Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-30 / 231. szám
XVnL évfolyam, 231. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA 1967. szeptember 30., szombat VILÁG proletárjai, egyesüljetek; Ära' S0 ffltff Befejezte tanácskozását az országgyűlés A parlament elfogadta a termelőszövetkezeti és földiogi törvényjavaslatot — Törvénybe iktatták a Magyarország—NDK közötti barátsági és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt Két igen fontos, egész termelőszövetkezeti mozgalmunk továbbfejlődését érintő törvényjavaslat fekszik önök előtt. Kidolgozását pártunk IX. kongresszusa kezdeményezte. Irányelveit ez év első felében megtárgyalta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek sok százezres „parlamentje”: tsz-pa- rasztságunk tehát már leadta szavazatát a két tervezetre. Egyöntetűen támogatja és most tisztelettel azt kéri az országgyűléstől: emelje törvényre azokat! A szövetkezeti közgyűléseken, a küldöttgyűléseken, az országos kongresszuson lezajlott széles körű, igen élénk és termékeny vita egyben azt is megmutatta: parasztságunk valójában már leadta szavazatát a mozgalomhoz való csatlakozáskor, a tsz-be való belépéskor és már akkor — végérvényesen szavazott. És nem bánta meg. mint ahogv nem is bánhatta meg! Az átszervezés óta eltelt immár több mint fél évtized egyenletesen felfelé ívelő gazdálkodási eredményei és saját életkörülményeinek határozott javulása láttán joggal ítélheti meg úgy: érdemes volt a közös gazdálkodás fejlesztéséért dolgozni, fáradozni, küzdeni! Termelőszövetkezeti mozgalmunk általános fejlődése mögött elmaradt a jogalkotás. Szövetkezeteink többsége gyorsan kinőtte azokat a kereteket, amelyeket az 1959. évi 7. sz. törvényerejű rendelet és egyéb jogszabály, valamint az átszervezés időszakában kialakított alapszabályminták megszabtak. E jogszabályok több tekintetben elavultak s ma már gátolják a fejlődést. Új szabályozásra, új törvényekre van szükség, amelyek szentesítik a szövetkezeti élet kialakult új formáit. Egyúttal egyengetik a további fejlődés útját is. A termelőszövetkezeti és följ- jogi törvénytervezetek ezt a célt szolgálják. A tisztelt országgyűlés előtt fekvő javaslatok agrárpolitikánk továbbfejlesztésének igen fontos új elemeit tartalmazzák. A termelőszövetkezeti törvény a mezőgazdaságban kiépült szocialista viszonyokat erősíti, azáltal, hogy a törvényben előírt űj szabályozások megvalósulására termelőszövetkezeteink — működésük, gazdasági tevékenységük belső tartalmát tekintve — mind magasabb szocialista szintre emelkednek majd. A földjogi törvény pedig a szövetkezeti földtulajdon bevezetésével és fokozatos kialakításával tovább erősíti rendszerünk szocialista alapjait. Az önök elé terjesztett törvénytervezetek jelzik, hogy a szocializmus teljes felépítése útján újabb jelentős lépéseket teszünk a magyar falu társadalmi viszonyainak fejlesztésében is! A két törvénytervezet kidolgozása és életbe léptetése a munkás—paraszt szövetséget is érinti. A szocialista földtulajdon kialakításával, a szövetkezeti gazdálkodás szocialista vonásainak erősí-^ tésével a két tervezet azt a célt szolgálja, hogy parasztságunk még közelebb kerüljön a munkásosztályhoz, enélkül nincs előrehaladás sem az ipar és a mezőgazdaság valóban arányos fejlesztésében, sem pedig városon és falun az életszínvonal növelésében: A termelőszövetkezet szocialista közösség. A termelőszövetkezetekben testületi vezetés érvényesül. Az elmúlt években kitűnt, hogy a döntési és intézkedési jogkörök eddigi rendezése nem számolt eléggé a termelőszövetkezetek nagyüzemi méreteinek gyors ütemű növekedéséA fegyveres erők napján, szeptember 29-én két emlékezetes ünnep zajlott le Egerben, a Dobó téren. Az egyik a hősi múlt előtt lerótt kegyelet, melynek emlékére elkészült Kisfaludi Stróbl Zsig~ mond kétszeres Kossuth-dí- jas szobrászművész alkotása, és immár hivatalosan is a történelmi múltat híven ápo- ló Egeré lett. A másik ünnep a szabadságért küzdő, a szabadságért vért ontó hős elődeink méltó utódjaié volt, a katonáké, a fegyvei'es testületeké. Ez az ünnep a Kossuth Lajos Katonai Főiskola ifjú tisztjelöltjeinek nyilvános, látványos eskütétele volt. ★ Pénteken délután három órakor diákokból, felnőttekből álló hatalmas tömeg töltötte meg a Dobó teret. Közöttük kimagaslott a lepellel letakart szoborkompozíció. Előtte a fegyveres testületek, és az Ifjú Gárda tagjainak díszőrsége állt. A szépen feldíszített tribünre megérkeztek az ünnepély, helyesebben: az ifjúsági nagygyűlés vendégei: Oláh István vezérőrnagy. honvédelmi miniszterhelyettes, Tamás László és Hazai Béla, a megyei pártbizottság titka raj, Bíró József, vei, a gazdálkodás belső differenciálódásával, a nagyüzemi működés gyakorlati követelményeivel. Ez elsősorban abban jelentkezett, hogy a közgyűlés szerepe túlméretezett és elaprózott volt, ugyanakkor a szakvezetők és a munkaszervezeti egységek vezetői saját hatáskörükben alig intézkedhettek. A törvénytervezet a tszközgyűlés kizárólagos hatáskörét csak a működés és gazdálkodás alapvető kérdéseire tartja fenn. Ugyanakkor megfelelő önállóságot s ezzel együtt járó felelősséget biztosít a szövetkezet operatív vezető testületének, az üzemi vezetőknek s szakembereknek. A szövetkezeti törvény másik alapvető vonása az, hogy a tagok kollektív tulaj donoA gazdaságirányítási reform fontos vonása, hogy nagyban előmozdítja az önálló vállalati gazdálkodás kibontakozását nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is. Milyen követelményekkel jár a tsz-ek vállalat- szerű gazdálkodásának fejlesztése, miben áll az önálló a megyei tanács vb-elnöke, Magvasi Flórián, a városi pártbizottság titkára, dr. Lendvai Vilmos, a városi tanács vb-elnöke, a nagy tapssal köszöntött szobrászművész, Kisfaludi Stróbl Zsigsai s egyben dolgozói, munkavállalói is szövetkezetüknek. Ez a sajátos vonás végigvonul a szövetkezet működésének és gazdálkodásának úgyszólván valamennyi területén. A törvénytervezet számos lényeges változást és korszerűsítést javasol: így például a tagsági jogok és kötelességek jobb összehangolásában, a vezetés felépítésének, szervezetének, továbbá a munka megszervezésének és díjazásának továbbfejlesztésében. A törvényben, mint Di- mény Imre elvtárs is hangsúlyozta — világosabb es az eddiginél határozottabb megfogalmazást kap az, hogy a tagoknak nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak. E kötelességek közé nemcsak a rendszeres munkavégzés tartozik, hanem az is, hogy a tag vegyen részt rendszeresen a szövetkezet életében. vállalati gazdálkodás lényege? A fő követelmény, hogy a vállalatok képesek legyenek a termelésük eredményeként keletkező bevételeikből fedezni ráfordításaikat s a termeléshez szükséges eszközöket. A kormány a felvásárlási áraknak két lépcsőben végrehajtott, illetve végmond> a megye, a járás és a város párt-, állami és tömegszervezeteinek, valamint a fegyveres testületek képviselői. Sebestyén János köszöntő szavai után Oláh István vezérőrnagy mondott ünnepi rehajtandó mintegy 17 százalékos felemelésével, az egyszeri hitelrendezéssel, továbbá a termelőszövetkezeti jövedelemszabályozásról, az adózásról és az állami támogatási rendszer megreformálásáról a közelmúltban hozott határozatával lényegében a termelőszövetkezetek nagyobb részében megteremi ette az önálló gazdálkodás legfontosabb pénzügyi feltételeit. Az említett ár-, adó- és egyéb pénzügyi intézkedésekkel lehetővé vált, hogy a korszerű nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek meg. felelően a termelőszövetkezetek is létrehozzanak — erejüktől telhetőén és fokozatosan — fejlesztési, részesedési, szociális-kulturális és jövedelembiztonsági alapokat. Az elkövetkezendő években fokozatosan megnyílik a lehetőség a részesedési alap, ezen belül a munkadij-alap képzésére, ennék nyomán az évközi, rendszeres garantált munkadíjazásra. A garantált munkadíjazá# bevezetésével kapcsolatban szeretném felhasználni az alkalmat két közkeletű félreértés eloszlatására: Először: elvi kérdést jelent az, hogy nem az állam garantálja a tsz-tagságnak a mun(Folytatás a 2. oldalon) beszédet. — Eger neve hallatán — mondta — együtt jelenik meg az ember szívében és eszében: a haza. A vár védőinek heroiku* (Folytatás a 3. oldalon) Eskütételre sorakoztak a katonák... A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalásával folytatta tanácskozását pénteken reggel 9 órakor az országgyűlés. Az ülésen részt vett Fock Jenő, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Vass Istvánnénak, az országgyűlés alelnökéneb megnyitója után a pénteki tanácskozás első szónoka. Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese emelkedett szólásra. Fehér Lajos beszéde „ Vitézeknek ékes oskolája .. Felavatták Egerben Kisfaludi Stróbl Zsigmond szoborkompozícióját Esküt tettek a katona-fiatalok Megnyílik a lehetőség: a garantált m un ka cl íjazás bevezetésére