Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-24 / 226. szám
Kirohanások Kuba ellen 4» az Amerikai Államok Szervezetének értekezletén A „koreai kérdés” PHENJAN (TASZSZ): A Rodona Színműn című lap határozottan fellép az ellen, hogy az ENSZ-közgyűlés ülésszakának napirendjére tűzzék a „koreai kérdést”. A koreai nép nem egyezhet bele az amerikai imperialisták manővereibe, amelyekkel az Egyesült Nemzetek Szervezetét továbbra is bűnös céljaikra próbálják felhasználni — írja a lap. — A koreai kérdés, az ideiglenesen megosztott ország újraegyesítése, belső kérdés, amelyet magának a koreai népnek kell megoldania. A „koreai kérdés” napirendre tűzése durva merénylet' a koreai nép méltósága és szu- veirenitása ellem — Az amerikai agresszorok- nak haladéktalanul táyozniok kell Dél-Koreából. Az ország egyesítése nem érhető el, ha amerikai csapatok tartózkodnak Korea déli részében — írja befejezésül a lap. WASHINGTON (MTI): Johnson amerikai elnök vendégül látta az Amerikai Államok Szervezetének értekezletén részt vevő külügyminisztereket és kijelentette, hogy a latin-amerikai országoknak szükség esetén határozottan kell alkalmazniok a fegyveres erőt „a felforgatás”, azaz a forradalom mozgalmak) ellen. Johnson azt állította, hogy a latin-amerikai országokban kibontakozó nyugtalanság és fegyveres ellenállás „Havannából irányított terrorizmus”. Az Amerikai Államok Szervezetének ülése ugyancsak a szocialista Kuba elleni vádaskodások és kirohanások jegyében zajlott le. G. Arze, bolíviai külügyminiszter a többi között azt állította, hogy a Bolíviában kibontakozott gerillaharcot Ernesto Che Guevara, az argentin származású forradalmár szervezte meg, aki jelentős szerepet játszott a kubai forradalom győzelmében. A Reuter értesülései szerint az AÁSZ-értekezleten benyújtandó amerikai javaslat fel fogja szólítani a szervezet tagállamait: kérjék fel a velük baráti viszonyban álló országokat, korlátozzák kereskedelmi és közlekedési kapcsolataikat Kubával. Szólítsák fel a többi országokat, hogy ne támogassák a trikontinentális szervezetet és annak Kairóba januárra összehívott második értekezletét. Raul Roa. kubai külügyminiszter a havannai rádióban kommentálta az AÁSZ-értekezletet. Rámutatott, hogy annak célja, újabb összeesküvést szőni a kubai forradalom ellen. E tervekre azonban kudarc vár — fűzte hozzá. Egész Latin- Amerikában fokozódni fog a gerillaháború, amelyben eltűnnek majd a Washington által támogatott oligarchiák. Csőmbe pilótája elmondja: „Egv Bodenan nevezetű férfi revolvert szegezett ránk . »» ALGÍR (MTI): Az algériai televízióban először jelent meg az a két angol pilóta, aki Csőmbe gépét vezette, amikor a volt kongói miniszterelnökölt elrabolták. David Taylor, az egyik pilóta kijelentette, hogy Algériában igen jól bánnak vele, amióta június 30-án elrabolták a gépet, amelyen Csőmbe is utazott. Taylor kifejezte reményét, hogy hamarosan szabadon bocsátják. Taylor beszámolt a gép elrablásának körülményeiről. Eszerint Taylör június 27-én kapott Nizzában táviratot az angol légitársaságtól, amelynek szolgálatában állt. Felszólították, tegyen meg egy 14 napos utat repülőgépével. Június 29-én indult el Londonból társával, a televízióban ugyancsak megjelent Trevor Copp- lestonnal. — Június 30-án Palma Ibiza városába érkéz* tünk és itt szálltak fel utasaink, köztük Csőmbe. Amikor visszafelé tartottunk, egy Bo- denan nevezetű férfi revolvért szegezett ránk — mondotta Taylor —, kényszerítve, hogy kövessem parancsait. Bodenan a Sedifi nevezetű légitársaság képviselője volt. Ez a társaság bérelte a külön- gépet az angol cégtől, amelynek a két pilóta alkalmazottja volt. Bodenan a pilótákra A Pravda szombati számában Vitalij Levin rámutat, hogy az AÁSZ értekezletén az amerikai vezető körök mozgósítani próbálják latin-amerikai partnereiket egy újabb Kuba- ellenes provokációra. A haladó világközvéleménnyel együtt a szovjet emberek határozottan elítélik a Kuba elleni újabb imperialista mesterkedéseket — mutat rá a kommentátor. Nem küldenek arai) katonai erőket lemenbe KAIRO (MTI): A kairói sajtó beirutí jelentései szerint a jemeni konfliktus rendezésére törekvő szudáni—iraki—marokkói hármas bizottság a libanoni fővárosban tartott ülései során elvetette azt a gondolatot, hogy arab katonai erőiket küld Jemenbe a khartoumi egyezmény elősegítésére. Egyes sajtóértesülések szerint a három hatalomnak csapatokat kellet! volna küldenie Jemenbe. Újabb vizsgálat az Aszpida-ügyben ATHÉN (MTI): Az athéni katonai bíróság közölte, hogy újabb vizsgálatot rendelt el az Aszpida-per- rel kapcsolatban. A hivatalos indoklás szerint az új vizsgálat kitérjed a hadsereg mindhárom fegyvernemére, annak érdekében, hogy „több katonatisztet leleplezzen”, aki ebben a szervezetben részt vett. Mint ismeretes, a jelenleg előkészítésben levő Aszpida- per egyik polgári fővádlottja Andreasz Papandreu, más vádlottársaival együtt a börtönben várja, hogy a görög katonai diktatúra bírósága elé állítsák összeesküvés és hazaárulás vádjával. Eseménvek a/ — sorokban MOSZKVA: Moszkvában „A szovjet ország ötven éves” címmel statisztikai évkönyvet adtak ki, amely adatokat ismertet a szovjet társadalom struktúrájának változásáról. A Szovjetunió lakossága ma 235 500 000 fő. Az ország lakosságából 83 millió a munkás és alkalmazott, s mintegy húsz millió a termelőszövetkezeti tagok száma. Mivel az ipari termelés 1913 óta 71-szeresére növekedett, a parasztság nagy része ! természetszerűleg a városokba i települt. A forradalom előtt a I lakosság négyötöde írástudatlan volt Ma minden száz lakos közül 36 közép- és főiskolai végzettséggel rendelkezik. ★ A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vesz a Guineái Demokrata Párt VIII. kongresszusán, Conakryban érkezett. LAGOS: Helyreállt a telefonösszeköttetés Lagos, a nigériai főváros és Benin, a közép-nyugati tartomány fővárosa között, amelyet a szövetségi kormány csapatai visszafoglaltak a bdaf- rai szakadároktól. BECS: Különös történettel szolgált a bécsi Volksblatt: egy angol milliomos kedvenc időtöltése a mozdonyfűtés. Mr. Mayman Birminghamiból évek óta törzsvendége a festői tiroli Ziller- talnak, amelyen keskenyvágá- nyú vonatok pöfögnek végig. A „romantikus lelkületű” azbesztgyáros önkéntes fűtőként vesz részt a turistavonat üzemeltetésében, mert' — mint mondja — ez az üzleti életben megtépázott idegei számára a legjobb nyugtató. Amikor különösen ideges, mindjárt potom ötezer schillingért egész vonatszerelvényt bérel, hogy vendégei előtt mozdonyvezetőként is bemutatkozhasson. BÉCS: Nemzetközi pályázatot írtak ki a bécsi ENSZ-központ megtervezésére. A központ, ahol a két eddig Becsben működő ENSZ-intézmény, valamint lakóépületek, üzletek és egy mecset kapnak helyet, az osztrák főváros peremén, a Duna északi partján épül fel. Költségeit egy milliárd schillingre becsülik. BUDAPEST: Egyhetes látogatás után, szombaton reggel elutazott Magyarországról az olasz parlament interparlamentáris unió csoportja olasz—magyar tagozatának küldöttsége. A munkanap megkezdődött Csepp Hz óceánból Lenin gondolatai, tettei ma is élnek, s az idő egyre újabb és újabb oldalairól világítja meg őket. Filozófusok, művészek és írók tanulmányozzák egyéniségét, s egyre új műveket alkotnak róla. Pavló \larkusenko szovjet író aprólékosan tanulmányozta Lenin életét. Olvasóinknak most szemelvényeket mutatunk be „A munkanap megkezdődött5’ című írásából, amely Leninről szoió könyvében., az „Egy nap”-ban jelenik meg. A zt mondják, hogy az óceán vizének ízét egy csepp- ből meg lehet állapítani. Bizonyos mértékben Vlagyimir Iljics Lenin életének egy napjából is meg lehet ismerni titáni munkáját. 1921 januárjának nagy részét Gorkijban, szabadságon töltötte Vlagyimir Iljics. Moszkvába csak a Központi Bi- ívt catanács vagy a Védelmi Tanács üléseire utazott, vagy ha elengedhetetlen szükség volt ott rá. Betegszabadsága és rossz közérzete ellenére Lenin megfeszített iramban dolgozott Gorkijban is. Január 22-én, szabadságát megszakítva, Lenin végieg visszatért Moszkvába. Újra megkezdődött a ,,vad” munkatempó. Ez magának Leninnek a meghatározása, aki naponta legalább 12 órát dolgozott. Ekkor határozták el a titkárság munkatársai, hogy pontosan feljegyzik Lenin egy munkanapját. Ez a nap 1921. február másódika volt. ...Reggel kilenc órakor lépett be Lenin kremli dolgozószobájába. Maga elé tette óráját, amelyre a nap folyamán még sokszor rátekint, leült karosszékébe, s megkérdezte az utána belépő Ligyia Alekszandrovna Fotyije- vát, a Szovnarkom egyik titkárát: — Na, hát mi is van mára? Lenin munkanapja szigorúan meghatározott rend szerint indult. Fotyijeva először azt a mappát tette elé, melyben az éjszaka folyamán érkezett táviratok voltak. A mappa mellett a folyó posta meg a reggeli lapok. ¥ enin gyorsan átnézi a táviratokat, feljegyzéseket ké- ■ szít. Egyeseken aláhúz néhány szót vagy bekeretezi a számokat. Néhányra utasítást, javaslatot ír a népbiztosságok számára: „Kérem, közöljék elképzeléseiket”, vagy „Nézzék át és küldjék vissza”. Lenin befejezte a táviratok olvasását, a mappát visz- szaadta Fotyijevának, aki távozott, Vlagyimir Iljics pedig folytatta a folyó posta átnézését. Egyiket elolvasta a másik után. Legtöbb figyelmet Nyikolaj Iljics Szemaskó levelének szentelte, amelyben az egészségügyi népbiztos sürgős segítséget kér, hogy a kórházvonatokat a Krímbe tudja juttatni. Hol, ki, miért tartóztatja fel, s milyen vonatok ezek? ...1920-ban a polgárháború már a vége felé közeledett, de a Krím még a vrangelista fehércsapatok kezén volt. Novemberben Frunze vezetésével a vöröskatonák felszabadították az egész Krímet. Lenin azonnal odaküldte Szemaskó népbiztost, hogy vegye át a cári palotákat és a megfutamodott urak nyaralóit. Visszatérve Moszkvába, Szemaskó elragadtatva mesélt Vlagyimir Iljicsnek a Krím szépségéről. — Kitűnő. Készítse el a Népbiztosok Tanácsának a dekrétum tervezetét, amely a Krímet a dolgozók üdülő- és gyógyhelyévé nyilvánítja. Szemaskó kételkedett: „Ki megy manapság üdülni?” — Csak készítse el. Egyelőre sebesült vöröskatonákat fogunk ott gyógyítani. 1921 februárjában Jaltában 28 szanatórium és üdülő állt készen 2 és fél ezer sebesült gyógykezelésére. A z első beutaltaknak, akik Szibériában, az Uralná! és a Volga menti harcokban megsebesült vöröskatonák voltak, Penzába kellett utazniuk. Ott állították össze a Krímbe induló kórházvonatot. Ez eltartott néhány napig, míg végül a vonat útrakészen állt. De nem indulhatott el, mert valahol Balasov környékén a bandák szétszedték a síneket. Még néhány napot kellett várni, s utána is csak nagyon lassan haladtak. Ez indította Szemaskó népbiztost arra, hogy Lenint megkérje, tegyenek meg minden lehetőt azért, hogy a sebesült vöröskatonák gyorsan és biztonságosan jussanak el a Krímbe... Vlagyimir Iljics néhány szót jegyzett Szemaskó levelére, majd áttért a többire. Egy levelet sem hagyott válasz, megfelelő intézkedés nélkül. Pedig nagyon sok, naponta 70 levelet kapott. 1921 tíz hónapja alatt több mint 9000-t. Regények, elbeszélések, versek már gyakran felidézték a magyar internacionalistáknak a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a polgárháború csatáiban vívott harcait. Most, a nagy forradalom ötvenedik évfordulójára egy testes, kétkötetes történelmi munka jelenik meg: összegyűjtik a magyar hadifoglyok politikai és katonai mozgalmaira vonatkozó hiteles történelmi dokumentumokat. A kétkötetes dokumentum-gyűjtemény — magyar és szovjet történészek közös munkájának eredménye — egy időben jelenik meg magyarul és oroszul; Moszkvában és Budapesten. Történészek koprodukciója — A kiadvány gondolata hat évvel ezelőtt vetődött fel — mondja Milei György, a kötet egyik szerkesztője, a Párttörténeti Intézet tudományos főmunkatársa, az intézet archívumának helyettes vezetője. — Magyar részről a Párttörténeti Intézet, a Hadtörténeti Intézet, a Levéltárak Országos központja vesz részt a munkában, a szovjet felet pedig a 7 1967. szept. 2L, vasárnap Magyar internacionalisták Szovjel-Oroszországban Félmillió hadifogoly látta a forradalmat Minisztertanács mellett működő Levéltári Főigazgatóság, az összes párt- és állami archívum és a Vörös Hadsereg archívuma „képviseli”. A kétkötetes nagy kiadvány első része hadifoglyok forradalmi, kommunista mozgalmait mutatja be, a második kötet pedig az internacionalisták katonai szervezkedését és harcait. A kiadvány elé írt közös előszó eseménytörténeti áttekintést ad a korszakról és bemutatja, hogy az internacionalisták milyen szerepet játszottak a polgárháború történetében és a magyar nép történe" tében. Magyarok Magyarországért Sokkal komolyabb ez a szerep, mint amilyen jelentőséget közgondolkozásunk és történet- írásunk tulajdonít neki. Október idején és ezt követően félmillió magyar hadifogoly látta a forradalmat és a polgárháborút, s legalább százezren tevékenyen részt is vettek abban. A magyar vöröskatonák tizennyolcban és tizenkilencben itthon is fokozták a for- radalmi erjedést, az első világháború után, a Horthy-fasiz- mus éveiben pedig- kapcsolatba kerültek a kommunista párttal. Még a polgárháború alatt — Kijevben — szervezték azt a hadsereget, amelynek az lett volna a feladata, hogy a Kárpátokon áttörve megsegítse a Tanácsköztársaságot. Ennek a hadseregnek az élcsapatát a magyar internacionalisták szolgáltatták volna. Kijev egyébként is kitűnő „környezet” volt ehhez a szervezkedéshez, mert a város első vörös parancsnoka magyar internacionalista volt: Lakatos István. Annak idején ő vezényelte az ukrán partizándiviziót, amely felszabadította Kijevet. Az internacionalisták forradalmi tapasztalata, nyelvtudása hasznosnak bizonyult a felszabadulás első óráiban: ők jelentették a kapcsolatot a községek vezetői és a szovjet parancsnokságok között. Türr Istvánok — Mi büszkék vagyunk Türr Istvánra, aki részt vett kz olasz szabadságküzdelemben, de hány Türr István harcolt Ukrajnában, Közép-Ázsiában, Távol-Keleten, a Sarkvidéken, Moszkvában, Leningrádban, a Baltikumban, a Fekete-tenger mentén? Századokat, szakaszokat, ezredeket, katonai iskolákat vezettek azok, akik káplárok, vagy legfeljebb hadnagyok voltak, fogságba esésük idején. Partizán>parancsnokok- kal, anarchistákkal, elfogott tengernagyokkal, szakszervezetekkel, párttitkárokkal tárgyaltak, s hoztak döntéseket — a tegnapi tanítók, a tegnapi bányászok, üzemi munkások. A kötet hatalmas tényanyagával igazolja, hogy ez a mozgalo történelem- és emberformá: erő volt. fiz ellenfél is szerepel Nem volt könnyű a válogatás: több ezer, talán több tízezer dokumentumból — személyzeti iratokból, katonakönyvekből, újságcikkekből, versekből, börtönnaplókból, hadparancsokból, táviratokból jelentésekből kellett kiválasztani azt a 731-et, amely ebben a monográfiában méltán reprezentálja, teljes bonyolultságában bemutatja a magyar internacionalisták tevékenységét. — Nemcsak az internacionalistákét — mert az ellenfél is szerepel a kötetben. Az egyik dokumentum például azt mondja el, hogy magyar vörösgárdisták ütköztek meg, — magyar fehérekkel. Mert arra is volt példa, hogy a fehérek oldalára álltak. Az ellenforradalmi rendszer negyedszázada alatt Magyarországon körülbelül -negyven cikk, regény, kötet, gyűjtemény, tanulmány jelent meg, amely ezzel a korszakkal foglalkozik. A legfontosabbak ezek közül is helyet kapnak a kötetben, amely így sokrétűen, — érzékeltetve a kor sokféle áramlását; bemutatja az „idők sodrását”. Gorkij gondol! rá először... 1931-ben Maxim Gorkij gon- 1 dőlt először a polgárháború történetének 15—16 kötetben történő megírására: s erről határozatot hozott 36 évvel ezelőtt az SZKP Központi Bizottsága. A magyar kommunista emigráció már ezt megelőzően publikálni kezdte az internacionalisták visszaemlékezéseit: a moszkvai „Sarló és Kalapácsában több mint száz memoár jelent meg. Két dokumentumkötet is megjelent az internacionalistákról tíz évvel ezelőtt: ugyancsak Budapesten az egyik, és Moszkvában a másik. „A külföldi dolgozók harci együttműködése Szovjet- Oroszország népeivel (1917— 1922)”, illetve „A magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban”. A két világháború között a bécsi és prágai emigráció is több cikket, visszaemlékezést publikált az internacionalistákról. A budapesti kiadványok közül főleg a „Magyar hadifoglyok története” című kétkötetes antológia érdemel figyelmet. A Szovjetunión kívül megjelent cikkek, tanulmányok szerzői nem támaszkodhattak azokra a forrásokra, amelyeket szovjet archívumokban, levéltárakban őriztek. Ezek felderítését, íelh&sználá' sát, szakszerű elemzését a ké ország történészeinek együtt működése tette lehetővé. Krajcaár Imre fogta a revolvert és két lövés hallatszott. A pilóta elhatározta, hogy saját maga és az utasok életének megőrzése érdekében engedelmeskedik Bodenan parancsainak. A pilótát megkérdezték, igaz-e az az állítás, hogy algériai vadászgépek kényszerítették leszállásra a gépet? Tay- így válaszolt: „Egyetlen repülőgépet sem láttam, egyetlen más gép sem volt a levegőben, amikor Algírba repültünk.” Mint ismeretes, Csőmbe június 30-a óta algériai őrizetben van. Kongó — ahol távollétében halálra ítélték — hivatalosan kérte kiadatását és kérelmét az algériai legfelső bíróság jogosnak találta. Ahhoz azonban, hogy átadják a kongói hatóságoknak, Bumedien algériai elnök jóváhagyása szükséges.
