Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-08 / 238. szám

%slvc js'-gj fáM*ÍÍ M á§fig> <«§* x x8 « ' * ’S piiA ÉÍ^íéÍ * p^P?? 'W:*?Íp-p 2S«W*w5ö <’ •<• 'X Z ■*&,. tó?j.«i,.w <K*x*i-fZi 3ó tanulás — helyes módszer Most, a tanév elején a gyer­mek tanulása foglalkoztatja a családot. A szülő keresi a módját annak, hogyan segítheti legeredményesebben gyermeke tanulását. Éppen ezért fontos néhány alapvető teendő szám­bavétele. Elsősorban meg kell terem­teni a tanulás kedvező külső teltételeit. A szülő segítse, hogy a gyermek megfelelő mé­retű, jól megvilágított asztal mellett^ kényelmesen ülve, azonos időszakban, csendes, nyugodt légkörben dolgozhas­son. Kívánatos az isi, amíg a gyermek tanul, addig biztosít­suk a csendet. A lármás, nyugtalan légkörben való ta­nulás nemcsak az emlékezetbe vésés tempóját lassítja, hanem akadályozza a gondolkodást is. A zajok elleni küzdelem az agykéreg, és ezáltal az egész szervezet tartós fáradtságát okozhatja. Meg kell tanítani a gyerme­ket tanulni. Az általános is­kola első éveiben az olvasás, az írás, számolás elsajátítása a fő cél. Nagy segítséget jelente­nek ebben az otthoni módsze­rek. A figyelemmel, érdeklő­déssel, derűs hangulatban és lehetőleg pihent állapotban fo­lyó gyakorolta tás, a gyermek teljesítményének tárgyilagos bírálata, értékelése, a haladás elismerése, jutalmazása nagyon fontos. A kisiskolás érdeklődését, figyelmét nem könnyű otthon lekötni. Ezt csak úgy érhetjük el, ha minél önállóbb munka­végzésre szoktatjuk, anélkül, hogy kérdéseire megtagadnánk a felvilágosítást, önállóságra szoktatjuk azzal, ha követke­zetesen értékeljük erőkifejté­seit, azt, hogy segítség nélkül képes megoldani feladatait, s mi csak ellenőrizzük, számon kérjük az elvégzett munkát Ily módon a gyermek saját ügyének tekinti a tanulást, nem kell biztatni és kényszerí­teni a lecke rendes elvégzésé­re. Fontos, hogy a jó tanulási módszerek már az első osztály­tól kezdve kialakuljanak, így a későbbiekben könnyebbséget jelent számára az ismeretanyag alapos elsajátítása. A felső tagozatba való átlé­pés sok gyermeknél némi ta­nulmányi visszaeséssel jár. Okát többnyire a megváltozott iskolai körülményekben kell keresni: a gyermekkel már nem egyetlen tanító, hanem több szaktanár foglalkozik. Az új tantárgyak — orosz nyelv, földrajz és növénytan — eset­leg bizonyos szorongást is kel­tenek az ötödikesekben. Az új körülményeket azon­ban hamarosan megszokja a gyermek, ha a tananyagnak megfelelően alakítja tanulási módszerét. Most már viszony­lag hosszú leckéket kap, s ha ezeket úgy akarja megtanulni, mint például negyedikben a néhány soros nyelvtani sza­bályt, akkor kudarcot vall. Ak­kor tanul helyesen a gyermek, ha néhányszor összefüggően elolvassa az egész anyagot, majd kiemeli a nehezebb ré­szeket — szabályokat, neveket, számokat — azokat ismétli, majd mégegyszer átolvassa az egészet. Ezek után igyekszik a lényeget a saját szavaival elmondaná. Az értelemszerű tanulás önálló gondolkodásra szoktatja a gyermeket, s ha szereti és begyakorolja, akkor a nehéznek tartott tantárgyait, mint pl. a matematika, fizika, stb. sem okoznak majd gondot neki a középiskolában sem. A tananyagot nem a legfci- váióbbakra, hanem az átlagos értelmes gyermekekre mére­tezték. A sikeres tanulmányi eredményeik álapja sokkal in­kább a jó tanulási módszer és a munkakedv, mint valami különleges tehetség. D. B. Minden asszony szívesen csinosítja a konyhaablakot horgolt „vitrázzsaT’. Ennek munkamenete az alábbi: Anyaga gyöngyfonal 2 Ví-es tűvel dolgozunk. Kosztüm nadrággal, szoknyával Külföldön nagyon divatos a női öltöny, vagyis a nadrágos kosztüm. A Május 1. Ruhagyár kordból készített ilyen öltö­nyöket, az új divat valószínű­leg a fiatal lányok kedvence lesz, de viselhetik az idősebb korosztály tagjai is, természe­tesen a karcsú nők. Az együt­teshez egy zakó tartozik, diva­tos szabású, kétsoros gombo­lással, s ugyanebből az anyag­ból készül a szűk szoknya. A Iteztümhöz divatos nadrág is tartozik, s helyes kis zsoké­sapka egészíti ki. A Ruházati Bolt Vállalat fia­tal lányoknak élénk színekből tervezett ilyen női öltönyöket. Képünkön kék-fehér kockás anyagból készült a kabát és a szoknya, és sötétkék hosszú nadrág tartozik hozzá. A legújabb divat szerint ké­szült együttes kb. 500 forin­tért kapható egyes állami bol­tokban. Az alap láncszem«* meg­horgolásával a keretnek szá­mítunk 54 láncszemet, ezután annyiszor 20 szemet, amilyen szélesnek akarjuk és ehhez még 18 szemet adunk. Ez 112 láncszemmel kezdődik (vagy­is keret 54, kétszer 20 az 40, egyszer 18, összesen 112 szem). 1. sor: Laza láncszemsor, melyet végig behorgolunk egy- ráhajtásos pálcával. 2. sor: 4 láncszemmé! for­dulunk. Utána 2 egyráhajtá­sos pálca, 3 láncszem, rövid­pálcával leöltünk a 3-ik pál­cára. 3 láncszem, egyráhajtá- sos pálcával leoltják a 3-ik pálcára. 3 láncszem rövidpál­cával leoltják a 3-ik pálcára, 3 láncszem egyráhajtásos Pál­ra a 3-ik pálcára. 3 láncszemet rövidpálcával leoltják a 3-ik pálcára. 3 láncszem után 7 egyráhajtásos pálca. (Ez a ke­retrész). 3 láncszem rövidpál­cával. 3 láncszem egyráhajtá­sos pálcával, 3 láncszem rö­vidpálcával, 3 láncszem egyrá­hajtásos pálcával, 3 láncszem rövidpálcával 3 láncszem után 3 egyráhajtásos pál­ca. (Ez a középrész). Ezt ismételj ük és utána ■ismét a keretrész következik. 3. sor: 4 láncszemmel for­dulunk, 2 egyráhajtásos pál­ca, 5 láncszem, egyráhajtásos pálca az egyráhajtásos pálcá­ra, 5 láncszem egyráhajtásos pálca az egyráhajtásos pálcá­ra. 5 láncszem, 7 egyráhajtásos pálca, tovább haladunk az 5 láncszem egyráhajtásos pálcás leölésekkel és a 3 pálcára mindig 3 pálcát öltünk. 4. sor: A 3. sor ismétlése. 5. sor: 4 láncszemmel fordu­lunk. 2 egyráhajtásos pálca, 3 láncszem rövidpálcával átfog­juk a két 5 láncszemes ívet, ismét egy rövidpálca. 3 lánc­szem. egyráhajtásos pálca az egyráhajtásos pálcába. 3 lánc­szem 2 rövidpálca az öt lánc­szemes ívek átfogásával, egy­ráhajtásos pálca a pálcára, minden egyráhaitásos pálcára egyráhajtásos pálca, a hétre hét. és a háromra három. Munkánkat a 3., 4., és 5-ik sorok ismétlésével készítjük. Befejezésül 10 láncszemet rá- hajtás nélkül öltünk le, végig a soron. Ebbe fűzzük a füg- gönyrudat. ha kimosva, kiva­salva a függönyt az ablakra tesszük. Szegedi né Gyumölcsbetakarítás géppel Taillard de Charden ismert francia archeológus nemrégen érdekes előadást tartott Pá­rizsban. Többek között el- monda, hogy az utóbbi évek­ben folytatott kutatások és ásatások eredményei mindin­kább arra utalnak, hogy az emberiség bölcsője Afrikában volt. A napokban Fort L-amiban kongresszus kezdődött, amely­nek célja, hogy bebizonyítsa: szerte Afrikában, még a leg­kietlenebb vidékeken is fellel­hetők az ősember nyomai. A Csád-tó környékén már két éve dolgozik egy fiatal francia paleontológus, aki fel­fedezéseivel nagy meglepetést keltet tudományos körökben. Többek között rábukkant az ember egyik távoli ősének több millió éves koponyájára. A fiatal tudós és felesége hó­napokig kutatott a puszta si­vatagban, amikor egy napon « férje véletlenül félrelökött egy követ, csak akkor vette észre, hogy emberi koponyát görgetett arrébb. így bukkantak először egy­millió évesnél régibb koponya-* ra Afrikában. A francia tudós Tsadantropusnak nevezte el az embert. Mindössze egy héttel ezelőtt Camus Arambur a Francia Tudományos Akadémiánál be­jelentette, hogy Etiópiában is olyan nyomokra bukkant, amelyek azt bizonyítják, hogy ott már több millió évvel eze­lőtt éltek ősemberek. Ez azt jelenti, hogy a tudó­sok által Austrapolitecusnak nevezett lények egész Afrika területén éltek. Noha rendkí­vül primitívek voltak, mégis fegyvert és szerszámot hasz­náltak. Mindezek a felfedezések azt bizonyítják, hogy az emberi élet kezdete sokkal későbbre nyúlik vissza, mint ahogy ed« dig hitték, _______ . , Az 1950-es években kezdték meg hazánkban azokat a kísér­leteket, amelyek a gyümölcs- szedés, szállítás és friss fogyasz­tásra való feldolgozás gépe­sítését szolgálták. Azóta rész­ben sikerült megteremteni a betakarítás gépesítésének agro­nómia! és műszaki feltételeit Erre nagy szükség volt, hiszen gyümölcstermesztésiünk igen nagy fejlődésen ment keresz­tül: a felszabalulás előtt az üzemi gyümölcsösök összterü­lete csaknem 11 ezer hektár volt, 1960-ban pedig már 58 ezer hektár. Gyümölcskivite­lünk az 1930-as években 3500— 4000 vagon volt, ma több mint 10 ezer vagon. A betakarítás munkaigénnyessége sürgette a munkaműveletek termelékeny­ségének a javítását vagyis a gyümölcsszedés gépesítését A probléma természetesen nagyon bonyolult, műszaki vo­natkozásain túl nem hanya­golhatok el a gazdaságiak sem. Az üzemi vizsgálatok például azt mutatják, hogy a kővetke­ző 1—2 évtizedben kézzel kell leszedni az Ország gyümölcs- termésének legalább 80—85 százalékát A traktorvontatású és önjáró szedőemelvények szé­les körű bevezetése pedig Ma­gyarországon egyenlőre nem lehetséges. A kézi mozgatásai kerekes szedőemelvények és szedőszá­nok használata viszont átlago­san 30 százalékos teljesítmény- emelkedést biztosít Ezek kö­zül egyes típusok már orszá­gosan elterjedtek, bár a 3—3,5 méter feletti koronarészek ter­mésének leszüretelésére még mindig a létra használata a legcélszerűbb. Azokban a gazdaságokban, amelyek 50—100 hektárnál na­gyobb területen termesztenek csonthéjas és héjas gyümölcsö­ket, szükséges a rázógépék és felfogó berendezések bevezeté­se. Hosszú kísérleti időszak után ezeknek a vibrációs rázó­gépeknek a gyártása már ha­zánkban is megkezdődött. Mi­vel gyümölcsöseinkben legin­kább fiatal fák találhatók, elő­ször a könnyű rázóegységeket alakították ki, melyek univer­zális, vagy eszközhordó trak­torra, valamint motoros gyűj­tőre szerelhetők fel. Tervezé­sében nem kis nehézséget je­lentett, hogy se a fa, se az erő­gép ne rongálódjék. A vizsgálatok eredményei szerint 5—12 szeres élőmunka termelékenységet eredményez a gépi rázás, még akkor is, ha ponyván fogjuk fel a gyümöl­csöt. A termés a konzervipar számára megfelelő, de a szilva és a szilárd húsú kajszi rázá­sával kellő arányban „asztali” minőség is nyerhető. A moto­ros gyűjtőemyőpár alkalma­zásával a termelékenység 8— 45-szörösre emelhető a kéri tőberendezésére szerelnek fel A nagyobb gyümölcstermelő gazdaságokat speciális gyü­mölcsszállító pótkocsikkal lát­ják el: platója alacsonyra épí­tett; ez nemcsak a kényelme­sebb rakodást, de a kíméletes szállítást is biztosítja megfe­lelő keréke 1 rendezésével. Az étkezés! gyümölcs fel­dolgozására szintén különféle gépek állnak már rendelke­zésre; ezek célja általában a csomagolt késztermék előállí­tása. A legegyszerűbb gépcso­port, amely már a legtöbb gaz­Univerzális traktorra szerelt rázógép, szilva és dió „az#- retelésére” is alkalmas. (MTI Foto — Tóth Antal felvétele) szedéshez mérten. Ezek alkal­mazása azonban csak évi 300 üzemóra esetén gazdaságos. A gyümölcsbetakarítás gépei között megemlíthetők még az üres és megtöltött ládák szál­lítására használatos rakodóla­pok. A gazdaságokon belüli, maximálisan 1 kilométer távol­ságú szállításra traktorvonta­tású csúszólemezek terjedtek el. Az almatermesztő nagyüze­mekben 220 és 450 kilogramm befogadóképességű tartályládák alkalmazását is megkezdték. A tartályládák és rakodólapos ládakötegek mozgatására egy­szerű, alacsonyra emelő villá­kat gyárt az ipar, melyeket a traktorok hidraulikus függés z­daságban megtalálható, a vá­logató szalag és a méret sze­rinti osztályozógép. Elsősor­ban az alma feldolgozására használják. Biztató kísérletek folynak hasonló technológiával műkö­dő, £élautomatik,us ürítőgép­pel és új rendszerű, nagy át­eresztőképességű osztályozó­géppel ellátott kis gépsorral. A gépsor — kisebb átalakítá­sával — alkalmazható kajszi, őszibarack, szilya, körte és al­ma feldolgozására is. Teljesít­ménye a gyümölcsfajta szerint 20—40 mázsa óránként. Né­hány éven belül ennék az el­terjedése is várható. Afrikában volt az emberiség bölcsője Ablakfüqqöny ségéhez a mai napig is kétség fér, eredetét senki sem tudta igazolni. Ma, amikor a „csodatevő" ereklyék hitele jócskán meg­kopott már, tudjuk, hogy a kalandos sorsú sírleletben, semmi rendkívüli nincs, csu­pán a tíz évszázaddal ezelőtt dolgozó balzsamozók jó mun­káját dicséri. Ami pedig a „csodákat” illeti, a tudomány már számtalanszor bebizonyí­totta, hogy azok nem egyebek ügyesen megrendezett szem­fényvesztéseknél. Semmi okunk tehát ködös misztifikációval körülvenni, a „szent” jobbot. De egy dolog­ra feltétlenül alkalmas, ha va­lóban mégis X. István sirma- radványának egy része: arra, hogy felébressze az utókor tiszteletét az első magyar ki­rály személye és életműve iránt. lag 1138-ban onnan szerezte meg a viszonylag épségben maradt jobb kezet egy székes- fehérvári prépost. Hogy később mi történt az ereklyével, kevés megbízható adat maradt ránk. Homályos eredetű feljegyzésekből arra következtethetünk. hogy a „szent” jobbot Székesfehérvá­rott őrizték kb. 1500-ig. A tö­rök uralom alatt azután telje­sen nyoma veszett. Két és fél évszázaddal ké­sőbb Mária Terézia, aki igye­kezett a magyarságot meg­nyerni, „nyomozást” indítta­tott az első magyar király el­tűnt jobb keze után. A szálak Raguzába vezettek (a mai Dubrovnikba), ahol ereklyeke­reskedők éltek. Kétségtelen, hogy egy „jó állapotban lévő” jobb kezet akkor tetemes ösz- szegért át is adtak a bécsi ud­varnak, ám az ereklye hiteles­A történésem úgy tartja szá­mait. bogy L István király 1038 augusztusában hunyt eL Bebalzsamozott és királyi dísz­be öltöztetett holttestét fehér márványkoporsóba helyezték Székesfehérvárott éa hatalmas, egy darabból álló márványla­pot borítottak a nagy király nyughelye fölé. A feledés csendjét 1080 tá­ján különös híresztelések ver­ték fel. Mendemonda kelt szárnyra, hogy István király sírjánál „csodák” történtek: beteg, mozgásképtelen gyerme­kek nyerték vissza egészségű­ket. E „csodákról” — szokás szerint — mindenki beszélt, de senki sem látta, ám ez még­is elég volt ahhoz, hogy 1083- ban szentté avassák István királyt. A holttest maradvá­nyait ez alkalomból kiemelték a i koporsóból és díszes ereklye­tartóban helyezték el. Állító­Az „ezeréves" kéz

Next

/
Thumbnails
Contents