Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-06 / 184. szám
Zalka Máté egri 7alka Máténak, a spa- nyoí szabadságharc legendás hírű Lukács tábornokának neve Európa-szerte közismert. Emlékét, nevét utcák, terek, intézmények őrzik, írói életműve megörökítést nyert az irodalomtörténet lapjain. Ennek a nagyszerű embernek, katonának, jótollú írónak kalandos élete, dicső halála sokakat megihletett írók és költők közül, s felszabadulásunk óta nem egy életrajzi mű, regényes feldolgozás, tanulmány jelent meg ' nem mindennapi életút járói. Sajnos, ezekbe az írói alkotásokba a történelmi adatok mellé sok költött motívum is belopakodott E legendás motívumok közül igyekszik Zalkát kiemelni Györkei Jenő, a Hadtörténeti Intézet tudományos munkatársa közelmúltban megjelent tanulmányában (Hadtörténeti Közi. 1907), hogy visszaadja őt a valóságnak. És ezt annál inkább megteheti, mert Zalka Máté e legendák nélkül is népünk hőse, ragyogó forradalmár. Györkei megállapítása, — melyek elsősorban a két éve birtokunkba Jutott Zalka-kéz- iratokra támaszkodnak — új szakaszt nyitnak a Zalka-ku- tatásban, de ő mutat rá először kellő hangsúllyal Zalka egyéniségének formálódása szempontjából egyáltalán nem közömbös egri tartózkodásának jelentőségére is. Zalkát a szatmári újonckiképzés után, 1915. július 15-én vezényelték Egerbe hathetes tartalékos tiszti tanfolyamra. Ennek végeztével mint kar- paszományos tizedes rövid időre Miskolcra kerül, de októberben már újra itt találjuk Egerben, egy továbbképző tanfolyamon. Ennek befejeztével mint karpaszomá- nyos őrmester nyer beosztást a XIX. menetzászlóalj 4. századába. Máyer Károly tartalékos hadnagy parancsnoksága alá. Egerben 1916. január végéig marad, amikor is az olasz-frontra viszik. A Szamos menti Matolcs község kocsmárosának fia ekkor még polgári nevét használja. így hívják: Franki Béla. A Zalka Máté nevet, amelyet elsősorban diákosko- dása helyének, Mátészalka nevének játékos megfordításával teremtette meg, jobbára csak 1918 óta kezdi használni írói álnévként. Eger nagyon szívéhez nőtt Zalkának, de hogy itt „gyökeret eresztett”, annak legfőbb oka mégsem a kedves történelmi város, hanem itt bontakozó első nagy szerelme. Klein Regina a neve a tündöklő szénségű. fehér bőrű fekete hajű lánvnak, akibe Zalka szerelmes lesz. — Regina ekkor fénykénészlány egv Dobó utcai fotográfus- műhelvben. A Regina-szerelem nem futó kaland Zalka életében. Amint a feliesvzéseiből meg- óllaoítható. Zalka rendkívül pontosan jervzett fel mindent, ami életével kapcsolatos volt: dátumokat, hol veket, eseményeket. I“v tudjuk, hogv szinte naponta írt verset, levelet szerelméhez, s komoly szándéka volt, hogy a frontról visszatérve feleségűi veszi. 1916. február 14-én a krajnai Zagorjéból így ír: „Messze, messze idegenben Sir utánad, sir egy lélek... Messze megy, ki megszeretett, Kiben álmodat meglelted Júniusban már sebesülten orosz fogságba kerül, majd a fogolytáborral útnak indítják Szibéria felé. Alig rakják ki a foglyokat, Zalka gondolatai már repülnek Eger felé szerelméhez: Eljöttem onnan, hol minden álmom, vágyam lakott... Hol szivek szerettek... és az 6 ajka csókot adott...” Azok a versek, amelyeket Zalka ezekben az években „imádott Rellájához" írogat, nemcsak egy mélylobogású szerelemnek őszinte, férfias vallomásai, de betekintést engednek abba a vívódásba is, amelyet az egri szerelem emlékei vívnak meg benne forradalmasodé nézeteivel. Eszmei állás- foglalása csak fokozatosan fordul szembe kora társadalmi rendjével. A háború az ő számára is idegen, értelmetlen, sőt gyűlölt, de ez a háborúellenesség egyelőre még nem antimilitarizmus, hanem csak ez elhagyott szerelmes utáni sóvárgás kísérője... A hazavágyók „szerelmes optimizmusával” álmodozik kedveséről, a hazajutásról, vagy harcol mindazzal, ami ennek megvalósulását gátolja. A készülő forradalom hullámai messzire elcsapnak, az októberi forradalom felrázza a fogolytábort is, de Zalka még egyre tusakodik, továbbra is magában hordva a kettősséget, s 1917. november 9-én még így ír: *... a Téli Palotának ágyú van szegezve a békéért... mi pedig talán elindulunk végre... Most te vagy az én örömöm, célom, te parányi, de mégis nagyhatalom, aki lecsókolod majd arcomról a panaszt.. A szíve hazahúzza, de már egyre többet szimpatizál azokkal, akik magukra öltik a vörösgárdisták egyenruháját. Még nem a későbbi merész lázadó, de már-már maga is odaáll a forradalmárok mellé, sőt, úgy érzi, fogolytársai élére, amikor újra megtorpan: „Havas fehérben sikong a tavasz A tűnő tél pazar uralma dől. És hiába sírnak már a hideg fuvallatok A nap visszanevet kelet felöl. En is hiába remélek reménytelenséget, Megyek a múltba, kezdem elöl — helkemre rákiált a tegnap bűne — A halál kacag rám nyugat felől — És lehet, hogy én megyek elől — De rám int az élet Eger felől.” ANTALFY ISTVÁN: Nyolcsorosak 1. Mellém surrant egy autó-álom. Németül kérdezett egy kislány, és — ha érteni nem találom, egy szóra mutatott egy listán. „Délibáb” volt a lapra írva, egyetlen hiba sem volt abban, szótlanul néztem a papírra, s a csoda-kocsira mutattam .;. 2. Azt mondják, nálunk is csinálnak nudista strandot, nem is egyet. De, mert az erkölcsre vigyáznak, kizárólag külföldieknek. Mióta ezt barátom tudja, — azt mondja, ez jobb a panasznál — -védül tanul az istenadta, és svéd hajnövesztőszert használ. napjai Hazamentül.; Ez az erősebb érzés! Ugyanakkor azonban közbeszól az önvád is: „Megyek és élvem zsenge testére lépek az önzés szöges bakancsával”. Esze és ember- szeretete azt mondja: maradj 1 itt kell kiállnod egy új világ teremtéséért, —i de Zalka még mindig szerelmes szívéhez fellebbez: JVekem csatám volt tsz elveimmel. Es te voltál az én fegyverem..." Egy ideig még az elvek maradnak alul, de talán csak azért, hogy aztán 1918. május 31-én annál bűnbánóbban jegyezhesse be naplójába: „... és lassan megint felétek fordulok, rongyos sorstársaim”. Innen kezdve már a történelem diktálja lépéseit... Franki Bélából Krasznojarszk- ban lesz véglegesen Zalka Máté, a Vörös Hadsereg katonája. A véres augusztus elseje után már nem vivődik magával Megérti, hogy a reá váró nagyobb feladatok érdekében a hazatérésről hosszú időre, talán örökre le kell mondania. Rella és a felejthetetlen egri emlékek halványodni kezdenek a mindennapos harcok tűsében, hogy évek múltával egy újabb szerelemnek s házasságnak adjanak helyet... Hátralevő élete Spanyolországi mártírhaláláig a nemzetköziség eszméjét szolgálja, de úgy, hogy ebben ® harcában soha nem halványodik el az elhagyott haza képe. .. internacionalisták vagyunk — írja —, de a szülőföld mindig úgy él szívünkben, mint az első szerelem. Ha nem szereted a hazádat, ahol születtél, a földet, amely táplált, az eget, a falvakat, a szülőházai — úgy igazán meg sem értheted az internacionalizmust és a más népekhez fűződő kapcsolatokat. Enélkül a? internacionalizmus csak üres szó”. Zalka így értelmezte, s Szimonov joggal írta róla: „...és bárhol is áll a csatába, őt harcba hazája viszi,..” ★ A Kertész utca 38. számú ” ház, ahova Zalka fáradhatatlanul küldte leveleit, az új építkezések során az elsők között került lebontásra ... S hol vannak már a régi lakók...? De talán legkülönösebb, hogy Regina soha nem tudta — s ha ma él — ma sem tudja, hogy egykori „kiskatona” szerelme, Franki Béla karpaszományos önkéntes és Zalka Máté, a nemzetközi brigád halhatatlan Lukács tábornoka — egyazon személy. Abkarovits Endre BESZÉLGETŐK (Mohácsi Regős Ferenc rajza) BÉNYEI JÓZSEF versel: Csillagok hfdján Nincs miért kételkednem. Élek s megteremtem a kőznapoK sodrásából a mindenséget, amiből táplálkozhatok. Létezésem határait már kitágítottam. Várnak áldott terhükkel a csillagok hídján vonzások, szoros taszítások. Hitem elég az életemre, ami megtart, belőle nő ki, szilárdan, mint a nap—éj rendje. Szikráznak szívem fény-küllőL Vizek testvére Ügy élek, .keresem a föld szívének tiszta dobbanását. Mindegyik harcom félelem, félek, a lelkem megalázzák; Minden patak az arcomat tükrözi vissza: emberarcot; Testvéreim a patakok s aki egyszer vizükre hajlott; F. B. SHK.LT/Klf: Az Appennlneken Hallgasd, hallgasd Mary, kinn Hogyan zizeg az Appennin; Ügy zúg a tető, mint ha dördül a menny, Vagy az északi tenger a part fövenyen, S hallják dühödni, omlani; A sziklabörtön foglyai. Az Appennin, ha kél a nap, Hatalmas, szürke hegydarab, A föld fölött s az ég alatt; De éjjel a káosz szétcsorog, Benne homályzó csillagok; S az Appennin kilép a viharba. 11 (Nemes Nagy Ágnes fordítása) 175 éve született P. B. Shelley angol köUS, a XIX. századi angol líra nagy egyénisége. A politikai zaklatások elől 1818-ban Itáliába költözött. 1820-ban verssel köszöntötte a spo- nyol forradalom kitörését. 1822-ben halt meg — vízbe fúlt — Viareggio mellett. Sírja — egy ferde és sima kőlap három Shakespeare-sorral — a római protestáns temetőben van, az ókori várfal tövében. Marianna egész éjjel az új jövevényről, Arkagyijról álmodott Megjelent előtte a fiú szomorkás arca, szürkéskék szeme, szigorú szája; szőke haja, és mosolya. Másnap reggel a laboratóriumba érve azonnal hívatta Arkapvijt. — Nem értettem magát tegnap — mondta. Milyen kísérletről van szó? Miért nem akarja leadni az írásbeli jelentést? vagy csak tréfál? — Nem, ez nem tréfa. — Tudja, mit ajánl nekem? — Tudom. Hogy szegje meg az utasítást! — Nem a formalitásról van szó. Maga nem szerelmes kisasszony, hanem tudós. Tessék, vegye elő a diktafont, és a szöveget majd megvitatjuk. — Csakhogy a kísérlet titkos és estére mindenki tudni fog mindent. — Ugyan, honnan tudnák meg? — Ajaj, a falnak is füle van!... — Én pedig így nem engedélyezem a kísérletet. Befejeztük! A karai katasztrófa után... — Igen, igen .. 1 — mélázott el Arkagyij. — No, hogy tetszenek magának a hetes osztályon dolgozó fiúk? — változtatott témát Marianna. — Kedvesek. Naivak és tehetségesek, mint az ógörög istenek. , — Délután elutazom, — mondta Marianna a liftbe <^r- ve. — Repülővel... Kellemes időtöltést kívánok. Éjjel újra Arkagyijról álmodott. Margarétás réten jártak. Arkagyij letépett egy virágot, és mondta: „Szeret, nem szeret, szeret...” Majd hirtelen eldobta a margarétát „Marianna! Próbáljon már megérteni... Karaiban az a... De hát csak nem gondolja, hogy minden katasztrófa ellen biztosítva va gyünk!? Miért ne oldhatnám meg egyedül a kísérletet? Miért ez a bizalmatlanság? Ha tanulatlan iparos lennék, nem kaptam volna diplomát. De így • •.” Marianna a virágszirmokat tépdeste. „Szeret, nem szeret ...” „Marianna! A maga életének értelmét egy-egy teázás a parancskiadás jelenti?” „Szeret, nem szeret, szeret nem szeret, — aztán hogy van tovább?” „Maga az előírása^, a kutatói utasítások rabja.” Nevetséges fiú, szörnyen ne vetséges kölyök. Segíteni kellene neki... Csakhogy a karai katasztrófa mindazok után történt, hogy a terveket már háromszor megerősítették. A fiú megfogta a kezét: „Ügy szereném, ha megértene. Engedélyezze a kísérletet”. „És a kockázat? „Ugyan! Én csak annyit mondhatok, hogy nem veszélyes Ha minden sikerül...” „És ha nem sikerül?” „Nem ez a legfontosabb, Ha nem nekem — sikerül majd másnak...” Másnap röpke értekezlet volt a hetes osztályon. Marianna a megbeszélés után így szól Arkagyijhoz: — Nos, jól irányítok? Mindenkit szélnek eresztettem. A gyerekek két napra a hegyekbe mehetnek. Arkagyij a lépcsőig kísérte Mariannát. — Nagyon sajnálom, hogy nem tudok segíteni — mondta a lány. — Hagyja a sajnálkozást. — Bár a szívem azt súgja-.. — Hallgasson a szívére. Marianna zavarba jött. — Mondja, nem ismer véletlenül egy régi versikét: „Szeret, nem szeret, szeret, nem szeret...” — Dehogynem. Na és?... — Semmi, csak eszembe jutott. Hallottam valahol, de hogy hol, sejtelmem sincs... — s megnyomta a mozgólépcsőt indító gombot... Álmában együtt ült Arka- gyijjal a laboratórium parkjában. Megsárgult falevelek peregtek a fákról. Esteledett. Hosszú ideig ültek így, aztán Arkagyij átölelte és sokáig csókolta. Alig tudott elszakadni tőle, de nem is ”agyofl akart, mert úgy ére^*«> hogy az álom akkor véget ér ... Szombaton már tízkor b*
