Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-17 / 220. szám

Amer marsall halála!v‘aem^n^kban II volt egyiptomi aieinök megmérgezte magát KAIRÓ (MTI): Hírügy nöKségi jelentések szerint az Egyesült Arab Köz­társaságban megdöbbenést kel­tett Amer marsall, volt egyip­tomi alelnök halálhíre. Az egyiptomi lapok szombaton a szokásos vörös helyett fekete címbetűkkel jelentek meg és valamennyi közli Amer mar­sall gyászkeretes fényképét. Az AFP szerint az egész egyiptomi fővárosban nyuga­lom uralkodik. Csupán a vá­ros központjában történt egy kisebb incidens, ahol mintegy kétszáz főnyi tömeg gyűlt >ssze, tüntetve az Amer vezet­te meghiúsított államcsíny- kísérlet ellen. A legújabb jelentések arról számolnak be, hogy Amer mar­sall halála előtt már három ízben kísérelt meg öngyilkos­ságot A félhivatalosnak szá­mító A1 Ahram című kairói ap a következőkben rekonst­ruálja Amer marsall halálá­nak körülményeit: Amer marsall má!r június 3-án. az izraeli válság kirob­banása után néhány nappal, kísérletet tett arra, hogy ön­kezével véget vessen életé­nek. Nasszer elnök erről érte­sülve azonnal a marsall rezi­denciájára sietett és az egész éjszakát mellette töltötte. Amer marsallt a meghiúsí­tott államcsínykísérletet köve- _ tőén a hónap elején helyezték '.lázi őrizetbe. Szerdán lakóhe­lyén Favzi tábornok, az egyip­tomi haderők új parancsnoka és Riad tábornok, vezérkari főnök kereste fel, idézést hoz­va magukkal, amely felszólít­ja Amer marsallt, hogy a meg­hiúsított államcsínykísérlettel kapcsolatban kihallgatáson je­lenjék meg. Az A1 Ahram szerint a két tábornok Amer marsallt fel­dúlt állapotban találta. AZ idézés átvétele után a fürdő­szobájába sietett, ahonnan né­hány perc múlva tért vissza Rövid idő múlva arckifejezése megváltozott és látogatóinak a következőket mondotta: „Meg­mérgeztem magam, hogy vé­get vessek mindennek.” Rövid rábeszélés után bele­egyezett, hogy orvosi kezelés alá vesse magát. Mihelyt álla­pota valamelyest jobbra for­dult. a marsallt egy Kairó kör­nyéki villába szállították. A villában találták meg csütör­tökön este önkívületi állapot­ban. Röviddel ezt követően meghalt. Az A1 Ahram azt is közli, hogy Amer több méregtablet­tát. valószínűleg cianidot hor­dott magánál. Hírügynökségi jelentések ar­ról adnak hírt. hogy Amer marsallt szülővárosában, a felső-egyiptomi Isztal városá­ban temették el. A temetésen jelen volt Anvar Szadat, QZ egyiotomi nemzetgyűlés elnö­ke is. TORONTO: Giuseppe Saragat. olasz köz. társasági elnök Torontóban bejelentette, hogy jövő évben eleget tesz a Szovjetunióból érkezett meghívásnak. Az el­nököt Fanfart! külügyminiszter is elkíséri Moszkvába. A láto­gatás időpontját nem közölte. WASHINGTON: Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, aki szabadságáról a napokban ér­kezett vissza az Egyesült Ál­lamokba, háromórás megbe­szélést folytatott Dean Rilsk, amerikai külügyminiszterrel. Megvitatták az ENSZ-közgyű- lésre váró feladatokat, a közel- keleti helyzetet, az atomstop- egyezmény problémáját és szó­ba került Rusk és Grorniko ta­lálkozása a közgyűlés alkal­mával. SAN SEBASTIAN: A spanyol minisztertanács Franco elnökletével ülést tar­tott. A miniszterek meghall­gatták Castiella, külügyminisz­ter beszámolóját a gibraltári kérdésről. Spanyol kormánykö­rökben hangsúlyozzák, noha a minisztertanács Gibraltárral kapcsolatban semmiféle új in­tézkedést nem irányzott elő, a kormány e kérdésben to­vábbra is határozott politikát kíván folytatni. A határ teljes lezárását tervezik. ★ A spanyol minisztertanács másrésat úgy döntött, hogy ok­tóber 30-ra Madridban egybe­hívják az úgynevezett Spanyol Guinea-i alkatmányozó értekez­letet. Spanyol Guinea Fernando Pót, Rio Murát és néhány ap­ró szigetet foglal magában. HELSINKI: Helsinkiben Urho Kekko- nen, finn köztársasági elnök jelenlétében ünnepélyes kül­sőségek között megnyílt a „Navigare 67” elnevezésű nemzetközi hajózási kiállítás. Magyarországot a NIKEX ne­hézipari külkereskedelmi vál­lalat képviseli s a Magyar Hajó- és Darugyár korszerű gyártmányait, tengerjáró és folyami hajóit, úszó és portál­daruit mutatja be modellek­ben és filmeken. A megnyitó ünnepség után Urho Kekko- nen, finn köztársaági elnök megtekintette a NIKEX kiállí­tását és megelégedéssel nyilat­kozott a látottakról. HAVANNA: Havannában szovjet-kubai megegyezést írtak alá az atom­energia békés célú felhaszná­lásában való együttműködés- j ről. nes pedig két hét alatt negye­dik vezércikkében követelte a bombázások abbahagyását, és utalt az egyre növekvő koc­kázatokra. Hozzátartozik a képhez az is, hogy a Johnson- kormányzat a jövő héten meginduló ENSZ-közgyűlésben újabb „békeoffenzíva” elját­szására készül. A hét elején Pham Van Dong, a VDK mi­niszterelnöke egy amerikai te­levíziós társaságnak adott nyilatkozatában azonban hangsúlyozta: a bombázások feltétel nélküli megszüntetése az egyetlen út a tárgyalások felé. A kinshasai afrikai csúcsér­tekezlet olyan időpontban ült össze, amikor a felszabadulási hullám csúcspontján túljutott Afrika az elmúlt egy-két év­ben éppenséggel afféle hul­lámvölgybe került. Megnyil­vánult ez a fokozódó gazda­sági problémákban, a nyugati Inspirációjú katonai puccsok- ban, s az egyes afrikai álla­mok meddő egymás közötti viszályaiban. Holott különösen a rhodesiai és dél-afrikai faj­védő fehérek akciói és ezzel szemben a mindkét országban új lendületet kapott, de támo­gatást váró partizánmozgalom sürgetően követeli a független Afrika magára találását. Az Afrikai Egységszervezet pedig lényegében továbbra is tükrö­zi azokat az ellentéteket, ame­lyek már megszületésekor jel­lemezték. radikális előrelépést tehát aligha lehetett elvárni tőle. A kinshasai csúcstalál­kozón hozott határozatokat el­sősorban a kialakult helyzet és nem a korábban táplált —, sajnos sokszor megalapozatlan — remények szemszögéből kell vizsgálni. S ekként fon­tosnak minősíthetjük azokat a határozatokat, amelyek a portugál gyarmatokon harcoló függetlenségi mozgalmak egy­ségére szólítanak fel, vagy azt a közvetítési kísérletet, amely a nigériai polgárháború meg­oldását szorgalmazza. Lénye­ges a felszabadító mozgalmak céljait szolgáló rendkívüli alap összegének felemelése, jóllehet a rhodesiai fehér re­zsimmel szemben hozott hatá­rozat semmiképoen sem ne­vezhető cselekvőnek. A kins­hasai csúcstalálkozó lényeges eredménye, hogy — erős vita után uevan — az afrikai álla­mok rokonszenvüket nyilvá­nították az F,AK iránt és kö­vetelték, hogy az Izraeli fegy­veres erők vonuljanak ki Egyiptom területéről. 2 yiwífi* Utói szept. 17., vasárnap O riana Fallaci, a kiváló olasz írónő, a„L’Euro- peo” című milánói hetilap riportere, több mint egy esz­tendeje az Egyesült Álla­mokban tartózkodik, ahol sokoldalú képet rajzol' az amerikai életformáról. Neves írókat — többek között Nor­man Mattért, s az Idős John Dos Passost — is kivallatott arról: miért nem szeretik Európában — és másutt sem — az amerikaiakat. Leg­utóbb a világhírű „tudomá­nyos-fantasztikus” író, Ray Bradbury szavait rögzítette magnetofonra. A negyven év körüli, Los Angelesben lakó Bradbury t — a „Marsbeli krónikák”, a „Fahrenheit 541” és több más mű alkotó­ját — Magyarországon is is­merik már. Humanista tar­talmú, érdekes cselekményű írásai kiemelkednek az im­már bőven hömpölygő „science-fiction” áradásból is... fiz amerikai - egy amerikai széniévé! Bradbury szerint az ame­rikaiakat — többek között — azért nem szeretik, mert maguk az amerikaiak is — szellemi restségből. lelki konformbói, a csupán csak külső ráhatásokra való fi­gyelésből — „fekete-fehér"- nek veszik a dolgokat. Nem ismernek árnyalatokat, nem szeretik a paradoxonokat. (Ezért nem volt soha népsze­rű az USA-ban G. B. Shaw!). Ezen a talajon jöhetett léire aztán az a „mentalitás”, hogy y „a kommunizmus az kom­munizmus, és ezzel kész”. — Vagyis az átlagamerikainak — fogalmazza meg Bradbury — fogalma sincs arról, hogy mi az: kommunizmus, szocia­lizmus, társadalmi haladás. — Csak a félelmet sulykolták belé, és erre a félelemre ala­pozva lehetett és lehet — például — Francót támogatni és nem az anti-francoistákat, és elkövetni azokat a súlyos politikai hibákat, amelyeket az amerikai kormány Viet­namban elkövet... Miután Bradbury nagyon" is' egyértelműen ítélt el - olyan politikusokat, mint Johnson elnök, Rusk, Mc-Na- mara, az olasz újságírónő megkérdezte tőle: bízik-e va­jon Robert Kennedyben? Bradbury őszintén megmond­ta, hogy több tisztességes és intelligens ismerőse sokat vár „Bob”-tól, a maga részé­ről „egyáltalán nincs oda et­től a fiatalembertől”. — Mi­ért nem áll a sarkára, egy­szer és mindenkorra határo­zottan állást foglalva a viet­nami. beavatkozás és John­son ellen, vállalva az esetle­ges nyaktörést, politikai kar­rierjének végét is...? Miért!? Mert Robert Kennedy nem nagy ember, azért. — F allaci megkockáztatta azt a véleményét, hogy nyilván azért sem szeretik • a világban Amerikát, mert ez az ország gazdag, mert itt sok olyasmi van. ami másutt nincs. Bradbury ehhez rög­tön hozzáfűzte, hogy Ame­rikában nem egyszerűen gazdagokról, hanem „újgaz- dagok”-ről kell beszélni. — Nagyon sok mindenünk van, rengeteg amerikai — bár tá­volról sem mindenki — ké­nyelmes körülmények között él. Lényegünkben, lelkűnkben azonban bizonytalanok, szo­rongok. gyengék vagyunk. A hosszú beszélgetés egyik legérdekesebb témáját — az amerikaiak lelki gyengesé­gének kérdését — Bradbury részletesen elemezte: — Ide figyeljen! Nemcsak tudományos dolgozatok, fel­mérések légiója, hanem a legközvetlenebb, legszimo- lább tapasztalat — egy séta New Yorkban, vagy akár az én pátriámban, Los Angeles­ben — azt bizonyítja, hogy az amerikai férfiak elférfiat- lancdtak, hogy korán lettek öregek. Jól tápláltak, nagy testűek, de mégsem igazán férfiak. Suhancból minden átmenet nélkül öregemberek­ké — szerepekbe merevedett, lelki kezdeményezésekre kép­telen idős urakká — változ­nak. Szégyen ez, de így van. Egy tipikus amerikai csaiád­apa nem mert a sarkára áll­ni, nincs bátorsága ellent­mondani a feleségének, a konvencióknak. Rómában — vagy például Dublinban — szegényebbek az emberek, mint nálunk, Amerikában. De — úgy .láttam — a fér­fiak férfiasabbak, és az asz- szonyok sem csupán a család illemtanának fenntartói, ha­nem valóban asszonyok is. A bban, hogy egy har­minc év körüli ameri­kai átlagember már tulajdon­képpen „kiégett”, az író sze­rint szerepe van az egyoldalú technikai kultúrának, s az amerikai történelem sajátos útjának is. — Nálunk már minden sarokban van egy elektronikus számológép és lassan azzal számolhatunk, hogy minden problémánkra a computerek adnak választ. De vajon milyen „válasz” ez? Hiszen ilyen körülmények között — amikor a technikai forradalmat nem ellensú­lyozza nagy eszméli, gondo­latok forradalma — az élet játékká válik, infantilizáló- djk... Ha már csak bizo­nyos gombokat kell meg­nyomni, akkor mi lesz az emberi lélekkel, a szellem­mel? ... Nem véletlen, hogy .science fiction”-okat írok. Erre ösztönzi az embert nem utolsósorbafi az a fantaszti­kus ellentmondás, amely a technikai haladás és az ame­rikai társadalom gyenge, bi­zonytalan, infantilis tudata között van... — Antal Gálor Johnson levele kongresszushoz a WASHINGTON (MTI): Johnson elnök a kongresszus­hoz intézett levelében sürget­te, hogy minél előbb döntse­nek a lőfegyverek elterjedé­sét korlátozó törvényjavaslat­ról. John W. McCormack, a képviselőház elnöke megígér­te, hogy igyekszik még az idén dűlőre vinni az elnök ja­vaslatát. A levél elmondja, hogy ta­valy augusztus óta 900 gyilkos­ságot, 10 000 öngyilkosságot, 43 500 testi sértést és 50 00(3 rablást követtek el és 2601 balesetet idéztek elő lőfegy­verrel az Egyesült Államok­ban. „Civilizált ország nerr tűrheti a fegyveres terroi folytatódását” — írta John­son. Tavaly kétmillió lőfegy vert adtak él az országban. A törvényjavaslat érteimé ben senki sem rendelhet má sík államból postán puskát vagy pisztolyt, és sejgKő ko rúak nem vásárolhat™* ily^ fegyvereket. f AZ EAK IRÁNTI ROKON- SZENV megnyilvánulása a kinshasai csúcstalálkozón fon- ■ tos része annak a diplomácia: offenzívának, amelyet az arab államok indítottak a hétfőn megnyíló rendkívüli, s más­nap azt követő rendes ENSZ- közgyűlési időszak előtt. Mint ismeretes, a khartumi csúcs- értekezleten az arab államok a közel-keleti válság politika megoldása mellett döntöttek. Látható, hogy az arab államok megfelelő következtetéseket vontak le a rendkívüli köz­gyűlés nyári vitáiból és ezért igyekeznek kiszélesíteni az igazságos ügvüket támogató országok körét, s egyengetni a megfelelő rendezés útját. A héten Belgrádbsn és Moszk­vában járt az EAK külügymi­nisztere, Johnsonnal léoett diplomáciai érintkezésbe Fej- sral szaúd-arábiai király, Nasszer külpolitikai tanácso­sa Indiába és Pakisztánba lá­togat, s a kairói A1 Ah ram spjtetni envedte, hosv „jelen­tős szinten” ismét érintkezés­be lennek De Gaulle francia elnökkel. A francia elnök e héten fe­jezte be lengyelországi hiva­talos látogatását. amely má­sodik szocialista országbeli út­ja volt. Ami a lengyel—fran­cia közvetlen kapcsolatokat il­leti, a látogatást egyértelmű­en nagv' előrelépésnek te­kintjük. De Gaulle varsói tár­gyalásai az eurónai államok külpolitikai tárgyalásainak láncolatában a realista szem­lélet és magatartás jelentősé­gét húzták alá. Különösen lé- rveeeset-- De Gaulle-nak az Odera—Nelsse határ sérthe­tetlenségéről Varsóban és a nyugati — vagyis Bonn által „igénvelt” — lengyel vaida- ságokban tett kijelentései. Ezek a kiielentések viszont nagy elégedetlenséget váltot­tak ki Nyugat-Német ország­ban. Pedig a bonni kormánv állítólag saját „keleti politi­káiénak” ..eladását” szorgal­mazta. kérte De Oaulletój. MIKÖZBEN A VILÁG bé­k ©szerető erői fokozódó erő­feszítéseket tesznek a nemzet­közi feszültség enyhítésére, a vietnami háború és a közel- keleti válság megoldására, addig újra kiéleződött a fe­szültség a két nagv ázsiai ál­lam, Kína és India között. Rendkívül sajnálatos dolog és elgondolkoztató, hogy a kínai —indiai határkonfliktus me­gint olyan időpontban élező­dött ki — legutóbb a kubai válság idején—, amikor John­son vietnami eszkalációja egy­re komorabb kilátásokkal ke­csegteti a világot. Minden­esetre feltűnő, hogy a tűzharc éppen az indiai hadügymi­niszter moszkvai látogatását előzte meg, a kínai fél sem­miféle mérsékletre nem ha.i- ] lőtt, amit csak a hasonló ál­láspontot elfoglaló indiai szél- j sőjobboldal fogadhat öröm- I mel. Avar János EGYRE ÖSSZÉBB ZÁRUL Johnson harapófogója, amely­nek -egyik ága Washington vietnami háborújának fokozó­dó kudarca, a marik ága pe­dig az egyre közelgő amerikai elnökválasztás. S mint koráb­ban is, Johnson ebből a hara­pófogóból Észak-Vietnam ter­rorbombázásának erősítésével vél kimenekülni. Vasárnap Hai- phonsnak, a VDK legnagyobb kikötővárosának lakónegye­deit és gazdasági létesítmé­nyeit bombázta az amerikai légierő, s a héten a különböző washingtoni politikai centru­mok mosakodása mögül ki­bontakozott a kép: az Egye­sült Államok elhatározta a lé­gi háború újabb eszkaláció­ját, Észak-Vietnam kikötőinek támadását. Washington már augusztus eleje óta gyors ütemben fo­kozta a VDK elleni légi hábo­rút. egyre szaporította — a vezérkari főnökök kívánságá­nak megfelelően — a bombá­zási célpontok listáját. S a vi­tából, amely augusztus óta tartott a „héják” és a „ga­lambok” között, ismét csak a „héják” kerültek ki győzte­sen. Még augusztus végén a szenátus „héja-beállítottságú” katonai készenléti bizottsága előtt McNamara hadügymi­niszter, mint ésszerűtlent, el­utasította a három fő vietna­mi kikötő blokádját, kétséges­nek mondotta egy ilyen had­művelet hatékonyságát és fi­gyelmeztetett a nemzetközi kockázatokra. Szeptember 1- én, sajtóértekezletén Johnson azt a látszatot keltette, hosy a hadügyminiszterrel ért egyet. A héten viszont, bár­mennyire próbálta is a Fehér Ház menteni az „odadobott” hadügyminiszter presztízsét, nyilvánvalóvá vált, hogv Mc­Namara kijelentései ellenére újabb eszkaláció megy végbe Vietnamban: Ezek a támadá­sok, amelyek célja megfojtani a kikötőket, elválasztani őket az ország belterületétől, a megfigyelők szerirt egy még. szélesebb légi offenzíva elő­játékát jelenthetik. JELLEMZŐ MÓDON az újabb eszkaláció megint csak nem elégíti ki a szélsőséges köröket, hiszen az elnöki posztra áhítozó és Goldwater nyomdokaiba lépett Reagan kaliforniai kormányzó sietett „még totálisabb” légiháború követelésével rálicitálni John- sonra. Másfelől viszont a jó­zanabb köröket képviselő New York Times a „szavahihető­ségi szakadék” mélyüléséről ír, a konzervatív londoni Ti­fordul és közbenjárásukat ké­ri, hogy semmisítsék meg az édesapja ellen hozott ítéletet. Mint pénteken már jelentet­tük. egy saigoni bíróság a dél- vietnami választások második helyezettjét különböző vádak alapján kilenchónapi börtön- büntetésre ítélte. A politikus fia kijelentette, hogy az apja ellen felhozott összes vád ha­mis. A dél-vietnami katonai'jun­ta nyugállományba helyezett négy tábornokot és menesztet­te egy tartomány katonai ve­zetőjét annak a tisztogatásnak a keretében, amellyel a vá-i lasztások előtt elhangzott ígé­reteknek megfelelően, határo­zottabban kívánnak fellépni a rendkívüli mértékben elhara­pódzóit korrupció ellen. SAIGON (MTI): A dél-vietnami hadszíntér legjelentősebb eseményére a Mekong deltavidékén került sor, ahol pénteken reggel há­rom amerikai zászlóalj indí­tott „bekerítő hadműveletet” a feltételezésük szerint e tér­ségben található partizánala­kulat felszámolására. A csata szombat hajnalban újult erő­vel lángolt fel, amikor a sza­badságharcosok ágyútüzet zú­dítottak az amerikai egységek­re. A VDK elleni légi háború­ban az amerikai légierő Phan- tom-típusú vadászbombázói a Hanoitól 22 kilométerre észak­keletre fekvő Dong Thon vas­úti rendezőpályaudvarára szórták le bombáikat. További célpontjaik a VDK fővárosá­tól 32, illetve 52 kilométerre északra fekvő vasúti hidak, valamint a Thai Nguyen ren­dezőpályaudvar és olajraktár volt. A Tonkini-öbölben állomá­sozó anyahajóról felszálló gé­pek az ország déli területeire összpontosították támadásai­kat és partvédelmi ütegekre és kisebb hajókra mértek csa­pást. B—52-es nehézbombázók a demilitarizált övezeten be­lül, illetve attól közvetlenül északra intéztek támadást. Ál­lításaik szerint találat ért több tüzérségi állást. ★ Az AP hírügynökség saigo­ni lapokra hivatkozva jelen­tette. hogy Da Nangban, Dél- Vietnam második legnagyobb városában rendkívüli állapotot hirdettek ki a buddhista ve­zetők agitációja miatt. A je­lentés szerint szögesdróttal j kerítették be a kormányhiva-l falókat és megtiltották a 18—1 45 év közötti férfiaknak, hogyj elhagyják a várost. Mint ko­rábban már jelentettük, a buddhista vezetők tiltakozó kampányt indítottak a dél­vietnami kormány által alá­írt új buddhista charta miatt. Később ugyancsak az ame­rikai távirati iroda, megbíz­ható kormányforrásokra hivat­kozva. cáfolta ezeket a jelen­téseket. + Troung Dinh Dzu saigoni ügyvéd fia bejelentette, hogy Robert Kennedy szenátorhoz, illetve Fulbright szenátorhoz Fellángoltak a harcok a Mekong-deltavidéken Három amerikai zászlóalj „bekerít«» hadiuu.. oletet” indított

Next

/
Thumbnails
Contents