Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-21 / 223. szám
Fock Jenő, az MSZMP Polifilcai Bizottságának tagja, a Minisztertanács ülnöke Heres megyébe látogatott A Finomszerelvénygyár dolgozói Fock Jenő elvtárs beszédét hallgatják. Nagygyűlés a Fiiiomsxerelvéiiygvárban (Folytatás az 1. oldalról): A délelőtti műszak után zsúfolásig megtelt a Finom - szerelvénygyár kultúrterme. Pontosan fél hármat mutatott az óra mutatója, amikor az emelvényen megjelent Fock Jenő elvtárs, és a Finomszerelvénygyár munkásai, műszaki és egyéb dolgozói tapssal köszöntötték vendégüket. Az elnökségben helyet foglaltak: Tamás László, Hazai Béla. a megyei pártbizottság titkárai, Bíró József, a megyei tanács elnöke, Mudriczki János, az SZMT vezető titkára, Magvasi Flórián. Eger város pártbizottságának titkára, dr. Lendvai Vilmos, Eger Város Tanácsának elnöke, Kócza Imre, a Finomszerelvénygyár igazgatója. A gyár dolgozói és vezetői nevében Farkas Ottó, az üzemi pártbizottság titkára üdvözölte Focik Jenő elvtársat és a többi vendéget. Fock Jenő elvtárs megköszönte a szívélyes fogadtatást és azt, hogy olyan sokan jöttek el erre a találA nagygyűlés előadója utalt arra, hogy minden becsületes dolgozó számára megnyugtató a tudat: nálunk az államhatalom szilárd, a munkásosztály kezében tartja a hatalmat és élni tud vele. A politikai légkör jó, a lakosság hangulatát nem belső, hanem külpolitikai kérdések, a nemzetközi munkásosztály egységét zavaró körülmények befolyásolják. Ma még sokan nem látják a különbséget a párt politikája, a gazdaságpolitika f s a gazdaságirányítás kö- Htt, » ezeket a fogalmakat kozóra. Bevezetőül elmondta, hogy ő szerényebb összejövetelre, közvetlen eszmecserére gondolt, de mégis örül, hogy a gyár olyan sok dolgozójával találkozhat. Fock Jenő elvtárs nem először jár a gyárban, a legrégibb munkások, a törzsgárda tagjai talán még emlékeznek rá, abból az időből, amikor a gyár épült és Fook elvtárs a KGM miniszterhelyetteseként járt a Bervában, A Minisztertanács elnöke utalt arra, hogy a párt és a kormány vezetőinek fejében nemcsak azok a gondolatok fordulnak meg, amelyek örömet jelentenek mindnyájunknak, hanem a gondokra is ügyelni kell. Kifogásolta, hogy az eredmények és gondok mérlegelésénél az utóbbi időben nem mindig találjuk meg a helyes mértéket. Érzése Cs meggyőződése szerint a kelleténél kevesebbet beszélünk a ma és a holnap problémáiról. egyesek összekeverik. Van-e alapvető vagy lényeges változás a párt politikájában? Ha valaki marxista—leninista módon teszi fel a kérdést és így is gondolkodik, nyugodt lelkiismerettel válaszolhatja, hogy nálunk a párt politikája egyenes és 1956 óta töretlen. Az új mechanizmus nem jelenti a párt politikájának változását, sőt a gazdaságpolitika változását sem. A gazdaságirányítási rendszer, a vezetés módszerét változtatjuk. Természetesen, a gazdaságirányítási reform lényeges változás, de nem jelenti és a jövőben sem jelentheti a párt politikájának változását. A második ötéves tervet törvénybe iktattuk, a törvény életben van, és lesz a következő három évben is. Ez a törvény él! Nem azért, mert mereven ragaszkodunk korábbi elképzeléseinkhez, hanem azért él, mért az előző két év tapasztalatai azt igazolják, hogy az ötéves tervet az ország, a lakosság javára teljesíteni fogjuk. Szemlátomást a hallgatóság egyetértésével találkozott a nagygyűlés előadójának a megállapítása, hogy biztos alapokról indulhatunk 1968-ban. Népgazdaságunk termelési értéke ebben az évben előreláthatóan mintegy 8 százalékkal növekszik, és ennek legalább kétharmad része a termelékenységből származik. Ma már egyre inkább a tényleges szükségletre termelnek az üzemek és a gyárak. A sikerek és az eredmények mellett teljes nyíltsággal beszélt az előadó arról, hogy mezőgazdaságunk az idén nem tud olyan jó eredményeket elérni, mint tavaly. A több mint kéthónapos aszály sok kárt okozott. Igaz, búza- és kenyérgabona-termésünk olyan, Az elmúlt hónapokban sok szó esett arról, hogy mit jelent és mit nem jelent az új mechanizmus. Fock elvtárs hangsúlyozta, hogy ő az új mechanizmus lelkes híve. Sokan azt mondják, vagy arra gondolnak, hogy a gazdaságirányítási reform talán visszakanyarodást jelent a kapitalizmushoz. Az új mechanizmus semmiféle engedményt, nem jelent a kapitalizmus javára. — Miért most vezetjük be, vagy miért csak most alkalmazzuk az új mechanizmust? Az előadó kifejtette, hogy a termelőerők és a legfontosabb termelőerő: az ember, olyan fejlődést ért el, hogy nálunk már többé nem kell részletes utasítást adni, hogy miből, mikor és mennyit termeljenek, a felső vezetésnek nem szükséges beavatkoznia a vállalatok és a termelőszövetkezetek gazdálkodásába. Az állam közvetlen utasítáSokan azt mondják, hogy a mezőgazdasági termékek felvásárlási árának emelése a parasztság érdekét szolgálja. Mások fonákjára fordítják a kérdést és arra várnak feleletet, hogy kinek a kárára emelték a felvásárlási árakat. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árának emelésével a tényleges termelési költségekhez igazodtunk, és a parasztság életszínvonalát a munkásosztály jövedelméhez igazítottuk. Másrészt a nagyobb árbevétellel a termelőszövetkezeteket többtermelésre akarjuk ösztönözni, és ez az egész ország érdekét szolgálja. Fook elvtárs beszélt arról, hogy a gazdaságirányítási reform kedvező hatásai inkább 1968. második felétől kezdődően és a későbbi időben fognak jelentkezni, az amilyenre nem sok példa volt még a magyar történelemben, de kevés kukorica és kevés takarmány termett az idén. Az ország jelentős mennyiségű kenyérgabonát tud tartalékolni, de a hiányzó kukoricát importálni kell, részben a szocialista országokból, másrészt dollárért kell venni. A kevesebb termésért nem lehet a parasztságot okolni, inkább a gondokat kell megosztani. sok helyett közgazdasági módszerekkel irányítja a gazdasági életet. Az ellenséges nyugati rádió és sajtója azt sugalmazza, hogy nálunk a szocializmus csőd szélére vitte az országot és azért tértünk vissza a kapitalista módszerekhez, hogy megmentsük a gazdasági életet. Fock elvtárs hangsúlyozta, hogy az új mechanizmussal nem a tőkés rendszert, hanem a szocializmust építjük. Háziasszonyok és családapák megnyugvással hallották, hogy a fogyasztói árak 1968-tól jelentős mértékben nem változnak, a kormány a legutóbbi parlamenti ülésszakon is bejelentette, hogy az árszínvonal kiegyenlített lesz. A gazdasági reform során olyan intézkedéseket tesz a párt és a kormány, hogy a keresetek és az árak egyensúlyban maradjanak. Az új mechanizmus nem öncél, hanem a lakosság javát, a szocializmus gyorsabb és biztonságosabb építését szolgálja. üzemeknek, a vállalatoknak már most fel kell készülniük az új feladatokra. Rövidesen összeül az országgyűlés és tárgyalni fogja az új Munka törvénykönyvet, a földhasználati törvényt és egyéb fontos kérdéseket. Az újabb rendelkezések bizonyára sok vitatott kérdést érthetőbbé tesznek és az üzemek vezetőit hasznos cselekvésekre ösztönzik. A nagygyűlés után Fock elvtárs — a kíséretében lévő megyei, városi és a Finomszerelvénygyár párt", gazdasági és tömegszervezetei vezetőinek kíséretében — megtekintette a kompresz- szorgyártást, ellátogatott a forgácsoló és az autóvillaBefejezésü! időszerű kül" politikai kérdésekről beszélt a Minisztertanács elnöke. Többek között utalt , arra, hogy a nyugati rádió és sajtó éket szeretne verni a szocialista országok közé. Hangzatos szavakkal és körmönfont érvelésekkel azt akarják bizonyítni nekünk, hogy ha közeledünk hozzájuk, ha politikai engedményeket teszünk a tőkés országoknak, akkor jobb üzleteket köthetünk velük. Mi „e- j tál lencséért”, se szőlői -* se zöldségért a becsületünket el nem adjuk. Azok, akik hajlandók megalkudni, ma talán valamit nyerhetnek, de hosszabb távon sokat veszíthetnek, né* pük és utódaik becsületét kockáztatják. A magyar nép elégedetten veszi tudomásul, hogy pártunk és államunk tekintélye és politikai szerepe az utóbbi években egyre növekszik. A világ népei mindinkább szembefordulnak a békét fenyegető imperialista hatalmakkal. A szocialista országok és az el nem kötelezett népek is tud* ják, hogy a nyugatnémet kormány szándéka nem változott. Ettől függetlenül gazdasági kapcsolatainkat fenntartjuk, sőt a kölcsönösség elvei szerint tovább fejleszthetjük. A kommunistákat és a szocializmust építő népeket joggal aggasztja a nemzetközi munkásosztály mai helyzete és élő problémái. A nézeteltéréseket széles körű tanácskozáson rendezni lehet. A magyar kommunisták azt mondják, hogy akik majd részt vesznek ezen a tanácskozáson, azok értsenek szót, akik esetleg távol maradnak, azokat sem szidalmazzuk, nem bélyegezzük meg őket, mert reméljük, hogy hamarosan ők is velünk lesznek. Fock Jenő elvtárs beszédét a Finomszerelvénygyár dolgozói nagy tapssal fogadták. Kócza Imre, a gyár igazgatója köszönte meg a tájékoztatást és ígérte, hogy annak tanulságait munkájuk során hasznosítani fogják. mossági üzembe, megismerkedett a gyár kiállított termékeivel, majd kötetlen beszélgetést folytatott a Finomszerelvénygyár párt- és gazdasági vezetőivel a gyár munkájáról. Tájékoztató ni egy élik életéről A késő délutáni órákban Fock elvtárs Egerben, a megyei pártbizottság székházéban találkozott a megye párt-, állami és tömegszervezeti vezetőivel, a járási, városi pártbizottságok titkáraival. Itt Tamás László, a megyei pártbizottság titkára és többem a részvevők közül tájékoztatták a Minisztertanács elnökét a megye helyzetéről, terveiről, eredményeiről és gondjairól. Fock elvtárs a késő esti órákban viszautazott a fővárosba. 1SS7. szept. 21., csütörtök A visontai bánya- és erőmüberubázásról a tervezők és a kivitelezők számolnak be. (Kiss Béla felvételei) Hálunk az állanilüituloni szilárd, a munkásosztály kezében tartja a butáimat A kapitalizmus javára nines engedmény A parasztság és az ország érdekében A Minisztertanács elnöke a gyár üzeiairészlegeibe is ellátogatott
