Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

fíi int / Tizenévesek A tizennégy, tizenhat éves kis La­ss y ok részére túl gazdag ruhatá­rat öszeálhtanj nevelési szempont­ból sem helyes, s nem is gazda­ságos, hiszen ebben a korban még gyorsan nőnek a gyerekek. Az okos mama olyan ru­hát varrat a kislányának, amely többféleképpen variálható. ol­csóbb anyagból készült, többféle alkalomra viselhető. Védekezés a gyermekkori gerincferdülés ellen 1. Célszerű öltözék a kék kord* bársonyból készült kötényruha. Könyű blúzzal vagy pulóverrel egyaránt hordható. Évike másodikos volt. Egy szép napon földhöz csapta is­kolai háti táskáját. Dacosan kijelentette, hogy ő már nem hordja, mert már nem elsős, meg különben is az osztály­ban már alig vannak, akik háton viszik a táskát és anyu­ka el van maradva, mert ma már nem divat a háti táska és az olyan csúnya és a kézi táskák olyan szép bőrből van­nak ... és mert nem ... Anyuka persze a kéi'ést tel­jesítette. Hogyisne, amikor a bőrtáskát ő is meg tudta ven­ni. És ugye, a Kovácsék is vet­tek ... na és a divat, kérem ... Eltelt másfél esztendő. Évi­ke egyre többet panaszkodott hátfájásról, fáradtságról. Már nem lehetett tovább halaszta­ni. Évikét meg kellett vizs­gáltatni orvossal. A vizsgálat — az édesanya nagy megdöb­benésére — gerincferdülést ál­lapított meg. Gyógyítási lehe­tőség a gyógytorna. így ke­ltilt hozzánk Évike. Jobb ol­dalon lógó váll, bal oldalon elálló lapocka. Édesanyja ször- •nyülködik. Nem engedtük mi kérem semmit cipelni. A kút­ról is csak a kisebb kannával szokott vizet hordani. Milyen színű a háti táskád, Évike? — kérdem. Tágra nyílt szemekkel néz rám. — Nem vagyok én már elsős, én már nagy lány vagyok, nekem szép, nagy aktatáskám van. Bőrből. Mit tegyek most? Veszeked­jek az édesanyával? Magyaráz­zam, hogy mit keltett volna termied Talán igen. Másoknak. Oku­lásul! A csontfejlődés kb. 22 éves korig tart. Vannak gyengébb és erősebb csontozató gyerme­kek. Akik több gyermekkori betegségen is átestek, lassab­ban és gyengébben fejlődhet- , nek. Egészséges életmód, a helyes és arányos táplálkozás kedvező a fejlődésre. Fontos a gyermek életko­rának és méreteinek megfe­lelő iskolai pad. Ügyelni kell arra, hogy a gyermekkorban állandó egyoldalú megterhelés­től kímélni kell a gerincet. Di­vat ide,, nagyiényoskodás oda, 12 éves korig nem ajánlatos kézi táskát adni a gyermek kezébe. Kisfiú, kislány is egye­nes tartású maradhat, ha nem húzza a kezét a sokszor jól megrakott és ráadásul egyéb­ként is nehéz bőr kézi táska. Lényeges az izomzat (nem egyoldalú!) mozgatása, tomáz- tatása, edzése. Különösen elő­nyös a minden izomcsoportot működtető úszás, amelyet nem lehet elég korán elkezdeni. Ha mégis i'endel I enessége t észlelünk a gyermek tartásá­ban, azonnal vizsgálja meg orvos! Kisebb a gond és több a gyógyulási lehetőség, ha még idejében kerül gyógykezelés­re. A szomorú statisztikánk mu­tatja, hogy milyen sok a fej­lődési rendellenesség. Leg­többjét el lehetett volna ke­rülni. Ott lAszl&né. okleveles1 gyógytornász V irágmag-gyűités Itt az ősz. Elvirítanak a kert tarka szirmú virágai. Gondolni kell a jövő tavaszra, gyűjtögessük össze a virág- magokat. Az ibolya, árvácska apró kis gumóba gyűjti magvait, a fe­kete magokat még az idén el kell vetni ládákba, hogy kora tavasszal kipalántázhassuk a kertbe. A szegfű virágát — amiből magot akarunk ’ nyer­ni, — fóliával védjük meg az esőtől. Amikor a magok beér­nek, külön tasakokban tárol­juk a virág színének és fajtá­jának megjelölésével. A mar­garéta, őszirózsa a kis vi rágtányérkából szedhet­jük össze a szirmok lehullása után. A viola magot tartal­mazó keskeny hüvelyét addig hagyjuk a száron, amíg a le­vél el nem hervad. Akkor kis kévébe kötve szellős helyen tovább szárítjuk. Ha teljesen kiszáradt, a magot kiverhet­jük belőle, s tisztítás nélkül vethetjük. A borsóhüvélysze- rűen magot termő virágok magjait mind ősszel kell be­gyűjteni. A hagymás növényeket á virág leszáradása után szed­jük fel, fagymentes helyen tá­roljuk a hagymát tavaszig. Mindig jegyezzük fel, mi­lyen színű virág magját tettük el, így tavasszal a színek ösz- szeválogatása tervszerű lehet. VACSORÁRA 2. Piros szövetből készíthetjük el , kislánynak ezt az oldalvarrások- .a] karcsúsított ruhát. A pántos sebek a varrásba vannak bedol- ;ozva. j. Virágos selyemből, műszálíúi jb}á£ból Készült a tánc tuba, Egyik legfontosabb táplálé­kunk, a tej, és a tejtermékek igen gazdagok tápanyagban. Sajnos felhasználásuk, elkészí­tésük elég egyhangú, pedig néhány ötlettel változatosabbá tehetnénk a tejtermékből ké­szült vacsoránkat. íme néhány ötlet: (Az adagok négy sze­mély részére készülnek.) Kapros juhtúrós galuska 40 deka lisztből, két tojással a szokott módon galuskatész­tát keverünk, megfőzzük és jól leöblítjük. 5 dkg füstölt szalonnát apró kockára vágva serpenyőben kisütünk, ezzel összekeverjük a galuskát, s egy-két evőkanálnyi tejfelt adunk hozzá. Megsózzuk, és tűzálló tálba tesszük. Elmor­zsolunk rá 20 dkg friss juhtú- rót. Egy csomó üde zöld kap­rot apróra vágunk, és vajban megfonnyasztva rászórjuk a galuskára. Az így elkészített galuskát 10 percre sütőbe tesz- szük. ízlés szerint kevés tejfel­lel forrón tálaljuk. Paradicsomos krémsajt 15 dk. krémsajtot és 10 deka vajat összekeverünk, hozzá­adunk egy evőkanál paradr csomkonzervet, 1 cikk apróra vágott fokhagymát, egy kevés finomra reszelt vöröshagymát, egy kis csomó apróra vágott metélőhagymát, s egy késhegy­nyi mustárt. ízlés szerint meg­sózzuk, megborsozzuk, s jól összekeverve kb. 1 órát állni hagyjuk a hűtőszekrényben. Szárazon pirított kenyérszele­tekkel, hagymával, zöldpapri­kával, vagy retekkel tálaljuk. Sajtos meleg szendvics 10 db zsúrkenyér-szeletet szárazon megpiruuait. A pirí­tott kenyérszeletkéket megva­jazott tepsire rakjuk, s 15 de­ka reszelt sajtot elosztunk raj­ta. Használhatunk turista, óvá­ri, vagy trappista sajtot. Gyen­gén megszórjuk borrsal és paprikával. 1 dl. sörbe beleön­tünk egy egész tojást, és egy tojássárgáját, gyengén megsóz­zuk, megborsozzuk, és egy ke­vés szerencsendió-reszelékkel is ízesítjük. Hozzáadunk egy kávéskanálnyi paradicsompü­rét, 6—7 deka reszelt sajtot. A masszát egyenletesen elosztjuk a kenyérszeletkéken, és sütő­ben aranysárgára sütjük. For­rón tálaljuk. Üstökös a laboratóriumban Az üstökös magja aránylag kisméretű, néhány kilométer átmérőjű laza porfelhő, ame­lyet jég köt össze. A magot összecementező jég főként széndioxid, metán, ammónia, víz és más vegyületek megfa­gyott halmazállapotú változa­ta. A Nap hatására e magból gázok lépnek ki, amelyeket a sugárlás fénylésre gerjeszt: ez az üstökös feje, a kóma. A Nap sugarainak nyomása a fej gázanyagát mintegy lefúj­ja magáról: így keletkezik a Nappal ellentétes irányú sói: millió-tízmillió km-es csóva* amelyek létrehozásában a Nap fénysugárzásán kívül fontos szerepe van a villamos tölté­sű protonok és elektronok áramlásának is. (A Napból ugyanis állandóan áramlanak ezek az átlagosan mintegy 400 km másodpercenkénti sebesé- gű részecskék. Ez az úgyneve­zett szoláris szél.) E folyamat utánzásával ki* sérletezett két kaliforniai fi­zikus. Légritkított csőben szi­lárd széndioxid-jeget hidro­gén-atommagokkal (protonok­kal) bombáztak. A felgyorsí­tott protonok áramlásának sebessége másodpercenként 200 km volt, megközelítette a szoláris szél sebességét. E mesterséges szoláris szél hatá­sára a széndioxid jégdarabka mögött üstököscsóvához ha­sonló gázképződmény kelet­kezett. A laboratóriumi modell azonban tízezermilliószor ki­sebb az üstökösöknél, ezért az összehasonlítás nagyon bi­zonytalan. A kutatók azt re­mélik: ha az eddig használt másfél méteres vákuumkamra helyett 15 métereset alkalmaz­nak, akkor jobban megközelí­tik a valóságos arányokat, és értékes következtetéseket von­hatnak le az üstökösök fiziká­jára vonatkozólag. Burgonyasziiret — géppel A burgonya előkelő helyet foglal el az európai konyhán, termesztése mégis — Európa- szerte — visszaesett, nem utol­sósorban azért, mert megle­hetősen munkaigényes nö­vény. Például a burgonyabo­gár, a gumó- és levélrothadás ellen akár hétszeres permete­zésre is szükség lenne. A ku­tatóintézetek figyelme ezért fokozottan a burgonyatermesz­tés technológiája felé fordult. Különféle megoldásokkal igye­keznek javítani különösen a szedés, a tárolás munkafolya­matait. A gépi szedés egyik fő kö­vetelménye, hogy a gumókat sértetlenül emeljük ki a föld­ből, mert csakis ilyen állapot­ban tárolhatók több mint fél éven át — minőségromlás nél­kül. Éppen ezért — a szak­emberek véleménye szerint — a burgonya gépi úton a leg­nehezebben szüretelhető ter­més. De ha egyenesek a sorok, ha a töltögetés egyenletes, ha megsemmisítették a gyomo­kat, 'leszáradtak a levelek, a szedőgép pontosan, hibátlanul dolgozik. Mind a Szovjetunió­ban, mind a nyugat-európai országokban a bürgonyaszedő gépnek már többféle típusa ké­szül. A számítások szerint a A burgonyával együtt kisze- burgonyaszedő gép üzemelte- Jett kövek ugyanis károsítják tése azonban csak akkor gaz- ... ...... daságos, ha legalább tíz bek- a Sumokat: a rothaszto bakte* támyi földet ültettek be búr- riumok behatolnak a séíülése- gonyával. ken. Bonyolult és jelenleg még A híres szovjet gyártmányú K—3-as burgonyaszedő kombájn. (APN-foto) Megoldódott a gépi szedésű költséges elektronikus beren- burgonya legveszedelmesebb dezés azonban a köveket pil- ellenségének. a köveknek a latiatok alatt elválasztja a bur- különválasztása a terméstől, gonyától. Óránként 20 ezer levél osztályozása Mit jelent ax irányító szánt a postánál ? A közelmúltban jelent meg a hír: a posta az irányító szá­mok rendszere bevezetésének gondolatával foglalkozik. Az évről évre növekvő levélforga­lom teszi szükségessé. Szerte a világon kísérleteket folytat­nak, hogyan lehet a korszerű technika segítségét igénybe venni a levélforgalomban. A külföldi rendszerek az elektro­nika közreműködésével végcél­ként azt akarják elérni, hogy a szokvány-leveleket teljesen automatikusan, gépi utón osz­tályozzák! Külföldi tapasztala­tok szerint — 45 százalékos ráfordítással — az osztályozó munka a levélszolgálatban a legnagyobb költségtényező. Ezért elsősorban a levélválo­gatásnál kell megtakarítást el­érni. A korszerű megoldás sze­rint: a postaládákból és hiva­talokból érkező színdús, tarka­barka levélhegyet először egy nagyság szerinti előosztályozó­ba öntik, ahol a túl vaskos vagy túl kicsi küldeményeket kiválasztják. Ezután a levelek és levelezőlapok a továbbító- és bélyegzősorra kerülnek, amelynek a fíuoreszcens-leta- pogató eljárással dolgoznak. A levélbélyeg papírja fluoresz­káló anyagot tartalmaz, ame­lyet a kiegyenlítő gép „megta­lál”, majd forgató és fordító­gépek segítségével egységes helyzetbe állítja a levélkülde­ményeket. Így kerül a levél bélyegzésre, majd a kódoló munkahelyekre. Itt betanított munkaerők, anélkül, hogy a küldeményt kézbe vennék* csak az elosztógépek által ér­zékelhető jelzésekkel látják el a küldeményt, amelyek az irá­nyítószámoknak felelnek meg. Ilyen előkészítés után az el- osztógép megkezdheti tűzijá­tékszerű munkáját! A postai irányítószámok négyjegyűek. Az első szám a zónát adja meg, a második a területet a zónán belül, a harmadik a te­rületen belül a körzetet, a ner gyedik végül a címzett lakhe­lyének postaszámát. A szem alig tudja követni a különböző váltók, vízszintes és függőleges továbbítószala­gok, markolók munkáját, ahogy a levelek pontosan a megfelelő rekeszbe vándorol-: nak. Mielőtt még az ember megismerkedne a látvánnyal, egy óra alatt 20 000 küldemény fekszik hibamentesen a jelző számának megfelelő rendszer­ben. Gondoljuk csak meg; ez öt és fél levél és levelezőlap egyetlen másodperc alatt! Hl éjimig Korszerű, gépesített levélosztályozó. 1 1367. október 1„ vasáram*

Next

/
Thumbnails
Contents