Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-29 / 230. szám

Erdei Ferenc felszólalása A szakma! vezetés kérdése a feldolgozó ipar technikai felkészültségét, szállító ka­pacitását. — A harmadik ötéves terv első éve a mezőgazdaságban kedvezően alakult. Az ez évi eredményeket még korai len­ne értékelnünk. Kenyérgabo­na a tervezettnél is több ter­mett, a kapásnövények ter­méskilátásai viszont — az aszályos időjárás miatt — a vártnál gyengébben, s ezért abraktakarmány gondjaink vannak. — S in alista nagyüze­mi g-zdálkodás erejét mutatja, hogy a súlyos idei aszály sokkal kevésbé éreztette és érezteti ká­ros hatását, mint annak- előtte a kisüzemi gazdál­kodás rendszerében. Az aszály okozta károkat át tudjuk hidalni, anélkül, hogy állatállományunk csők? kenne, s így végül is teljesí­teni tudjuk állatitermék-ter- melésl tervünket is. Mindent összevetve mezőgazdaságunk sikerrel zárhatja a harmadik ötéves terv második évét. — Az előterjesztett tör­vényjavaslatokat sokoldalúan megtárgyaltuk. A viták egy­értelműen bizonyítják, hogy szükséges e törvények megal­kotása. Kérem a tisztelt or­szággyűléstől a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesz­téséről szóló javaslatok meg­vitatását és elfogadását. Több hozzászólás elhang­zása után szót kért Erdei Fe­renc, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, Csongrád megyei képviselő. mezőgazdaságban. A földtulajdon és földhasz­nálat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslattal fog­lalkozva Erdei Ferenc hang­súlyozta. hogy ez a IX. párt- kongresszus állásfoglalása alapján feloldja az egyéni tu­lajdon és a közös földhas-r.á- lat közötti ellentmondást. Egyen ragu szocialista tulaj­donnak ismeri el a szövetke­zeti tulajdont, következetesen megvaló­sítja a szövetkezeti tulaj­don törvénybe iktatását és a közös szövetkezeti föld- használat megszilárdítását. Ugyanakkor azonban a kü­lönféle kisebb földek szemé­lyi tulajdonának félreérthe­tetlen megerősítésére is fi­gyelmet fordít. Lehetővé te­szi, hogy a mezőgazdasági termékek előállításában ne csökkenjen a szerepe a szoio- san vett háztáji, vagy egyéb ház körüli gazdálkodásnak, hanem még további tartalé­kait is kiaknázza. (Folytatás ffiz 1. oldalról) dések tovább szilárdították a munkásosztály és a paraszt­ság szövetségét. A párt és a kormány he­lyes és következetes politiká­ja, a parasztság hozzáértő, szorgalmas munkája nyomán a termelés növekedése lehe­tővé tette a lakosság élelmi­szerfogyasztásának, a mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának eme­lését. Biztonságosabb a fel­dolgozó ipar nyersanyagellá­tása. Ugyanakkor a mezőgaz­daság anyagi-műszaki bázisá­nak fejlődése megkönnyítette a fáradságos paraszti mun­kát, ami természetesen nagy­mértékben hozzájárult a me­zőgazdaságban a munka ter­melékenységének növekedésé­hez. Valamennyien méltán lehetünk büszkék azokra a nem is kis kezdeti eredmé­nyekre. Az igények azonban tovább növekednek. Mező- gazdaságunk képes is arra, hogy az eddiginél gyorsabb ütemű fejlődés révén kielé­gítse ezeket az igényeket. — Ezek a megfontolások és felismerések vezették a pár­tot és a kormányt az utóbbi évek több fontos, a mezőgaz­dasági termelést és a szocia­lista nagyüzemek fejlesztését, erősítését, szolgáló intézkedés kezdeményezésében és meg­valósításában, valamennyi a gazdaságirányítás reformjá­nak szellemében született. Céljuk az, hogy a szövetkeze­tekben is megteremtsék az önálló vállalati jellegű gaz­dálkodás elemeit, iletve felté­teleit. — A fejlődést zavaró kü­lönböző tényezők mélyreható elemzése eredményezte azt a felismerést, hogy a gyorsabb ütemü előre­haladást sokban aka­dályozzák gazdaságirányí­tási rendszerünk fogyaté­kosságai. Mint köztudomású, egyebe« között ezért került sor a gaz­daságirányítási rendszer át­fogó reformjára, amelynek szerves része a most az or­szággyűlés elé terjesztett tör­vényjavaslatok kidolgozása is. _ A termelőszövetkezetek mű ködését meghatározó első átfogó jogszabály az 1959-ben megalkotott 7-es számú tör­vényerejű rendelet volt. Az azóta elmúlt nyolc esztendő alatt azonban, épp a fejlődés következtében a nagyüzemek gazdasági viszonyai nem egy vonatkozásban ellentmondás­ba kerültek a fennálló törvé­nyes szabályozással. Ez, s nem kevésbé az a követel­mény, hogy a gazdaságirányí­tás új rendjének elveivel összhangban megteremtsük a termelőszövetkezetek, önálló vállalati gazdálkodásának fel­tételeit, új és átfogó jogi ren­dezést követel. — A termelőszövetkezetek olyan szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek, amelyek vállalatszerűén gazdálkodnak. Pénzügyi és gazdasági hely­zetüket tehát úgy kell meg­változtatni, hogy mind na­gyobb mértékben legyen módjuk és lehetőségűik arra, hogy saját pénzeszközeikből biztosítsák a továbbfejlődé­sükhöz szükséges pénzügyi és anyagi feltételeket. Ez pedig csak úgy valósítható meg, ha új módon szabályozzuk a be­vételeket és a jövedelem fel­osztását, felhasználását, vala­mint a szövetkezeti alap kép­zését. Ennek megfelelően a jövőben szövetkezeteink ter­melési költségként számol­hatják el az elhasznált forgó­eszközök értékét, az amorti­zációt, a munkadijat és a földjáradékot. — A vagyoni önállóság fontos előfeltétele, hogy to­vább szélesedjék és erősöd­jék a termelőszövetkezeti tu­lajdon. A földtulajdon és a földhasználat továbbfejleszté sére vonatkozó törvényjavas­lat is elsődlegesen ezt a célt szolgálja. Lehetőséget nyújt arra, hogy — megfelelő dif­ferenciálással és térítés elle­nében — megszerezhessék a használatukban levő földek tulajdonjogát. — Ä törvényjavaslat lénye­ge ebből a szempontból a nagyüzemi földtulajdon és a földhasználat egységének fo­kozatos megteremtése, s meg­felelő intézkedéseket tartal­maz a zárt keretekkel kap­csolatos problémák rendezé­sére is. A felszabadulás után a földreformmal megindult, majd a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével folytató­dott nagymértékű tulajdonos- változások bonyolult labirin­tusában kívánunk rendet te­remteni. A törvényes szabá­lyozás alapelvének egyrészt azt tekintjük, hogy a nagy- üzemileg művelhető zártker­ti területek átcsoportosításá­val növeljük a nagyüzemi hasznosítás alatt álló terüle­tet, másrészt, hogy — a sze­mélyi tulajdonjog tisztelet­ben tartásával — megakadá­lyozzuk a spekulációt és biz­tosítsuk minden talpalatnyi föld megművelését. — A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesz­téséről szóló törvényjavaslat benyújtásakor szeretném hangsúlyozni, hogy A törvényjavaslat — össz­hangban a nemrég megjelent erre vonatkozó kormányren- dettel — a tevékenységi kör kialakítására csupán elvi kereteket ad, azzal a kikö­téssel, hogy az segítse elő a nagyüzemi gazdálkodás fej­lesztését, a gazdasági erőfor­rások kihasználását, a nép­gazdaság szükségleteinek jobb és gazdaságosabb kielé­gítését, a gazdálkodás jöve­delmezőségét. Szerelném hangsúlyozni: a tevékenységi kör bővítésével senki sem gondolhat arra, hogy az álla­mi nagyipar feladatait a szo­cialista mezőgazdasági nagy­üzemek veszik át. Termelő- szövetkezeteink alapvető fel­adata a mezőgazdasági ter­melés fejlesztése, gazdasá­gosságának javítása. Erről az üzemi tevékenység körének bővítése sem vonhatja el a figyelmüket. — Az állam és a szövetke­zetek viszonyának újbóli szabályozásánál — a gazda­ságirányítás reformjának megfelelően — a törvényjavas­lat abból indul ki: olyan ál­Ä fegyveres erők napján megemlékezéseket, ifjúsági találkozókat, harci túrákat, laktanyalátogatásokat ren­deznek országszerte. Kiemel- kelő ünnepség lesz Egerben, ahol Kisfaludy Stróbl Zsig- mond szoborkompozíciójá­nak leleplezésére is sor ke­rül, Az egri honvédelmi napok rendezvénysorozata pénteken reggel zenés ébresztővel kez­dődik. A délelőtt fols’amán laktanyalátogatás, haditech­nikai bemutató lesz és kiál­lítás nyílik a Szovjetunióról. Délután három órakor a Dobó téren sok ezer részve­vővel ifjúsági nagygyűlés kezdődik és ennek keretében leleplezik Kisfaludy Stróbl Zsigmond Végvári harcosok című szoborkompozícióját. Az ünnepségen Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes mond beszé­det. Látványos színfoltja lesz az egri honvédelmi napok eseményeinek a Kossuth La­jos Katonai Főiskola növen­dékeinek eskütétele. A kato­nai szertartás után térzene, majd a várból tűziiáték szó­rakoztatja az érdeklődőket. Szombaton a fegyveres erők klubiéban Tóth Györgv, az MHS me°vpi elnöke nyit­ja mpg p rádióamatőrök és modellezők i kiállítását. Az október 8-i<* nyitva tartó ki­állításon rádió adó-vevő be­rendezéseket. a ..rókavadász” verseny eszközeit, reoö'ő-. baió-. auté- és rakétamedpi- IsVet rr>n.t"tr>hi- A felsn­tárkányi KISZ vezetőképző kormányunk elsőrendű feladatának tekinti leg­nagyobb nemzeti kin­csünk, a termőföld védel­mét s termőképességének fokozását. — A mezőgazdasági terme­lésünk növelése szempontjá­ból nagyon számottevő tar­talékok rejlenek á termelő- szövetkezetek tevékenységi körének kibővítésében. Az elmúlt időszakban a szocia­lista nagyüzemek — különö­sen a termelőszövetkezetek — úgynevezett kiegészítő te­vékenységét sok jogszabály korlátozta. E jogszabályok a nemzeti jövedelem olyan forrásaitól fosztották meg a népgazda­ságot, amelyeket egyébként a meglevő mezőgazdasági kapacitások teljesebb kihasz­nálásával biztosíthattunk vol­na. Ugyanakkor ez hátrá­nyosan! hatott a szövetkeze­tek tagságának foglalkozta­tottságára is. lami irányítási rendszer szükséges, amelynek fő jel­lemzője az üzemi önállóság fokozása. A tervszerű, köz­ponti állami irányításnak közgazdasági befolyásoló esz­közök — ár, dotáció, adó, hi­telrendszer — révén kell ér­vényesülnie. Az említett eszközöknek úgy kell hat­niuk, hogy a népgazdasági igények kielégítése mellett a szövetkezetek többségében mód nyíljék a termelési költségek fedezésére, a fo­lyamatos. garantált és meg­felelő mértékű munka díja­zására, a tagok rendszeres foglalkoztatására, illetve a minél nagyobb mértékű bő­vített újratermelésre. A gazdálkodási önállóság változtatásokat igényel a kö­zös gazdaságok vezetésében is. E tekintetben fontos feltétel, hogy a tagok mint tulajdonosok magukénak tekintsék szövetkezetüket és ilyen alapon vegyék ki ré­szüket a közös m uri Icából. — A szövetkezeti vezetési rendszer fejlesztésének egy­táborban „Köszöntjük az 50 éves Szovjetuniót” címmel az ifjúgárdisták: izgalmas versenyt vívnak egymással. A Diófakút utcai MHS-lőté- ren az egri KlSZ-szerveze- tek legjobb céllövői mérik össze tudásukat. A fegyveres erők napja al­kalmából Egerben, a megyei tanács épületében kitünteté­seket nyújtottak át a polgá­ri védelem megszervezése, fejlesztése és a feladatok végrehajtásában kiváló mun­kát végző Heves megyei la­kosoknak. Az ünnepélyes összejövetelen, amelyen részt vett Bodroghalmi Alfréd al­ezredes, az országos parancs­nokság küldötte is, Jakab Emil alezredes, a polgári vé­delem megyei parancsnoka üdvözölte a megjelenteket, és ismertette a miniszter pa­rancsát, amelyben 48 Heves megyei lakost a polgári vé­delemben kifejtett tevékeny­ségéért, öntevékeny munká­jáért Honvédelmi Érdemérem kitüntetésben részesít. A kitüntetéseket Bíró Jó­zsef, a megyei tanács vb-el­nöke nyújtotta át, gratulált a kitüntetetteknek, majd a polgári védelem jelentőségé­ről szólt. Hangsúlyozta, hogy a magyar polgári védelem beleilleszkedik, az ország vé­értelműnek kell lennie a színvonal javításával, a ve­zetés demokratizálásának ez­zel együtt járó szélesítésétől viszont azt várjuk, hogy a tagság az eddiginél aktívab­ban éljen jogaival, erőtelje­sebben bontakozzék ki a szövetkezeti demokrácia, s ugyanakkor az operatív ve­zetés érdekei is jobban érvé­nyesüljenek az eddiginél. A termelőszövetkezeti gazdál­kodás fejlődése nagymérték­ben függ attól, hogy a tag­ság alapvető jogai biztosítva legyenek. A törvényjavaslat éppen ezért sok olyan ren­delkezést tartalmaz, amely közelebb hozza egymáshoz társadalmunk két alapvető osztálya, a munkásság és a parasztság élet- és munkakö­rülményeit. Ugyanakkor vi­lágosabb, az eddiginél hatá­rozottabb megfogalmazást kap az, hogy a tagoknak nemcsak jogai, hanem köte­lezettségei is vannak. A jo­gokra csak azok a tagok tarthatnak igényt, akik tel­jesítik kötelezettségeiket. E kötelességek nemcsak a rendszeres munkavégzésre vonatkoznak, hanem a szö­vetkezeti életben való rész­vételre, a közös vagyon vé­delmére, sőt a szövetkezeti tevékenységért érzett felelős­ségre is. A törvényjavaslat külön fejezete foglalkozik a háztá­ji gazdaságokkal. A pártnak és a kormánynak az a tö­rekvése fejeződik ki ebben, amely szerint a háztáji gaz­daság fenntartása, támoga­tása nem időleges, hanem hosszú távra szóló gazdaság- politikai elhatározás. Ki­mondja a törvényjavaslat, hogy a közös és a háztáji — A most tárgyalt két tör-? vényjavaslat — hangsúlyozta — a szó szoros értelmében eredeti alkotás. Olyan érte­lemben úttörőnek is mondha­tó, hogy elvi általánosságban is megfogalmazza a történeti fejlődés tapasztalatait, és a korábbi tételeket továbbfej­lesztve szabályozza a jövő fejlődést. Elismerés és tiszte­let illeti alkotóit, a politikai elhatározást meghozó IX. kongresszust, az azt előkészí­A néphadseregünk ifjú harcosait köszönti a Néphad­sereg Központi Művészegyüt­tesének vendégműsora, ame­lyet délután négy órai kez­dettel a Dobó Laktanyában rendeznek meg. delmi rendszerébe, éppen ezért valamennyi szervnek és állampolgárnak köteles­sége a ráháruló feladatok el­végzése. Azt is hangsúlyozta a megyei tanács vb-elnöke, hogy a polgári védelem csak akkor lehet a továbbiakban még eredményesebb, ha a lakosok, az állampolgárok nemcsak kötelességüknek tartják a feladatok elvégzé­sét, hanem mindennapi ten­nivalónak is. A kitüntetettek nevében Hatvani György, Hatvan vá­ros vb-elnöke mondott kö­szönetét és tett ígéretet ar­ra, hogy a jövőben a polgári védelemmel kapcsolatos fel­adatokat még jobban szer­vezik és végrehajtják. A fegyveres erők napja al­kalmából Honvédelmi Ér­demérem kitüntetésben ré­szesítette ffi hónvédelmi mi­niszter dr. Lendvai Vilmost Eger város vb-elnökét is, aki kitüntetését a Honvédelmi Minisztériumban vette át. gazdaság szerves egységet képez. A tagok háztáji föld használatára csak akkor jo­gosultak, ha meghatározott részt vállalnak a közös munkából. Uj vonásként sze­retném kiemelni — és ez fő­leg a fiatalok szempontjából nagy jelentőségű — hogy a háztáji földre minden olyan közös munkában részt vevő tagnak joga van, aki teljesíti a köz­gyűlés által előírt mun­kakötelezettséget. — A termelőszövetkezetek gazdaságai és szervezeti ön­állóságának kialakulásával, valamint az állami irányítás említett átalakításával szo­ros összefüggésben kerül sor a szövetkezetek társadalmi érdekképviseleti szervezetei­nek létrehozására. E szerve­zetek működését és irányítá­sát a törvényjavaslat részle­tesen szabályozza. — Az előterjesztett tör­vényjavaslatok mezőgazda­ságunk fejlődésének távla­tait nyitják meg. A lakosság élelmiszer ellátása, a hazai ipar nyersanyagellátása és az export növelése szempont­jából fontos fejlesztés azon­ban megköveteli, hogy ipa­runk az eddiginél is nagyobb mértékben s jobb rnir'*?'''5"- ben lássa el a mezőgazdasá­got korszerű termelési esz­közökkel, gépekkel, berende­zésekkel, műtrágyával és egyéb vegyi anyagokkal. Gondoskodnunk kell arról is, hogy megoldódjanak az ér­tékesítési, ellátási, feldolgo­zási nehézségek: lényegesen csökkenjenek, illetve meg­szűnjenek a termékek üzemi veszteségei. E célból növel­jük a felvásárló szervezetek, tő Központi Bizottsági ülése­ket, a közreműködő szakem­berek százait, ezreit és magu­kat a törvény szövegezőit is. Éppen ezért előrebocsátha- tom: mindkét törvényjavas­lattal egészében véve egyet­értek, mindkettőt mély meg­győződéssel megszavazom. — Ez a két törvényjavaslat a szocialista fejlődés realitá­sainak alapján magasabbra szintre eme­li az ipar és a mezőgaz­daság népgazdasági vi­szonyát, s a munkásosz­tály és a parasztság poli­tikai szövetségét. Ezt a következtetést a mű­szaki fejlődésre, a termelő­erők olyan fejlődésére ala­pozhatjuk, amely szocialista nagyüzemeinkben végbement. Mindinkább iparszerűvé vá­lik a termelőeszközök jellege, színvonala és végül az egész termelés szervezési módja. A fejlődésnek ez az előrehaladó és bíztató útja az összes kér­dés megoldásának nyitja a Erdei Ferenc ezután bírál­ta a termelőszövetkezetek működéséről szóló törvényja­vaslat 31. paragrafusát, (eh­hez egyébként a mezőgazda- sági bizottság is módosító ja­vaslatot terjesztett elő) amely szerint a közös gazdaságok­ban a főmezőgazdász a szak­mai vezető, aki az elnöknek közvetlenül alárendelve tölti be ugyan hivatását, de ugyan­akkor az összes szakember felettese. — A nagy, fejlettebb, mű­szakilag erősebb és több szakemberrel rendelkező gaz­daságokban valóban ez a helyzet — hangsúlyozta, a kevésbé fejlett, kisebb téeszek- ben, tehát termelőszövetke­zeteink nagyobb felében azon­ban nem. Ezekben az elnök az a központi vezető, aki a más ágazatokban dolgozó szakembereket is összefogja. Ne alkossunk tehát olyan törvényt, amely lényegé­ben lörvényen kívül he­lyezi a többségre jellem­ző gyakorlatot. A felelősség s ezen belül az elnök és á szakember fe­lelőssége, valamint a szakmai hozzáértés akkor érvényesül­het legjobban, ha a vezetés megfelel a termelőszövetke­zetek helyzetének, adottságai­nak. Ezért javaslom, hogy a törvényjavaslatnak a szövet­kezeti vezetés megszervezésé­ről szóló egészét egészítsük ki azzal, hogy „de más szakmai vezetők is működhetnek köz­vetlenül az elnök irányitásá- val”. Erdei Ferenc mindkét tör­vényjavaslatot elfogadta: A csütörtöki ülést Kállai Gyula zárta be. Javaslatára a képviselők úgy határoztak, hogy pénteken reggel 9 óra­kor a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasz­nálat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat vitájá­val folytatják a tanácskozást. A vita lezárása után a Ma­gyar Nénkcrz. társaság és a Német Demokratikus Köz­társaság között Budapesten, 1967. május 18-án aláirt ba­rátsági. együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatá­sa. majd az interpellációk előterjesztése szerepel a pén­teki ülés napirendjén. 1967, szeptember 29., péntek A háztáji gazdaság fenntartása hosszá távra szál Egri honvédelmi napok Ifjúsági nagygyűlés, taxi játék — Leleplezik a „Végvári harcosokként — Katonai eskü a Dobó téren Kitüntetések a fegyveres erők napja alkalmából

Next

/
Thumbnails
Contents