Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-28 / 229. szám

Megkezdte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) Hangsúlyozzuk azonban, minden lehetőségünk megvan arra, hogy vala­mennyi üzemben és mun­kahelyen teljes határo­zottsággal érvényt szerez­zünk a Munka Törvény- könyve szellemének. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának, a forradalmi munkás —paraszt kormánynak és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának ez elhatározott szándéka. Azt mindenkinek tudnia kell, hogy az új Munka Tör­vénykönyvében nem a jogok csorbításáról, hanem azok bővítéséről van szó, az ösz- szes alapvető munkaügyi, munkajogi kérdésekben. Ez kiderül a Munka Törvény- könyve tervezetéből, de még inkább nyilvánvaló lesz az alkalmazása során, a kollek­tív szerződések megkötésé­nél. Törvényben biztosított mó­don növekedett a szakszer­vezetek hatásköre. Ennek megfelelően az üzemi de­mokrácia fejlesztésével együtt szélesedik és egyre nő a dol­gozók beleszólási joga a vál­lalatok, üzemek vezetésébe, az ügyek intézésébe. Ez je­lenti együttesen a jogkörök bővítését, és minden szinten a megnövekedett felelősséget is. A szakszervezetek együtt dolgoznak a gazdasági veze­téssel, együtt oldják meg a feladatokat, de a közös teen­dők mellett a szakszerveze­teknek megvannak a sajátos feladataik is. A törvény pon­tosan meghatározza, hogy a gazdasági vezetők a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeit . érintő kérdésekben csak a szakszervezetekkel egyetértésben, illetve azok meghallgatásával dönthet­nek. Ez nagy lehetőséget, tág teret biztosít a dolgozók egyéni érdek- és jogvédel­mére. konfliktusokat olyan esetben, amikor a helyi szakszerveze­ti és gazdasági vezetők nem tudnak megegyezni. Az elmondottakból termé­szetszerűleg következik, hogy az üzemi önállósággal, a szakszervezetek hatáskörének bővülésével megnő az üzemi pártszervezetek szerepe, fe­lelőssége is. Az üzemekben hatékonyan és jelentősen megnő a párt vezető szerepe az irányításban, az ellenőr­zésben és az esetleges kon­fliktusok feloldásában. A Munka Törvénykönyve a teljes jogegyenlőségen alap­szik, nem diszkriminál. Ez így természetes és így he­lyes. De azt is tudni kell, hogy joga csak annak van, aki a kötelezettségét tel­jesíti. A törvény szigorával és a munkásközvélemény erejével kell fellépni azokkal szem­ben, akik a közösség rová­sára akarnak élősködni, in­dokolatlan anyagi előnyökre szert tenni, akik munkájukat felelőtlenül, hanyagul vég­zik. A törvény 1968. január 1­A szakszervezetek fellépnek a jogaikkal visszaélő gazdasági vezetők ellen Négyhatalmi külügyi találkozó New Yorkban V Thant teen elégedett a tanácskozások eredményéivel U Thant ENSZ-főtitkár New Yorkban vacsorával egybekötött megbeszélésen látta vendégül a négy nagyhatalom külügyminiszterét. A képen: Couve de Murville francia, Gromiko szovjet külügyminiszter, U Thant, Rusk, az Egyesült Államok és Brown, Anglia külügyminisztere. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A szakszervezetek élni fognak azzal a jogukkal, hogy a hibás döntések el­len kifogást emeljenek. Nálunk senki sem hozhat olyan döntéseket, amelyek sértik a törvényeket, a dol­gozók igazságérzetét, ame­lyek szemben állnak azzal az elvvel, hogy minden döntés­nek osztálycélja legyen: a szocializmus erősítése. A szakszervezetek fel fognak lépni a hibás módszerek el­len és ha kell, a rosszul dol­gozó, a jogaikkal visszaélő gazdasági vezetőkkel szem­ben is. A szakszervezetek él­ni fognak vélemény-nyilvá­nítási jogkörükkel a veze­tők megítélését, előlépteté­sét, leváltását illetően is. Az új Munka Törvény- könyve jelentős intézkedése az úgynevezett vétójog (kifo­gásolási jog) biztosítása a szakszervezetek számára. En­nek az a célja, hogy meg tudják akadályozni a pár­tunk és kormányunk politi­kájával nem egyező, azt nem segítő helyi döntések végre­hajtásét, hogy megelőzzük a én az új gazdasági mecha­nizmus bevezetésével egy­idejűleg lép életbe. Tisztéit országgyűlés! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa nevében kérem a tisztéit országgyűlést a törvényjavaslat elfogadásá­ra — fejezte be felszólalását Gáspár Sándor. A továbbiakban több kép­viselő kapcsolódott a vitáiba, majd Sas Kálmán, Heves megyed képviselő kért szót. Sas Kálmán. Heves megyei képviselő felszólalása Sas Kálmán felszólalása elején az új Munka Törvény- könyvéről és annak válla­lati szintű jogszabályairól* majd a vállalati kollektív szerződések előkészítéséről és jelentőségéről szólt. Ez utób­biról a következőket mon­dotta: A szakszervezeti szervek a kollektív szerződést a dolgo­zók széles tömegeinek kép­viseletében kötik. Ebből kö­vetkezik, hogy a felmerült összes kérdéseket, problé­mákat alaposan mérlegelve kötelesek vizsgálni és ezt követően testületileg kell ál­lást foglalni. A téren megalkuvásnak, elnézés­nek vagy lazaságnak nem lehet helye. A szakszervezet csak így lát­hatja el helyesen a törvé­nyes képviselői feladatát,, a dolgozók kollektív érdekvé­delmét. Ebből eredően a vállalat­vezetés a kollektív szerződés középpontjában az embert látja, mivel a mi társadal­munkban „minden az em­berért történik”. A legfőbb termelőerő az ember és az emberi kezdeményező kész­ség egyszersmind a legna­gyobb tartalékunk is. Az ér­dekek összehangolása jelen­tősen hozzájárul az alkotó munka, a kezdeményezések kibontakozásához, a gazda­sági feladatok megvalósítá­sához. Ezért a vállalati vezetésben egységes munkaügyi szem­lélet kialakítása szükséges. Ahhoz, hogy a munka haté­kony legyen, fokozottan já­ruljon hozzá a vállalat gaz­dasági eredményeihez és a vállalat kollektívája szemé­lyes jólétének növeléséhez. A vállalati kollektív szer­ződés az általános érvényű jogszabályokra épülve rész­leteiben és konkrétan tartal­mazza a gazdasági vezetők és szakszervezeti szervek ha­táskörét és jogait mindazon kérdésekben, amelyekben a dolgozókat, illetve a szak­szervezeti szerveket megha­tározott jogok megilletik. En­nek megfelelően az igazga­tótól a művezetőig, illetve a vállalati szakszervezeti ta­nácstól a szakszervezeti btr zalmikig egyértelműen hatá­roljuk el a jogköröket és az eljárás módját. A kollektív szerződés te­hát minden vállalat helyi munkajogi alkotmánya lesz, olyan munkajogi szabályo­zás, amely a vállalat dolgo­zóinak munkaviszonyát és az abból származó jogokat és kötelességeket egyértelműen meghatározza. A szakszervezeti szer­veknek nagy türelmet és alapos előtanulmányozá- si munkát kell végezniük, hogy jó kollektív szerző­dés készülhessen. A vállalatok egyes gyár­részlegeinek, műhelyeinek, csoportjainak munkahelyi körülményeit, igényeit cél­szerű felmérni és az ott dol­gozók véleményét kikérve kell a kollektív szerződést elkészíteni. A dolgozók helyeslik, hogy kollektív szerződésben rög­zítik a munkajogi problémá­kat. A kollektív szerződésben hasznos lesz szerepeltetni a következő kérdéseket: — a munkaviszony kelet­kezésének és megszűnésé­nek módját, a munkaidő meghatározását, ezen belül a túlmunka-végzés kereteit és egyéb feltételeit; — továbbá a vállalatnál érvényben lévő bérrendszere­ket, bérformák kiválasztá­sát, alkalmazását, az alap­bérek megállapításának és megváltoztatásának módját, a pótlékok rendszerét, a munkanormákkal kapcsolatos kérdéseket; — a kollektív szerződés foglalkozzék a részesedési alap felhasználásával, annak arányával és a közvetett jut­tatások mértékével; — térjen ki a jó és példa­mutató munka anyagi elis­merésére, ezen belül a ju­talmazás, a premizálás rend­szerére, vállalati elismerések és kitüntetések feltételeinek megteremtésére; — szociális, kulturális vo­natkozásban tartalmazza a kulturális nevelőmunka fel­tételeinek biztosítását, a ta­nulmányi ösztöndíj rendsze­rét. a vállalati üdültetéssel kapcsolatos feltételeket és nem utolsósorban munka- és egészségvédelmi kérdéseknél munka- és védőruha, egész­ségügyi berendezések bizto­sítását. Úgy gondolom azonban, hogy a szakszervezetek joga nem merülhet ki csupán a kollektív szerződés aláírásá­ban. A szerződés tervezetét a vállalatvezetésnek kell ugyan elkészítenie, ez vi­szont nem érinti a szakszer­vezetnek azt a jogát, hogy kezdettől fogva részt vegyen a kollektív szerződés előké­szítésének minden fázisában és menet közben javaslatot tegyen a rendezés módjára, a kollektív szerződés céljai­nak irányára, illetve kiegé­szítéseket, bővítéséket, mó­dosításokat indítványozzon. Véleményem szerint az a helye®, ha a kollektív szer­ződés tervezetének elkészíté­se a dolgozók érdekképvise­letével megbízott szerv, vagy­is a szakszervezet vezetőivel közösen végzett munka ered­ménye lesz. — A Munka Törvény- könyve javaslattal egyetér­tek, azt elfogadom — fejez­te be felszólalását a képvi­selő. Ezzel a szerdai ülés véget ért. Az országgyűlés csütör­tökön reggel 9 órakor, a Munka Törvénykönyve tör­vényjavaslatának vitájával folytatja tanácskozását. NEW YORK (MTI): U Thant, az ENSZ főtit­kára, New Yorkban munka- vacsorán látta vendégül a négy nagyhatalom külügymi­niszterét, Gromiko szovjet, Rusk amerikai, Brown angol és Couve de Murville fran­cia külügyminisztert. A két és fél órán át tartó, tanács­kozásokkal egybekötött ebé­den részt vett a négy nagy­hatalom ENSZ-küldötte is. A tanácskozásokon — te­kintettel a megbeszélések bizalmas jellegére — tol­mácsok nem voltak jelen. A főtitkár szóvivője a mun­kavacsora után újságíróknak adott nyilatkozatában kije­lentette: „a kis csúcson” szó­ba került a közel-keleti helyzet, Ciprus és külügy­miniszteri szinten tartandó Biztonsági Tanács üléseinek kérdése. A megbeszélések őszinték és barátiak voltak. Kérdésekre válaszolva a szóvivő hozzáfűzte: a viet­nami kérdés nem szerepelt a megvitatott problémák kö­zött, majd U Thant han­goztatta: „igen elégedett a tanácskozások eredményei­vel”. Az ENSZ-közgyűlés általá­nos ügyrendi bizottságának keddi ülésén szavazás nél­kül határozatot hoztak ar­ról, hogy a Szovjetunió javaslatát, amely szerint meg kell vitatni az atomfegyverek alkalmazásának megtil­tásáról szóló egyezmény megkötését, az ENSZ- közgyűlés politikai bi­zottsága elé utalják. Ugyanakkor az amerikai küldöttség nyomására a közgyűlés általános ügyren­di bizottsága 13 szavazat- többséggel, öt szavazat elle­nében és öt tartózkodás mel­lett úgy döntött, hogy a jo­gi bizottság elé utalja a Szovjetunió által felvetett kérdést, amely szerint mi­előbb meg kell határozni az agresszió fogalmát a jelen­legi nemzetközi helyzet fé­nyében. Események _ ifímhhan vNWwwwwwwwwvwwwwiuvwwwww w V\\\\\\\\\\\\VY\VW^ TUNISZ (AFP, AP): Mint a nyugati hírügynök­ségek jelentik, a kínai kül­ügyminisztérium közleményt adott ki, amely szerint Kína bezárta tunéziai nagykövet­ségét és visszahívta a nagy- követség valamennyi diplo­matáját. A közlemény az in­tézkedést Tunézia „Kína-el- lenes magatartásával” indo­kolja. ATHÉN (TASZSZ): A görög miniszterelnök és az oktatásügyi miniszter kö­zös határozatával újabb 34 tanítót bocsátottak el állá­sából. A katonai rendszer ál­tal eddig elbocsátott tanítók és tanárok száma már több száz. LONDON (Reuter): A Financial Times jelen­ti, hogy a Kínai Népköztár­saság londoni kereskedelmi kirendeltsége bezárta kapuit. A kínai kirendeltség azért szüntette be működését, mert az angol hatóságok nemré­giben korlátozták az Angliá­ba akkreditált kínai misz- sziótagok mozgási szabadsá­gát — írja a lap. Tüntetés 3 Suharto-kormány ellen DJAKARTA (MTI): A Reuter jelentése szerint a KAMI szélsőjobboldali egyetemi diákszervezet szer­dán Djakartában tömeggyű­lésen tüntetett a Suharto- kormány ellen. Cosmas Ba- tubara, a KAMI vezetője ki­jelentette, hogy ha a kor­mány nem tudja megfékez­ni az áremelkedést, akkor le kell mondania. A tüntetés­ben ezernél több fiatal vett részt. A jobboldali diákság már három napja tüntet egyfolytában. Egy másik je­lenté® arról tudósít, hogy az indonéz kormány korlátozta a kínai diplomaták mozgá­sát. Az indonéz fővárosban tartózkodó hat kínai diplo­mata nem hagyhatja el Dja­karta területét. johnson-ellenes mozgalom az USA-ban Az Egyesült Államokban széles körű politikai mozga­lom bontakozik ki Johnson elnök újrajelölésének meg­akadályozására. New York­ban és Californiában már megalakult a mozgalom he­lyi csoportja és a tervek sze­rint két-három héten belül létrehozzák az országos bi­zottságot is. A csoport azzal vádolja az elnököt, hogy politikája, különösen pedig a vietnami háború folytatása biztos vereséget jelent a Demokrata Párt számára 1968-ban Súlyos tűzharc a Síuezi-csatorna mentéra (MTI) A hírügynökségek Kairó­ból, illetve Tel Avivból kel­tezett egybehangzó jelentései szerint szerdán a közel-kele­ti tűzszynet létrejötte óta talán a legsúlyosabb tűzharc alakult ki az izraeli és az egyiptomi erők között a Szuezi-csatorna egész hosszában. Mind a Tel-Avivban, mind pedig a Kairóban kiadott ha­dijelentés megállapítja, hogy a délelőtt lezajlott első tűz­harc után a kora délutáni órákban a tüzérségi párbaj — az ENSZ-megfigyelők is­mételt beavatkozása ellenére — egyre nagyobb arányúvá vált. Északon, El Kantara térségében ugyanúgy dörög­tek az ágyúk, mint délen Szuez közelében. A MENA egyiptomi hírügynökség azt jelentette, hogy az izraeli fegyveres erők helyi idő sze­rint 18 órakor még a front egész hosszában folytatták a tüzérségi akciót. Az egyiptomi közlemény rámutat, hogy az incidens­sorozatért az izraeliek a fe­lelősek, mert Hem vették figyelembe az ENSE-megfigyelők tűzszünet! felhívását. izraeli részről viszont az egyiptomiakra próbálják há­rítani a felelősséget. Tel- Aviv-i jelentés szerint az iz­raeli erők vesztesége Hat sebesült — megsemmisült két tüzérségi üteg, továbbá négy páncélos jármű. A dél­előtti lövöldözésről kiadott jelentés szerint az EAK erői­nek vesztesége egy halott és három sebesült, viszont az izraeli erőknek több halott­ja volt. Az izraeli tüzérségi tűz megrongálta Izmaiba vasúti pályaudvarát és rom­ba döntött húsz külvárosi épületek s ezért azt javasolják, hogy a párt nevezzen meg új em­bert, aki képes a csődbe ju­tott politika felszámolására és „tiszta lappal” indulhat a választáson. Lapjelentések szerint New York államban és Californiában — amelyek a legnagyobb létszámú kül­döttséget küldik az elnökje- lölő konvencióra — a Demok­rata Párt tagsága és helyi vezetői körében az új moz­galom máris komolyan tért hódított. Egy californiai mil­liomos ruhagyáros például százezer dollárt helyezett ki­látásba a demokraták vá­lasztási pártkasszája javára, abban az esetben, ha John­son helyett 1968-ban új jelöl­tet indítanak. Az elnök politikáját egyébként még az *K»e- rikai törvényhozásban is mind élesebb hangú bí­rálat éri. A képviselőház 52 tagja hi­vatalos felhívásban azt köve­teli, hogy indítsanak parla­menti vitát a vietnami hábo­rúról. A szenátusban Clifford Case demokrata párti szená­tor hevesen támadta a kor­mány vietnami politikáját. 1967. szept. 28., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents