Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-13 / 190. szám

Sfff is ittaelni kell/ In gblűz csipkehorgolással kedves ismerősömmel beszélgettem a Népkertben. Kisfia először ott álldogált mellettünk, aztán unva kettőnk beszélgetését, szaladgálni kez­dett, később tépdeste a fiatal bokorhajtásokat. Később kavi­csokkal célozgatni kezdte a vil­lanykörtéket, — szerencsére •pró termetű volt és nem túl­ságosan jól célzó. Figyelmez­tettem a mamáját, az szóra­kozottan intett, majd az illem kedvéért tessék-lássék módon rászólt. Nem csinál olyan nagy kárt — mondta és fűzte tovább a szót az előbbi témáról. Sajnos, sokan gondolkoznak hozzá hasonlóan. Egy bezúzott ablak vagy lámpa, egy-egy le­tört ág igazán nem okoz óriá­st károkat, gondolják, * bizo­nyára egyszer sem számolták végig, hogy a sok betört ablak, letört kis fa együttesen milyen károkat okoz. Nem gondolnak erre az egri Gárdonyi-kert kör­nyékén lakó szülők sem, akik­nek gyermekei egész nyáron át indiánosdit játszanak az öreg fák alatt, ahol egykor a nagy író sétált, s nem gondolnak er­re az új lakótelepiek sem, ahol tépkedik a bokrokat, s derékba tört facsemeték álldolgálnak. Városokban, falvakban ren­geteg facsemetét, bokrot, virá­got ültetnek el, és sok ezer fo­rintos károkat okoznak min­denütt a vandál Ida kezek. Nem ritka látvány a tele firkált, frissen meszelt festett fal, • lecsúzlizott villanykörte. A szülök sok helyen nem ve­szik komolyan az ilyesmit. Nincs rosszalló, tiltó szavuk a rongálás ellen. Pedig már kis korban és filléres dolgoknál »* Anyaga: 300 g kettős szálú zeíírfonál. Két és feles hor­golótűvel készítjük. Háta: 160 láncszemmel kezd­jük, erre 2 sor rövidpálcát hor­golunk, Utána mintásán hor­golunk tovább, a következő­képpen: 1. sor: 3 rövidpálca és 4 láncszem után a harmadik rö­vidpálcára 1 egyráhajtásos pál­cát, 4 láncszemet, 1 egyráhajtá­sos pálcát teszünk. Négy láncszem — átugrunk 2 pálcát az előző soron, és ismétlődik a minta. 2. sor: 8 láncszem a fordu­láshoz: a 3 tagú rövidpálca- csoport középső szemébe te­szünk 1 egyráhajtásos pálcát, 5 láncszem, majd egyráhajtá­sos pálcákból 5-ös pálcacsopor­tot horgolunk (1 pálca az első, 3 pálca a második, 1 pálca a harmadik ívbe), öt láncszem, és ismételjük a mintát, végig a soron. 3. sor: 7 láncszemmel for­dulunk, majd — ugyanúgy, mint az előzőkben — most 7 egyráhajtásos pálca, és 3 lánc­szem váltakozásával készül a sor. 4. sor: 7 láncszem a fordu­láshoz: különben azonos az 1. sor mintájával, azzal a kü­lönbséggel, hogy itt a 3 rövid­pálcát a 7 tagú pálcacsoport középső 3 szemébe horgoljuk; az 1—1 egyráhajtásos pálca pedig a háromláncszemes ívbe kerül. Innen az első 3 sor min­tája ismétlődik, az előre elké­szített szabásminta szerint fo­gyasztva. Eleje: 152 láncszemmel kezd­jük, rá 2 rövidpálcasor. (A hor­golásminta természetesen azo­nos a hátáéval.) 30 cm-t hor­golunk egyenesen, majd ketté­vesszük a darabot, olyanfor­mán, hogy középen 3 cm-t ki­hagyva, lehorgoljuk előbb áz eleje jobb oldalát, majd az ele­je bal oldalát — karöltőnél és nyakkivágásnál a szabásminta szerint fogyasztva. Ujja: 80 szemmel kezdjük, rá 2 sor rövidpálcát horgolunk. Majd egyenesen horgolunk to­vább a mintával, 48 cm magas­ságig, fokozatosan felszaporít­va a mintát kb. 38 cm széles­re. Ezután a szabásminta sze­rint fogyasztunk. Nyakkivágás: Az eleje köze­pén kihagyott 3 cm helyét-e kerülő sáv kb. 25 cm hosszú (mérjük ki pontosan!). Ennek kétszeresét számítva kb. 50 cm hosszú pántot horgolunk, rövid- pálea-sorokból. Mikor ennek mintegy felét meghorgoltuk, a pánt következő felén készítsük el a gomblyukakat (kb. 3— 4-et). A pántot kettéhajtva, a kettéhajtott pánt 3 cm széles részét bevarrjuk az eleje kö­zepébe, úgy, hogy a pánt két része egymást fedje: a pánt al­só felét hosszában a blúz bal elejéhez, másik felét a blúz jobb elejéhez varrjuk. Ezután a nyakkivágásba rövidpálca- sorokból álló, 6 om-es szélessé, gű gallért horgolunk és hozzá- varrjuk a nyakkivágáshoz. meg kellene értetni, hogy a kö­zösség vagyonát kímélni kell. A közös tulajdon óvása iránti készség nem születik magától, erre már egész kis korban ne­velni kell a gyermeket. Azt mindenki messzemenően he­lyesnek tartja, hogy az állam törekedjék az egyének jólété­nek megteremtésére, mindenki természetesnek veszi, hogy ja­vul a közvilágítás, csinosodnak az épületek, új parkokat ültet­nek, fásítanak, de sajnos, az már nem olyan természetes, hogy mindenki magánügyének érezze az ezekre való vigyá- zást. Sokan mennek el szó nél­kül a gyermekek által okozott rongálás mellett, nem szólnak rá a fákat kicsavaró kamaszok­ra, a villanykörtéket csúzlival célba vevő gézengúzokra. Meg kell követelni a legki­sebb gyermektől is, hogy óvja a közös tulajdont, és erre már a családban is szoktatni kell a gyermeket. Nevelni kell arra a szemléletre, hogy aki szép, kulturált környezetben akar élni, annak hozzá kell járulnia e szép környezet kialakításá­hoz, védelméhez is. András Lajosné Hogyan borotválkozzunk? A férfiak is csak akkor tud­ják igazán, mit jelent egy-egy borotválkozás, ha eme művelet előtt alkoholos vattával végig- símitják bőrüket és érzik a kellemes hűvösséget, aztán ugyanezt megismételik a bo­rotválkozás után és ezer meg ezer tűszúrás, megannyi apró sebecske jelzi, merre járt a szőrmetsző penge Mert a leg­nagyobb gondossággal elvég­zett borotválkozás is árt a bő­rünknek. A borotválkozáshoz több idő kell, mint amennyit arra fordítunk. Magam is gyakran elmulasztom az előkrémezést, pedig ez igen fontos, semlege­síti a borotvaszappannak a bőrre káros, lúgos hatását. Rá­adásul a krémezést legalább egy negyed órával borotválko­zás előtt kell elvégezni. Majd aZ előnedvesítés következik. Langyos vízzel, hadd puhuljon a szakáll töve. Ezután jöhet a szappanozás. Választhatunk, mit kívánunk inkább: a bő­rünket a kiszáradástól megóv­ni, vagy kényelmesen borot­válkozni. A lúgos borotvaszap­pan könnyíti ugyan a penge útját, de szárít, viszketést, bőrvörösséget és nem ritkán gyulladást okoz. Helyesebb bo_ rotvakrémiet használni. Drá­gábbá teszi ugyan a borotvál­kozásunkat, de megéri. Akik vállaljuk a szappano­zást, megfeledkezünk arról, hogy milyen lassan múlik ilyenkor az idő és örökkéva­lóságnak tűnik az erre szánt négy-öt perc. És sokan va­gyunk, akiknek a borotva­ecsetje... nem is folytatom to­vább, inkább ma veszek egy újat, mert jó ecset nélkül nem lehet megfelelően szappa­nozni. Ne törekedjünk mindenáron a kiborotválásra! A férfi bőre, nem hasonlítható össze a kis­ded bársonysímaságú felületei, vei. Óvakodjunk a szakáll növése irányában végzett ki- borotválástól, mert ennek kö­vetkezménye lehet, hogy a szőrszál a bőrbe visszahajol­va nő és kellemetlenségeket okoz. A borotválkozás utáni egész­ségmentésünk érdekében kré­mezzük száraz bőrünket. Dr. V. P. TOJÁSSÁ! RAKOTT KARFIOL A karfiolt megmosva és ró­zsáira szedve, sós vízben csaknem teljesen puhára főzzük. Lecsö- pögtetve, egyik felét lerakjuk,’ jól kizsírozott tűzálló edényben. Rá keményre főzött és karikára vágott tojást teszünk. Meghintjük sóval, törött borssal. megöntöz­zük kis olvasztott zsírral, majd befedjük a karfiol másik felével. Tetejét dúsan megszórjuk re­szelt sajttal, 2 deci tejfölt ön­tünk rá és sütőben szép pirosra •ütjük. BARACKOS KELTGOMBÓC 1 egész tojással, csipet sóval, kevés vajjal kelt tésztát dagasz­tunk. Ha megkelt. táblán ki­nyújtjuk és akkora négyszögek­re vágjuk, hogy mindegyik négy­szögbe egy fél sárgabarackot be tudjunk burkolni. A megmosott, kimagozott. kettéválasztott sár­gabarack darabokat egy-egy tész­takockába rakva, a barackot jól megcukrozzuk és a tésztakockát E '»óccá formáljuk. A gombóco- vízgőz fölé tett szűrőben kelesztjükj maid forrás­ban levő sós vízben kifőzzük. A megfőtt gombócokat szűrőkanál­lal kiszedve leöntjük vajban pirí­tott zsemlemorzsával. Forrón tá­laljuk. almaslepeny Fél kitó lisztet 25 deka vajjal, 2 deka élesztővel. 6—8 deka cu­korral, kis sóval, 2 tojás sárgájá­val. kevés langyos tejjel és pár kanál tejföllel összedolgozunk úgy. hogy jól nyújtható tésztát kapjunk. Két részre osztjuk. A tészta egyik felét tepsi nagyságú­ra nyújtva, tepsibe tesszük. 1 kg rétesalmát meghámozva leresze­lünk, levétől kissé kinyomjuk. Mielőtt a tepsiben levő tésztára rakjuk, a tésztát meghintjük 10 deka darált dióval. Miután az al­mát ráhelyeztük, megszórjuk ke-, vés törött fahéjjal és bőségesen porcukorral. Ráhelyezzük a tész­ta másik kinyújtott felét. Széleit jól lenyomkodjuk, tetejét meg­kenjük tojással, villával megszúr- káljuk és előmelegített sütőben, lassú tűznél, szép pirosra sütjük. A sütőből kivéve, nedves késsel kockára vágjuk és még melegen nr ráhintjük porcukorral» Levegőszennyeződés — dohányzás — rák Űrkutatás mesterséges csontvázzal? Napjainkban, amikor az űr­hajózás már az űrséták kor­szakát éli, egyre nagyobb prob­lémát jelent az űrhajósok moz­gása az űröltözékben. Az űr­hajós már az 1/3 atmoszféra nyomás alatt álló szkafanderé­ben is csak Igen korlátozott izommunka elvégzésére képes. Amennyiben a nyomás eléri az 1 atmoszférát, az űrhajós alig tud hasznos mozgást végezni. Az amerikai kutatók most egy mesterséges csontváz, vagy in­kább mesterséges végtagrend­szer megtervezésén fáradoznak, amely az űrhajós mozgását se­gítené a nyomás alatt álló öl­tözékében. Az amerikai szakemberek szervo-motorokkal működte­tett fémvégtagokra gondolnak, amelyeket valamilyen úton „rádolgoznának” az űrhajós szkafanderére. A szervo-moto- rokat az űrhajós hozná műkö­désbe. Ez a módszer megnö­velnék az asztronauta korlátou m Életkor és az zott izomerejét és olyan mos* gás, illetve munka elvégzésére adna lehetőséget, amelyet a nyomás alatt álló szkafander lehetetlenné tesz számára. A jelenlegi kísérletek még csak azt hivatottak tisztázni, hogy a szervo-motorok mozgatása nem okoz-e túlterhelést az űr­hajós számára, akinek amúgy is számtalan dologra kell fi­gyelnie az űrrepülésben. A kí­sérletek során már megállapí­tották a csuk’órendszerek mi* nimális számát, valamint a mű­ködtetésükhöz szükséges szer­vo-motor teljesítményt. Ter­mészetesen lélektani szem­pontból további kísérletekre lesz szükség annak megállapí­tására, hogy ez a rendszer amennyiben technikailag töké. letesen működik is, valóban hatásosan segíti-e az űrhajóst munkájában, és nem vonja-e eü a figyelmét az űrrepülés folyam­mán adódó fontosabb problé­mákról. utódok neme A glasgowi röntgenszűrő in­tézet vezetője szerint a levegő­szennyezettség és a dohányzás „együttese” jelentősen növeli a tüdőrák megbetegedést. Nagy-Britannia területén ugyanis 10.000 lakosra jut egy tüdőrák-megbetegedés, a városokban azonban, ahol a levegő szennyezett, ez az arány 4:10.000. Véleménye sze­rint, ha az ottani városok le­vegője nem lenne annyira szennyezett, legalább napi 10 cigarettával többet lehetne „büntetlenül” elszívni. „Szaunázó* sertések Ä finnek közismert szauna fürdőjének jótékony hatását a forró, száraz gőz és a hideg víz váltakozása idézi elő. A módszerben rejlő fiziológiai hatást a wisconsini egyetem kutatói most a levágásra ítélt sertések húsminőségének meg­javítására igyekeznek felhasz­nálni. Rájöttek arra, togy a gyakran halványszínű, puha, vizenyős sertéshús minősége megváltozik, ha az állatokat előzőleg meleg-hideg kezelés­nek vetik alá. Hasonló hatást érnek el akkor is, ha levágás előtt nyugtatószereket adagol­na!!: a sertéseknek. Talajvédelem levendulával Közismert a talajerózió veszé­lye, amely egyes országokban különösen sújtja a mezőgazda­ságot. A növényzet nyújtja el­lene a legjobb védelmet. A gabonafélék és a szálas takar­mányok nagyobb védelmet je­lentenek mint a kapások. Ki­váló eredményt értek el a le­vendulával, amely három esz­tendő alatt teljesen beszün­tette a talajelmosódást Te­kintetbe véve a levendula hasznosságát és feldolgozási lehetőségeit, érdemes erre kü­lönös gondot fordítani. Műanyaglemezek borítják majd ezeket a vasb-etoníala­kát: a földalatti gyorsvasút szerelvényei „műanyagfolyosó­ban” teszik meg az utat az állomások között. (MTI foto — Mező Sándor tebri Érdekes megfigyeléseket je­gyeztek fel egyes állattenyész­tők. Kiderült hogy az elődök életkora befolyásolja az utó­dok nemének a kialakulását Fiatal anyaállat és idősebb apaállat párosításánál az utó­dok zöme nőivarú, míg fiatal apaállat és idősebb anyaállat esetén hím. Ha az elődök életkora lényegében azonos, az utódok aránya is kiegyen­súlyozott Ezek a megfigyelé­sek azonban még alapos vizs­gálatot igényelnek, és akkor majd beszélhetünk a gazdasá­gi állatok nemének tudomá­nyos alapon nyugvó céltudatos kialakításáról. Épül a budapesti földalatti gyorsvasút Lift a Mont Blanc-on A turisztika hívei és a mű­szaki körök egyaránt nagy ér­deklődéssel figyeltek fel arra a hírre, hogy a Alont-Blanc egyik festői csúcsára, a 3843 méteres „Aiguille de Midi”-re Keserű A keserű íz iránti érzékeny­ség embernél, állatnál egy­aránt igen erős. A természet­ben különösen a mérgező tu­lajdonságú anyagok a legke­serűbbek. Egyes anyagok ilyen íz" még 1:33 ooo hígításban is érezhető. Néhány összeha­sonlító példa egyes anyagok keserűségére: brucin 1000, sztrichnin 350, chinin 100, teobromin 5. Az élelmiszer­ipar a keserű ízt egyes ese­tekben tudatosan alkalmazza (sör, likőr, fűszer). Ősi idők óta azonban sokkal kedveltebb íz az ember és az állat számára az édes. A mé­zet, mint édesítőanyagot év­ezredek óta használják, míg a .cukor időszámításunk után a jövő években már belső szikla-lift fogja felszállítani a hófedte panorámában gyö­nyörködni vágyókat. Az „Auiguille de Midi” fes­tői csúcsa jelenleg kötélvasút — édes 330 körül vált ismertté Kelet- Indiában, ahol először állítot­ták elő cukornádból. A cuk­ron kívül még számos vegyi vagy természetes anyag is édes ízű. A cukornál a dulcin 200- szor, a szacharin 500-szor éde­sebb, de újabban még ennél édesebb anyagokat is észlel­tek. Egy nemrég felfedezett narancsszínű kristályos anyag (propoxi-meta-nitranil) 5000- szer édesebb a cukornál. Az ízekben kapcsolatos érdekesség, hogy vannak em­berek, akik bizonyos anyagok esetében nem tudnak különb­séget tenni az édes és keserű íz között. Ezeket a színvakok­hoz hasonlóan t,ízvakoknak” lehet tekinteni. segítségével közelíthető meg. Ennek az 5 cm-es kábelen füg­gő vasútnak teljesítménye nemzetközi viszonylatban is rekordszámba vehető. A kö­télvasút Chamonix-ból indul és az 1050 méteren fekvő „Plan d’ Aiguille” átszálló ál­lomásig viszi a turistát; ez az út első szakasza. Innét egy másik járat viszi fel az uta­sokat a 3843 méteres magas­ságba. A közel 3 kilométeres utat a kötélvasút viszonylag rövid idő alatt (16 perc) te­szi meg. A végállomáson az utasok kiszállnak és egy 14 méteres kis alagúton kerese­tül kijutnak egy teraszra* ahonnét déli irányban gyö­nyörű kilátás nyílik. Ez a te­rasz azonban a csúcs alatt helyezkedik el, tehát jelenleg kötélvasúttas a csúcsra feljut­ni még nem lehet. A franciák a belső liftjárat segítségével egészen a hegy­csúcsig fogják felszállítani a turistákat, ahol az elkövetke­zendő években egy vendéglő teraszáról gyönyörködhetne» majd a panorámában*

Next

/
Thumbnails
Contents