Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-28 / 229. szám
i- (Folytatás az 1. oldalról): bevonja a vállalatokat és a dolgozókat az őket érintő legközvetlenebb kérdések rendezésébe. Együttesen döntenek vállalaton belül az anyagi ösztönzők kialakításáról, a munkaidő beosztásáról, az esetleges túlmunka elrendelésének feltételeiről, vagy a dolgozók felmondási idejének meghatározásáról. A kollektív szerződéssel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a törvény egyes esetekben kötelezően előírja valamely kérdésnek a kollektív szerződésben történő szabályozását, ez a helyzet például a munkaidő-beosztás rendezésénél,- vagy a részesedési alap felosztásánál. Más esetekben, amikor központilag aránylag széles körben rendezhető kérdésiről van szó és csak kevés helyen kell a saját vállalati követelmények miatt a központi rendelkezéstől eltérni, a törvény megmondja a szabályt és csupán lehetőséget ad arra, hogy a kollektív szerződések attól eltérően is rendelkezhessenek. (Például a felmondási idő meghatározásánál vagy a heti pihenőnapok összevonásánál.) Ezekben a kérdésekben csak akkor kell a kollektív szerződésben rendelkezni, ha a központilag meghatározott szabály az adott vállalatra nem lenne megfelelő. Ez a törvényjavaslat megfelel a párt és kormány törekvéseinek, amelyek a szocialista demokrácia továbbfejlesztését oélozzák. Már a viták során felmerült, hogy a vállalati önállóság növelése, a gazdasági vezetők szélesebb jogköre nem eredményezi-e a dolgozók véleményének háttérbe szorítását, nem ragadtatja-e a vezetőket túlkapásokra? A másik oldalon a szakszervezeti jogok növekedésével kapcsolatban is felmerültek aggályok: nem lesz-e túl széles körű a szakszervezetek beleszólási joga, s nem fogja-e ez hátráltatni a termelési érdekeket? A szocialista erkölcsi normák élnek és folyton tovább fejlődnek A ml véleményünk az, hogy a túlzott aggodalomra nincsen ok. Gazdasági vezetőink nem a társadalom céljaival ellentétes alapokon álló, nem valami kapitalista típusú gazdasági vezetők, hanem a mi rendszerünk által nevelt, rendszerhez hű, a jogokat és kötelességeket jól ismerő, a munkásosztály törekvéseit mindenben támogató gazdasági szakemberek. A bizalmat mindenképpen helyes nekik megadni, mert megilleti őket. Másik oldalon áll az, hogy • párt és a kormány — a szocialista demokrácia fejlesztése érdekében — javasolja a dolgozók érdekvédelmét képviselő szakszervezetek jogainak növelését. A szocialista demokrácia mesz- szemenő fejlődését jelentik, hogy a szakszervezeteknek törvényben lefektetett joga: a dolgozók érdekében bármikor, bárhol felléphetnek, joguk van a gazdasági vezetők tevékenységének megítélésére is. Meg vagyunk győződve arról, hogy szakszervezeteink a legnagyobb jogkörrel ott fognak élni, ahol erre szükség lesz. Azt hiszem, az a helyes felfogás, hogy a szakszervezetek szélesebb beleszólási lehetősége és a vállalati tervezés nagyobb hatásköre nem egymással ellentétes, hanem egymást kiegészítő. A Munka Törvénykönyvének 14. paragrafusa tartalmazza a szakszervezetek közreműködési jogait. Ez a paragrafus jogot ad a szakszervezetek vállalati szervének^ hogy a munkaviszonyt érintő szabályokkal, valamint a szocialista erkölcsnek megfejelő bánásmódot súlyosan sértő intézkedésekkel szemben kifogást emelhessenek. Ebben az esetben az Intézkedést a felsőbb szervek döntéséig nem szabad végrehajtani. A viták sörén számosán kérték ennek a tételnek konkrét kifejtését, annak megmagyarázását, hogy mi lehet a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot súlyosan sértő intézkedés. Erre csak azt lehetett válaszolni, hogy a szocialista erkölcsi normák élnek, folyton tovább fejlődnek, nem lehet tehát sematikusan paragrafusba szorítani őket. Ha egy adott intézkedést a jogok és kötelességek tükrében nézünk, kiderül, hogy hasonló ügyek esetében másképpen kell fellépni a jól dolgozókkal és másképpen a hanyagokkal szemben. A helyes eljárást tehát, hogy milyen esetekben hogyan kell intézkedni, az élet fogja kialakítani. Tisztelt országgyűlés! Igen lényeges változtatásra kerül sor a felmondás kérdésében is. Az új Munka Törvénykönyve tervezetének a felmondásra vonatkozó rendelkezései az eddigi felmondás! rendszert teljesen megváltoztatják és feloldják a megkötöttségeket mind a dolgozó, mind a vállalat szempontjából. A dolgozó és a vállalat helyzete között bizonyos különbség azonban továbbra is fennmarad. Míg ugyanis a dolgozó bármikor kötetlenül felmondhat, a vállalatra nézve — a szocialista humanitásból fakadó — felmondási tilalmak és korlátozások továbbra is érvényesek, sőt, ezek köre bővül is. Nálunk betegség, terhesség esetén már régóta felmondási tilalom van. A mostani szabályozás ezt kiterjeszti a sorkatona feleségére és az egyedülálló anyákra is. nem vitás, hogy a gazdasági vezetőknek többet keli törődniük a jól dolgozók megbecsülésével és mindazzal, ami a dolgozót a vállalathoz köti. Egyik képviselőtársam az előzetes megbeszélések során szóvá tette: náluk a megyében felmerült olyan aggály, hogy a szabad vállalati felmondás lehetősége nem ellentétes-e a munkához való jog állami garantálásával. Ezzel kapcsolatban elsősorban azt kell leszögezni, hogy a munkához való jogot alkotmányunk biztosítja. Ezen a Munka Törvénykönyve nem változtat, sőt, éppen ellenkezőleg — mint erre a törvényjavaslat 18. paragrafusa kifejezetten ki is tér — biztosítja, hogy mindenki szabadon munkaviszonyt létesíthessen. A munkához való jog értelme az, hogy az állam az egész népgazdaság fejlesztésének keretei között köteles arról gondoskodni, hogy mindenki számára legyen munkahely. vagyis biztosítsa a munkaképes lakosság megfelelő foglalkoztatását. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenkinek élete kezdetétől nyugdíjazásáig egy ugyanazon vállalatnál kell dolgoznia, — még akkor is* ha ennél a vállalatnál a munkalehetőség jelentősen csökkent, ugyanakkor más vállalatoknál pedig nagymértékű a munkaerőhiány. Az alkotmány értelmezése szerint mindenki számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy ha munkaviszonya megszűnik, újból munkába tudjon állni. A Munka Törvénykönyve hathatósan intézkedik a dolgozók egészségének és testi épségének védelméről, amikor 51. paragrafusában kimondja, hogy ezt a védelmet már a beruházások előirányzásánál, a tervezésnél, a kivitelezésnél figyelembe kell venni. Éne a célra a vállalatnál megfelelő munkavédelmi szervezetnek kell működnie. A munkavédelmi felügyeletet nálunk, Magyarországon — teljes jogkörrel és megfelelő szankciókkal felruházva — a szakszervezetek látják el. Az üzemi munka- védelem terén az eredmények a gyors ütemű fejlődéshez mérten is jelentősek. Nálunk az összes nyugdíjba menőknek csak néhány százalékát teszik ki azok, akik üzemi baleset miatt kénytelenek rokkantsági nyugdíjba menni és valamennyi egyéb betegség miatt megrokkantakkal együtt sem teszik ki az összes nyugdíjba menők negyedét. Számos nyugati ipari országban a férfiak 60 a nők 70 százaléka válik rokkanttá nyugdíj-korhatár elérése előtt. Tisztelt országgyűlés! A Munka Törvénykönyvének tervezete a közvélemény széles körű meghallgatása után került a parlament, a nép legfőbb képviseleti szerve elé. A beterjesztett javaslatról elmondhatjuk, hogy az társadalmi ellenőrzés mellett készült. A törvényjavaslat a SZOT-tál, és az Igazságügv-miniszté- riummal együttműködve, teljes összhangban készült el. Az új Munka Törvénykönyve az életet adó munkának alaptörvénye A nyilvános vitában mintegy 400 000 dolgozó vett részt és széles körben élt a véleménynyilvánítás lehetőségével. A vita bebizonyította, hogy a közvélemény a tervezet alapvető koncepcióit helyesli, elfogadja és azt szükségesnek tartja. Ugyanakkor sok olyan javaslat is volt, amelyet hasznosíthatunk, ezért az előzetes tervezetet módosítani kellett. A vita alapján került a tervezetbe a megrokkant dolgozók felgyógyulása utáni úi'bőíi alkalmazásának kötelezővé tétele korábbi munkáltatójuknál; a többgyermekes anyák szabadsága és a jutalomszabadság bevezetése, ami a jól dolgozók mesz- szemenő megbecsülését jelenti. A jutalomszabadsággal kapcsolatban szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy ez a rendes szabadságon felül — tehát alap- és pótszabadságon kívül — jár. Meg- émlítem, hogy ugyanígy a rendes szabadságon felül illeti meg a dolgozókat a tanulmányi szabadság is. Az országos vitában számtalan hozzászóló szóvá tette, hogy a 40 és az 50 éves jubileumi jutalmakat a dolgozók jelentős hányada nem kaphatja meg, mert előbb megy nyugdíjba. A 40 éves jubileumi jutalomnál elsősorban a nőkről van szó, továbbá azokról, akik főiskolát, egyetemet végeztek és tanulmányaikat 24—25 éves korban fejezték be. mert nyugdíj ázásukig rendszerint nem töltenek 40 évet munkában. Az 50 éves jubileumi jutalmat rendszerint az sem érheti el, aki már 14—15 éves korában elkezdett dolgozni. A Munka Törvény- könyve végrehajtási utasításának 66. paragrafusa — az országos vitában kialakult vélemény alapján — nyugdíjazás esetén, már 35, illetve 45 munkában töltött év után biztosítja a jubileumi jutalmat. Tisztelt országgyűlés! Úgy vélem, hogy az új Munka Törvény- könyvének tervezete híven tükrözi a hazánkban elért fejlődést és biztosítja a felkészülést a további eredmények eléréséhez. A javaslat a korábbi törvénykönyvvel szemben igen nagy jelentőségű változásokat tartalmaz, mert nagyok a társadalmi politikai, gazdasági és szociális eredményeink. Ezek az eredmények a pártunk és kormányunk, valamint egész dolgozó népünk közötti együttműködés, kölcsönös bizalom és megbecsülés révén jöttek létre. Csak e kölcsönös bizalom tette lehetővé hazánk gyors szocialista fejlődését, a nyugodt légkört, a szorgalmas építőmunkát. Az új Munka Törvény- könyve, az életet adó munkának alaptörvénye, és előkészítői az alkotó ember, a dolgozók iránti tisztelettel tervezték meg. Kérem, hogy a javaslatot az országgyűlés vitassa meg és fogadja el. Több felszólalás elhangzása után Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra. Gáspár Sándor felszólalása Jelentős eredmények az üzemi munkavédelem terén Megváltozik a felmondási idő rendszere. A 15 napos felmondási idő az esetek egy részében sem a vállalat, sem a dolgozó számára nem elegendő. Ha a dolgozó felmond, a vállalat nem mindig tud 15 nap alatt utánpótlásról gondoskodni és a dolgozó sem tud mindig 15 nap alatt új munkahelyet találni. A javasolt szabályozás ezért differenciált felmondási rendszert alkalmaz. A felmondási idő 15 naptól egészen 6 hónapig terjedhet — hogy ezen belül mennyi, az a kollektív szerződésre. illetve a dolgozók és 2 Miapj 1967. szept, 28., csütörtök a vállalat közös megegyezésére van bízva. Többen feltették azt a kérdést, hogy a felmondási rendszerben bekövetkező változásoknak milyen következményei lesznek. A gazdasági vezetők a nagyobb munkaerő-vándorlástól félnek, a másik oldalon pedig attól, hogy nem jön-e létre nagyobb munkaerő-felesleg. Ami a munkaerő-feleslegtől való félelmet illeti — az Új gazdaságirányítás célja nem a termelés szűkítése, hanem bővítése, tehát az eredmény semmi szín alatt sem a foglalkoztatottság csőkké-« nése lesz. Természetesen a gazdasági élet időnként megkíván bizonyos átcsoportosításokat. egyik iparágból a másikba. Ami pedig a munkaerőmozgást illett; Tisztelt or- I szággyűlés! Hazánkban a | szocialista forradalom alap- | vető követelményeinek eleget tettünk. | Most a szocialista viszonyok tökéletesítése van napiren- | den. Az új Munka Törvénykönyve tervezetet, amelyet a tisztelt országgyűlés elé terjesztettek, a társadalmi igény szülte. Minden törvény kifejezi annak a társadalomnak a jellegét, amelyikben létrehozták és alkalmazzák. Különösen így van ez az alapvető jelentőségű törvényekkel. Ma is ilyen alapvető törvényjavaslatot tárgyalunk, amely a szocialista fejlődés követelményeinek tesz eleget a társadalmi lét legfontosabb területén; a munka területén* Az új Munka Törvény- könyve összhangban van mindazon intézkedéseinkkel, amelyeket társadalmi rendszerünk további erősítése érdekében foganatosítottunk politikai, gazdasági és társadalmi téren egyaránt. Az új Munka Törvény- könyve nem szabályozza résziéiben a munkajogi kérdéseket, csak azok aiksteasá* se lényegében egy célt szolgál. Azt, hogy minden alkotó erőt felszabadítva, a szocialista rendszerünkben rejlő lehetőségeket még jobban kihasználva növeljük társadalmi rendszerünk gazdasági és politikai erejét. Arról van szó, hogy a munkás, a dolgozó ember számára, tartalmas, gazdag, kulturált életet teremtsünk. Az a célunk, hogy teljes társadalmi és szociális biztonságot nyújtsunk minden dolgozó számára, hogy a munkánk nyomán elérhető legmagasabb életszínvonalat biztosítsuk egész népünknek, hogy minden ember számára elérhetővé tegyük a kultúra. a művészet minden kincsét és mindazt, ami az emberek boldogságához, igazi emberi életükhöz szükséges. Tisztelt országgyűl«! Az új Munka Törvény- könyve nemcsak lehetővé teszi, hanem feltételezi a dolgozók aktivitásának teljes kibontakoztatását, a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. A gazdaságirányítás új rendszerének megvalósulásával a dolgozók bevonása a vezetésbe még szélesebb alapon nyugszik és az üzemekben, közvetlenül a munkahelyeken az eddiginél jobban érvényesül. Ennek feltétele, hogy az üzemi, munkahelyi pártszervezetek, szakszervezetek és a gazdasági vezetés az üzem előtt álló célok meghatározásába vonja be a dolgozók legszélesebb rétegeit. A feladatok végrehajtás sában csak altkor tudnak a dolgozók aktívan részt venni, ha szerepük van a célok meghatározásában. Ez különösen időszerű, mert most térünk át az új gazdaságirányítási rendszerre* most készülnek az 1968. évi vállalati tervek, a közeljövőben megkötik a kollektív szerződéseket és egyre több vállalatnál készítik elő a munkaidő csökkentését. Azt hiszem, ma már mindenki számára felismert tény, hogy a dolgozók alkotják a vezetés legfontosabb elemét. Az uralkodó osztályban, a munkásosztályban évtizedek alatt felhalmozott tapasztalatok igénylése, feltárása és hasznosítása elsőrendű kötelessége minden üzemi, munkahelyi vezetőnek. A dolgozóknak ismerniük kell munkahelyük összes gondját és baját, a gazdasági vezetés elképzeléseit, döntéseit. Így közvetlen érvényesül a szocialista demokrácia, tovább erősödik a magyar munkás- osztály vezető szerepe, növekszik aktivitása és történelmi felelőssége. A dolgozók igazságérzetével találkozik az a törekvésünk. hogy többet kapjon a társadalomtól és naavobb megbecsülésben részesüljön az. aki munkája révén többet ad a közösségnek. Többször kifejtettük: nem vagyunk hívei a* egyenlősdinek, ez a szocialista rendszer természetével nem fér össze. Nem szabad, hogy a dolgozók keresetének alakulása szubjektív tényezőktől függjön. Ez ma még előfordul. A meghatározó tényező a dolgozónak a termelésben elfoglalt helye és felelőssége, illetve a végzett munka mennyisége és minősége le- even. A Munka Tör vő évkönyve tartalmazza a differenciáltabb anyagi ösztönzés lehetőségeit. Ezt kell majd a kollektív szerződésekben oon- tosan, a helyi viszonyokat figyelembe véve meghatározni. Az üzemi demokrácia fejlesztése nem csupán az üzemi vezetésre ró feladatokat. Fontos szerep és felelősség hárul ebben a területi pártszervekre, a szakszervezetek központi vezetőségeire, a minisztériumokra, főhatóságokra. tanácsokra. Segíterrük kell az üzemi szerveket, hogy jobban éljenek az adott lehetőségekkel. sához biztosít kereteket. A keret-törvény kettős célt szolgál. Egyrészt, hogy legmagasabb szintű jogszabályban, törvényben biztosítsák a dolgozónak a munkaviszonnyal kapcsolatos jogait, kötelezettségeit. Másrészt lehetőséget nyújt arra, hogy a törvény keretei között és annak szellemében a munkaviszonyt érintő kérdéseket a helyi körülményekhez és feltételekhez igazodva szabályozzák, A gazdaságirányítás reformja, a Munka Törvény- könyve és az ennek alapján kidolgozásra kerülő kollektív szerződések a párt és a kormány minden intézkedéAz élet nem túri a megcsoutosodott, a* elavult módszereket Elvtársak! Most együttesen keressük, kutassuk az újat, a jobbat, a célravezetőt, mert az élet nem tűri a megcsontosodott, az elavult módszereket, dogmákat. Legyen bátorságunk, hogy megfelelő érzékkel, időben reagáljunk az élet által támasztott követelményekre. Tisztelt országgyűlés! Hogy az új Munka Törvénykönyve mennyire társadalmi igényeket elégít ki, ezt bizonyítja a tervezet országos vitája. A vita tapasztalatai szerint a dolgozók egyetértenek a beterjesztett törvénytervezettel. Minthogy új dologról van szó, természetesen felmerülnek jogos aggályok is. amelyeket nem tudtunk a szövegezésnél figyelembe venni, de politikai természetűek és ezért ezekkel itt kívánunk foglalkozni. Mivel a törvény mindent nem részletez, sokan úgy vélik, hogy helyi alkalmazása önkényeskedéshez vezethet, csorbíthatja a dolgozók szerzett jogait. Értjük ezeket az ragályokat, a félelem nem alaptalan. (folytatás a 3, oldalon)
