Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-17 / 220. szám
Számítgafások 1968-ra Lesz-e étkezési térítés ? Megmarad a vállalati üdülő ? Mennyi prémiumot fizetnek ? Petőfibányán, Ecséden, a Finomszerelvénygyárban és megyénk minden üzemében számolgatják már, hogy az új mechanizmus vajon mit hoz a vállálat kasszájába és mire számíthatnak a dolgozóik. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Németh Józseffel, a Mátraalji Szénbányák szakszervezeti bizottságának titkárával és Rózsa Kálmánnal, a pénzügyi osztály vezetőjével. A Gazdasági Bizottság már határozatot hozott a tarifa- és a besorolási rendszerek módosítására, valamint a részesedési alap felhasználására. De a vállalatok még csak hozzávetőlegesen ismerik jövő évi terveiket, másrészt a reform és a jövedelemszabályozás részletkérdései csak ezután tisztázódnak. Mégis úgy gondoljuk, hogy a petőfibányai tapasztalatok figyelemre méltóak és tanulságosak. Németh József elmondta, hogy az üzemek kollektíváját a jövedelmezőség fokozására kell ösztönözni. Ez a célkitűzés megfelel a gazdaságirányítási reform szellemének. A dolgozókkal ezt kell megértetni, ez most a legfontosabb feladat. Nyereségessé kell tenni az üzemeket, akkor lesz részesedési alap és a részesedési alapból történő juttatás különböző mértéke lehetőséget ad a munkások és az alkalmazottak jövedelmének fokozására. Isméretes, hogy a Mátraalji Szénbányák már 1967-ben nem könnyű helyzetbe kerültek. De a nehézségek többségét leküzdötték, az emberekről gondoskodtak, a létszám- változás, az átcsoportosítás szűnőben van. Ezért a vezetőség úgy határozott, hogy a béren kívüli juttatásokat, a jóléti, szociális és kulturális ellátást 1968-ban is a jelenlegi szinten tartja. Ezt kívánják a dolgozók és meg is lehet teremteni az igények anyagi fedezetét. Miből fedezik a béren kívüli juttatásokra szükséges milliókat? Erre Rózsa Kálmántól kértünk választ, A pénzügyi osztály ' vezetője kifejtette: egyik vállalat sem tudja még, hogy 1968-tól a nyereség milyen hányada marad vissza részesedési alapra, de az biztos, hogy a nyereség tömege lesz a legfőbb mérce a vállalat működésének megítélésé-, hez. Másrészt a nyereség alakulásától függ majd a dolgozók béremelése, a pénzbeli és a természetbeni juttatások mértéke. A Mátraalji Szénbányáknak üdülője van Hajdúszoboszlón és a borsodi, nógrádi, ózdi szomszédokkal közösen, új üdülőt építettek Bükkszéken. Évente mintegy 400 ezer forintba kerül az üdülők fenntartása, de sok bányász talál itt gyógyulást és üdülést. A vállalati üdülő fenntartási költségeit 1968-tól a felosztható részesedési alapból lehet fedezni. Ugyanebből futja majd az előge meghatározott feladatok teljesítéséért, vagy a kiemelkedő teljesítményekért fizetendő prémiumokra é® jutalmakra. A Mátraalji Szénbányáknál már most az a vélemény alakult ki, hogy akik jól és eredményesen dolgoznak, azok jövőre év közben is kapjanak prémiumot. Ez bizonyára további jó munkára fogja ösztönözni a legjobbakat. A részesedési alapból lehet fedezni az üzemi étkeztetés hozzájárulását, a bölcsődék és napközik fenntartását, a kultúr- és sport-, valamint az egyéb jóléti -költségeket. Természetesen ezek az öszegek csökkentik a pénzben kifizethető részesedést. Nem igaz az a híresztelés, hogy megvonják a munkaruhát. Az új mechanizmus idején továbbra is vállalati költség terhére lehet elszámolni a munka- és a védőruhát, valamint a munkásszállítás költségeit. Részletesebb rendelkezést várnak még, de ez nem változtathat azon az alapelven, hogy a dolgozókról gondoskodni kell, másrészt az ésszerű beosztás és takarékoskodás az új mechanizmusban egyaránt érdeke a vállalatnak és a dol-: gozóknak. A szakszervezeti bizottság és a pénzügyi osztály vezető-1 je egyetértett abban, hogy a béren kívüli juttatások rend- j szerét és mértékét a kollektív szerződésben kell megszabni.j Ezért rendkívül nagy gondos-, ságot igényel a kollektív szerződés-tervezet előkészítése. A szakszervezeti bizalmiak, beszélgetések és viták útján ismerjék meg a dolgozók véleményét és a tapasztalatokat a következő évek szerződéseiben érvényesíteni kell. A petőfibányai beszélgetés tanulság arra is, hogy az új mechanizmusra az idei feladatok teljesítésével is készülni kell. Nem lehet lemondani, nem lehet elodázni a tartalékok kihasználását, mert az 1967-es teljesítés alapján elszámolható nyereségrészesedés, az igazgató» alap fejkvóta szerint második 50 százalékos hányada a részesedési alapba helyezhető és ebből 1968-b;m lo- dezhető a béren kívüli juttatások idei szántjének megfelelő költsége. Már most meg kell ragadni minden lehetőséget és alkalmat, hogy az üzemek jól felkészüljenek a gazdaságirányítási reformra. Ahol ezt idejében megteszik, ott előnyhöz jutnak, ott idejében élni tudnak az új mechanizmus nagyobb lehetőségeivel. Dr. Fazekas László Szüreti kilátásaink A kis házak között ttomba módra szaporodnak, az emeletesek: közel másfél ezer új lakás épült már Gyöngyös korszerű déli városnegyedében, —s a település új színekkel fiatalodik tovább. (Szendröváry felvétele) ARANYGYAPJÚ A jubtartástél a Merino I*récoce»igf 1429, január 10-én Brüggen- ben Jó Fülöp burgundi herceg — Izabella portugál királynővel való házassága alkalmából — megalapította az Arany- gyapjas rendet A rendjel Ausztria és Spanyolország legmagasabb kitüntetésének számítót. Az ékkövekkel kirakott arany kosborért 'királyok, hercegek vetélkedtek hosszú évszázadokon át A Füzesabonyi Kísérleti Gazdaság vitrinjében szaporodnak a juhászat kitüntetései. — Három éve a mezőgazda- sági kiállításon három érmet nyert a juhászatunk — mondja Csák Gyula főáUattenyész- tő Az idén kosaink egy arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet nyertek s az anyák közül az egyiket aranyéremmel tüntették ki. Szaporodnak a kitüntetések — a gazdaság juhászaiénak „aranygyapjas” rendjelei. A tizennégyezer holdas nagyüzem juhtenyésztése egyre híresebbé válik. Nemcsak megyénkben, de a megyehatárokon túl is. Szakemberek jönnek más megyékből, vásárolni vagy éppen csak érdeklődni az eredmények iránt. — Mit gondol a juhásza- tunkról a kitüntetéseik után — szegezi nekem a kérdést a főállattenyésztő. — Bizonyára egyik fő üzemág... — Téved — mosolyodik el. — Nálunk a juhok csak vannak. Aztán kifejti, hogy ez nem azt jelenti, hogy a gazdaságban lebecsülik a juhtenyésztést. Csak éppen arról, hogy a juhászat nem fő üzemág. — Sok olyan területünk van, amelyet csak a juhtenyésztéssel tudunk hasznosítani. A juh kevésbé igényes állat, ott is legel, ahol mást már nem lehet tartani. Rédei Antal főkönyvelő lapozgat a különféle kimutatásokban. — A juhászat az állattenyésztés összes hozamának a kilenc százalékát teszi ki. A tiszta nyereségnek viszont már 38 százalékát adja. Itt a legmagasabb az állattenyésztésben a haszonikulcs, minden 100 forint befektetés 127 forint nyereséget hoz. A viszonylag kis juhászat eredményei tehát cseppet sem lebecsülendőek. — Az idén több mint 32 ezer liter juhtejet adtunk le, több mint kétszázezer forintért — mondja Ez azt jelenti, hogy egy liter ára 6,5 forint. Leadtunk még 25 mázsa gyapjút is, kilónként közel 97 forintért. A gyapjú tehát, ha nem is aranyat, de súlyos forintokat ér. — Tizenegy éve kezdtünk foglalkozni a juhokkal — emlékezik vissza a főállattenyésztő — de akkor inkább csak juhtartás volt, mint tenyésztés. A komolyabb tenyésztői munkának négy-öt éves hagyománya van. Ez nem sok idő, de mégis elegendő volt arra, hogy megnövekedjék a juhászat hírneve. S mi is adta meg ezt a hírnevet? Talán egy-két jellemző adat. Jelenleg a gazdaságban egy anyáról 5,92 kilogramm gyapjút nyírnak le, ami jóval az országos átlag fölött van. A juhtej 98 százalékának első osztályú a tisztasága, ami még a hozzá nem értők előtt is párját ritkító eredménynek számít. Ezenkívül a gazdaságban van az ország egyik legismertebb kostenyészeté — innen látják el kiváló kosokkal Szabolcs, Borsod és Heves megyét. S hogy az erkölcsi hírnevek kívül milyen eredményes a kostenyésztés, mutatja, hogy 3200 forint átlagárban vásárolják meg a kosokat a gazdaságból. — Országos hírnévre tett szert, az itt folyó nemesítés! munka is —mondja beszélgetésünk során Portisch Istoán, a megyei állattenyésztési felügyelőség munkatársa. 1961. őszén megkezdődött a keresztezés! munka a szovjet grozni- ji fajtával. A cél az volt, hogy a magyar fésűs merinóit a groznijival keresztezve — jelentősen emelkedjék a gyapjúhozam. A groznijpugyanis magas gyapjúhozmú állatt, testsúlyának 15—20 százalékát tudja leadni gyapjúban. A keresztezés sikerült, jelentősen megnőtt a gyapjúhozam. Ez volt a múlt — mosolyodik el — s ma már az állatok nagyobb része keresztezett és az időjárás Mátraalji és egri borvidékeinken a szüretek hónapja az október. Ez az időpont általában országosan hagyományos de a mi északabbra fekvő szőlővidékeink kevesebb hőt és napfényt kapó éghajlata alatt szükségszerű követelménnyé is vált. Elsősorban a minőségi igények kielégítése érdekében. A csemegeszőlő be- érésénék cu körmi n őségbei i követelményei a borszőlőknél ■természetszerűleg sokkal szerényebbek, más igényűek. Ezért ott a szüretet már szeptemberben, sőt a korábban érő fajtáknál már augusztusban megkezdik. A borszőlőknél a szüretelés időpontját már inkább a hagyományossá vált minőségi feltételek szabják meg. A szüretelés időpontját azonban igen sokszor befolyásolja az őszi, kedvezőtlen időjárás. 1400 napfényes éra Borvidékünkön — az egri kísérleti telep feljegyzései szerint — a .szőlő tenyészeti időszaka alatt, a szőlőfajtáktól eltérően 1300—1400 C fok aktív hőmennyiség és ugyaneny- nvi napfényes óra szükséges 170—180 naD alatt, a minőségi termés eléréséhez. Ez 17 fokos napi középhőmérsékletet jelent. Ezek az éghajlati meghatározók szőlőkultúránk alarxfeltételei, mégis igen lényeges körülmény az is. hogy a szőlő esész évi t°nyészideje alatt- az éghaíl'ati tényezők, a feilődés melyik szakaszában jelentkeznek a legoptimálisabban. Köztudomású uavanis az. már a gyakorlati szőlőtermelők előtt is, hogy a szőlőérlelő augusztus és szeptember kedvező alakulása a legdöntőbb időszak a •szőlőminőség kialakulásánál. Ha ezek közül az egyik is kedvezőtlen ^'lőjárású, csapadékos, vagy BUC SU Rágyújtok egy cigarettára, kifújom a füstöt, aztán méla tekintettel szemléletem, hogyan viselkedik a hamutartóban a hamvadó cigarettavég, amely, mint a sláger mondta, lassan végigég. De . milyen lassan! Persze, ki tudhatja e lassúság okát? Talán túl kemény ez a cigaretta, talán túl puha, netán a megengedettnél nagyobb a nedvességtartalma, esetleg rosszul ragasztották, vagy egy megátalkodott fináncláb ma- kacskodik benne... ki lát bele egyetlen szivarkába?... Azért figyelem ilyen mélabúval o füstrudacskát, mert e szemlélődés búcsú is egyben... búcsú a nem szeleid, a széteső, a dohányt hullató, a degeszre tömött, a magát csillagszórónak képzelő cigarettától. Október 1-töl ugyanis, mint olvasom, a hazai füstszűrös cigaretták csak az új szabvány- előírás szerinti minőségben készülhetnek. Ami azt jelenti, hogy a füstszűrő a cigarettában levő kátránynak és nikotinnak legalább 20 százalékát nem engedheti át, maga a szivarka pedig nem lehet sem túl kemény, sem túl puha, sem kocsányos, sem hibásan ragasztott... azaz csak olyan lehet, amilyennek egy jó cigarettának lennie kell. Hogy illetékesek milyen komolyan gondolják a dolgot, azt csak aláhúzza a szabványrendeletnek az az utasítása, miszerint ezután minden cigarettán fel kell tüntetni a gyártási adatokat. A szenvedélyes dohányosok és kíváncsiak tehát a pofonegyszerű számséma alapján gyorsan kódolhatják, hogy amit oly tűzzel szívnak, azt melyik dohánygyárban, melyik termelőgépen, melyik műszakban, mely évben, melyik hónap hányadik napján «kerítették olyan tökéletessé. Hát ezért búcsúzom most a megszokás né- mi nosztalgiájával a sok-sok selejt-cigitől, elmúlt ez is, és ha hinni lehet a szigorú szabványnak. októbertől kénytelen leszek jó minőségű cigarettát szívni. Ejnye, el ne felejtsem megemlíteni: szabványelöírás eddig is volt. s ha emlékezetem nem csal. az is előírta, hogy a cigaretta nem lehet finánclábas se túl kemény, se túl puha, s? rosszul ragasztott, és a többi... Na, gyújtsunk rá! Ne várjunk holnapíj (h—gy) egyed. — Ez volt a múlt? — Igen —■* mosolyodik el újra. — Ugyanis azóta már újabb munkába kezdtünk. — Miért? — Szeretnénk, ha olyan új fajtát keresztezhetnénk, amelyik a magas gyapjúhozam mellett nagyobb súlyt is produkálna és szebb lenne a testforma is. — És? — A már kikeresztezett fajtát most újabb fajtával keresztezzük, a francia Merino Précoce-szal. Ez a fajta nagyobb testű, több húst adó. — S az eredmények? — Az első ilyen keresztezett bárányok az idén már megszülettek. S máris lehet látni, hogy a testsúlyuk nagyobb lesz. Nyírni viszont még nem nyírtuk őket, így nem tudjuk, hogy megmaradt-e a jó gyapjútermelő tulajdonság. — S ha sikerül a kísérlet? — Akkor az eredeti fajtával, a magyar fésűs merinói* val szemben átlagosan minden új keresztezett egyed két kilóval több gyapjút és 3—3 kilóval több húst ad. Nálunk a juhok csak vannak — mondja Csák Gyula fóálla ttenyésztő. Ez a vannak szó azonban nem azt jelenti, hogy a gazdaságban lebecsülik a juhtenyésztést. Annyit jelent csú- pán, hogy a lehetőségekhez igazodva próbálnak kihozni mindent a juhászaiból. Jó tenyésztői munkával, lelkiismeretességgel, nagy gondossággal. A juhászat nem fő üzem- ág — de mégis megtesznek érte mindent. Azért, hogy a füzesabonyi „aranygyapjú” híre tovább növekedjék. Kaposi Levente 1967. szept. 17., vasárnap nőségű szüretnek indult sző- ■ lőtermést éppen az őszi eső kövekeztében beállott szürke rothadás hiúsította meg. S ’ a rothadás következtében az idő előtti kényszerszüretek mennyiségi és minőségi veszteségeket okoztak. A botriti- szes szürke rothadás ellen pedig idáig nem sikerült hathatós védekezést elérni. Ameny- nyiben a szeptember szép. őszieserv meleg, napsütéses és főként csapadékmentes lesz (bár idáig az időjárás nem ezt igazolta), úgy jó vagy jó közepes mennyiségi és minőségi szüretnek . nézhetünk elébe. S reméljük, hogy a hátralévő napok inkább napfényben, mint esőben lesznek gazdagok. Dr. Vsó Anclar hűvös, akkor hiába a korai fakadás, vagy a ragyogó meleg tavasz nem lesz jó a bor minősége. Ellenkező esetben azonban a meleg és a mérsékelten száraz augusztus, vagy szeptember a kedvezőtlenül indult szőlőtenyészetet is kedvezővé, jó minőségűvé alakíthatja át. Kedvező augusztus Tizenöt éves feljegyzéseink alapján az említett két hónap aktív hőösszege és napfényes óraszáma 440—450 C fok, illetve 480—490 óra. Ezek mellett a meteorológiai adottságok mellett a leányka 21,2, az olaszrízling 19.3 a kadarka pedig 17.7 cukorfokot ért el a kísérleti telepen. Ez a leánykánál jó. az olaszrizlingnél közepes, míg a kadarkánál a kö- zenesnél gyengébb eredménynek irrnősül. Az idén a két érleld hónán közül az augusztus 320 C fok aktív hőmén v- nyícégével és 280 napfényes óráiéval eddig kedvező éghajlati. jó beéredési feltételeket nyújtott a minőségi szüretbe' A viszonylag aszályos nyári hónapok után az •'""""tus u nanban vidékünkön lehullott bőséges csapadék az egyes fajták bogvónövekedését elősegítette. Ez a csapadékmeny- nyiség a szőlőre már elegendőnek is bizonyult és annak megismétlődése nem kívánatos. Milyen lesz az idei termés Az idei szőlőtermés borvidékünkön általában jó, vagy jó közepes terméseket ígér. A szőlőket a nyár folyamán komoly gomba- és rovarkártevés nem érte. Sajnos azonban sok olyan tapasztalatunk volt az elmúlt években, hogy a jó mi-
