Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-17 / 220. szám

Számítgafások 1968-ra Lesz-e étkezési térítés ? Megmarad a vállalati üdülő ? Mennyi prémiumot fizetnek ? Petőfibányán, Ecséden, a Finomszerelvénygyárban és megyénk minden üzemében számolgatják már, hogy az új mechanizmus vajon mit hoz a vállálat kasszájába és mire számíthatnak a dolgozóik. Ezek­ről a kérdésekről beszélget­tünk Németh Józseffel, a Mát­raalji Szénbányák szakszerve­zeti bizottságának titkárával és Rózsa Kálmánnal, a pénz­ügyi osztály vezetőjével. A Gazdasági Bizottság már határozatot hozott a tarifa- és a besorolási rendszerek mó­dosítására, valamint a része­sedési alap felhasználására. De a vállalatok még csak hozzá­vetőlegesen ismerik jövő évi terveiket, másrészt a reform és a jövedelemszabályozás részletkérdései csak ezután tisztázódnak. Mégis úgy gon­doljuk, hogy a petőfibányai ta­pasztalatok figyelemre mél­tóak és tanulságosak. Németh József elmondta, hogy az üzemek kollektíváját a jövedelmezőség fokozására kell ösztönözni. Ez a célkitű­zés megfelel a gazdaságirányí­tási reform szellemének. A dolgozókkal ezt kell megértet­ni, ez most a legfontosabb fel­adat. Nyereségessé kell tenni az üzemeket, akkor lesz része­sedési alap és a részesedési alapból történő juttatás külön­böző mértéke lehetőséget ad a munkások és az alkalmazottak jövedelmének fokozására. Isméretes, hogy a Mátraalji Szénbányák már 1967-ben nem könnyű helyzetbe kerül­tek. De a nehézségek többsé­gét leküzdötték, az emberek­ről gondoskodtak, a létszám- változás, az átcsoportosítás szűnőben van. Ezért a veze­tőség úgy határozott, hogy a béren kívüli juttatásokat, a jó­léti, szociális és kulturális el­látást 1968-ban is a jelenlegi szinten tartja. Ezt kívánják a dolgozók és meg is lehet te­remteni az igények anyagi fe­dezetét. Miből fedezik a béren kívüli juttatásokra szükséges millió­kat? Erre Rózsa Kálmántól kértünk választ, A pénzügyi osztály ' vezetője kifejtette: egyik vállalat sem tudja még, hogy 1968-tól a nyereség mi­lyen hányada marad vissza részesedési alapra, de az biz­tos, hogy a nyereség tömege lesz a legfőbb mérce a válla­lat működésének megítélésé-, hez. Másrészt a nyereség ala­kulásától függ majd a dolgo­zók béremelése, a pénzbeli és a természetbeni juttatások mértéke. A Mátraalji Szénbányáknak üdülője van Hajdúszoboszlón és a borsodi, nógrádi, ózdi szomszédokkal közösen, új üdülőt építettek Bükkszéken. Évente mintegy 400 ezer fo­rintba kerül az üdülők fenn­tartása, de sok bányász talál itt gyógyulást és üdülést. A vállalati üdülő fenntartási költségeit 1968-tól a felosztha­tó részesedési alapból lehet fedezni. Ugyanebből futja majd az előge meghatározott feladatok teljesítéséért, vagy a kiemelkedő teljesítményekért fizetendő prémiumokra é® ju­talmakra. A Mátraalji Szénbá­nyáknál már most az a véle­mény alakult ki, hogy akik jól és eredményesen dolgoz­nak, azok jövőre év közben is kapjanak prémiumot. Ez bizo­nyára további jó munkára fog­ja ösztönözni a legjobbakat. A részesedési alapból lehet fedezni az üzemi étkeztetés hozzájárulását, a bölcsődék és napközik fenntartását, a kul­túr- és sport-, valamint az egyéb jóléti -költségeket. Ter­mészetesen ezek az öszegek csökkentik a pénzben kifizet­hető részesedést. Nem igaz az a híresztelés, hogy megvonják a munkaru­hát. Az új mechanizmus ide­jén továbbra is vállalati költ­ség terhére lehet elszámolni a munka- és a védőruhát, vala­mint a munkásszállítás költsé­geit. Részletesebb rendelke­zést várnak még, de ez nem változtathat azon az alapelven, hogy a dolgozókról gondoskod­ni kell, másrészt az ésszerű beosztás és takarékoskodás az új mechanizmusban egyaránt érdeke a vállalatnak és a dol-: gozóknak. A szakszervezeti bizottság és a pénzügyi osztály vezető-1 je egyetértett abban, hogy a béren kívüli juttatások rend- j szerét és mértékét a kollektív szerződésben kell megszabni.j Ezért rendkívül nagy gondos-, ságot igényel a kollektív szer­ződés-tervezet előkészítése. A szakszervezeti bizalmiak, be­szélgetések és viták útján is­merjék meg a dolgozók véle­ményét és a tapasztalatokat a következő évek szerződéseiben érvényesíteni kell. A petőfibányai beszélgetés tanulság arra is, hogy az új mechanizmusra az idei felada­tok teljesítésével is készülni kell. Nem lehet lemondani, nem lehet elodázni a tartalé­kok kihasználását, mert az 1967-es teljesítés alapján el­számolható nyereségrészesedés, az igazgató» alap fejkvóta sze­rint második 50 százalékos há­nyada a részesedési alapba he­lyezhető és ebből 1968-b;m lo- dezhető a béren kívüli jutta­tások idei szántjének megfele­lő költsége. Már most meg kell ragadni minden lehetőséget és alkal­mat, hogy az üzemek jól fel­készüljenek a gazdaságirányí­tási reformra. Ahol ezt idejé­ben megteszik, ott előnyhöz jutnak, ott idejében élni tud­nak az új mechanizmus na­gyobb lehetőségeivel. Dr. Fazekas László Szüreti kilátásaink A kis házak között ttomba módra szaporodnak, az emeletesek: közel másfél ezer új lakás épült már Gyöngyös korszerű déli városnegyedében, —s a település új színekkel fia­talodik tovább. (Szendröváry felvétele) ARANYGYAPJÚ A jubtartástél a Merino I*récoce»igf 1429, január 10-én Brüggen- ben Jó Fülöp burgundi herceg — Izabella portugál királynő­vel való házassága alkalmából — megalapította az Arany- gyapjas rendet A rendjel Ausztria és Spanyolország leg­magasabb kitüntetésének szá­mítót. Az ékkövekkel kirakott arany kosborért 'királyok, her­cegek vetélkedtek hosszú év­századokon át A Füzesabonyi Kísérleti Gazdaság vitrinjében szapo­rodnak a juhászat kitünteté­sei. — Három éve a mezőgazda- sági kiállításon három érmet nyert a juhászatunk — mond­ja Csák Gyula főáUattenyész- tő Az idén kosaink egy arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet nyertek s az anyák közül az egyiket aranyérem­mel tüntették ki. Szaporodnak a kitüntetések — a gazdaság juhászaiénak „aranygyapjas” rendjelei. A tizennégyezer holdas nagyüzem juhtenyésztése egy­re híresebbé válik. Nemcsak megyénkben, de a megyehatá­rokon túl is. Szakemberek jönnek más megyékből, vásá­rolni vagy éppen csak érdek­lődni az eredmények iránt. — Mit gondol a juhásza- tunkról a kitüntetéseik után — szegezi nekem a kérdést a fő­állattenyésztő. — Bizonyára egyik fő üzem­ág... — Téved — mosolyodik el. — Nálunk a juhok csak van­nak. Aztán kifejti, hogy ez nem azt jelenti, hogy a gazdaság­ban lebecsülik a juhtenyész­tést. Csak éppen arról, hogy a juhászat nem fő üzemág. — Sok olyan területünk van, amelyet csak a juhte­nyésztéssel tudunk hasznosíta­ni. A juh kevésbé igényes ál­lat, ott is legel, ahol mást már nem lehet tartani. Rédei Antal főkönyvelő la­pozgat a különféle kimutatá­sokban. — A juhászat az állatte­nyésztés összes hozamának a kilenc százalékát teszi ki. A tiszta nyereségnek viszont már 38 százalékát adja. Itt a legmagasabb az állattenyész­tésben a haszonikulcs, minden 100 forint befektetés 127 forint nyereséget hoz. A viszonylag kis juhászat eredményei tehát cseppet sem lebecsülendőek. — Az idén több mint 32 ezer liter juhtejet adtunk le, több mint kétszázezer forin­tért — mondja Ez azt jelenti, hogy egy liter ára 6,5 forint. Leadtunk még 25 mázsa gyap­jút is, kilónként közel 97 fo­rintért. A gyapjú tehát, ha nem is aranyat, de súlyos forintokat ér. — Tizenegy éve kezdtünk foglalkozni a juhokkal — em­lékezik vissza a főállattenyész­tő — de akkor inkább csak juhtartás volt, mint tenyész­tés. A komolyabb tenyésztői munkának négy-öt éves ha­gyománya van. Ez nem sok idő, de mégis elegendő volt arra, hogy meg­növekedjék a juhászat hírne­ve. S mi is adta meg ezt a hírnevet? Talán egy-két jellemző adat. Jelenleg a gazdaságban egy anyáról 5,92 kilogramm gyap­jút nyírnak le, ami jóval az országos átlag fölött van. A juhtej 98 százalékának első osztályú a tisztasága, ami még a hozzá nem értők előtt is párját ritkító eredménynek számít. Ezenkívül a gazdaság­ban van az ország egyik legis­mertebb kostenyészeté — in­nen látják el kiváló kosokkal Szabolcs, Borsod és Heves me­gyét. S hogy az erkölcsi hírnevek kívül milyen eredményes a kostenyésztés, mutatja, hogy 3200 forint átlagárban vásárol­ják meg a kosokat a gazdaság­ból. — Országos hírnévre tett szert, az itt folyó nemesítés! munka is —mondja beszélge­tésünk során Portisch Istoán, a megyei állattenyésztési fel­ügyelőség munkatársa. 1961. őszén megkezdődött a keresz­tezés! munka a szovjet grozni- ji fajtával. A cél az volt, hogy a magyar fésűs merinóit a groznijival keresztezve — je­lentősen emelkedjék a gyapjú­hozam. A groznijpugyanis ma­gas gyapjúhozmú állatt, test­súlyának 15—20 százalékát tudja leadni gyapjúban. A ke­resztezés sikerült, jelentősen megnőtt a gyapjúhozam. Ez volt a múlt — mosolyodik el — s ma már az állatok na­gyobb része keresztezett és az időjárás Mátraalji és egri borvidé­keinken a szüretek hónapja az október. Ez az időpont ál­talában országosan hagyomá­nyos de a mi északabbra fek­vő szőlővidékeink kevesebb hőt és napfényt kapó éghajla­ta alatt szükségszerű követel­ménnyé is vált. Elsősorban a minőségi igények kielégítése érdekében. A csemegeszőlő be- érésénék cu körmi n őségbei i követelményei a borszőlőknél ■természetszerűleg sokkal sze­rényebbek, más igényűek. Ezért ott a szüretet már szep­temberben, sőt a korábban érő fajtáknál már augusztus­ban megkezdik. A borszőlők­nél a szüretelés időpontját már inkább a hagyományossá vált minőségi feltételek szab­ják meg. A szüretelés időpont­ját azonban igen sokszor be­folyásolja az őszi, kedvezőtlen időjárás. 1400 napfényes éra Borvidékünkön — az egri kí­sérleti telep feljegyzései sze­rint — a .szőlő tenyészeti idő­szaka alatt, a szőlőfajtáktól eltérően 1300—1400 C fok ak­tív hőmennyiség és ugyaneny- nvi napfényes óra szükséges 170—180 naD alatt, a minőségi termés eléréséhez. Ez 17 fokos napi középhőmérsékletet je­lent. Ezek az éghajlati meg­határozók szőlőkultúránk alarxfeltételei, mégis igen lé­nyeges körülmény az is. hogy a szőlő esész évi t°nyészideje alatt- az éghaíl'ati tényezők, a feilődés melyik szakaszában jelentkeznek a legoptimáli­sabban. Köztudomású uavanis az. már a gyakorlati szőlőter­melők előtt is, hogy a szőlő­érlelő augusztus és szeptem­ber kedvező alakulása a leg­döntőbb időszak a •szőlőminő­ség kialakulásánál. Ha ezek közül az egyik is kedvezőtlen ^'lőjárású, csapadékos, vagy BUC SU Rágyújtok egy ciga­rettára, kifújom a füstöt, aztán méla te­kintettel szemléle­tem, hogyan viselke­dik a hamutartóban a hamvadó cigaretta­vég, amely, mint a sláger mondta, lassan végigég. De . milyen lassan! Persze, ki tudhatja e lassúság okát? Talán túl ke­mény ez a cigaretta, talán túl puha, ne­tán a megengedettnél nagyobb a nedvesség­tartalma, esetleg rosszul ragasztották, vagy egy megátalko­dott fináncláb ma- kacskodik benne... ki lát bele egyetlen szi­varkába?... Azért figyelem ilyen mélabúval o füstrudacskát, mert e szemlélődés búcsú is egyben... búcsú a nem szeleid, a szét­eső, a dohányt hul­lató, a degeszre tö­mött, a magát csillag­szórónak képzelő ci­garettától. Október 1-töl ugyanis, mint olvasom, a hazai füst­szűrös cigaretták csak az új szabvány- előírás szerinti minő­ségben készülhetnek. Ami azt jelenti, hogy a füstszűrő a ciga­rettában levő kát­ránynak és nikotin­nak legalább 20 szá­zalékát nem enged­heti át, maga a szi­varka pedig nem le­het sem túl kemény, sem túl puha, sem kocsányos, sem hibá­san ragasztott... azaz csak olyan lehet, ami­lyennek egy jó ciga­rettának lennie kell. Hogy illetékesek mi­lyen komolyan gon­dolják a dolgot, azt csak aláhúzza a szab­ványrendeletnek az az utasítása, misze­rint ezután minden cigarettán fel kell tüntetni a gyártási adatokat. A szenve­délyes dohányosok és kíváncsiak tehát a pofonegyszerű szám­séma alapján gyor­san kódolhatják, hogy amit oly tűzzel szív­nak, azt melyik do­hánygyárban, melyik termelőgépen, melyik műszakban, mely év­ben, melyik hónap hányadik napján «­kerítették olyan töké­letessé. Hát ezért búcsúzom most a megszokás né- mi nosztalgiájával a sok-sok selejt-cigitől, elmúlt ez is, és ha hinni lehet a szigorú szabványnak. októ­bertől kénytelen le­szek jó minőségű ci­garettát szívni. Ejnye, el ne felejt­sem megemlíteni: szabványelöírás eddig is volt. s ha emlé­kezetem nem csal. az is előírta, hogy a ci­garetta nem lehet fi­nánclábas se túl ke­mény, se túl puha, s? rosszul ragasztott, és a többi... Na, gyújtsunk rá! Ne várjunk holnapíj (h—gy) egyed. — Ez volt a múlt? — Igen —■* mosolyodik el új­ra. — Ugyanis azóta már újabb munkába kezdtünk. — Miért? — Szeretnénk, ha olyan új fajtát keresztezhetnénk, ame­lyik a magas gyapjúhozam mellett nagyobb súlyt is pro­dukálna és szebb lenne a test­forma is. — És? — A már kikeresztezett faj­tát most újabb fajtával ke­resztezzük, a francia Merino Précoce-szal. Ez a fajta na­gyobb testű, több húst adó. — S az eredmények? — Az első ilyen keresztezett bárányok az idén már meg­születtek. S máris lehet látni, hogy a testsúlyuk nagyobb lesz. Nyírni viszont még nem nyírtuk őket, így nem tudjuk, hogy megmaradt-e a jó gyap­jútermelő tulajdonság. — S ha sikerül a kísérlet? — Akkor az eredeti fajtá­val, a magyar fésűs merinói* val szemben átlagosan min­den új keresztezett egyed két kilóval több gyapjút és 3—3 kilóval több húst ad. Nálunk a juhok csak van­nak — mondja Csák Gyula fóálla ttenyésztő. Ez a vannak szó azonban nem azt jelenti, hogy a gazda­ságban lebecsülik a juhte­nyésztést. Annyit jelent csú- pán, hogy a lehetőségekhez igazodva próbálnak kihozni mindent a juhászaiból. Jó te­nyésztői munkával, lelkiisme­retességgel, nagy gondosság­gal. A juhászat nem fő üzem- ág — de mégis megtesznek ér­te mindent. Azért, hogy a fü­zesabonyi „aranygyapjú” híre tovább növekedjék. Kaposi Levente 1967. szept. 17., vasárnap nőségű szüretnek indult sző- ■ lőtermést éppen az őszi eső kövekeztében beállott szürke rothadás hiúsította meg. S ’ a rothadás következtében az idő előtti kényszerszüretek mennyiségi és minőségi vesz­teségeket okoztak. A botriti- szes szürke rothadás ellen pe­dig idáig nem sikerült hatha­tós védekezést elérni. Ameny- nyiben a szeptember szép. őszieserv meleg, napsütéses és főként csapadékmentes lesz (bár idáig az időjárás nem ezt igazolta), úgy jó vagy jó kö­zepes mennyiségi és minőségi szüretnek . nézhetünk elébe. S reméljük, hogy a hátralévő napok inkább napfényben, mint esőben lesznek gazda­gok. Dr. Vsó Anclar hűvös, akkor hiába a korai fakadás, vagy a ragyogó me­leg tavasz nem lesz jó a bor minősége. Ellenkező esetben azonban a meleg és a mérsé­kelten száraz augusztus, vagy szeptember a kedvezőtlenül indult szőlőtenyészetet is ked­vezővé, jó minőségűvé alakít­hatja át. Kedvező augusztus Tizenöt éves feljegyzéseink alapján az említett két hónap aktív hőösszege és napfényes óraszáma 440—450 C fok, illet­ve 480—490 óra. Ezek mellett a meteorológiai adottságok mellett a leányka 21,2, az olaszrízling 19.3 a kadarka pe­dig 17.7 cukorfokot ért el a kí­sérleti telepen. Ez a leányká­nál jó. az olaszrizlingnél köze­pes, míg a kadarkánál a kö- zenesnél gyengébb eredmény­nek irrnősül. Az idén a két érleld hónán közül az augusz­tus 320 C fok aktív hőmén v- nyícégével és 280 napfényes óráiéval eddig kedvező éghaj­lati. jó beéredési feltételeket nyújtott a minőségi szüretbe' A viszonylag aszályos nyári hónapok után az •'""""tus u nanban vidékünkön lehul­lott bőséges csapadék az egyes fajták bogvónövekedését elő­segítette. Ez a csapadékmeny- nyiség a szőlőre már elegen­dőnek is bizonyult és annak megismétlődése nem kívána­tos. Milyen lesz az idei termés Az idei szőlőtermés borvi­dékünkön általában jó, vagy jó közepes terméseket ígér. A szőlőket a nyár folyamán ko­moly gomba- és rovarkártevés nem érte. Sajnos azonban sok olyan tapasztalatunk volt az elmúlt években, hogy a jó mi-

Next

/
Thumbnails
Contents