Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-19 / 247. szám

E Korea! kormánynyilatkozat:! Az amerikaiak háborút akarnak kirobbantani Koreában PHENJAN (TASZSZ): A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság kormánya ki. jelentette: szükségesnek tartja leleplezni az egész világ előtt az amerikai imperialisták csel- szövényeit, amelyeknek célja újabb háború kirobDantása Koreában. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság kormányának ezt a kijelentését a kormány szerdán közzétett emlékirata tartalmazza. Az emlékirat rá­mutat arra, hogy az amerikai imperialisták egymás után szenvedik a komoly katonai- politikai vereségeket és zsák­utcába kerülve Koreában új háború kirobbantására töre­kednek. Közvetlenül bevonták az agresszív vietnami háború­ba Dél-Koreát, folytatják a katonai provokációkat a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság ellen. Az emlékirat hangsúlyozza, hogy az amerikai imperialis­ták mesterkedései különösen fokozódtak azóta, hogy John­son amerikai elnök tavaly ok­tóberben látogatást tett Dél- Koreában. lA mpuzík éj a bikák Fokozódott a feszültség Görögország és Dánia között KOPPENHÁGA (MTI): ' Dánia és Görögország között tovább fokozódott a dip­lomáciai feszültség. Tiltakozásul az ellen, hogy Görögország­ból kiutasították a dán nagykövetség egy tanácsosát, a kop­penhágai kormány meghatározatlan időre visszahívta Athén­ből nagykövetét, Moltke-Huitfeld grófot. Egyelőre csak ügy­vivő képviseli majd a dán. érdekeket Athénben. A tanácsos kiutasítását a görögök azzal indokolták, hogy a dán kormány nyilatkozott oly módon, ami ,,a belügyekbe való beavatkozást” jelentett. j Az AP a hírt ismertetve megjegyzi, hogy Dánia kormá­nya és az athéni katonai rezsim között eddig is rossz volt a viszony. Dánia különböző szervezetekben, például a NATO- ban és az Európa Tanácsban nyilvánosan tiltakozott az athéni junta uralma ellen. A burgonya regényes története Betűrejtvény Vállalatunk felvételre keres: gyakorlott lakatos, esztergályos és szerszámkészítő szakmunkásokat. Bérezés: megállapodás szerint. Munkarend: 3 műszakos. Lakást biztosítani nem tudunk. Jelentkezés írásban vagy személyesen, útiköltséget nem térítünk. MATRAVIDÉKI FÉMMÜVEK SÍROK m Villamos Az elmúlt két napon a rá­dióhullámok a Venusra érő Venus 1. szovjet űrrakéta si­kerétől hangosak. A Venus, az „eslhajnalcsil- iag”, valójában csak bolygó, mert nincs saját fénye, s ke­ring a Nap körül. A korán­kelők most a keleti égbolton virradat előtt jól megfigyel­hetik e fénylő égitestet. Hon­nan ered szinte ragyogó fé­nyessége? A bolygót sűrű lég­réteg övezi. Légkörében vas­tag átlátszatlan felhöréteg úszik. A felszínét a szemünk elől e fehér párna teljesen el­takarja. E felhőtakaró vissza­veri a napsugarak közel 70 százalékát Innen származik feltűnő fényessége. Kutatóinkat rendkívül ér­dekli légkörének összetétele, fizikai tulajdonságai. Először az onnan érkező sugarakat fogták vallatóra. Annyit a szá­zad elején is megállapítottak, hogy légköre széndioxidban gazdag. Ezt a színkép-vizsgá­latok derítették ki. Ooxigént eddig nem fedeztek ott fel. A Venus a Nap körüli ke­ringését a Föld pályáján be­viV kapcsoló berendezések különféle elosztószekrények vasszerkeztének iemczlakatos munkainak gyártására KAPACITÁST KERESÜNK. ÍVM Villanyszerelőipari Vállalat, Budapest, VII., Síp u. 23. Négy híres zeneszerző nevé­nek betűit látják a mellékelt ábrákon. Nos, ki ez a négy ze­neszerző? KRECSMÁRY LÁSZLÓ: A hús és a kenyér mellett, minden bizonnyal a burgonya a legfontosabb eledelünk. Tör­ténete azt példázza, hogy a maradiság olykor a legjobb dolgok elterjedésének is gátjá­vá válhat. A krumpli őshazája Ameri­ka. Valamikor a XVI. század táján egy rabszolgakereskedő hozta be Európába. Az első zsákokért rabszolgákat kapott cserébe. Sir Walter Raleigh, angol admirális is szerzett a jóízű gumóból, aki Írországba vitte, ahol hamarosan nemzeti eledellé vált. — A burgonyából Írország kivételével Európában csak nagy sokára lett tömegtáplá­lék. Hosszú évtizedeken át a királyok kertjében bokroso­Találós versek Pilóta vezeti, neve tehát repülő, de furcsa mert motor nélkül, hangtalanul repül ő. (dfgofndax ozt?fjo}!A) Föld alól jön, színe barna, fekete, — ha hideg van, jólesik a melege. (ua«s) A melegen hamar alszik és nem ébred soha fel, nem keltheti fel őt többé semmiféle csodaszer! (toi) Fa a lába, vas a foga, s földön csúszkál ide-oda. (oA[qajao) Jóllakatod előbb füzettel, könyvvel, s iskolába viszed, fülönfogva reggel. (B5iS^t0tO3{SI) Ablakunkban virágcserép. Nézi, hogy a világ de szép, s benne ül egy sündisznó. Miért? Neki úgy a jó. Ott kucorog nappal, éjjel, onnan bámul szanaszéjel. Mikor szomjas, megitatom, de sohasem simogatom. Mi az? (zsniJfBH) neki! Ez a középkori vitéz a jól őrzött kapun át szeretne be­jutni a városba. Négy úton pr óbálkozhat, de csak az egyik vezet sikerre. Segíts neki megtalálni a helyes utat! dott, csemegét termő díszként. Voltak, akik kíváncsiságból meg-meglopkodták a féltve őr­zött bokrokat, de mert nem tudták, hogy a földben levő gumót kell fogyasztani, nem pedig az indán termő bogyót, amely ártalmas, megbeteged­tek és rossz hírét keltették a krumplinak: még azt is elter­jesztették, hogy az urak a né­pet akarják megmérgezni az új növénnyel. A burgonya virágából ko­szorút fontak a görög király­nénak, XVI. Lajos a gomblyu­kában hordta a burgonyavirá­got, a főszakácsok olykor-oly­kor az asztalra tálalták az új növény főtt-sütött gumóját, de a krumpli még mindig csak ritka és nem kedvelt különle­gesség maradt. Parmantier nagy tudású francia kémikus ismerte fel a burgonya népélelmezési jelen­tőségét és meggyőzte arról az uralkodót, hogy a krumplit tö­megesen kellene termeszteni. A vetőgumó termesztésének céljaira 50 holdnyi területet kapott, termését felajánlotta a környék parasztjainak. De nem kellett senkinek, féltek tőle. A következő években a tudós már teljesen ingyen kínálgatta a burgonyáját, de így sem kaptak rajta. Végül Parman­tier cselhez folyamodott. Faluszerte dob és kürt kísé­retében hirdették ki, hogy aki a királyi földek burgonyájából egy szemet is el tulaj donit, bőr tönnel. pellengérrel bűnhődik. Nappal fegyveres őrök figyel­ték árgus szemekkel, hogy nem kerülgeti-e tolvaj a termést, de éjjel — a jó cél érdekében — egy lélek sem vigyázott a krumpliföldre. A tudós szá­mítása bevált, a burgonyát tel­jes egészében szétlopkodták. „Amire ‘ennyire vigyáz a ki­rály, az jó lesz nekünk is. ■” Persze addigra már azt is tud­ták a korábbi felvilágosító munka nyomán, hogy. a nö­vények melyik részét kell el­fogyasztani. Ezt követően már rohamos gyorsasággal vált ál­talános étekké a burgonya. Hazánkba a XVTT. század közene táián Németországból hazaérkező diákok hozták a tarisznyájukban. A határon valamennyiüket letartóztatták a gyanús nortéka miatt. Wes­selényi hallgatta ki a jó szá - dékú diákokat, akik elmon* ták, hogy ők Wittenbcrgben es másutt állandóan ették és ter­mesztésre hozták magukkal. A császár belátta a „sváb tök” gúnynévvel illetett burgonya helyénvalóságát, termesztését saját uradalmaiban kezdték meg. Ny.. A, látott rá, és rövidesen vala- nennyien útnak indultak. A nyuszik csakhamar egy nagy tó partjára érkeztek, ahol éppen a békák tartottak nagy­gyűlést. Amint azonban a nyu­szik hatalmas seregét megpil­lantották, a békák szörnyen megijedtek, és rémülten mene­kültek a tó vizébe, ahová, úgy remélték. néha követhetik őket a félelmetes nyulak. Ekkor az a vén és igen okos nyúlapó, aki a vándorlás ellen tiltakozott, gyűlésre hívta a nyuszikat és így szólt hozzá­juk: — Láttátok, hogy a békák mennyire megijedtek tűlünk? — kérdezte. — Ebből is lát­hatjátok, hogy mindenki fél egy nála erősebbnek vélt va­lakitől. Pedig mi nem is akar­tuk bántani a tó szelíd lakóit! Az oktalan félelem és meg­gondolatlanság kergette őket a tó vizébe, ahogyan mi is okta­lanul hagytuk el hazánkat, az erdőt! Ezek az okos szavak meg­győzték a többi nyuszit, felke­rekedtek és visszatérték elha­gyott hazájukba, és ezentúl eszük ágába sem jutott a ván­dorlás, mert megértették, hogy sehol sem teljesen gondtalan az élet. és a megszokott, is­mert környezetben még a ne­hézségeket is könnyebb leküz­deni, mint idegenben. (Francia népmese) Történt egyszer, valaha ré- | gén, hogy a nyuszik nagygyű- i lést tartottak, és úgy döntöt­tek, hogy elköltöznek az erdő­ből, ahol örökös félelemben élnek, mivel az emberek és ku­tyáik állandó rettegésben tar­tották őket. Hiába tiltakozott a határozat éllen egy vén és igen okos nyúlapó, mondván, hogy: — nem helyes elhagyni otthonukat. — Senki sem hall­IS (Itt és az előző lépésben hg: alighanem döntetlenre veze­tett.) 11. —, Fg4! 12. Vb3? (A döntő hiba, jobb volt az f2-n fenyegető mattveszélyt 12. Vc2, He4 13. d3! útján hárítani.) 12. —, He4! 13. Ve3, Fh3H (Ezt az erős lépést nem látta vilá­gos. Matt vagy vezérvesztés el­kerülhetetlen.) 14. Ffl, Vg4t 15. Vg3, Hg3: 16. Fh3:, Vdlt! 17. Kg2, Vhl:f 18. Kg3:, Vei: 19. Hc3, Val: 20. Hd5:, Vglt 21. Kf3, Vhlt 22. Fg2, Vdlt 23. Kg3, Bc8 24. de:, Veit világos feladta. S Ä Magyar sikerrel zárult az ,,öt város versenye”, amelyet Budapesten rendeztek. Buda­pest A-csapata (Lengyel, Ka- rakasné, Hradecky összetétel­ben) 9,5 ponttal végzett az el­ső helyen, Szófia (8 pont) és Bukarest (7,5 pont) előtt. Az ifjúsági táblán játszották az alábbi érdekes játszmát. Angelov (Szófia) Sax (Bp. B.) KETTŐS HUSZÁRJÁTÉK Budapest, 1967. 1. e4, eő 2. Hf3, Hc6 3. Fc4, Hf6 4. Hg5, Fc5!? (Traxler cseh sakkozó elemezte 1890 körül, az utóbbi évtizedekben Kérész szovjet nagymester is foglalkozott ezzel az érdekes folytatással.) 5. Hf7:, Ff2:t! 6. Kf2: (Kevésbé veszélyes 6. KEI. Ve7 7.. Hh8:, d5! 8. ed: stb.) 6. —, He4:t 7. Kgl, Vh4 8. g3 (Rossz lenne 8. Vfl, Bf8 9. d3, Hd6! 10. Hd6:f, cd: 11. Ve2, Hd4 12. Vd2, Vg4! miatt, Perrin—Wilke levelezési játsz­ma, 1931.) 8. —, Hg3: 9. Hh8:, Hd4!? (Oj lépés e helyen, ed­dig főleg 9. —, Vd4f, 9. —, Hhl: és 9. —, d5 folytatásokat ajánlották, minden esetben rendkívül bonyolult,- kétélű játékkal.) 10. e3, d5! 11. cd: got, akciója megfelel a kali­forniai rendfennartó szervek legszebb hagyományainak”. A „legszebb hagyományok­nak” megfelelő akcióval kap­csolatban kilenc újságíró jelen­tette ki, hogy noha hivatalos sajtóigazolvánnyal rendelkez­tek, a rendőrség bántalmazta őket. Ugyancsak az oaklandi bíró tíz napi börtönbü nie lésre ítélte Joan Baezt. a világhírű ame- merikai dalénekesnőt. Tíznapi börtönre ítélte a bíró Eaez 54 ’ éves édesanyját, továbbá Ira Sandperlt is — aki az énekes­nővel együtt létrehozta az erő- szakmentes módszerek tanul­mányozására alapított intéze­tet —, valamint 104 más tün­tetőt. Az énekesnő a bírósá­gon kijelentette: „Valami ka­tasztrofálisan rossz történik a mi nemzetünkkel, amely igaz­ságtalan háborút folytat. Fia­tal fiúkat kényszerítenek arra, hogy harcoljanak ős meghalja­nak. A múlt hibáit ismétlik meg, amikor gyilkolással .akar­ják megoldani a problémá­kat." SAIGON (MTI): Az amerikai gyalogság az utóbbi hónapok egyik legsú­lyosabb veszteségét szenvedte el, amikor Saigontól 66 kilo­méterre északra a szabadság- harcosak támadást intéztek egységei ellen. A hadijelentés szerint az elkeseredett dzsun­gelharcban az amerikaiak 58 halottat és 61 sebesültet vesz­tettek. A partizánerőket egy ezredre becsülték. A saigom parancsnokság bevetette a he­likoptereket és a taktikai légi­erőit is, amely 35 ízben tá­madta a partizánokat. Az ame­rikai jelentés szerint a szabad­ságharcosok 103 halottat vesz­tettek, alakulataik visszavo­nultak a dzsungelbe. A B—5 2-es amerikai nehéz­bombázók támadásokat intéz­tek a demilitarizált övezet el­len, és észak-vietnami terüle­ten bombázták a tüzérség fel­tételezett állásait. Az amerikai haditengerészeti légierő Hai- phongtól északkeletre, a kínai határtól egypercnyi repülő­távolságra bombázott különbö­ző célpontokat, támadta to­vábbá Csampha kikötőjét. Mint a VNA jelenti, a VDK területe fölött öt amerikai re­pülőgépet lőttek le és ezzel az amerikai légierők vesztesége a VDK fölött 2407 gépre emel­kedett. Az amerikai parancs­nokság Saigonban három gép elvesztését ismerte el. Sydneyben a haditengeré­szeti miniszter szerdán beje­lentette, hogy a VDK part- menti ütegei eltalálták a Perth nevezetű, rakétával felszerelt ausztráliai rombolót. A le­génység több tagja megsebe­sült. WASHINGTON: Johnson amerikai elnök is­mét hangoztatta, hogy eltökél­ten folytatni kívánja a viet­nami háborút — ugyanakkor pedig az Egyesült Államok nagyvárosaiban újabb ezrek tüntettek az agresszió ellen. Az elnök a Li Kuan Ju, »ingapore-i miniszterelnök tisz­teletére rendezett fogadáson beszélt: „Világosan és biza­lommal mondhatom, hogy az Egyesült Államok meg fogja lovagolni a tigrist Vietnam­ban” — közölte. Johnson elismerte, hogy az alapvető kérdés az, hogy az Egyesült Államok népe meg­felelő kitartást tanúsít-e Dél- kelet-Ázsiában. Hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok a háború után is meg akarja őrizni befolyását Ázsiában”. Miközben az elnök a fogadá­son pohárköszöntőjét tartotta, a kaliforniai Oakland városá­ban ötszáz rendőr könnygázzal és gumibotokkal kergette szét a háború bírálóinak tömeggyű- iését. amelyen ötezer ember tiltakozott az amerikai agresz- szió ellen. Huszonöt személy megsebesült. Reagan, kalifor­niai kormányzó szerint a rend­őrség „nagy szakmai főlké- szültségröl tett tanúbizonysá­Elheseredett harc a dzsungelbani Az amerikai gyalogság egyik legsúlyosabb veszteségét szenvedte el Johnson: „iz Egyesült Államok meg fogja lovagolni a tigrist Vietnamban” lül végzi. Mikor éppen a Föld és Nap közé kerül, felénk a sötét oldalát fordítja. Ilyenkor 41 millió kilométerre is meg­közelíthet bennünket. E sö­tét oldalán időnként gyenge, hamuszürke fényt fedeztek fel. Ennek sugárzásából derítették ki, hogy a légkör 96 százaléka nitrogén, közel négy százaléka széndioxid és kevés vízgőz. A régi észlelés igazolódott, lég­körében sok a széndioxid (a Föld légkörének a széndioxid­tartalma csupán 0,03 százalék körüli). Arra is fény derült, hogy a felhőzetet parányi jég­kristályok alkotják, fényvissza­verő képességük kitűnő. Ezt a Mariner 2. amerikai Venus- rakéta is megállapította 1962 augusztusában. Az eddigi tu­dományos következtetések a Venus felszínén 300—330 C- fokot állapítottak meg. Hon­nan adódik e magas hőmér­séklet? Egyik oka, hogy köze­lebb van a Naphoz, mint a Föld. A másik okot az úgyne­vezett „üvegházhatás” szolgál­tatja, ami a Földön is érvé­nyesül. A Földet érő napsugárzásból a hősugarakat a légkör és a felhőzet csak igen kis mérték­ben engedi át. E hatás a Ve- nuson fokozottabban érvénye­sül, főleg a dús széndioxid miatt. A felhőtakarón át a Ve­nus felszínére a napsugárzás­nak csupán 30 százaléka jut el, de ennek legfeljebb egy százaléka verődik onnan visz- sza. Még a Venus sarkköre táján is 150 C-fok körüli hő­mérséklet uralkodik. A Venus 4. szovjet űrraké­ta, amely 18-án hajnalban ért oda, ez év június 12-én indult el útjára. A légköri és fel­színi viszonyokra vonatkozó adatközléseit feszülten várják a kutatók. Feleletet szeret­nénk várni arra a kérdésre, az ottani fizikai viszonyok alkalmasak-e az élet megin­dulásához. A két „űmagyha- talom” e kutatás terén nemes versenyben van. Az amerikai Mariner 5. két nappal később, június 14-én indult el ugyan­erre az útra, annak az érke­zése is a közeli napokban várható. (setényi) Venus: „Az ég királynője” kapujában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents