Heves Megyei Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-17 / 220. szám
Színházba, hangversenyre... Azérí van a napközi... hat mindennap mindea gyermek kikérdezésére idő. Főleg a felsőbb osztályosoknál nem, hiszen, a négy párhuzamos osztály tanulói nyolcféle tanrend szerint készülnek fel a következő napra. A nevelőnek módjában áll segítséget adni a gyermeknek egy-egy mate- mat ikapélda megoldásában, útbaigazítást adni valamelyik tantárggyal kapcsolatban felmerült probléma megoldásához — ami nagy előnyt jelent az otthon, segítség nélkül tanuló gyermekkel szemben —, de végeredményben a napközis tanulónak is nagyobbrészt a becsületességére, szorgalmára van bízva, hogyan készül fel másnapra, A napközi vezetőjenek nincs annyi ideje, hogy részletesen kikérdezzen mindenkit, legfeljebb az írásoeili feladat elvégzését ellenőrizheti.' Nem lehet tehát teljesen a napközis tanárra, tanárnőre hagyatkozni. A szülőknek időív ként minden fáradtság ellenére is ellenőrizniük kell, hogyan készül fel a gyermek a napköziben, elkészíti-e feladatait, megtanulja-e a leckét. Amellett nem elég csak az osztályfőnökkel kapcsolatot tartani, helyes, ha a szülő időnként felkeresd a napközi vezetőjét is, hiszen a napközi otthon egy kicsit az otthont pótolja. A. L-mé SNDEZÉS ősszel... sen, szépen fejlődnek, Vannak azonban növények, amelyek elpusztulnak egymás mellett. Például a kaktusz számára káros szomszédság a bőven öntözött pálma. Az sem mindegy, nvlyen lakásban milyen növényt tartunk. Meleg, napos lakások leghálásabb növényed a pozs- gások családjába tartozó növények és kaktuszok. Az északi fekvésű, hűvös, fényszegénj lakásokban a tigrislevél -felék, a kukoricáiévá!, a csokros inda díszük szépen. Ha igazán szép növénveket akarunk ...j.neveliii a lakásban, feltétlenül kérjük ki szakéin* bér tanácsát. — mosáshoz ... reket használjunk (UNIMÓ, Süper-Mas 6, Tisztaság stb.) — Mindig annyi vízben mossunk, hogy a ruhát jól ellepje. — A műszálas ruhát ne dörzsöljük, ne facsarjuk, csak óvatosan nyomkodjuk. A gallérokat, kézelőket szivaccsal mossuk le. — A fehérneműit bőséges vízben öblítsük, és annyiszor, hogy az utolsó öblítővíz teljesen tiszta maradjon. — A műszálas holmit soha ne teregessük fel, vállfán, kisimítva, vagy fektetve szárítsuk. Szabvány és művészet korunk építészetében A régi templomok hagyma- ház technológiáját felváltotta kupolái és meredek tetői felett a nagyblokkos építkezés, amely korszerű épületek tömbjei tör- az előbbitől úgy különbözik, nek az ég felé. Szemünk előtt mint a nagyipari termelés a emelkednek magasba a csupa- kézművességtől. Ez egyben a üveg betonpaloták, toronyira- szabványosítás korszakát jel- zak és szinte szédül az ember, lemzi, ez valósul meg lépésről ha felnéz a legfelső emeletre, lépésre. így épül, növekszik Moszkva. Az ipari jellegű építészet 1. Fiatal lányoknak igen elegáns, a fehér, áttört mintájú yerseyből készült, trapézvonalú ruha, pikós szélű pántozással, fehér-arany kerámia gombokkal. Moszkvai utcarészlet i, Domború-mintás, matt brokáíból készült ruha, X alakú szabásvonallal. Az álló dü- scssz nyakpánton féloldalas masni van, melynek közepét nagy, kerek strassztü díszíti. Még az elmúlt év végén felkeresett az egyik gyermek édesanyja. Szemrehányást tett a kislány rossz bizonyítványa miatt. Nem értem, mondta, hiszen napközis volt, a tanító néni azért van ott, hogy kikérdezze, ellenőrizze... Én igazán nem tudom minden este elővenni, hiszen olyan fáradtan megyek haza, s otthon sem ülhetek le ... Azért van a napközi... ■ Valóban nem árt beszélni arról, miért is van a napközi, és milyen lehetőségei vannak a napközis tanároknak a gyermek ellenőrzésére. A napközi léte mellett sok minden szól. A gyerekek állandó felügyelet alatt vannak, nem csavaroghatnak magukra hagyva egész délután, kulturált, meleg környezetben készülhetnek fed a másnapi tanórákra. Megfelelő időben bőséges étkezést is biztosít a napközis ellátás. Megtanulhatják a gyermekek a kulturált étkezés 1 szabályait, s jobban alkalmazkodhatnak a közösséghez. Beszélni kef! azonban arról ' is, hogy a tanulásra szánt idő alatt milyen lehetőségei vannak a pedagógusnak minden gyermek szoros ellenőrzésére. Ha összevetjük a tanulásra szánt időt és a napközis tanulók létszámát — 40—50 gyermek van egy csoportban — nem nehéz kiszámítani, hegy nem jutLAKBÉR] Virágok i Beköszönt az oszd hűvös idő, az ablakpárkányról beszedjük a cserepes zöld növényeket. Hogyan helyezzük el a szobában, hogy életfeltéte’e, a levegő, a napfény biztosítva legyen s esztétikai szempontból is szép látványt nyújtson. Erre a kérdésre adott választ a Kertészeti Főiskola virágkiál- lítása. Szakszerűen és ízlésesen csoportosítottak különböző növényeket lábakon áiló vörös cseréptálakban. Nem mindegy ugyanis, hogyan csoportosítjuk a virágállványon a növényeket Vannak „jó szomszédok”, például az asparagus, a sansaveria, ezek azonos öntözési igényűek, azonos pára- tartalmú levegőben egysége* Néhány tanács A különböző vegyi hatású mosószerekkel is csak akkor érhetünk el jó eredményt, akkor lesz szép és tiszta a ruha, ha a mosás néhány „arany- szabályát” maradéktalanul betartjuk, a műszálas holmiknál is. — Műsizálas holmit soha ne mossunk mosógépben. — Ne hagyjuk a műszálas holmit sokáig gyűrötten a többi szennyes ruha között. A mosóvíz soha ne legyen 40 C-foknál melegebb. (Csak olyan hőmérsékletű legyen, hogy a kezünk jól bírja.) — Csak lúgmentes mosószeT eríték-történelem 3. Kismamák számára készült pasztell színű szövetből ez a „bébivonalú” ruha. A közős tálból étkezés szokása napjainkban már eltűnt. Már-már úgy tűnik, hogy tányérnak mindig kellett lennie, csakúgy, mint pohárnak, késnek, kanálnak. Pedig a tányér „születése” az edénykészítés történetének elég késői szakaszára esik. Évezredes múltra tekintett mái- vissza a fazekasság, ré- ges-régen létezett magas fokú ötvösművészet, aranyműves- ség, porcelángyártás, de a tányérra még mindig nem volt szükség, mert a legelőkelőbb házaknál is a közös tálból ettek; legfeljebb az italokat fogyasztották külön-külön kan- csóból. kupákból, serlegekből. Elsősorban a kenyérfélék, a sültek voltak a fontosabb étkezési fogások. A szegények vadszárnyast, vagy négylábút sütögettek nyárson, parázson, a gazdagok egész disznókat, szarvasokat, ökröket sütöttek egyben, s kanyarítottak belőle övükön hordott késükkel. A tányérokra rá sem fért volna akkora húsadag. Galeotto Marzio, Mátyás király udvari életének krónikása említi, hogy olasz honban divatba jött a tányér, nem úgy, mint a magyar király udvarában. De beszéljen ő maga. aki így se le egy udvari ebédet: „Magyarországon az a szokás, hogy négyszögletes asztaloknál étkeznek, amely még a régi rómaiaktól származik. Érdekes, hogy a magyarok mindent lében adnak fel és a mártások nagyon sokfélék. Szokásuk továbbá, hogy nem úgy, mint nálunk, mindenki külön-külön, hanem valamennyien egy tálból esznek és a faiatokat az ujjúkkal veszik ki a tálból. Mindenki kezében darab kenyér van, arra emeli ki a kedvérevaló falatot. A magyarok nem osztják előre szét az ételt. Ezért van aztán, hogy alig akad, aki a rendkívül ‘gazdagon terített asztal mellett a kezét, vágj'- a ruháját a bepiszkolástól meg tudná őrizni, mert a sáfrányos mártás lecsepeg és bepiszkolja az embert.” Ez a feljegyzés a XV. századból származik, De lám, egy XVII. századi lakodalomról szóló terítési útmutató még mindig a következő instrukciót adja: „Az csinált asztal körül szép fehér kenyerek legyenek hámozva, hogy a mállást felfogja. . A kulturált étkezést ma már emeli eszköze, a tányér, alig háromszáz éve honosodott meg Magyarországon. rületében festői épületegyütteseket hoztak létre, ahol a hatalmas fák és a modern, nagypaneles épületek ésszerűen és mégis meste'rkéletlenül elhelyezett csoportjai hatásos kontrasztot képeznek a térben. A házgyárak 7, 8, 11 és 13 emeletes, különböző méretű házakat és „pontházakat” is gyártanak. Leingrád és Vilnyusz építészei nagypanelekből olyan lágyan ívelő épületeket emeltek, amelyek követik a talaj domborulatait; növelték az épületekhez alkalmazott szabványos elemek épületen belüli kombinációinak lehetőségeit, s legyőzték a túlzott egyszerűséget és a rideg alakzatokat íSj A sima homlokzatokat gazdagítják az erkélyek, loggiák stb. Az ipa'ri jellegű építkezés fejlődése is új szakaszába lé* pett. A műszaki és mennyiségi feladatokat egyaránt sikeresen oldják meg. Most a minőség, s ezen felül a művészeti kérdések megoldása a legfontosabb feladat. A szocializmus építészetének igaz humanizmusa, valódi újszerűsége nem az egyénieskedés „szabadságában* mutatkozik meg, hanem abban, hogy mindenki számára a javak maximumát biztosítja. Nem megrázó és formális trükkökre, hanem a lakótelepek és egész városok harmonikus egységének megteremtésére van szükség. Andrej Ikcmnyikov az építészeti tudományok doktora — az alkotások sokaságában — már nem tudja életre kelteni a múlt építészeti formáit, a felületek szeszélyes vibrálását, a nüansznyi eltérések gazdagságát. A szabványosítás és gépesítés alkalmazásával nem lehet szépet alkotni — a múlt kánonjai szerint. De az ipari méretű építészet a rá jellemző eszközökkel — a geometriai pontossággal, a ritmikus ismétlődéssel — új esztétikai értékeket teremthet. Bár az egyes lakóházakban elkerülhetetlen a szabvány előtérbe kerülése, de a terület beépítésének megtervezéseikor sok mindent figyelembe kell venni, jgy például a táj és az épületek összhangját stb. Szükséges a nyitott rendszerű területbeépítésre való áttérés. Ebben az , esetben festői erővel hat a nyílt, de mégis összefüggő térség látványa. Az ember már nemcsak egy épületet lát és érzékel1, hanem az épületek komplexumát és annak kapcsolatát a természet szabad formáihoz — a növényzethez, a geológiai képződményekhez, stb. Például Leningrad névai keA régi, aprócska utcák útvesztőjében sugárutakat vágnak, az ősi települések határait átlépik az új kerületek hatalmas épületei — az épülettömbök százai, a lakások ezreij a csillogó ablakok megszámlálhatatlan sokasága. Az egyenes vonalak csodálatos geometriája, a nyitott terek és a formák ritmikusan változó katonás rendje, a napfény özöne jellemzi az új lakótelepeket. A családok ezrei jutnak korszerű otthonhoz. A régi kerületeket évszázados falak, félhomályos udvarok jellemzik. Az összkép sok-sok emberöltő építészeti stílusát őrzi. A mai kor követelményei nem engedik meg az ilyen építészeti tradíciók fol)*tatasát. Teljesen újszerű, a szociális követelményeknek megfelelő, kellemes környezetet kell teremteni. Csak az ipari jellegű termelés teszi lehetővé a jó minőségű és olcsó termékek előállítását. Csakis ily módon lehetséges biztosítani a szükséges lakóterületet, mely nemcsak komfortos, hanem olcsó is A »tégláról téglára” épülő Épül az első magyar atomerőmű Hogyan akadályozzák meg a radioaktiv sugárzást ? ivóvíznél nagyobb aktivitású hulladékvíz ne kerülhessen. — Tény az — mondották a magyar szakértők —, hogy a reaktor működése közben a közvetlen közelben aktivizálódnak a levegőben levő nemesgázok és finom porszemcsék. Ezért, — hogy a reaktorcsarnokban a sugárzás ne lehessen erősebb a megengedhetőnél — a levegőt egy 100 méter magas kéménybe nyomják, de ott is alaposan kidolgozott és jól bevált módszerekkel ki* szűrik belőle a radioaktív részecskéket. Mindezeken az igen erőteljes, gondos és főleg eredményes biztonsági intézkedéseken túl az erőmű körül általában 2,5—3 kilométeres úgynevezett védőzónát alakítanak ki, amelyben állandóan ellen* őrzik a radioaktivitás mértékét. Az ilyen mérések tulajdonképpen már az erőmű működésbe lépése előtt megkezdődnek, hogy később megállapítható legyen, vajon valóban nem fokozzák-e természetes radioaktivitást az erőműben folyó magfizikai átalakulás termékei. s — tormával ki a sajtkarikák megóvására; tormából készített — az emberre teljesen ártalmatlan — kivonattal permetezik be a ki- sebb-nagyobb sajt-„ma.lomke- rekeket”. Az így kezelt sajtokat nem veszélyezteti többé a mikrobák támadása, a tormában lévő védőanyagok (fi- toncidok) távol tartják a károkozókat. esetén olyan anyagot juttat a magfizikai átalakulás színhelyére, az „aktív zónába’% amely elnyeli a magreakciót kiváltó szabad neutronokat és ezzel lehetetlenné teszi a további energia felszabadulást. Maguktól a káros sugárzásoktól természetesen üzem közben is meg kell védeni a kezelő személyzetet és általában a környezetet. Ez a feladata az úgynevezett biológiai védelemnek, ami több méteres nehézbéton- és vízrétegből áll. Ez a „páncélzat” a sugárzás legnagyobb részét elnyeli, illetve a sugárzás erősségét a megengedhető szintre csökkenti. A reaktorban és közvetlen környezetében keletkező radioaktív anyagok számára hulladéktárolókat építenek olyan szigeteléssel, amin keresztül ártalmas sugárzás sem a környezetet, sem a talajt, sem a talajvizet nem érheti. Az erő- ! műből kikerülő „hulladékvi- i zeket” szintén szigorúan el- ; lenőrzik és megfelelő berendezésekkel biztosítják, hogy a csatornarendszerbe, a folyók- 1 ba vagy tavakba a szokványos Sajtkonzerválá; A jó minőségű sajtot, amíg csak „érlelődik” a sajtgyár polcain, a mikroorganizmusok I tömkelegének támadásai fe- 1 nyegetik. Sok vesződség van a i sajtkarikákkal, forgatni, töröl" i getmi, szellőztetni kell az érté- I kés terméket a penészedés, < nyálkásodás elkerülésére. í Szovjet kutatók rendkívül 1 egyszerű módszert dolgoztak < Feltűnés nélkül, de erőteljesen folynak az első magyar atomerőmű létesítésének előkészítő munkálatai. Bizonyos jelek azonban arra mutatnak, hogy a mi laikus közvéleményünk egy részében is vannak olyan aggodalmak, nem fogja-e veszélyeztetni a környezetet az erőműből esetleg kiszökő radioaktív sugárzás. Hasonló aggályok annak idején másutt is jelentkeztek, de a tények azóta bebizonyították ezeknek a félelmeknek a teljes alaptalanságát. Mi a valóságos helyzet az atomerőművek biztonsága tekintetében? Erről a magyar szakemberek a következő felvilágosítást adták az MTI munkatársának. 1954-ben a Szovjetunióban építették fel és helyezték üzembe a világ első atomerőművét. Ennek teljesítménye 5000 kilowatt volt. Jelenleg a világ különböző tájain működő atomerőművek együttes teljesítménye már. megközelíti a 10 millió kilowattot.. Alig több. mint tizenkét év alatt tehát az atomerőművek teljesítménye mintegy kétezerszeres növekedést ért el. Ez a fejlődés azonban úgy ment végbe, hogy közben a nagy erőművi reaktoroknál nem fordult elő egyetlen komoly „reaktor-baleset” sem, más szóval: nem következett be olyan hiba, aminek folytán veszélyes mennyiségű radioaktív anyag juthatott volna ki a szabadba. : Az erőműbe épített reaktor saját szabályozó rendszere üzemzavar esetén azonnal önműködően közbelép. Szükség
