Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-30 / 231. szám
Befejezte tanácskozását az országgryfflés (Folytatás a 2. oldalról) tatásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta meg. A törvényjavaslat előadója Barcs Sándor képviselő volt. A törvényjavaslathoz Szirmai István képviselő, a Politikai Bizottság tagja szólt hozzá. Szirmai István beszéde 99 Vitézeknek ékes oskolája . 99 • • Több mint 22 éve már annak, hogy befejeződött a 2. világháború. Európában még fájnak a sebek, figyelmeztetnek a romok, mégsem élnek az emberek biztonságban, nem valósult meg a félelem nélküli élet . A háborút követően az amerikai és európai reakció a NATO-ba tömörülve új háborút, úgynevezett hidegháborút indított; fenyegetésekkel, atomzsarolással, erőszakos válságok kirobbamtásá- val, a feszültség fokozásával, diszkriminációkkal fagypontra .hűtötte Európa légkörét. A szocializmus, a társadalmi haladás, a béke erői következetes és meg nem szűnő harcot vállaltak a hidegháború felszámolásáért. Az európai biztonság megteremtéséért átfogó offenzívát indítottak az európai szocialista országok, az európai kommunista és munkáspártok. Legutóbb 1966 júliusában foglalkozott Bukarestben a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testület« a nemzetközi feszültség enyhítésének feladataival, és az ismert nyilatkozatban a nemzetközi közvélemény elé tárta az európai biztonság megteremtésének és a béke védelmének gyakorlati programját. Ez év áprilisában az európai kommunista és munkáspártok Karlovy-Varyban megtartott értekezlete újabb felhívással fordult Európa népeihez, harcba hívta a társadalmi haladás és a béke minden hívét az európai biztonság megteremtéséért. Ma már tapasztalatok bizonyítják, hogy a hidegháborús eszközök nem alkalmasak sem az imperializmus válságának leküzdésére, sem a tőkés hatalmak belső problémáinak megoldására, még kevésbé a szocialista világ fejlődésének meggátlásé'rá. Egyre szélesebb körű Európában az a felismerés, hogy a hidegháborút a békés egymás mellett élésnek, Európa kct része egymáshoz közeledésének kell felváltania. A lémet Demokratikus Köztársaság barátunk, testvérünk, szövetségesünk Az európai biztonság nem épülhet az elrettentésre, az úgynevezett erőegyensúlyra, a katonai tömbökre. Amíg létezik az agresszív célokat szolgáló Észak-atlanti Szövetség, a Földközi-tenger keleti partjaitól Norvégia csúcsáig az Amerikai Egyesült Államok és az Észak-atlanti Szövetség katonai támaszpontjai kerítik be kontinensünket és idegen katonai erők állomásoznak e térségekben, addig Európa népei nem élhetnek nyugalomban. A Német Szövetségi Köztársaság' kormánya, elszakadva az európai realitásoktól, magának igényli a német nép egyedüli képviseleti jogát, érvényben levőnek tartja a müncheni egyezményt. nem ismeri el önálló és szuverén államként a Német Demokratikus Köztársaságot, a háború után kialakult határok revízióját követeli, lehetőséget ad új fasiszta szervezetek működésére. Ilyen viszonyok között jött létre a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a most törvénybe iktatásra javasolt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. A szerződésben a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának elveivel és céljaival, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1966-os bukaresti nyilatkozatával, a kommunista és munkáspártok 1967-es Karlovy- Vary-i felhívásával összhangban kötelezettséget vállaltak, hogy fellépnek a békét és a nemzetközi biztonságot veszélyeztető nyugatnémet militarizmus és revansiz- mus erői ellen, hatékonyan biztosítják a második világháború után megvont határok védelmét, a Német Demokratikus Köztársaság határainak sérthetetlenségét. A Német Szövetségi Köztársaság kormányának képviselői többször nyilatkoztak már úgy, hogy nem kívánják folytatni a hidegháborús politikát, a megbékélés útját keresik. Szavaikat azonban nem igazolják tetteik. A Német Szövetségi Köztársaság megalakulása óta egyre job ban összefonódik az Amerikai Egyesült Államok monopoltőkéjével, annak imperialista politikáját szolgálja. Nem veszi figyelembe az európai népek, magának a német népnek az érdekeit lem. Anakronizmus — komikusán is hangzik —, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya a müncheni egyezményt érvényben levőnek tekinti. Ezt a szerződést — mint ismeretes — 1938. szeptemberében kötötték, az angol konzervatív csőd-politikus Chamberlain, az emberek millióinak életéért, felbecsülhetetlen értékű anyagi javak és kulturális kincsek megsemmisítéséért felelős Hitler és társa, a másik fasiszta diktátor, Mussolini, francia részről pedig Daladier írta alá. Lényegében a kelet-európai népek megkérdezése nélkül — utat nyitottak Kelet felé Hitler barbár hordáinak. A Német Demokratikus Köztársaság népe nehéz harcot vív. A front legelső vonalában küzd a reakció nagy erőinek állandó eszmei nyomása ellen, és védi a szocializmus, a béke, az egyetemes emberi haladás állásait Azok a szerződések, amelyeket az utóbbi időben a Német Demokratikus Köztársaság a szocialista országokkal, köztük a Magyar Népköztársasággal is kötött, kifejezik a szocialista országok messzemenő bizalmát, szolidaritását az NDK és népe iránt. Kifejezik az elhatározottságot is. hogy a Német Demokratikus Köztársaság népének harcait, céljait sajátjuknak tekintik. A német munkás-paraszt állam a Német Demokratikus Köztársaság barátunk, testvérünk, szövetségesünk, öszszekötnek bennünket a közös célok, a szocializmusért és a békéért folytatott közös harcunk, a proletár internacionalizmusnak mindkét népben mélyen gyökerező eszméi, a Varsói Szerződéshez, a Szovjetunióhoz való hűségünk, a szocialista országokhoz fűződő baráti kapcsolataink. Budapest népe őszinte baráti érzelmekkel, nagy örömmel látta vendégül a szerződés aláírása alkalmával Walter Ulbricihtot, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakját, a Német Szocialista Egységpárt, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának küldöttségét. A magyar nép csak elismeréssel szólhat azokról a nagy eredményekről, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság munkásosztálya, parasztsága, értelmisége elért. arról a szerepről, amit a Német Demokratikus Köztársaság népe, kommunista pártja és kormánya a társadalmi haladásért, a békéért, az európai biztonságért folyó harcban betölt. Csak tisztelettel szólhatunk arról sokirányú segítségről, amit a Német Demokratikus Köztársaság népe a felszabadulásukért küzdő, a gyűlöletes ag- resszorok ellen harcoló népeknek, nemzeteknek nyújt A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést a munkás nemzetköziség szellemében a legnemesebb emberi célok valóra váltásáért, a szocializmusért, a békéért kötöttük. Kérem a szerződés törvénybe iktatását Szirmai István beszédét a képviselők nagy tapssal fogadták. Az elnöklő Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a törvénv.lavaslathoz több képviselő nem jelentkezett szólásra, a vitát bezárta. Ezután határozathozatal következett. KálL.i Gyula szavazásra tette fel a törvényjavaslatot. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten, 1967. május 18-án aláírt barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. A napirend szerint ezután az interpellációkra került sor. Az Interpelláló kénvise- lők a választ elfogadták, s két ellenszavazattal az országgyűlés is tudomásul vette. Ezzel az ülésszak befej ez- te munkáját.. Kállai Gyula elnöki zárszavával az országgyűlés ülésszakát berekesztette. (Folytatás az 1. oldalról.) küzdelmét Tinódi és Gárdonyi tette halhatatlanná. Balassi, Eger katonaköltője, emléket állított a vitézi élet egész hőskorának. A költő szavait, igazságát a kései utókor büszkén vállalja ma is. A honvédelmi miniszterhelyettes beszédében emlékeztetett a történelemre, azokra az eseményekre, melyeknek hős szereplői tetteikkel ma is példaképül szolgálnak. Népünk küzdelmei — mondotta a nagygyűlés szónoka — azok előtt is, akik 1552-ben olyan nagy számban meneteltek vérüket ontva a nemzeti történelem országútjain, a kilencéves Rákóczi szabadságharcban, az 1848—49- es szabadságharcban, az 1919- es Tanácsköztársaság megteremtéséért vívott harcokban és azok előtt is akik a szocializmusért folyó küzdelemben hullatták vérüket. Mi most békében élünk, de úgy gondoljuk, ha a haza úgy kívánja, ml „nem leszünk méltatlan utódok”. szövege, melyet 6 mondott előre, és bajtársai felemelt ököllel ismételték. Végigzúgott a fogadalom: „Én... a magyar dolgozó nép fia, esküszöm ...” Az eskü végeztével az ünnepély egyik legszebb eseményének lehettünk szemtanúi, amikor Martinecz Mátyás fé! térdre ereszkedte megcsókolta a csapatzászló szegélyét. Ezután Szabó Géza alezredes üdvözölte az esküt tett fiatalokat, akik háromszoros hajrával köszönték Képünkön jobbról balra: Tamás László, a megyei pártbizottság titkára. Sebestyén János, a megyei KISZ-bizottság első titkára. Oláh István miniszterhelyettes és Pálinkás Ferenc, a megyei rendőrkapitányság vezetője. mindig egybeestek a társadalmi haladás nemzetközi ügyével, a végvári vitézektől a fasizmus ellen harcoló in-' ternacionalistákig. — Érthető, ha sokat szenvedett, jogaiért és felemelkedéséért ennyit harcolt népünknek drága minden haladó történelmi emlék, amely minket c szent földhöz, a hazához fűz. Érthető az is, ha nemes hagyományaink kultuszát oly módon is ápolni kívánjuk, mint váraink megóvása, emlékeink felújítása, és újakkal való gazdagítása. Beszéde végén Oláh István vezérőrnagy ezekkel a szavakkal adta át a Honvédéi-« mi és a Művelődésügyi Minisztérium ajándékát, Kisfalud! Stróbl Zsigmond alkotását: — Emlékeztessen e szobor mindnyájunkat népünk gazdag történelmi hagyományaira, mindenekelőtt a nép és katonafiai hősiességére, helytállására. Hatalmas taps kísérte, míg lehullt a lepel a „Végvári harcosok”-ról, közben a harsonákon felhangzott Eger szignálja. Ezután dr. Lendvai Vilmos, a városi tanács vb- elnöke köszönte meg a szobrot. — A késői utódok most meghajtják fejüket a dicső ősök előtt — mondotta —, Ezeknek a gondolatoknak a jegyében a szobrot ismételt köszönettel átveszem, és kérem a város lakosságát becsüljük meg mint történelmünk egy emlékeztetőjét és ne feledjük a hősöket, kikre emlékeztet. ★ A második ünnepély délután fél ötkor kezdődött. Zárt rendben, imponáló fegyelmezettséggel sorakoztak fel a Dobó téren a Kossuth Lajos Katonai Főiskola nömeg parancsnokuk buzdító szavait. Űttörők kis csapata „rohanta meg az arcvonalat’’, hogy átnyújtsák kedveskedésük jelét: egy-egy virágcsokrot az ifjú tisztjelölteknek. Ezután társai nevében Kovács József növendék is szólt, a szülők nevében pedig Han- zi Lajosné lépett a mikrofon elé. A városi KISZ-bizottság és Eger ifjú kommunistáinak üdvözletét, jókívánságait Kovács János, a bizottság titkára tolmácsolta. Fogadás a fegyueres erők napja alkalmából Czinege Lajos honvédelmi miniszter mondott pohárköszöntőt A fegyvere® erők napja alkalmából Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, pénteken este fogadást adott a Magyar Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében. A fogadáson megjelent Biszku Béla, az MSZMP KB titkára. Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Benkei András, belügyminiszter, Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter, Molnár György, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Részt vett a fogadáson néphad seresünk tábornoki és parancsnoki karának szé- mo« tsgia. Részt vettek a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek katonai és légügyi attaséi, továbbá a szovjet hadsereg ideiglenesen hazánkban állomásozó csapatai parancsnokságának magas rangú képviselői, élükön SZ. A. Andrjuscsenko altábornaggyal, megjelent a Varsói Szerződés egyesüett fegyveres erői főparancsnokságának magyarországi képviselője. Á fogadáson Czinege La- jo«;. honvédelmi miniszter mondott pobárköszöntőt. Bevezetőben üdvözölte a megjelenteket, maid rámutatott arra. hogy a fegyveres erők napián, dolgozó népünk ben- sőséees ünnenségen, szeretettel köszöntötte fegyveres erőit, néohadseregünk, ha- tár'—őaiink. karhatalmunk, rendőrségünk, m unkáié rségünk tagjait, becsületes munkájukért. Ezután így folytata: — Bennünket, népköztársaságunk fegyveres erőinek tagjait újabb és újabb sikerekre serkent dolgozó népünk megtisztelő bizalma. Ezen a napon újra hitet teszünk, hogy törhetetlen akarattal dolgozunk továbbra is felelősségteljes feladatunk megoldásán: erősítiük népünkkel való egvüvé tartozásunkat, teliesítjük hazafias és internacionalista kötele- zetteégeinket, ápoljuk fegv- verbarátságunkat a Szovjetunió, a szocialista országok fegweres erőivel, hogy zavartalanul. békében megva- lő«ulhassanak mindazok a célok, nmelveket hazánk további felvirágoztatására magunk elé tűztünk. (MTI) Az avatás után Kisfalud! Stróbl Zsigmond az ünnepség részvevőivel beszélget... vendékei, szemben a dísztribünnel, amely előtt — jelképesen — ott álltak fegyvereik. A tribünön helyet foglalt vendégek, és a teret koszorúban átfogó, több ezer főnyi érdeklődő előtt zajlott le az eskütétel emlékezetes, látványos, lelkesítő aktusa. Oláh István vezérőrnagy fogadta a jelentést, és a levegőt megreszkettető katonai „hajrá” kíséretében lépett fel a tribünre. Kovács Sándor őrnagy mondott ünnepi beszédet, majd Martinecz Mátyás növendék lépett az egység elé. Fel hangzott az eskü Az ünnepély méltó befejezéseképpen impozáns, a katonás fegyelmezettséget szépen illusztráló díszmenetben vonult el az alegység a tribün előtt, miközben a zenekar játszott és nem akart szűnni a taps... A nap programja térzenével, majd este látványos tűzijátékkal zárult. k. g. MimiA3 1867. szeptember 30., szombat
