Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-11 / 188. szám
Eszményi vezető aki meg pénzzel, szerszá- gazdál Cszményi vezető az, nem feledkezik arról, hogy nemcsak anyaggal, gépekkel, mokkái kell okosan kodni, hanem az emberekkel, az emberek képességeivel, törekvéseivel is” .. i „Aki nem felejti, hogy a legfontosabb mégiscsak az ember a maga vágyaival, gondolataival, hogy a munkások közérzete, hangulata is egy a termelési tényezők sorából, és sorban nem is az utolsó, hanem a legelső, a legfontosabb.” Mások személyes, hétköznapi tapasztalataik útján határozzák meg az eszményi vezetők normáit és azt tartják: az a jó vezető, aki nem veszíti el soha azt a képességét, készségét, hogy beleélje magát munkatársai helyzetébe, munkakörülményeibe, aki a legnar gyobb elfoglaltsága közepette is szemmel kíséri embereit, s akinek mindig van néhány jó szava a beosztottjaihoz. Megint mások nem tartanak igényt az ilyen véleményük Szerint „látványos kapcsolatokra, lelkizésre”, helyette sokkal inkább azt várják el vezetőiktől, hogy mindig kéznél legyen az anyag, a szerszám, hogy folyamatos legyen a munka, s hónapról hónapra biztos a kereset. A munkásközvélemény, a műhelyközvélemény ilyen igénye, elvárása 'jogos volt tegnap, és az lesz holnap is. Ezek mellett azonban napjainkban újszerű minősítés van kialakulóban. A munkások számolnak. A többi között nagyon kritikusan számat vetnek például vezetőik szakértelmével, rpert előre látják: ezentúl már nem az lesz a „jó vezető”, aki például a különböző tervegyeztető tárgyalásokon — szóval a tervalkudozások során — a lehető legjobb pozíciót ügyeskedi ki — alacsony tervszámokat, ame- lyek;*azután könnyen túltel- jetVi.wtők, és mennélf több ingyenes állami beruházást — mert a jövőben már nem lesz ilyen alku. A vállalatok már most saját maguk döntenek gazdálkodási terveikről. A beruházás sem lesz nemzeti ajándék, a fejlesztésről is a vállalat dönt maid, de a saját források, a vállalat bevételének, tartalékainak terhére. A munkásokban egyre elevenebben él az a felismerés, hogy ez' az alapvetően megváltozott helyzet a korábbiaktól sok vonatkozásban eltérő, másfajta képességet, szemléletet kíván a vezetőktől. Amíg a régi gazdasági ™ mechanizmusban a fentről — a tervhivatalból, minisztériumokból, tanácstól — kapott utasítások sikeres végrehajtása minősítette nemcsak a vezetők, hanem a vezetésük alatt álló kollektívákat is — és ez a minősítés hozta meg az erkölcsi és anyagi elismerést is —, addig az új gazdasági mechanizmus — a tervezés és irányítás új rendszere — már a vállalati vezetők gondjává teszi a vállalati tervek, célok meghatározását. Tehát a vállalatoknál kell már most választ találni, a mit miből, kikkel, hogyan, mennyiért kérdésekre. A munkások jól tudják, hogy vezetőik ilyen irányú számvetésében ők maguk is — anyagiakban, erkölcsiekben is — közvetlenül érdekeltek. Közvetlenebbül, mint eddig bármikor. így azután nagyon is érthető, hogy a műhelyekben miért keresik újfent a választ: melyek a jő vezető ismérvei, jellemző tulajdonságai, tehát hogy milyen az eszményi vezető? A munkásközvélemény mindenekelőtt őszinte, egyenes beszédet vár a vezetőitől, gerinces magatartást minden helyzetben, minden körülmények között. Határozott igent a vállalat fejlődését gyorsító lépésekre, kezdeményezésekre, s határozott nemet a kon- zervatizmusra, a buktatókra. A most leköszönő régi gazdasági mechanizmusban másoké volt a termelés és másoké az áruk értékesítésének gondja. így azután a termelő vállalat számláján a bevétel akkor is megjelent, amikor a külkereskedők csak nagyon alacsony árért tudták a vállalat termékeit értékesíteni, de olyankor is, amikor az láru eladhatatlannak bizonyult és évekig porosodott a raktárak polcain. Ilyenkor a társadalom, a népgazdaság számlájáról fedeztük a veszteséget. Ezentúl nem ígv lesz, ezentúl már a vállalatok látják a hasznát, de kárát is a piac értékítéletének. Ezért is kell az őszinte, az egyenes beszéd. Miért nem korszerűsítjük * * az öntődét? Miért kell hónapról hónapra más fazonú ruhákat varrni a szalagon? Miért helyeznek át a fényezőbe? Miért nem fizetnek több nyereségrészesedést? Miért vettek fel 20 embert a forgácsolóba és miért mondtak fel X-nek és Y-nak. Miért, oszt több kedvezményt a szomszédos gyár kollektiv szerződése, miért nem épithet lakást a mi vállalatunk is? Ilyen és hasonló kérdésekkel kell majd szembenézni, és a munkásoknak ezek a kérdései soha sem maradhatnak majd válasz nélkül. Ezért az a vezető cselekszik szimpatikusán, aki elhatározásait, intézkedéseit és azok - hatását maga is gyakorta minősíti. Aki nem utólag magyarázkodik, hanem elébe megy a munkások kérdéseinek, mi több, fel is készíti őket arra, hogy kérdezni tudjanak. Eddig is nagyon rossz akusztikájuk volt például az olyan termelési tanácskozásoknak, ahol annyira elvont, általánosságokba torkolló, fennhéjázó vagy olyan „magas szinten” mozgó tájékoztatókkal hengerelték le a munkásközvéleményt, hogy a munkások végül szóhoz sem jutottak. A munkások azt tartják eszményi jó vezetőnek, aki bízik a nagy többség egészséges ítéletében. Aki építeni tud és akar azokra, akik sziv- vel-lélekkel dolgoznak, nemet mondanak a lógósoknak, hízelgőknek. Aki különbséget tud tenni anyagi és erkölcsi elismerésben is a jól és rosz- szul végzett munka között. C zakértelem a dolgok ** intézésében, emberség a beosztottak szervezésében, ügyes-bajos dolgaik intézésében, szocialista vezetőkhöz méltó vezetési stílus, magatartás és szemlélet — így ösz- szegezhetnénk az eszményi vezető ismérveit, jellemző tulajdonságait. Mindezek megbízható kontrollja lesz majd a gazdálkodás eredménye, a munka hasznossága, tehát az az eredmény, amellyel a jól dolgozó vállalatok munkásaik és a nagyobb család, a társadalom boldogulásához hozzájárulnak. Dolgos János Amíg az ötletből szabadalom lesz..* Mi történik egy találmánynyal attól a pillanattól kezdve, hogy megszületik az ötlet, — addig, amíg alkalmazni kezdik a megvalósult elképzelést? Az ötlet pólyájának első szakaszát a feltaláló keze között futja le, s ez a futam mindaddig tart, míg a találmány be nem kerül az Országos Találmányi Hivatalba, ahol döntenek sorsáról. Itt határozzák el, hogy megadják rá a szabadalmat, vagy — visz* szautasdtják. Perc a pecséten Attól a pillanattól kezdve, hogy a találmány bekerült a hivatal gépezetébe, útját teljes titoktartás takarja. S ez a titokzatosság egészen addig tart, míg közzé nem teszik a Szabadalmi Közlönyben. Az odáig vezető üt első állomása: az iktató. Az „ügy” iktatószámot kap, s egy nagyon fontos pecsétet. Ezen a benyújtásnak nemcsak a dátuma, hanem órája, sőt perce is olvasható. Ez a néhány szám milliókat érhet — devizában. Esetleg perceken is múlhat egy-egy szabadalom elsősége, s vele a nem kis haszon sorsa, ha például ugyanilyen, vagy hasonló találmányt máshol is benyújtanak. Minden hazai bejelentést meg lehet tenni külföldön v*' Kezdetben volt: — Hm... hm, meg kellene néznie a népi ellenőrzésnek ezt a Kovácsot... Autót vett. Kocsit. Miből telt erre? . Aztán így folytatódott: — Szevasz, öregem, hallom, hogy kocsit vettél. Gratulálok... Na, ugye, hogy akinek van türelme és érzéke a takarékossághoz, előbb vagy uíóbb nálunk is gépkocsit vehet? Nálunk legfőbb érték az ember gépkocsijaSzevasz, öregem, jó utazást... Manapság pedig már így van: — Sz... sz... hm... hm... Hallottad? A Na- gyéknak nincs kocsijuk. Meg kellene már nézniük az illetékeseknek, miből nem telik nekik autóra? í—ó; Nem, semmiképpen sem szabad rosszat mondani egy Trabantra. Olyan ez, mint az igavonók között a szamár: szürke, egyszerű, igénytelen, nem szép, de szamár, akarom mondani gépkocsi. No természetesen néha a szamár is csökönyös kedvében lehet, ilyenkor a nagyfülüt noszogatják, répát tartanak az orra elé, a Trabantot szerelik, esetleg tolják, ami az utóbbinál lényegesen köny- nyebb műveletnek tűnik, mint az előbbinél. Szamarat gyerekkoromban, Trabantot nem is olyan régen toltam. — Akkor megyünk? — Igen, indihatunk.., És a nö, az asszony, a hűség és a kitartás két lábon járó szimbóluma, úgy ül be mellém, mintha Mercedes lenne kocsim es olyan hanyagul gyújt rá, mint aki igazán megszokta az „ állj elő, Trabant” világát. Kocsitulajdc- nosné. Büszke az autóra, a férjre, aki szemre legalábbis magabiztosan bánik a száguldani ugyan nem, de sietősen szaporázni képes gépezettel. Dúdolok, fütyörészek, fél kézzel fogom a kormányt — a másik azért készenlétben —,• hadd lássa, milyen igazi férfi mellett ül, akinek semmi> abszolúte semmi egy ilyen, vagy akár egy másmilyen kocsi feletti uralom megszerzése. Kakasként ülök a volán mögött, s kíváncsi, büszke férceként forgatja nejem, a nyakát, lArulás, asszony a neveti akaratlanul is lenéző pillantásokat vetve a gyalogosokra, A motor hirtelen leáll. ,— Történt valami? — kérdi önagysága szenvtelen hangon, s amíg én a motorházban babrálok,, mélyen előrez hajolva, nehogy meglássa teljesen hozzá nem értő arcom tanácstalanságát, sétálni kezd le s fel... — Nincs benzin? — Nagyon kérlek, ne kérdezz ilyen hülyeségeket — mordulok rá. mert utálom, ha ilyen primitívnek néznek. Ennyire azért értek a kocsihoz ... — Van.., Akkor jó — sétál tovább, amíg én gyertyát cserélek, csavarokat piszkálok, motort tapogatok, amely az istennek sem indul. — Komolyabb a baj... Itt fel kell tolrCom ezen a pár méteren a kocsit, aztán amott legurulunk egészen a közeli szervizig — mondom és neki- dülök a partnak fel, a Trabantnak. Élettársam, aki minden rossz vállalását wl- lalta annak idején az anyakönyvvezető mellett, mellettem baktat, s anyai szívvel időnként zsebkendőt ránt, s letörli már nem is izzadó, hanem cseppfolyós homlokomat. — Nehéz? — kérdi részvéttel. Nem tudom megölni, mert akkor el kell engednem az autót, az gurulna vissza, kezdhetném élőiről. — Nem. Gyerekjáték — hörgőm. Ebben a pillanatban nyugati rendszámú Mercedes áll meg nem messze, kipattan belőle egy nő, kezében filmfelvevő és harsány derűvel fényképez: minket. Azazhogy csak engem. Feleségem sehol. Hol van? Ott sétál, hetném az autót, lenne mit filmeznie annak a festett nyugati bestiának, aki már huppan is vissza a férfi mellé és már nagyokat nevetve suhannak is tovább. Megállók, káprázik a szemem, lihegek és ebben a percben, az ájulás előtti pillanatban: eszembe jut: nem vettem üzemanyagot, csak akartam. Benyúlok a kocsiba, tartalékra állítom az üzemanyagcsapot, a motor felberreg, a feleségem már melletdúdolva, cigarettázva az út másik oldalán, mint akinek semmi köze ahhoz a hörgő pacákhoz, ott a Trabant mellett, s még annál is kevesebb köze ahhoz a micsodához, amit a fene se tudja, miért tol az az őrült pali az országút másik oldalán. Sőt, megáll, és úgy áll meg, néz, és úgy néz, mint miami csodálkozó idegen, érdeklődő. „Jé, ott egy ember, egy kocsival ... Ki lehet az, s faiért tolja azt az ízét...” — ez van az arcára írva. Istenem, csak egy pillanatra elengedtem ül, s az őszinte részvét hangján megjegyzi: — Kis csacsi. Nagyon fáradt 'vagy? Mondtam, hogy nincs benzin... De hát nem akartalak idegesíteni azzal, hogy én jobban értek a dolgokhoz .., Azért is mentem el — törli az arcom és közben a szemem is. hogy majdnem belerohanok az útszéli árokba. Megöljem? Az árulás asz- szonyát? Othellonak volt Trabantja? (egri) is, s ha ez egy éven belül történik, a találmány itthoni benyújtási időpontja érvényes határainkon túl is. i Az iktató páncélszekrényéből kikerülve kezdődik tulajdonképpen a találmány nem éppen egyszerű ifjúkora. Ekkor dől el: lesz-e belőle az, aminek szellemi szülője vagy szülei szánták — szabadalom. A találmány ugyanis műszaki alkotás — a feltalálónak bejelentésében a teljes és világos műszaki leírást szükség esetén rajzokkal együtt kell benyújtania, szigorúan meghatározott forma szerint —, ennek jogi értelemben vett törvényes elismerése, védelme pedig a szabadalom. Nemcsak a beadvány külső formája szigorú: a szabadalmat igénypontokba rögzítve kéri a feltaláló, azaz felsorolja, hogy találmányának mely részeire kíván oltalmat Ha ebből a lajstromból valami kimarad, azt nem védi szabadalom, s pótlólag sem lehet az igényt benyújtani. Nemrégi eset: egy feltaláló újfajta, épületdíszítésre alkalmas kerámiára kért szabadalmat Meg is kapta, de időközben rájött, hogy az új anyag kitűnően beválik díszkerámiának is. Később már hiába jelentette be, a szabadalom csak az általa felsorolt igénypontokra vonatkozott, újdonságként pedig éppen saját szabadalma miatt nem jöhetett számításba. UjdonságTi’zsgálat Hogy lesz a találmányból — szabadalom? Köck István osztályvezető mondja: — Szabadalmazható minden, világviszonylatban új találmány, amely iparilag értékesíthető és haladást jelent. Erről győződünk meg az újdonságvizsgálat során, amely a találmány útjának sorsdöntő szakasza. Egyben a leghosszabb szakasza is. A Találmányi Hivatal mérnökszakembereinek minden egyes bejelentés elbírálásakor hatalmas mennyiségű hazai és külföldi szakkönyvet, folyóiratot, s a szabadalomtár megfelelő anyagait kell átnéznie. A hivatal 19 országgal áll csereviszonyban. A szabadalmi tár 89 tematikai osztályra és számtalan alosztályra osztva 6,5—7 millió szabadalom leírását tartalmazza. Mindezek segítségével azt kutatják: valóban új-e a találmány nem rontja-e újdonságát már publikált, hasonló megoldás. A legkisebb újdonságrontó mozzanatra is felhívják a bejelentő figyelmét, ha pedig az egész találmány lényegét érintő újdonságrontó előzményt találnak — a bejelentés pályafutása még itthon lezárul. — De valóban csak itthon — teszi hozzá Köck István. A Magyarországon 1949 óta érvényben lévő újdonságvizs- gálat nemzetközi viszonylat, ban rendkívül szigorú. Előfordul, hogy itt újdonságrontó tényezők miatt szabadalmat nem kapott találmány külföldön szabadalmat nyer. Azokban az országokban lassúbb, úgynevezett „halasztott újdonságvizsgálat” van érvényben. 20 évig érvényes Az újdonságvizsgálat után „továbbjátszó” találmányok útja ekkor célegyenesbe fordul: a Szabadalmi Közlönyben rövid jellemzéssel a nyilvánosság elé lépnek. Két hónapon át a Találmányi Hivatalban bárki elolvashatja a teljes leírást, óvást emelhet, ha a bejelentés élő szabadalom érdekét sérti. Ezután a „társadalmi ellenőrzés” után megindul az engedélyezési eljárás, a találmányból szabadalom lesz: a „győztesek” újra megjelennek a Szabadalmi Közlöny hasábjain, ekkor már új „status Mmm3 1907. augusztus 11., pénteT quo”-val. Tegyük hozzá mindjárt, a „győzelem” ekkor még csak erkölcsi, mondhatnánk: babér- koszorú a feltalálónak. Ameny- nyiben a találmány szolgálati — tehát vállalat nyújtotta be, — a megvalósítás általában nem sokáig várat magára. A magántalálmányok útja a gya. korlati megvalósításig nemegyszer igen viszontagságos. Elég csak emlékeztetnünk a Nehéz emberek című film feltaláló hőseireA bejelentés pillanatától az engedély megadásáig legkevesebb másfél esztendő telik el. A szabadalom 20 évig érvényes. Miért van szükség a szabadalmi bejelentésre, ’milyen jelentősége van az oltalomnak? A kérdésre Kiss András, a Találmányi Hivatal elnök- helyettese válaszol. Akié az elsőség, — azé az export — Milliós, százezres tételek forognak itt kockán. Ha például olyan árut exportálunk, amely nem szabadalmaztatott találmánnyal készül, külföldön akarva-akaratlan számos szabadalomba, s ezzel az ipari tulajdon oltalmára 1883- ban létrejött Párizsi Unió szabályaiba ütközik. Azon túl, hogy pert indítanak a gyártók ellen, az exportlehetőség is megszűnik. Ha egy találmányt időben bejelentenek, szabadalmat kap, s ezt — profiljának megfelelően — külországokban is bejelentjük, akkor miénk az exportlehetőség, akár licenc, akár gyártmány formájában. Egyszóval a szabadalom: védelem, a szellemi alkotás védelme. Csak az használhatja fel, akinek jogilag birtokában van. — A szabadalomnak az új gazdaságirányítási rendszerben lesz különösen nagy jelentősége. Egy példát: a Nehézipari Kutató Intézet megbízást kapott egy vállalattól bizonyos technológiai folyamat kidolgozására, megadott adatok alapján. Kiderült: a megoldás szabadalom is lehet. Kirobbant a vita: kit illet meg a tu. lajdonjog? A vállalat azzal érvelt, ha az intézetet, akkor az más gyáraknak is eladhatja, s ő ezzel elveszti piaci előnyét. Az eset érzékelteti, hogy a vállalatoknak a jövőben jelentős anyagi érdeke lesz a találmányok szabadalmaztatása — azaz iparjogi védelme, mert ezzel jelentős előnyöket szereznek. Vezel a vegyipar Végül néhány szabadalmi érdekesség: Tavaly a legtöbb bejelentés a vegyi eljárások és készülékek, valamint az elektrotechnika témájában érkezett a Találmányi Hivatalba, s a legtöbb szabadalom is közülük került ki. A legtöbo szolgálati bejelentést a Központi Fizikai Kutató Intézet, az Építéstudományi Intézet, a Chinoin, az Egyesült Izzó tette. A BNV az egyetlen nemzetközi vásár, ahol — immár 9 éve — önálló pavilonban mutatják be a találmányokat — az idén például nyolcvanat láthattak a nézők. Sokan nem tudják, hogy a szabadalom tulajdonosa — fizet. Mégpedig oltalomdíjat. Ezzel húsz évig biztosíthatja a szabadalom oltal. mát, azaz senki sem használhatja fel, csak ha megvásárolja. És egy furcsa ellentét: a legújabb gondolatokat igenigen öreg törvény védi még ma is. Az érvényben lévő szabadalmi törvény 1896-ban született. Az elöregedett törvénv helyett már készül a „fiatal1' és előreláthatóan 1968 elején lép életbe az új masvar szabadalmi törvény. f"5T 'S)
