Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-22 / 224. szám
Emeljük a tömegpolitikai munka színvonalát Irta: dr. Földi Pál Véleményem szerint ez a nagy sikerű slá- ger> hogy „Nem várok holnapig...”, nem lehet magyar szám. Kizárt dolog. Ha magyar lenne, így kezdődne: „...elvárok én holnapig, vagy ha kell, egy hónapig...” ★ A nagypof ajú, mindenben kanál, száz lábon futkosó Puszpáng Adolfról mondja egy ismerőse: — Hogy megváltozott ez az ember... Nem hallom a hangját, nem látom a nyüzsgését, napok óta szinte nem is látom... — Tegnap temették... — Na és, attól ő még itt lenne... ★ Az óvatos ember: — Es mit szól, uram, a basutóföldi viszályhoz? — Hogy én mit szólok? Kérem, én nem szoktam beleavatkozni más nemzet belügyibe... (—ó) Szlovákiai jegyzetek Yerseny a síneken Papírt találok a zsebemben. Egyszerű, kis koszos cetlit, olyant, amilyenre az ember felfirkant valamit, hogy azt a valamit el ne felejtse és így aztán még a fecnit is elfelejti. Megnéztem a papírt, csak egy telefonszám volt rajta, valahogy így: 19 54... Telefonszám. Miért írtam fel. mikor írtam fel, kié. ez a telefonszám? Hamleti kérdések, csak én nem tudok magamnak választ adni rá. Felírtam? Fel! Mindent azért még én sem firkálok fel, tehát nyilvánvaló, azért írtam fel ezt a telefonszámot, 19- 54, mert fontos lett volna, hogy felhívjam, mert valaki vagy velem, vagy valakivel én akartam egy halaszthatatlan ügyben beszélni. Világos tehát, hogy a telefonszám mögött ügy. az ügy mögött ember húzódik meg: ergo: ez a íecni emberi sorsot mién*. De kiét, miért és aktuális-e a sorsa számomra. A legegyszerűbb természetesen, ha most felhívom ezt a számot és... De nem, ez nem jó. Felhívom, és mit mondok? Ha az illető akkor megmondta nekem, hogy mi a telefonszáma. nyilván azt is megmondta, hogy miért hívjam fel és mikor, sőt, meddig. Most hebegjek a telefon innenső oldalán a szégyentől, hogy azt se tudom miről va n szó ... 19 54! Megbolondulok. Ha összeadom az egészet, akkor 19 jön ki, annyi, mint a telefonszám első két tagja, ha az utolsó két tagot adom össze, akkor annyi jön ki, mint a telefonszám második tagja és, ha... Mondom, megbolondulok: mi a fenének adom itt össze ezeket a számokat, amikor igenis, szégyen ide, szégyen oda, fel kell venni a telefont és tárcsázni kell... Felveszem a telefont. tárcsázom. Foglalt. Ez természetes. Újból tárcsázom, jön a búgó hang, aztán egy bájos női hang: — Te vagy az, ödónké? — Nem, kérem, én nem vagyok Ödön- ke... — Akkor mit akar — vált élesre és ri- a.dtra az eddig bájos női hang ... — Hogy kinek a telefonszáma ez? csak ennyit... — Csopaki-lakás, ha tudni akarja — csattan együtt a hang és készülék .., Esküszöm, soha nem volt és most sincs Csopaki nevű ismerősöm, de még csopaki ismerősöm se. Akkor mi lehet ez a telefonszám, hogy 19 54 ... hogy 1954... hogy 1954... hogy a fene ott egye meg, hát persze, hogy tudom, hogy nem tudom ... Mert olyan a fejem, mint a szita, bárhol kérdik, piég a magam születési dátumát is eltévesztem, nemhogy a gyerekét... Persze, hogy az. Na végre! Most már csak azt kell tudnom, hogy miért volt fontos felírnom, hogy ne felejtsem el, kinek kellett volna tudnia azt. hogy az én gyermekem mikor született és hogy miért nem mondtam be az adatot, ha annyira fontos volt, mert ha be- mondtam volna, már el is dobtam volna régen ezt a vacak fecnit, rajta ezzel a számmal, hogy 19 54... Mi is ez a szám. Ja igen, nem telefonszám. Az én születési évem, vagy kié is? Igen, a Csopakié! Hogy milyen fiatal ez a Csopaki, csak tudnám, miért fontos nekem az ő telefonszámai?. (egri) landóan, különös gondossággal vigyáznak a rájuk bízott árukra s nem ismerik a baleseteket. Rosszabb munkát a jövőben sem akarnak végezni. A hatvaniak hasonlóképpen vélekednek. Mondják, hogy az elmúlt fél év ugyan még nem tartozik az új versenyhez, de oly eredményesen zárult, hogy ha ugyanúgy fejezik be a második hat hónapot is, nem lehet vitás az elsőségük! Jobb dolgozók, jobb barátok akarnak lenni. Az emberi, testvéri közeledés kedves epizódjait jegyezhettem füzetembe a búcsúzásnál. Az egyik szlovák asszony harminc kilométernyi távolságról cipelte különös ajándékát — két nagy doboz szilvát — az állomásra, hogy ugyancsak saját kertjéből viszonozhassa a nyáron. Magyar- országon kapott, akkor még újdonságnak számító paprikát, paradicsomot... Valamelyik kassai vasutas kisgyereke szlovák-magyar szótárt küldött magyar ismerősének, hogy ha majd újra találkoznak — jobban megértsék egymást.,. VALÓSZÍNŰ, hogy ilyen, mostanihoz hasonló népes társaságként csak jövőre találkoznak legközelebb. Néhányan azonban jóval korábban is, mert a hatvani brigádvezető karácsonyra két családot hívott vendégségbe. A béke és szeretet ünnepét — együtt akarják tölteni. S ezt talán már be sem írják a „hivatalos” naplóba... Gyón! Gyula semmiképpen sem akarnak megbarátkozni avval a gondolattal, hogy a második, harmadik „vonalban” maradjanak. Valamennyien előbbre vágynak s a maguk módján haladnak is szüntelenül. A fárasztó vasúti szolgálat után — ritkán mennek pihenőre. Egyikük a pártirodában, másikuk az MHS-nél foglalja el magát, többen egyenruhát cserélnek — tíz esztendő óta mun kás őrök — s a napi parancsot teljesítik zokszó nélkül. Tóth Pál, Ártd Feri bácsi, vagy éppen Frantisek Rákóczi, meg a hasonló keresztnevű Berkó ugyanúgy nem válogat a külön feladatokban mint a tőlük sokkal fiatalabbak. Ste- fán Kiss, a kassaiak brigádvezetője beszélte, hogy ők mostanában Ruzsinba járnak „második műszakra”: üdülőt építenek maguknak, szebbet, jobbat, mintha kőművesek volnának. A munka ugyan egy kicsit nehéz, de maid lesz idejük kipihenni a fáradtságot! Miért TESZIK mindezt nap nap után? Mert hiszik is azt amiről olvasnak, amit beszélnek. Értékesebb emberek akarnak lenni, mint voltak. A kassal, vasutasnapi ünnepség után megtartott közös brigádértekezleten határozták el, hogy azonos szempontok alapján félévenként értékelik majd a páros versenyt, amely egyébként júliustól júliusig, egyik ünneptől a másikig tart. Már készülnek a két nemzet színeit viselő vándorzászlók, amelyekre — természetesen Hatvanban és Kassán egyaránt számítanak. Hogy hová kerülnek először, természetesen még senki sem sejtheti. Mindenesetre itt is, ott is bizakodnak, iparkodnak. A szlovákok említették, hogy állomásuk 24 szocialista brigádja közül a jobbak közé tartoznak. Szerelvényeiket, menetrend szerint közlekedtetik álIII. . A NÉGY NAP ALATT — vonaton, autóbuszon, fehér asztalok mellett — sokat beszélgettünk a sok év óta megszokottat új, fris színekkel élénkítő munkáról. Jólesett hallani ezeknek a többségükben negyven körüli vagy még idősebb embereknek a vallomásait, melyek szerint tudatában. A tömegpolitikai munka egyik központi témája az élet- körülmények alakulásának megítélése. Teljesen világos, hogy a párt életszínvonal-politikája lényegét tekintve nem változik. A szocialista társadalom teljes felépítésén munkálkodunk. A szocializmus mindenekelőtt a társadalmi gazdagság és az emberi jólét társadalma, és ugyanakkor a szocialista öntudattal rendelkező emberek új típusú közössége. A szocialista előrehaladással párhuzamosan, a lehetőségek határain belül, gondoskodni kívánunk az életkörülmények fejlesztéséről, az életszínvonal rendszeres emeléséről, a növekvő szükségletek mind teljesebb kielégítéséről. A jobb élet feltétele az eredményes munka. Aki munkájával többet nyújt a társadalomnak, az kapjon is nagyobb részt a társadalmi javakból. De aki hanyagul, felelőtlen módon végzi a dolgát, érezze ennek hátrányos következményeit az anyagi juttatások területén is. Minden vonatkozásban helyre kívánjuk állítani a hasznos munka és a hétköznapi tettek becsületét. a társadalmi szintű foglalkoztatottság színvonala tovább fejlődik az új gazdasági mechanizmusban. A munkához való jog biztosítása mellett figyelembe kell venni, aogy a népgazdaság szerkezete, a technika haladása, a piaci ■ iszonyok változása meghatá- 'ozott munka erőáram 1 ássál [ár, amely az átmeneti időszakban az átlagosnál nagyobb mértékűnek mutatkozik. De a munkaerőmozgás összességében az elkövetkező években iem lesz lényegesen nagyobb i korábbi évek átlagánál. A foglalkoztatottsági színvonal javulásához hozzájárulnak a cözelmúltban hozott, illetve folyamatban levő egyes intézkedések is. A tömegek között végzett Propagandamunkában kapjon lagyobb szerepet a párt gazdaságpolitikai irányelveiből, íz új gazdasági mechanizmus télkitűzéseiből fakadó helyi ieladatok, jelenségek tárgya- ása. A gazdasági propaganda segítse elő, hogy a vállalati nunka értékelése, a belső tar- alékok feltárása, a munkaidő- ssökkentés feltételét képező óbb munkaszervezés előkészítése kerüljön még inkább a politikai munka középpontjá- pa. A szocialista társadalom eljes felépítése érdekében wneljüik a tömegpolitikai munta színvonalát, növeljük hatékonyságát. gük gyarapítását. Az élet a gazdasági vezetőktől megköveteli a gazdasági mechanizmus reformja által teremtett új gazdálkodási feltételek, körülmények alapos ismeretét; a vállalat sikeres gazdálkodásához nélkülözhetetlen aktív gazdasági, kereskedelmi és műszaki kezdeményezést; a vál- j lalaton belüli ösztönzési és ■ ellenőrzési rendszer korszerű- i sítését; a társadalmi szervek- : kel való pártszerű együttmű- i ködést és a szocialista demok- < rácia fejlesztését; a gazdasági . ésszerűség és a szocialista er- ] kölcsiség összhangba hozata- 1 lát, együttes érvényesítését. 1 A gazdasági mechanizmus i reformja a munka szerinti el- i osztás szocialista elvének ha- 1 tékonyabb érvényesítésével az j egyes dolgozó emberek szá- ( mára a legközvetlenebbül egy- i részről a jó és szorgalmas, 1 másrészről a rossz és hanyag 1 munka közötti következete- s sebta különbségtételt eredmé- i nyezi. Ezért a tömegpolitikai 2 munkában az öntudatos mun- i kásra és a lelkiismeretes dől- í gozóra kell elsősorban támasz- I kodni. - 1 A propagandamunkában jz r anyagi érdekeltség mellett \ változatlanul nagy súlyt helyezünk az erkölcsi ösztönző tényezőkre, a szocialista öntu- r datra, a dolgozó osztályok ér- c dekeire, a nemzeti helytállás- r ra, a proletár internacionaliz- r musra. A propagandisták min- y lenkor tartsák szem előtt, * hogy az új gazdálkodási tend- , szerben az anyagi érdekeltség r is az' erkölcsi ösztönzés egy- j intetű érvényesítésére törek- s szünk, a kettő szerves egys* get r cépez, kedvező hatásukat r együttesen fejtik ki. fc A z árkérdésben a jelenle- s ginéi tisziázóllabb éa a •eálisabb közgondolkodást f szükséges kialakítani. Az ed- j, iiginél nagyobb figyelmet k {Ivánunk fordítani mind a f. lermelői, mind pedig a fo- t gyásztól árak területén végbe- nenő folyamatok megvilágítá- p iára a gazdasági propagandá- r nan. Ezzel párhuzamosan rend- d szeresen rá kell mutatni, me- a jyek azok az árpolitikai lehe- c ősegek és eszközök, amelyek- f {el az állam rendelkezik, s 1. imiért az állami szervek köz- s /etlen felelőssége áll fenn, és n nelyek azok az árkérdések, ti {melyekben a helyzet alakú- c ása nem közvetlenül az ál- j< am akaratán múlik, hanem a t ermészeti viszonyok, a tér- p nelési tényezők és a piaci b Kapcsolatok változásából ered- ti lek. Arra törekszünk, hogy e íz a különbségtétel minél vi- k ágosabb legyen az emberek b N éhány hónap múlva so: kerül az új gazdálkodási rendszer bevezetésére. P gazdasági mechanizmus reformja nagyarányú tudatformáló tevékenységet igényei A tömegpolitikai munka keretében a legfontosabb a IX pártkongresszus eszmei-politikai irányvonalának ismertetése és a párt gazdaságpolitikai vonalának egyértelmű magyarázása. A propagandamunka világítsa meg az új gazdaság- irányítási rendszer fő törekvéseit és adjon választ a még meg nem értett vagy félreértett kérdésekre. A gazdasági propagandában állandóan szem előtt kell tartani a gazdaságirányítási rendszer reformjának néhány politikai jellegzetességét. Először is azt, hogy a reform olyan politikai kezdeményezés, amely egész gazdálkodásunk gyors ütemű fejlődését ered- ményézheti, de csak akkor, ha minden szinten sikerül következetesen és ingadozás nélkül az elfogadott fő irányvonalat maradéktalanul érvényre juttatni és leküzdeni az esetleges nehézségeket anélkül, hogy a reform elveiből engednénk. Másodszor azt; hogy a reformok a lehetőségek határain belül zökkenőmentesen, a bővített újratermelés folyamatosságát biztosítva kell bevezetni. Harmadszor azt, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformja nemcsak új jogszabályokat és modern gazdasági szabályozó eszközöket igényel, hanem újfajta magatartást és munkamódszert is a vezetés minden szintjén. Az új gazdasági mechanizmus zavartalan működésének biztosítása nem képzelhető el egyik napról a másikra. Az első időszakban minden bizonnyal számottevő gondjaink és nehézségeink is lesznek. Számolni kell bizonyos ideig az új munkamódszerek kialakulatlanságával, szokat- lanságával és az ebből eredő hibákkal is. A tömegpolitikái munka rendeltetése, hogy ezt az átmeneti időt minél jobban lerövidítse. A helyi pártszervek és a pártszervezetek nélkülözhetetlen szerepet játszanak az új gazdasági mechanizmusra való áttérés konkrét előkészítésében. A jelenlegi időszakban az illetékes pártszervek folyamatosan megtárgyalják a különböző termelő egységek munkájának jelenét és jövőjét, meghatározzák a vállalati tevékenység korszerűsítésének elveit és módszereit, megszabják a párt- és tömegszervezetek politikai feladatait. Ilyen módon juttatják érvényre helyileg a párt vezető szerepét az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésében. Ü jövőben az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordítunk a párt káderpolitikai elveinek és módszereinek érvényesítésére. A kádermunkában figyelembe vesszük az új gazdasági mechanizmus által támasztott magasabb követelményeket, abból kiindulva, hogy a politikai, szakmai és vezetőkészségbeli követelmények dialektikus egységet alkotnak, egymás rovására nem helyezhetők előtérbe. A vezetőkkel szemben támasztott politikai követelmény a jelenlegi körülmények között is elsősorban a rendszerhez való hűséget, szocialista célkitűzéseink meggyőződéses szolgálatát és megfelelő marxista—leninista műveltséget jelent; A szakmai követelmény az adott terület kellő ismeretét jelenti. Ennek egyik fontos mércéje a megfelelő iskolai végzettség, de nem szabad csupán ezzel mérni a tudást. A vezetőkészség követelménye azt jelenti, hogy a vezető rendelkezzék jó áttekintő készséggel, képes legyen megérteni a bonyolult összefüggéseket is, tudjon emberekkel foglalkozni és erkölcsi-politikai magatartásában legyen példamutató. A területi pártszervek és pártszérvezetek megnö- itekedett politikai felelősségük ítészének tekintik a vezető káderek hatásosabb nevelését., rendszeres továbbképzését, marxista—leninista műveltsésabb felhasználása, a korszerű rét- és legelőgazdálkodás, a zöldségfélék feldolgozása, tartósítása, értékesítése, borkeze- lés, a csemetekerti munkák gépesítése, a gépkihasználás fokozása. Persze, más problémákról is^íródhatnak a dolgozatok. A mozgalom 1967-re megfiatalodott, új ötletekkel. elvekkel bővült. Ezek közül a legfontosabb' nem elvont értekezéseket vár a zsűri, hanem az üzemi sajátosságok körében végzett kutatómunkáról való beszámolást. 3 célt szolgálja. hogy a pályázó először üzemének vezetőségével köt szerződést, vagyis megállapodnak abban, hogy az üzem mely probléma megoldását várja a fiatal szakemberektől, és ennek fejében jutalmat tűznek ki. Az üzem gazdasági és társadalmi vezetőinek kettős javaslata alapján érkezik a nevezés a járási, majd a megyei KI3Z- bizottságra. A gazdaságok szerepe tehát megnő: az első zsűrizést is az üzemi vezetők végzik el. A nevezések szeptember végéig történnek meg, reméljük, idén még több szakember határozza el, hogy mindennapi munkája mellett pluszfeladatként elmélyült kutatómunkát fog végezni. Aztán már a 15 oldalas pályamunkák veszik át a szót, amelyeket előreláthatólag a jövő év első felében értékelnek. És ekkor újra fiatalok töltik majd meg a termet, hogy jogos büszkeséggel átvegyék munkájuk jutalmát — amellyel egyenértékű, hogy gazdaságuk fejlődését segítették. f. p. dasági értelmiséget dicsérték. A KISZ Heves megyei Bizottsága. a társszervekkel karöltve, idén útjára indítja a Kiváló ifjú mérnök, kiváló ifjú technikus mozgalmat, azaz tudományos, a gazdálkodást konkrétan segítő kutatásra szólítja fel a mezőgazdaságban dolgozó fiatal szakembereket. A pályázók az állattenyésztés, a növény-, zöldség-, a szőlő-, a gyümölcstermesztés, az erdészet és a gépesítés témakörében vizsgálódnak és összegezik tapasztalataikat. Nagyon sok érdekes téma vár kidolgozásra, hogy csak néhányat említsünk: a takarmányféleségek leggazdaságoAzon a délelőttön a termet csalc fiatal oá töltötték meg A fiatalos vidámságon túl büszkeség mosolygott az arcokról: munkájuk elismerését, jutalmát várták a fiatalok. Az asztalon a díszes okleveleken — rajtuk „Kiváló ifjú mérnök, kiváló ifjú technikus” — és a szimbolikus külföldi útleveleken kívül vaskos dossziék feküdtek: a pályamunkák. Ha belelapozott az érdeklődő nem akarta elhinni, hogy a teremben mosolygó fiatalok készítették azokat, megfontolt „idősebbeknek” is dicséretére váltak volna a pályázatok. A közgazdasági, agrárértekezések a felnövő új mezőgazKiválS ifjú mérnök, technikus mozgalom Kutatás — a helyi mezőgazdasági üzem fejlesztéséért
