünnepi pirogrammal készülnek köszönteni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat 40-es számú egri gyáregységének KISZ-fiataljai is. A Szovjetunió élete címmel fényképes kiállítást rendeznek. november első hetében ünnepi műsorokat tartanak, s közös előadásokon feldolgozzák a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetét. írta: Pamlényi Ervin, a történettudományok kandidátusa gyök egyaránt bekerülhettek 1672 nyarának végén arról futottak be jelentések a bécsi kormányhoz, hogy az erdélyi határokról mintegy 800 főnyi sereg tört be Felső-Ma- gyarországra. Számuk, erejük naponta növekszik. Hamarosan szétverték a felső-magyarországi főkapitány seregét, és egészen Kassáig elfoglalták az országot. A felkelők magukat, — jellemző módon, — Dózsa kereszteseinek példájára — kurucoknak nevezték. Noha a felkelés egyre szélesebben bontakozott ki, nagyobb eredményeket csak akkor tudott felmutatni, amikor vezetői a 70-es évek végén szerződést köthettek XIV. Lajos francia király követeivel, aki a Habsbűrg-birodalmat nyugatról támadta és akinek helyzetét megkönnyítette az egyidejű, keletről jövő támadás. Az 1678-ban megindított hadjárat egyik seregét, amely győztes csatákat vívott, egy fiatal felvidéki nemes. TI ö- kö’v Imre vezényelte. Még alig múlt 21 éves, — 1657. szeptember 25-én született —, amikor az 1678-as támadás során bebizonyította kitűnő hadvezért képességeit: elfoglalta a Garam vidéki bányavárosokat. megverte a császárt csapatokat. A hadiesemények a bécsi udvart politikájának megváltoztatására kényszerítették. I. Lipót hosszas tanácskozások után, 1681-ben országgyűlést hívott össze Sopronban, amelyben. ha nem is teljesíthette a rendek kívánságait, de sok vonatkozásban jelentős enged6 Mmsm 1067. Oktober 1., vasárnap ményeket tett számukra. Thö- kölyt és híveit azonban nem vezették félre ezek az engedmények. tovább folytatták a harcot: céljuk az ország teljes felszabadítása volt. AZ ELKÖVETKEZŐ KÉT ÉV a nagy sikerek ideje. 1681- ben, amikor már kiterjedt területek ura volt, felvette a Felső-Magyarország fejedelme címet. 1682-ben feleségül vette Zrínyi Ilonát, I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem özvegyét, s ezután a hatalmas Rá- kóczi-birtokok jövedelmét is a függetlenségi harc céljaira fordította. Még ugyanebben az évben követeket küldött a Portára is, hogy szövetségre lépjen a szultánnal a Habsburgok ellen. Utolsó nagyobb hadjáratát is ekkor vezette; Felső-Magyarországon a kurucok bevették Kassát, felszabadították Lőcsét, Eperjest. Tokait és még sok más fontos helységet. A szultán most megajándékozta a királyi címmel is: de ő továbbra is csak a feiedelmit használta. Ekkor’ állt hatalma tetőpontján. Az újabb történeti kutatások sokat foglalkoztak Thököly hadjárataival, hadseregének összetételével; államának berendezkedésével. Hangsúlyozták Thököly kitűnő hadvezért kvalitásait, de rámutattak fegyelmezetlenségére, meggondolatlan vakmerőségére is. Hadseregében és ennek irányításában — a források szerint — nagv szerep iutott az ú. n. „vitézlő rendnek”, amelybe nemesek és jobbákatonai érdemeik, vitézségük alapján. Nem sokkal később Thököly hatalma mégis hanyatlott, a kurucok kis állama összeomlott. Thököly mindent elkövetett ennek megakadályozására, elsősorban franciaországi kapcsolatainak megerősítésével, de végül is csak a törökökre tudott támaszkodni, mert XIV. Lajos 1684-ben húszévi békességre szerződött Lipóttal. A vármegyék már a kassai, majd a tállyai gyűlésen is elégedetlenkedtek Thököly uralmával, vonakodtak a kiadásokat fedezni, s a katolikusok is felléptek a protestánsok túlkapásai ellen. A legnagyobb veszedelmet azonban Thökölyre a törökök veresége hozta 1683. szeptember elején, amikor Kara Muszta- fa nagyvezér ostrom alá vette Bécset, kudarcba fulladt az ostrom és a török sereget a birodalmi hadak. Sobieski János lengyel király segítségével szétverték. A hadjáratban részt vevő Thökölvt Pozsony- nál győzték le. Ekkor egyezkedni próbált Linóttal. mire a váradi pasa elfogatta. Hamarosan kiszabadult ugyan, de a török bukása magával rántotta a felső-magyarországi fejedelemséget is. Hívei át- állottak a törököt Magyarországról kiverő császári csapatokhoz, várait megszállották. Thököly csillaga még egyszer felragyogott. 1689-ben, egy időben a meginduló török támadással, nagy sereg élén betört Erdélybe és Zernyest- nél megverte a császárt csapatokat. Elfoglalta Erdély fejedelmi székét is, de hatalmát a rendek ellenállása és I. Lipót csapatai állandóan veszélyeztették. Végül is a császáriak kiszorították Erdélyből. THÖKÖLYT EZUTÁN MÄR csak a török oldalán találjuk. Mint a lovasság vezetője, részt vett a zalánkeméni ütközetben; itt elesett a nagyvezér és mintegy 20.000 török, végleg eldőlt a küzdelem a császár javára. Ott volt a zentai csatában és együtt menekült a szultánnal. Sorsát végleg a karlócai béke pecsételte meg, amely kimondotta Thököly száműzetését. A török porta a kisázsiai porton jelölt ki számára. és a vele maradt másfél ezer magyar felkelő számára. tartózkodási helyet. Még megérte, hogy mostoha- fia. II. Rákóczi Ferenc ismét kibontotta Magyarországon a felkelés zászlaját, de elhatalmasodó betegsége megakadályozta abban, hogy részt vegyen az újabb küzdelemben. Thököly Imre alakját a régi. úgynevezett „kuruc” történet- írás kritika nélkül magasztalta, a Habsburg-párti historikusok pedig, mint kalandort ábrázolták és erősen kárhoztatták. a törökkel kötött szövetségért;. A marxista történetírás elutasította magától mindkét végletet: elismeri Thököly hadvezéri-államszer- vezési kénesséeét. de nem hallgat tevékenységének árnyoldalairól sem. Érdeklődése középpontjában inkább a korszak társadalmi-gazdasáot fejlődése áll: mindenekelőtt a .vitézlő rend” kia'ak”iá'-n- re ugyanis még nagy szerep várt a függetlenségi harco1 következő fázisában, II. Rákóczi Ferenc szabadságharc idején. Régi és mai TORNYOK Az ország egyik legrégibb tornya valamikor a nagyvázsonyi Kinizsi-vár toronyőreinek szolgálati helye volt ... Most idegenforgalmi látványosság, és innen indulnak „portyára” a lovasnapok szereplői ... ... és »7. egyik „legifjabb” torony t— a dunai kőolajmezőkön Ez a felvétel a nemrég restaurált budapesti Mátyás templom tornyát mutatja... itt pedig a legújabb „toronyköltemény” látható. Bár ügyes kezek „építik”, formálják ez t a „tornyot” is, mégsem versenyezhet a többivel. Ezek a „falak” könnyen leomlanak, de még a divat sem őrzi sokáig e torny#*“ formát _
