Heves Megyei Népújság, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-19 / 247. szám

StfeAS PRG&ETÄ R JAI, EGTBSOtJCTEKI ÄRA? » Flt&fift XVin. évfolyam. 217. szám AZ MSZMP HEVES MEGl'EJ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1967. október 19., csütörtök Világraszóló áj fl szovjet autó simán (eszi kozmikus győzelem: l»Vietnam’veled rasrunkm Harc a légi kalózok ellen I us űrállomás a Venusra 350 millió kilométerei ót — Páratlan tudományosj adatok — A Venus 4. eljuttatta a Szovjetunió címerét a bolygóra — flernard Lövell professzor :j „ Vagy szerű eredménye a tudománynak*-99 MOSZKVA (TASZSZft A Venus 4. szovjet auto­matikus űrállomás szerdán hajnalban a világon elsőként simán leszállt a Venus boly­gó felületére és adatokat szolgáltatott a bolygó légkö­réről. A Venus 4. a második koz­mikus sebességgel jutott be a Venus bolygó légkörébe, szerdán, moszkvai idő sze­rint reggel hét óra 43 perc­kor. Az űrállomásról levált egy tudományos laboratórium, amely aerodinamikai leféke­ződés és ejtőetnyőrendszer működésbe lépése eredmé­nyeképpen ereszkedett le a Venus felszínére. Az űrállomás körülbelül 330 millió kilométert tett meg, míg eljutott az égi­testre. Négyhónapos útja során sok érdekes adatot szolgáltatott a világűr fizikai tulajdonságai­ról. A Venusra érve az űrál­lomás műszerei megállapítot­ták, hogy a bolygónak nincs mágneses mezeje, a bolygót nem veszi körül sugárzási övezet. A műszerek gyenge hidrogén burkot jeleztek. A Venus bolygó pályájá­nak befejező, leereszkedési szakaszán az űrállomás mű­szereinek mérési adatai sze­rint a légkör hőmérséklete 40 fok Celsius és 280 fok Cel­sius között, a légköri nyo­más 1—15 atmoszféra között ingadozott. A mérések azt mutatták, hogy a légkör majdnem teljesen széndi­oxidból áll, oxigén- és víz­gőztartalma körülbelül más­fél százalék, nitrogénnek ész­revehető nyomai nem voltak tapasztalhatók. A műszerek 25 kilométeres pályaszakaszon végeztek ál­landó méréseket és másfél órán át továbbították a Föld­re a Venus légkörének ada­tait. Az adatok feldolgozása fo­lyik és a közzétételükre sor kerül majd. A Venus 4. a bolygó felü­letére leereszkedve eljutta­tott oda esgy emblémát, mely a Szovjetunió címerét áb­rázolja. Ez már a második ilyen eset. Az első emblémát a szovjet címerrel a Venus 3 juttatta erre a bolygóra, ami­kor 1966. március 1-én be­csapódott a Venus felületé­re. A Venus 4. szovjet auto­mata űrállomás által végzett tudományos kísérletek a szovjet tudomány és technika újabb kiemelke­dő győzelmét jelentik, igen fontos szakasz a Nap­rendszer bolygóira vonatko­zó kutatások során. Az űrállomás július 12-én indult el célja felé, egy Föld körüli pályára felbocsátott szputnyikról, ugyanúgy, mint három szovjet elődje. Amikor leereszkedett a Ve­nus bolygóra, az körülbelül 80 millió kilométerre volt a Földtől. A Venus bolygóra vonat­kozó tudományos kutatások 1961. február 12-én kezdőd­tek, amikor a Szovjetunió felbocsátotta a Venus 1. jel­zésű automatikus űrszondát. Ennek súlya 643,5 kilogramm volt. A Venus 1. a számítá­sok szerint százezer kilomé­ter távolságban haladt el a bolygó mellett. A szovjet tudósok az e kísérlet során szerzett adatok alapján 1966. február 27-én felbocsátották a 963 ki­logramm súlyú Venus 2. au­tomatikus űrállomást, s ez már csak 24 000 kilométer távolságban haladt el az Esthajnalcsillag mellett. A Venus 3., amelyet 960 kilo­grammos súllyal küldtek fel, három és fél hónapos repü­lés után 1966. március 1-én elérte a Venust és eljuttatta a bolygó felületére a Szov­jetunió címérét. Az Egyesült Államok más­fél évvel az első szovjet kí­sérlet után, 1962 júliusában f elbocsátotta a Venus bolygó irányában a Ma­riner 1. jelzésű űrszon­dát, de az letért pályá­járól és meg kellett sem­misíteni. Provokációs kabinetülés N yn^at-Berlf n be n A Bundestag szerdán foly­tatta provokációs nyugat-ber­lini „munkahetét” Nyugat- Berlinben és ennek kereté­ben Kiesinger kancellár el­nökletével miniszteri megbeszélést tartottak a nyugat-berlini Bundeshausban. Von Hase kormányszóvivő sajtóértekezletén tájékoztat­ta az újságírókat. A tájékoztatóból kitűnt, hogy Bonn nem hallgat az elhangzó figyelmeztetésekre, sőt Nyugat-BeWint jogelle­nesen még szorosabban kí­vánja az NSZK-hoz kötni. Elmondotta, hogy a kabinet­ülés határozata szerint a bonni minisztertanács legközelebbi ülésén fog­lalkozni fognak Nyugat- Berlin helyzetével. A cél. hogy „a nemzet figyel­mét” Nyugat-Berlinre irá­nyítsák. Kiesinger kancellár a kabi­net ülése után elutazott Nyu­gat-Berlinből. Egy hónap múlva az ameri­kaiak megismételték a kísér­letét és a Mariner 2. 1962. december 14-én 35 000 kilo­méterre haladt el a bolygó mellett, 1967. június 14-én — két nappal a Venus 4. fellövése után — az amerikaiak útnak indították a Mariner 5. jel­zésű űrállomást, amelynek a jelentések szerint október 19-én kell elrepülnie a Ve­nus bolygó mellett. Az első szovjet szputnyik 1937. október 4-én történt felbocsátása óta eltelt tíz év alatt a Szovjetunió körülbelül 250 objektumot juttatott el a Föld, a Nap és a Hold körüli pályára. A hordozórakéták utolsó fo­kozatát is beleértve, együt­tes,súlyuk* meghaladta az 1300 tonnát. Több mint húsz 'mesterséges égitestet gyorsí­tottak fel második kozmikus sebességre, ami lehetővé tet­te kijutásukat a bolygók kö­zötti térségbe. MOSZKVA (TASZSZ): Bernard Lovell professzor, a londoni Jodrell Bank csil­lagvizsgáló igazgatója, nyi­latkozott a TASZSZ tudósí­tójának. „Semmiféle kétség nem fér ahhoz — mondotta —v hogy közép-európai idő szerint 4.38 órakor a Venus 4. leszállt a Venus bolygóra.” A Jodrell Bank több mint másfél órán ál vette a Venus 4. jelzéseit és magnetofonszalagra rög­zítette azokat. Most folynak a megbeszé­lések árról, hogy az angol intézet átadja ezeket a sza­lagokat Keldis akadémikus­nak. A kísérlet jelentőségéről szólva Lovell kijelentette, hogy az két szempontból is nagyszerű eredménye a tu­dománynak. Először is a Föld felszínétől 50 millió mérföld távolságra sikeres leszállást hajtott végre a szovjet űr­állomás; másodszor: erről az égitestről most fontos tudo­mányos adatokat nyerünk. ★ Papel Popovics szovjet űr­hajós, aki 1962-ben a Vész­tők 4. űrhajó fedélzetén 48 kört tett a Föld körül, a Ve-: nusra szállt szovjet űrállo­másról kijelentette; „Űjabb lépést tettünk a csillagokhoz vezető létrán.” Egyelőre sen­ki sem mondhatja meg — hangsúlyozta Popovics —■, hogy az első ember mikor repül a Venusra, de kétség­telenül sor kerül erre is. MOSZKVA: Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa üdvözölte azokat a tudósokat, tervezőket, mér­nököket, technikusokat és munkásokat, akik fc&zt vet-^ tek a Venus 4. szovjet ön-< működő űrállomás létrehozó- < sában, felbocsátásában és < biztosították az űrállomás 5 repülését. Az újabb kozmikus győ­zelem nagyszerű ajándék az októberi forradalom 50. évfordulója alkalmá­ból, Szemléletesen tanúsítja al szovjet nép alkotó képessé-! geinek felvirágzását, s a> Szovjetunió erejének nove-< kedését, a szocialista rend­szer fölényét . — . állapítja < meg a szovjet vezetők üd­vözlete ★ Szerdáin este a moszkvai ut-J cákon megjelent a Pravda < rendkívüli kiadása. A moezk-$ vaiak pillanatok alatt el-5 kapkodták az egyetlen lap­ból álló újságpéldányokat, < amelyek piros címbetűkkel 5 hirdetik a világszenzációt: 5 szovjet űrállomás a Venuson.| A Pravda ismerteti az elsőj külföldi visszhangokat is.; Legérdekesebb közöttük Ber-^ nard Lovell professzornak,! a Jodrell Bank angliai ob­szervatórium igazgatójának^ nyilatkozata, akivel a Prav-> da londoni tudósítója tele- < tonintérjút készített. W tudományos kommentárunk \ a 2. oldalon.) Az amerikai betolakodók nagy árat fizetnek agressziója­kért. Képünk Luong Van Tin főtiszt légvédelmi egységének tüzelés előtti készülődését ábrázolja. A vietnami légvédelmi alakulatok egyre több amerikai támadó gépet semmisítenek meg. Kiveszik a részüket a harcból a nők is. A hármas kato­nai zónában levő Nam Hgan kis falu eddig több mint 300 légitámadást élt át. Képünkön: Hong Hi Hue, a helybeli nőt milícia parancsnoka, az egyik légitámadás során szerzett ta­pasztalatokat magyarázza a falu makettjén. A kaliforniai Oaklandben több mint ötezer egyetemi hallgató nagyszabású tünteté­sen tiltakozott a vietnami agresszió és a háborús katonai szolgálat ellen. A háborúellenes hetet a vietnami agresszió befejezését követelő amerikai szerveze­teknek az a esúcsbizottsága szervezi, amely az idén áprilisban a több százezres New York-i tüntetést rendezte. A hét végén az Egyesült Államok valamennyi vidékéről repülőgépe­ken, autóbuszokon és különvonatokon a tüntetők tízezrei érkeznek Washingtonba, ahol — éppen akkor, amikor a Pentagon az eszkaláció kiszélesítésével és a VDK elleni száraz­földi invázió tervével foglalkozik — követeljék a háború befejezését. A képen: Oaklandben a rendőrök gumiból okkal támadják a tüntetőket. (ftádiotelefoto — MTI Külföldi Kgp®Mikgálaö

Next

/
Thumbnails
Contents