Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-06 / 184. szám
n fejlődés forrásé: magas fokú szervezettség Gondolatok a megalakulandó tsz-szövetségekről Lopott egyszer, lopott kétszer.. A termelőszövetkezeti területi szövetségek legfőbb fóruma a küldöttgyűlés lesz. Ezen a csatlakozó tsz-ek képviselői feladatokat adnak a szövetségnek, beszámoltatják, ellenőrzik munkáját. A küldötteket négy évre választják és első fontos feladatunk lesz: az alapszabályok kialakítása. A szövetségnek a társadalmi vezetőkön — elnök, elnök- helyettesek — kívül operatív vezetője a titkár lesz. Ö irányítja a szövetségek alkalmazottjainak munkáját. Rátermettsége szintén meghatározója a későbbi eredményeknek. A termelőszövetkezetek területi szövetsége a tsz-ek szerve lesz. ezért munkájának anyagi feltételeit a közös gazdaságok biztosítják. A hozzájárulás quótája: minden művelésbe vont 100 hold után 250 forint és minden egymillió forint bruttó termelési érték után 750 forint. Ebből az ősz- szegből fedezik a szövetségek dologi és személyi kiadásaikat. A szövetségek munkájának megindulását államunk támogatja: irodahelyiségekkel, irodafelszerelésekkel és gépkocsival látja el azokat. A statisztikai adatok szerint az utóbbi két-három esztendőben ismét emelkedő tendenciát mutat hazánkban a bűnözés. Különösen a tulajdon és az élet elleni bűntettekben. Okait keresi k-kutatják a kriminológusok, de a választ aligha tudják egyetlen mondatban megadni: a sokrétű elemzés sokfajta okkal magyarázza ezt az emelkedést. Van azonban egy sűrűn jelentkező ok, amit valameny- nyien feltárnak és elfogadnak: még mindig nem érvényesül kellően az úgynevezett utógondozás, s így az első bűnté- nyesek — letöltve büntetésüket — újabb bűntetteket követnek el. A minap találkoztam Z. Jánossal, egy 23 éves fiatalemberrel; most szabadult harmadszor a börtönből. Elvált szülők gyermeke... Az apja disszidált, külföldön bujkál a gyerektartás fizetési kötelezettsége elől. Az anya — szerény keresetű hivatali alkalmazott — túláradó gondoskodással vette körül gyermekét: mindent előteremtett a számára. De arra már nem volt ideje, hogy foglalkozzék is vele, ellenőrizze útjait, amelyek rövidesen egy huligán-galeribe vezettek. A banda feje — egy, a többieknél néhány évvel idősebb, börtönből szabadult alak — kezdetben csak traktálta börtönélményeivel a különben mindenre fogékony fiatalokat, később már biztatta is őket bűncselekménye elkövetésére, így: „minek melózni, amikor könnyen, sokjcal több dohányhoz juthatunk?” Egy betörés, két betörés — felel ősségrevonás. z. Jánost hathónapi börtönre ítélte a bíróság. Ekkor 17 éves volt. Amikor szabadult, megígérte édesanyjának, hogy elhelyezkedik, és becsületesen fog dolgozni. Csakhogy hiába járta a munkahelyeket — ami neki is tetszett volna, oda nem vették feL „mert büntetett”. No, nem bizalmi állásról volt szó: betanított munkásnak ment volna... Ez feltétlenül hozzájárult ahhoz, hogy újból bandázzon, s ismét bűncselekményt k»”ésseh el. A munkahelyi közösség ellenőrzésének, segítségének hiánya tovább rontott amúgy is kikezdett erkölcsiségén. Ű'ból lopott — s most már végképp rájött a bűn ízére; hogy könnyen, jól is élhet, többet szerezhet magának bűncselekmények révén, mipt munkával. A második büntetésnek tehát olyannak kellett volna i lennie, aia^’v elriasztja attól, hogy szabadulása után ismét bűntettet kövessen el. Ám az egy esztendős börtönbüntetés túl kevésnek bizonyult ahhoz, hogy mintegy utolsó eshetőséget — észretérítse Z. Jánost. Szabadult, s még súlyosabb bűnökre adta a fejét: másfél évet kapott. Most töltötte le a büntetését, s nevetve mondta a szabadulása előtti napon: „legközelebb ügyesebben fogom csinálni, hogy ne bukjak le .;S bizonyos, hogy Z. János újra betör, lop — hiszen már veszélyes bűnöző. Azt hiszem, ennek az esetnek bőven van tanulsága: először is a rosszul értelmezett anyai szeretet, aztán a rossz környezet, majd a büntetés utáni szabadulás körülményei. S ha a visszaeső/ bűnözőkről beszélünk, a legtöbbjüknél éppen ez a kritikus pont, amikor még vissza lehetne téríteni őket a tisztesség útjára, hiszen az első büntetés első börtönnapjai szinte kivétel nélkül mindenkit önvizsgálódásra, fogadalmakra késztetnek, s éppen akkor kell segíteni rajtuk; akkor amikor első büntetésükből szabadulnak. Ilyenkor a munkaalkalom lét- fontosságú — különösen fiataloknál. S bár kormányrendelet írja elő, hogy a börtönből szabadultakat fel kell karolni, biztosítani kell számukra a munkát, hogy ílymódon is rendszeresen ellenőrizni lehessen őket, aztán, hogy a munkahelyi környezet jó hatása érvényesülhessen, s természetesen a megélhetésük is meglegyen — sajnos, nagyon sok vállalat, üzem a könnyebb megoldást választja: elutasítja a büntetetteket, azzal, hogy nincs munka. Kétségkívül kényes dolog egy büntetett előéletű embert a tisztességesek környezetébe helyezni, kitéve őket annak, hogy esetleg tőlük is lop, mégis; a visszaeső bűnözés megakadályozásának ez az alfája. Amikor viszont a társadalmi gondoskodás, segítség se használ — nem marad más hátra, mint a kemény, szigorú, elrettentő ítélet. S bár igaz, hogv törvényalkalmazásunk egyik vezérfonala a szocialista humánum — ezt még sem szabad félreérteni, téve sen magyarázni. Mert azoknál akik háromszor, négyszer vagy többször megjárták ; börtönt — noha munkát neki] is kell biztosítani —, aligh; érvényesülhetnek bármifél nevelési elvek: ott már az i szocialista humánum, ha mi nél tartósabban — persze bű neik arányában — kirekesztil őket a tisztességes emberei társadalmából. Volt ugyai egy időszak hazánkban, ami kor a jogtudomány és jogai kalmazás azt bizonygatta hogy a nevelési elvek az elsődlegesek minden bünteti felelősségrevonásánál; így ala kult ki akkor az a gyakorla — amelynek maradványai sajnos, elég gyakran ma i: megtalálni a bírói ítélkezésben —, hogy hússzor büntetet személy alig kapott valamivel súlyosabb büntetést, min: az, aki ugyanazt a bűncselekményt először követte el Nem arról van szó, hogy n< tegyünk meg mindent a bűnös utakra tévedt átnevelé- séért — de egyszerűen nevetséges arról beszélni, s arra törekedni, hogy mondjuk egy tíz-tizenötszörösen büntetett húsz évet börtönben töltött személyt át lehessen nevelni. Hogy ez mennyire így igaz, arra jó példa az az 53 éves férfi, aki 19 évet töltött már börtönben — mindahányszor zsebtolvajlásért. Szinte gúnyos nevetéssel mondta a kihallgató rendőrtisztnek, hogy az ő derekát már csak a sír egyenesíti ki; „na, mondja, és leülöm az egy évemet, azt hiszi, aztán nem ugyanezt csinálom? Ahogy magának az a szakmája, hogy engem elfogjon, az enyém az, hogy könnyítsék az emberek zsebén ...” Világos, hogy a társadalom számára egyedül az a célszerű, hasznos. ha az ilyen elemek minél tovább vannak a börtönben. De a büntetésnek egyben elriasztónak is kell lennie — ropen a visszaesők számára. M«=rt a szigorú ítélet ■— legalábbis időlegesen — meggondolásra késztet’ őket. Szabó László Gyöngyösi KISZ-esek a jubileumért megyénkben Az előkészítő bizottságok által elfogadott tervek alapján megyénkben két szövetséget szerveznek. Az első az egri és a gyöngyösi járások közös gazdaságait fogná össze. Az Egerben székelő szövetség a szőlő-, bor-, gyümölcstermesztéssel, valamint a hegyvidéki termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésével foglalkozna. A kettes számú területi szövetség — Heves székhellyel — a füzesabonyi, a heve6 fééfMsáii iűez augusztus 6„ vasárnap Andomaktálya határában a vasútvonal és az országút közötti terület olyan, mint egy hatalmas vakondtúrás. Olajfúrók faggatják a földet — arrébb az Eger patakot szabályozó és tisztító kotrógépek, dózerok emelnek föl dpi Tamásokat, Az Eger patakot ezen a területen még sohasem tisztítót, ták. Egyik napról a másikra az iszapsírból régmúlt idők használati tárgyai, pénzdarabok kerülnek elő. De más is! Sentényi József finomsze- relvénygyári lakatos, jelentette munkásőrparancsnokának: — Andornaktályán fel nem robbant aknákat találtak a patakban. A Búzakalász Tsz tanyájától nem messze, elkerített négyszög terület, dróthálójára egy füzetlap akasztva, rajta ceruzasorok: 1 _ Vigyázz, robban! Hozzányúlni életveszélyes és tilos! A f űben — sorban egymásmellé fektetve, összesen tíz darab élesre töltött, fel nem robbant szárnyas akna. A gránáttest felülete alig korrodálódott, a fövényben felgyűlt ■ hordalék jól konzerválta & gyilkolásra készült rofobano- töltetet. — Ki őrzi a fel nem rotvbánt aknákat? __ Az „olajos emberek — mo ndják a körésereglett gye— Mi tartjuk szemmel — ereszkedik le a fúrótorony lep. csőién Szuromi János a Nagyalföldi Kőolajfúró Vállalat fúrómestere. — Hogv kerűTtélt felszínre ezek a robbanótestek! Aknák a patakban Az ártalmatlanná tett pusztító aknák egy része. (Foto; Pozsonyi Zoltán} — A kotrógép kimozdította a patakból, a fürdőző gyerekek meg kiszedték a vízből. Beszélgetésünk ideje alatt kerékpározik mellénk Hart Antal VIII. osztályos tanuló. _ Délelőtt fürödtünk. Sima keményet éreztem a lábam alatt. Kikapartuk az iszapból. A srácokkal partra vittük. Te gnap délelőtt találták meg a fürdőző gyerekek a tizedik, még eddig fel nem robbant aknát! A patakban egész nap han- cúroznak a gyerekek, ottjár- tunkkorisegy sereg kisiskolás keresett felüdülést a délutáni hőségben. Az Eger patak ezen a szakaszon fürdésre alkalmas, de a medertisztítás után veszélyessé vált! Megszólítottuk Pócsik János nyolcadikos gyerek szüleit: — Miért nem tiltják gyermeküknek a veszélyes patakon a játszást? — A tsz-ben dolgozunk, napközben nem tudunk felügyelni a gyerekekre. — Hatóságilag kellene megtiltani a patak teljes kitisztításáig az itteni fürdőzést. A vakációzó gyerekek szívesen jönnek erre a terepre, ahol már eddig is számtalan régi pénzt, iratot találtak, — nem is gondolva arra, körülöttük lebeg a veszély. Kísért a múlt. Ezek a fel nem robbant aknák némán is figyelmeztetnek: szerencsére még nem történt tragédia. Nem nézhetjük tétlenül tovább egy percig sem, hogy az andomaktályai gyerekek veszélyes zónában játszanak! Sünön Imre vezeti titkárok vitatták meg a tervezetet, hozták meg határozataikat, hogy az üzemek KISZ-szervezetei ezentúl ennek szellemében fejthessék ki tevékenységüket. Mire készülnek ezek a fiatalok? A sokoldalú elképzeléseKDŐI említsük meg elsőnek azt a túrát, aminek úticélját Moszk- \ és Leningrad határozza meg. A legjobb ifjúsági vezetők és szocialista brigád-vezetők vehetnek részt ezen a túrán — jutalomként. A kongresszusi útlevél birtokosai a legjobb teljesítményt elért KISZ-esek lesznek, amelynek segítségével a jubileumi ünnepségeken vehetne* majd részt a Szovjetunióban. A vetélkedő sem maradnat el. Ki mit tud a Szovjetunióról? Bő témakörben mérhetik tehát össze tudásukat, ismereteiket a fiatalok. Előbb az alapszervezeti vetélkedőkön, majd a városi döntőben. A három nemzedék találkozója során a I7-es forradalmárok, valamint azok a veteránok beszélgetnek el a KISZ- esekkel, akik a felszabadulás előtt is a munkásosztály érdekeiért küzdöttek, szenvedtek el megaláztatást, börtönt is. Kiállításokat rendeznek, hogy fényképeken mutassák be a Szovjetuniót, a szovjet irodalom remekeit pedig a könyvkiadásunk termékei alapján. Megtartják a MÁV Kitérő- gyártó ÜV-ben a géplakatosok versenyét, ezzel adva alkalmat a szakismereteik bizonyítására a fiataloknak. Jelentős vállalkozás a két újabb KISZ-társasház építkezésének megkezdése. Az egyik épületet a városi KlSZ-bizott- ság, a másikat az állami építőipari vállalat KlSZ-bizottsá- ga valHa a másáénak, szervezi az építkezését. A KISZ-titkárok ülésükön ezekről a tervekről tanácskoztak. A gyöngyösi ifjúsági szövetség tagjai tartalmas programot dolgoztak ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulójának tiszteletére. Pénteken az alapszergeket sok helytelen elképzeléstől. A tsz-szövetség nem lesz hatóság. Nem diktálhat, nem ellenőrizhet, nem felügyelhet — ez utóbbiakat csak a csatlakozó tsz-ek kérésére. A tsz-szövetségek nem lesznek „panaszirodák", nem lesznek az esetleg egymás ellen hadakozó termelőszövetkezetek „döntőbíróságai”. Ugyancsak helytelen, hogy jogirodákká devalváljuk értékét. A jogi érdekvédelem csupán feladatuk egy részét képezi. A tsz-szövetségek nem önmagukért lesznek, hanem a tsz-ekért. Kötelezhetők az alapszabályban foglalt feladatok minőségi elvégzésére. Ennél többre természetesen csak megfelelő újabb ellenszolgáltatás mellett. A területi szövetségek inkább egy jól szervezett „hírirodához" lesznek hasonlíthatók, ahonnan a hírek szakemberek „kommentálásában” érkeznek a tsz-ekbe. | Az igény A legtöbb termelőszövetkezetben él a további összehangolás igénye. Már a kezdet kezdetén kérik, hogy a szövetségek az 1968. évre vonatkozó áruértékesítési, termeltetési, hizlalási szerződések kötésénél biztosítsák a tsz-ek érdekének védelmét. A szerződések tartalmára javaslatokat készítsenek. Az 1968. évi tervezéskor a várható gazdaságpolitikai intézkedéseket ismertessék a tsz-ekben. Az igények negatív formában is jelentkeznek. A területi szövetségek legyenek takaréos szervek. (A munka beindulása kis alkalmazott-létszámmal történik.) A függetlenített apparatus megfelelő szakképzettséggel rendelkezzék. (Az alkalmazottak munkakörüket pályázat útján nyerik^ ej). Végezetül: a. szövetségek a jövőben ne szakadjanak el a tsz-ektöl — mint ahogy érre már sajnálatos példa volt a tsz-társulásoknál. it Folynak a járási értekezletek — a téma ezután a községekbe utazik. A lelkiismeretes tanácskozások forrásai lehetnek a közös célnak: a tsz-szö- vetségekben való szervezettség hozzásegítse tsz-mozgalmunkat a további fejlődéshez. Fóti Péter sd és a hatvani járásra terjedne ki. E tsz-szövetség fő profilja a szántóföldi termelés, a zöldségtermesztés és az állat- tenyésztés lenne. A tsz-szövetségek igyekeznék a közigazgatási egységekkel megegyezően összefogni a termelőszövetkezeteket. A határok azonban nem merevek. A területi szövetségek ágazati szervezetté nem válhatnak, hiszen ez munkájuknak elap- rózását, más ágak elhanyagolását jelentené. A csatlakozó tsz-ek kérésére azonban valamelyik munkatársát megbízhatja egyes termelési profil fokozott támogatásával. Egyes közös gazdaságok már ma is tiltakoznak: „Messze van Eger vagy Heves”. A vezetőknek és a tagoknak tudniuk kell, hogy a szövetség munkatársai utaznak a tsz-be gyakrabban, és nem fordítva. A választásinál tehát ez a szempont volt meghatározó. Demokratizmus A fent vázolt elképzelések majd a közös gazdaságok közgyűléseinek döntései alapján realizálódnak. A tsz-szövetség- hez való csatlakozás nem kötelező, de minden termelőszövetkezet becsületbeli ügye — hiszen a szövetségbe lépéssel egy fejlettebb szervezési mód lehetőségét teremtik meg. A tsz-szövétséghez való csatlakozás a legteljesebb demokratizmus szellemében folyik le. Járási, majd községi lebontásban a társadalmi szervek képviselőinek jelenlétében a tsz pártvezetőinek, tagjainak a közös gazdaság tagságának tanácskozásában születik meg a közgyűlési döntés csírája. A tsz-szövetség céljainak ismertetése minden vezető feladata. Különösen fontos a politikai munka az erős tsz-ekben, ahol a kitaposott, jó úton szeretnének egyedül továbbhaladni. Itt szükséges elmondani, hogy a ma még jó utak nem biztos, hogy megfelelők lesznek holnap. Elszigetelten, jól gazdálkodni — a többi tsz magas fokú szervezettsége mellett — aligha lehet. A jó tsz — éppen eddigi tapasztalataival — sokat segíthet, hogy a szövetségen belül a többi közös gazdaság is melléje lépjen. Panasziroda ? Már most, a legelején el kell határolni a területi szövetséAz egyik megyei tsz-elnököt értesítették, hogy másnap Miskolcon jó áron nagyobb mennyiségű paradicsomot értékesíthet. Reggel az elnök maga is felült a teherautóra és irány a paradicsomszállítmánnyal az ipari gócpont. A cél: drágábban eladni a termést. Az eset mindennapi. Ma már fi a tsz-vézetőkben és a tagokban a jobb értékesítés igénye, a hasznos kapcsolatok keresése. Viszont ma még mindez kisstílűén, elaprózottan folyik. Egyetlen szállítmány — nem igényel elnöki koncepciót. A vezetőknek össze kell fogniuk azt, amit ma még maguk keresnek, csinálnak. Hasznosabb, célszerűbb lesz így. 1 A cél Egyszóval: biztosítani a vezetés jobb feltételeit, összehangolni a közös gazdaságok munkáját, és egyben ezt a népgazdaság érdekeivel. Olyan széles körű tájékoztatást nyújtani a mindennapi gazdasági döntésekhez, hogy valóban megvalósulhasson az önálló gazdálkodás. A feladatok sokrétűek, ma még alig összegyűjthetők, hiszen a munka és a vezetés napról-napra új problémák megoldását követeli. Mégis mi az, amelynek az új gazdasági mechanizmus megnövekedett igényei között feltétlen a tsz- vezetők segítségére kell állnia? Az első: a tájékoztatás. Gyors, rugalmas hírközlés, a gazdaságos termelés és értékesítés mindenkori feltételeiről és lehetőségeiről. A második: a széles körű segítés. Ezt rendkívül sokszínűén lehet megvalósítani. Űj módszerek kimunkálásával segíteni a munkaszervezést, a munkadíjazást, szervezni a tsz-ek jogvédelmét. Mindezek csak irányelvei a megalakulandó tsiz-szövetsé- geknek, a csatlakozó közös gazdaságokon múlik, hogy mivel töltik meg ezeket a kereteket. | A forma |
