Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-30 / 231. szám
Befelezte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) kadíjak évközi rendszeres kifizetését, hanem maga a termelőszövetkezet. Az állam a garantált munkadíjazásnak csak a pénzügyi feltételeit igyekszik megteremteni, mint ahogy az általam előbb felsorolt intézkedésekkel nagy- jában-egészébon meg is teremtette ezeket. Másodszor: maga a termelőszövetkezet sem garantálja tagjainak a várható teljes évi jövedelmet, csupán a betervezett részesedésnek legfeljebb 80 százalékát. Az ezen felüli rész a kiegészítő részesedés — ha úgy tetszik, a „mozgó bérrész”, vagy „nyereség” — a valóságban ingadozó jövedelemrész lesz, amely függ a gazdálkodás jövedelmezőségétől, s részben a piaci helyzet alakulásától is. Űj elvként került be a törvénytervezetbe az a meghatározás. amely szakít a tsz- jövedelemelosztás eddig érvényben lévő úgynevezett „maradék” elvének gyakorlatával és kimondja, hogy a munkadíjat a jövőben termelési költségként kell elszámolni. Ha abból indulunk ki, hogy a földből új értéket előállító legfőbb termelőerő az élő munkaerő, akkor közgazda- sági lényegét tekintve nem is lehet más következtetésre jutnunk. A megélhetés biztonsága, a munkaerő falun maradása pedig azt követeli meg, hogy a termelési költségként elszámolt pénzbeli munkadíjat rendszeresen, lehetőleg havonta garantáltan fizessék ki a szövetkezet tagjainak. A IX. pártkongresszus állásfoglalása alapján a termelőszövetkezetek országos kongresszusa ez év tavaszán elindította a termelőszövetkezetek demokratikusan kialakított társadalmi szervezeteinek létrehozását. A kongresszus megválasztotta a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, nyár utóján pedig elkezdődött a területi szövetségek gazdasági körzetenként történő megalakítása. Ezek lényegében önkormányzati testületek, csakúgy, mint az őket létrehozó termelőszövetkezetek. Létrehozásuk és működésük a szövetkezeti demokrácia újszerű továbbfejlesztését jelenti. Az önök előtt fekvő törvénytervezet megteremti a jogi lehetőségét annak, hogy a termelőszövetkezeti tagok szövetkezetükön belül a jövőben önállóbban intézzék saját ügyüket. A törvénytervezet javaslatokat tesz arra is, hogy a szövetkezeten kívül eső, kölcsönösen egymást érdeklő feladatok ellátásában a termelőszövetkezetek összefogva, együttesen alakítsák ki cselekedeteiket. Mi a feladatuk e társadalmi képviseleti szerveknek? A szövetségek fő feladata a létrehozó termelőszövetkezetek jobb együttműködésének elősegítése, ennek révén az eredményes, önálló gazdálkodás előmozdítása, érdekvédelmük hatékonyabb ellátása. Nem lehet feladatuk, hogy valamiféle termelőszövetkezetek felett álló hivatalok legyenek, nem parancsolgathatnak a termelőszövetkezeteknek és nem is láthatnak el állami hatósági jogköröket. Ez az elbürokratizálódás veszélyét hozná magával és hamarosan tönkretenné az egész ügyet. Ellenben feladatuk a szövetségeknek a termelőszövetkezetek egymás közötti kooperációjának kifejlesztése, anélkül. hogy sértenék a részt . vevő termelőszövetkezetek önállóságát. A kooperációnak számtalan lehetősége nyílik mindenekelőtt a mezőgazda- sági termelésben, de az ehhez szorosan kapcsolódó kiegészítő tevékenység, a kereskedelem, az érdekvédelem, stb., területén is. A területi szövetségeknek az a feladatuk és szép hivatásuk, hogy bátorítsák, támogassák a termelőszövetkezeteket ilyen irányú kezdeményezéseikben s miután már létrehozták azokat — koordinálják munkájukat. A földtulajdon és földhasználat kettősségében meglevő ellentmondás zavart okozott Gyakran kérdezik, miért van szükség érdekképviseletre, hiszen a termelőszövetkezet és az állam alapvető érdekei azonosak. A termelőszövetkezeteknek nem is az állammal van naponta elintézni való ügyesbajos dolguk, hanem a velük gazdasági kapcsolatban álló vállalatokkal. A termelési, értékesítési, beszerzési és egyéb kapcsolatokban előfordulnak összeütközések, érdekellentétek. A termelőszövetkezetek és az állami vállalatok között emiatt van szükség a szövetkezeti érdekek védelmére és egyeztetésére. Ezen túlmenően a hatékony érdekvédelem mindenekelőtt azt jelenti, hogy a termelőszövetkezetek és a vállalatok valóban az egyenjogúság elvének szem előtt tartásával kössék meg a szerződéseket. A viták és esetleges perek megelőzése érdekében a szerződéses feltételek kimunkálásába feltétele- nül vonják be a területi szövetségek képviselőit. Eddig 33 gazdasági körzetben alakult már meg a termelőszövetkezetek területi szövetsége. Az ősz folyamán a többiben is megalakulnak az országban, tehát összesen 48 területi szövetség lesz. Szeretném felhasználni az alkalmat, hogy erről a helyről tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntsem a termelőszövetkezetek már megalakult demokratikus képviseleti szervezeteit, mint szocializmust építő társadalmunk újszülötteit! A termelőszövetkezeti törvény mellett egy másik tervezet is fekszik önök előtt, amely perspektivikusan Is rendezni kívánja a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztését. Népi demokratikus fejlődésünk sajátosságainak megfelelően hazánkban a termelő- szövetkezetek gyakorlatában a földtulajdon és a földhasználat nem esik egybe: a termelőszövetkezetbe behozott földeknek csak a használata közös, tulajdonjogilag azonban a tagok magántulajdonában maradtak. Ebből a kettősségből eredt és ma is érvényes az a jogszabályban előírt gyakorlat, hogy a behozott paraszti földek használatáért a termelőszövetkezet intézni é2 1961. szeptember 30., szombat nyesen meghatározott összegű földjáradékot fizet tagjainak. A földtulajdon és földhasználat kettősségében kétségtelenül meglevő ellentmondás mindazonáltal nemigen zavarta a termelőszövetkezeteket abban, hogy vezetői és tagjai minden figyelműket a közös gazdaság kiépítésére, megerősítésére fordítsák. S a mozgalom egésze történelmileg és a népgazdaság fejlődése szempontjából is nagy eredményeket ért el. A problémák és zavarok akkor kezdtek jelentkezni, amikor a nagyszámú idős parasztember kiöregedése és elhalálozása nyomán az örökösök jelentkeztek, ^ tulajdonosi címen különböző igényekkel álltak elő. Hasonló igényekkel léptek fel a gyors ütemű iparosodás vonzó hatásáig a városba költöző volt termelőszövetkezeti tagok tíz- és tízezrei. A tulajdonjog kifelé áramlása a jelenlegi jogszabályozás mellett feltar- tózhatatlan. Jelenleg már a termelőszövetkezetek használatában lévő földeknek mintA szocialista földtulajdon törvénybe iktatásával elvileg is leszögezzük, hogy a szövetkezeti tulajdon szocialista tulajdon, annak egyik formája. Ha szabad megjegyeznem, most természetesen pont kerül annak az iskolás vitának a végére is, amelyben azt állították, hogy a szocialista tulajdon államiössznépi formája a „következetes” szocialista tulajdon, a szövetkezeti pedig a „nem következetes”, vagy „kevésbé következetes” kategóriába tartozik. Úgy vélem, a kérdés ily módon való felvetése idejétmúlt, s a hozzá hasonló dogmatikus filozó- fálgatást —, ha még itt-ott felbukkan — a törvény elfogadása után sürgősen a lombtárba kell vetni. A szövetkezeti földtulajdon biztosítása és térhódítása mindenesetre hosszabb időt vesz igénybe; azt fokozatosan és gazdasági eszközökkel kell megvalósítani. A törvényes rendelkezés szem előtt tartja a termelőszövetkezetek és az érintett föld- tulajdonosok érdekeit !s, továbbá a kívülállók esetében a mé'tánvnssáeot. a termelőszövetkezeti tawok esetében pedig a legszigorúbb önkéntesség érvenyesitéset. Az egy egyötöde van kívülálló személyek tulajdonában. Ez anyagilag is egyre nagyobb terheket ró a termelőszövetkezetekre. Az öröklés és elvándorlás folytán egyre szaporodó jogviták ma már zavarják a szövetkezeti földhasználat s általában a szövetkezeti gazdálkodás biztonságát. Ezért kellett és kell napirendre tűzni a kérdés perspektivikus rendezését. Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak az a célja és feladata, hogy — elfogadása esetén — a rendezéshez megadja az elvi és törvényes jogi keretet. A földtulajdon és használat egységének ily módon való rendezését lehetővé teszi szövetkezeteink nagy többségének megszi- szilárdulása. A szövetkezeti földtulajdon fokozatos bevezetése és majdan általánossá tétele megfelel a népi demokratikus úton haladó szocialista forradalom továbbvitelének is: a szocializmus teljes felépítésének végső soron elengedhetetlen feltétele. utóbbival kapcsolatban szükségesnek tartom ez alkalommal is hangsúlyozni, hogy a megvalósítás során mindenféle erőltetés és kampány szigorúan tilos. Meggyőződésem, hogy a szövetkezeti földtulajdon bevezetése és térhódítása szilárd alapot teremt a szövetkezeti gazdálkodás számára! Kedves elvtársak! Meg vagyok győződve arról, hogy a vitára bocsátott törvénytervezetek elfogadása és életbe léptetése nagy visszhangra talál és nagy alkotókedvet szabadít fel a szövetkezeti parasztság táborában. Ez magával hozza majd az egész termelőszövetkezeti mozgalom, az egész mező- gazdasági termelés további fellendítését. Mindehhez azonban béke kell! Engedjék meg ezért, hogy röviden kitérjek a nemzetközi helyzet egy-két előtérben álló kérdésére. Az európai szocialista országok kommunista pártjainak moszkvai, majd budapesti értekezlete meghatározta a többirányú cselekvés irányvonalát. Hasonló értelemben, konstruktiven járult hozzá a szükséget özgűvedő arat) A szövetkezeti földtulajdon bevezetése szilárd alap a szövetkezeti gazdálkodás számára országok gazdasági megsegítéséhez a nemrégiben Belg- rádban megtartott értekezlet is. A Magyar Népköztársaság is kiveszi részét ezekből az erőfeszítésekből. Mi már többször leszögeztük, hogy mint mindenütt a világon, a Közel-Keleten is olyan megoldást támogatunk, amely megfelel e térség valamennyi népe létérdekeinek. Elítéljük Izrael agresz- szív politikáját, amelynek az a célja, hogy ráerőszakolja akaratát másokra és katonai hódítások útján növelje területét Az ENSZ jelenleg ülésező közgyűlésén delegációnk szorosan együttműködik azokkal, akiknek az a célja, hogy az Atlanti-óceántól a Perzsaöbölig terjedő hatalmas terület népei mentesek legyenek az imperialista befolyástól. A Német Demokratikus Köztársasággal ez -év tavaszán megkötött egyezmény törvénybe iktatása az ország- gyűlés jelenlegi ülésének megtisztelő feladata. A képviselő elvtársak ezzel hazánk és az első német munkás— paraszt állam testvéri kapcsolatait a közös érdekek és az internacionalizmus elvei alapján újabb húsz esztendőre szentesítik. Népünk békés' építőmunkával van elfoglalva. Jól demonstrálja ezt a jelenlegi országgyűlés is, amely az új törvények elfogadásával tovább erősíti szocialista építésünk alapjait. Befejezésül kérem pártunk Központi Bizottsága és a kormány nevében a tisztelt országgyűlést, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, továbbá a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről benyújtott törvénytervezeteket fogadja el. Szabó Iliivé Heves megyei képvisel© felszólalása — A tsz-tagság egyetértésével találkozik a törvényjavaslat, mert csökkenti a különbséget a tsz-tagság és az ipari munkásság között — mondotta többek között felszólalásában Szabó Imre megyénk képviselője, majd javasolta, hogy a szabadság mértékét alapszabályban kellene rögzíteni és a munka végzéséhez kötni. így, aki nem teljesíti a kötelező munkanapot annak nem járna fizetett szabadság, aki csak kötelezettségének tesz eleget, annak hat nap járna, azon túl pedig minden húsz munkanap teljesítésére egy- eev napi fize+ett szebadságot lehetne engedélyezni. Megyénk képviselője ezután a törvénytervezethez fűzött javaslatokat, észrevételeket. A tagsági viszonynyal kapcsolatban elmondotta, hogy különböző tanfolyamokon sok szakembert képeztek ki a szőlőtermesztésben, a gépesítésnél, a növénytermesztésnél. akik a 12. §. b. pontja értelmében ezután kiléphetnének a termelőszövetkezetből. Ezáltal károsodás érné a közösséget, ezért javasolta, hogy a törvény egyértelműbben szögezze le, hogy mit értünk a szakképzettség fogalma alatt. A 21. §-sal kapcsolatban azt javasolta, hogy mivel a tsz-tagság jó része nyugdíjas, öreg, munkaképtelen, vagy beteg, nehezen biztosítható a kétharmados többség a közgyűléseken. Ezért úgy kellene módosítani a tervezetet, hogy a dolgozó tagoknak legalább kétharmada legyen jelen a határozathozatalánál; Természetesen minden tsz-tag teljes joggal vehet részt a közgyűléseken. A besegítő családtagok, tsz- alkalmazottak pedig csak tanácskozási joggal vennének részt a közgyűlésen. Szabó Imre ezután arról beszélt, hogy miként tartaná helyesnek az illetményföld elosztását, majd a 24. §-hoz hozzáfűzte, hogy annak első pontját úgy kellene megfogalmazni, hogy abból kitűnjön, hogy a termelőszövetkezeti tagság titkos választású négy évre szavaz bizalmat az elnöknek, elnökhelyettesnek és a területi szövetség küldöttének. Beszélt továbbá arról, hogy miként állapítsák meg a termelőszövetkezetekben a munkaidőt, maid a háztáji problémákról szólt — Lehet egy családból három fő is, akik beosztásuknál fogva egész évben munkát kapnak, ezért mindegy- gyík külön-külön a háztáji terület maximumára jogosult. Ezért helves lenne, ha a törvény mellett egy ajánlat, illetve irányelv születne arra. hogy a háztáji terület nagyságra hogyan emelkedjék a ledolgozott munkanapok arányában — mondotta Szabó Imre, majd a földtulajdon és föld- használat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatról mondta el véleményét. Megemlítette, hogy a tsz-szerve- zés utáni első években a földnek nem volt meg a kellő becsülete, most azonban, amikor a tsz-ek megszilárdultak s az emberek a tsz-ben akarnak dolgozni és a földből megélni, mind nagyobb becsülete van a termőterületnek. A föld ma már kevésnek mutatkozik. Ehhez az is hozzájárul, hogy a városok, községek növekednek, az ipar is újabb területeket igényelt s ezáltal állandóan fogyott a tér- mőföld. Elmondotta, hogy a földnek nemcsak a termelőszövetkezeti tagok között nőtt meg a becsülete, hanem a kívülállók részéről is valóságos földkonjunktúra kezdődött Olyanok, akik évek óta nem keresték földjüket — s azokat közben a termelőszövetkezet nagy munkával rendbe hozta — most visz- szaperelik ezeket a terűteket, és sok esetben meg is nyerik ezeket a pereket. Aggodalmát fejezte ki megyénk képviselője, hogy a földmentesíHangoztatta. hogy a földnek mint termelési eszköznek a megbecsülését árban is ki kell fejezni és az ezzel kapcsolatos irányelveket tiszteletben kell tartani. Megjegyezte, hogy a gyöngyösi járás termelőszövetkezetei nem akarnak jogtalan előnyhöz jutni, meggazdagodni a visontai külszíni fejtés céljára átadott földekből, de nem akarnak veszíteni sem a nagyarányú kisajátítások miatt. Szabó Imre végezetül tolmácsolta azoknak az idős termelőszövetkezeti tagoknak a kérését, akik a képviselői fogadóórákon elmondották, hogy öt-hat évet dolgoztak a szövetkezetben, elérték a nyugdíjkorhatárt, vagy járadékosok lettek. Most azt szeretnék, ha a kormány a szövetkezetekkel karöltve módot találna arra, hogy a ledolgozott éveiket az öregségi nyugdíj megállapításánál valamilyen módon vegyék figyelembe. Képviselőnk azzal továbbította ezt a kérdést, hogy az országgyűlés a népgazdaság anyagi erejéhez mérten vizsgáltassa meg, mit lehet tenni ezeknek az idős embereknek a megsegítséséért. — Ügy érzem — fejezte be felszólalását Szabó Imre —, hogy a szövetkezetek önállóságát, vállalatszerű, jövedelmező gazdálkodást, a két törvény elfogadása jelentős mértékben segíti. Ezért a két törvényjavaslatot a magam részéről jónak tartom és elfogadom. S amennyiben a tisztelt országgyűlés az általam elmondott észrevételeket jónak tartja, úgy azokat a .végleges szövegezésnél, vagy tés lehetőségének kilátásba helyezésével ez a folyamat szélesedhet. Ugyanis nem eléggé világos még, hogy kikre vonatkozik a mentesítés és milyen feltételek mellett kérhető ez. Ehhez hozzá járul még, hogy új háztájirendezés előtt állunk s így ennek a két kérdésnek a megoldása politikailag is nagy feladatot ró ránk. Ennek kapcsán — mondotta Szabó Imre — vigyázni kell arra, nehogy kevesebb földterület maradjon a közösben, mint eddig volt. A termelőföíd fokozottabb védelmével, a termőterület nagyobb megbecsülésével is foglalkozott felszólalásában megyénk képviselője. Amint mondotta, azért tette ezt, mert a visontai erőmű és a külfejtés létrehozásával oly-n tapasztalatokat szerzett választókerületében, hogy a a földkisajátítások egyes minisztériumok részéről nem voltak kellően ösz- szehangolva a termelőszövetkezetek érdekeivel. a végrehajtási utasítások kiadásánál vegyék figyelembe. A vitában elhangzott hozzászólásokra dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszolt. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a föld- tulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban a dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter által is elfogadásra javasolt módosítást. Ezt követően az országgyűlés — ugyancsak egyhangú döntéssel — elfogadta dr. Dimény Imre indítványát, hogy a többi módosító javaslattal érintett törvénycikket az eredeti szövegezésben fogadják el. Végezetül az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a föld- tulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatot. Kállai Gyula elnök köszönetét mondott a képviselőknek a törvényjavaslat megalkotásához nyújtott segítségért, majd szünetet rendelt el. Szünet után Kállai Gyula elnökletével folytatódott a tanácskozás. A diplomáciai páholyokban ott volt dr. Herbert Plaschke, az NDK magyarországi nagykövete is. Az országgyűlés a napirend szerint a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten, 1967. május 18-ált aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés törvénybe ik- (Folytatás a 3. oldalon) A ledolgozott éveket számítsák be az öregségi nyugdíj megállapításánál
