Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-06 / 184. szám

Készítsük fel a kisiskolást Kezdő háziasszonyoknak Túrós Emilt jól ismerjük a rádióból, a televízióból, vala­mint szakácskönyvei, kitűnő ételreceptjei alapján. Hozzá fordultunk: adjon tanácsot a kezdő háziasszonyoknak. — A sütést-főzést ugyanúgy meg kell kedveltefcni, mint bármilyen más munkát. És ha a kezdeti próbálkozás, az első komolyabb főzés sikerrel járt, akkor „csatát” nyertünk, 6 nincs az a .nehéz” étel, amely­nek elkészítéséhez ne látna hozzá szíves-örömest még a kezdő háziasszony is. — Fontos, hogy a házias­szony lehetőleg egy hétre elő­re tervezzen étrendet, és nyil­vánvaló, ha például nagyta­karítás van, ne főzzön töltött káposztát. A terv szerint úgy vásároljon, hogy a napi bevá­sárlásokra csak a romlandó ételek jussanak. Ehhez pedig fontos az áru ismeret. • A háziasszonynak ismernie kell a főzés alapműveleteit, főzést, pirítást, párolást, sü­tést. Persze ez sem elég. Az ízesítésen, fűszerezésen is múlik az étel sikere. Az ízesí­tés egyik módszere, ami gyak­ran gondot okoz: a sűrítés. A magyar konyha rántással sű­rít. Természetesen vigyázni kell, nehogy nagyon „vastag­ra” rántsuk az ételt. — A tálalás fontos tartozé­ka a kulturált étkezésnek. Tudni kell pl., hogy a meleg ételt csak tűzforrón, a hideg levest pedig minél hidegebben tálaljuk. Tiszta és ízléses le­gyen mindig a teríték. A kez­dő háziasszony úgy tanuljon meg főzni, hogy maradék so­ha ne okozzon gondot. Ne főzzünk több napra előre! Nem vagyok régimódi, de tudom, hogy a jó házasságok egyik „tartozéka” a jó kony­ha. A Magyar Nők Országos Tanácsa hamarosan néhány száz szakácsnőt bíz meg főző­tanfolyamok szervezésével. Itt is szerezhetnek gyakorlati ismereteket a kezdő háziasszo­nyok. V. J. Még javában benne vagyunk a nyárban, a hőmérő -+■ 32 fo­kot mutat, de a hirdetések már a őszre utalnak: „most vásárolja meg az iskolai fel­szereléseket! Valóban ilyenkor még nyugodtan, torlódás és várakozás nélkül vehetjük meg a gyermek részére a fel­szerelést, még bőséges válasz­ték áll rendelkezésre. Ez is fontos, mert nem mindegy, hogy a gyermek milyen felsze­reléssel, milyen kedvvel kezdi meg a tanévet. Különösen fontos ez az iskolát kezdő első osztályosoknál. A hatéveseknél az is sokat számít, hogy tetszik nekik a táska, a tolltartó díszes figu­rája. A gondosam csinosan be­kötött füzetek bizonyos tiszte­letet ébresztenek bennük. A taneszközök birtokában a ki­csik már alig várják, hogy kezdődjék az iskola. A tanszerek, felszerelések időben való beszerzése mellett a gondos szülő másképp is igyekszik felkészíteni a kicsit az iskolaév megkezdésére. Nem árt séta közben útba ej­teni az iskola épületét, meg­mutatni a gyermeknek, ez az az épület, ahová szeptember­től kezdve járni fog, ahol megtanul írni, olvasni. Arra is ügyelni kell, hogy a gyermek­ben helyes kép alakuljon ki Hízott egy keueset? az iskoláról. Némelyik családnál úgy be­szélnek az iskoláról, hogy ott minden szép és jó, s ilyenkor a gyermekben túlzottam csak az a kép alakul ki, hogy az is­kolában mindent szabad. Az első rendreutasításnál azut'n megsértődik. Van, ahol fenye­getőznek az iskolával: na várj csak, majd ott ráncba szed­nek... meg is mondom a taní­tó néninek, csak hasítson szí­jat a hátadból... Az így „elő­készített” gyermek viszont fél az iskolától, rossz előérzettel lépi át előszörre is a kaput Ne fessük le az iskolát egyiK véglet szerint sem, hanem igyekezzünk felkészíteni a gyermeket a reális tényekre: az iskola azért van, hogy ott megtanuljanak írni és olvasni, s bizonyos követelményeknek már eleget kell tenniük, nem szabad beszélgetni órák alatt, szót kell fogadni a tanító né­ninek, stb. A gyermeknek az első perc­től tudnia kell, hogy mit nyújt neki az iskola, de beszélgetni kell vele arról is, hogy ott már rsagvobbak lesznek a kö­telességei. mint az óvodában. Ha a valóságra helyesen ké­szítjük elő a gyermeket örö­mök forrásává válik számára az iskola. András Lajosné Bő választék női ruhában ... A Nőiruha Nagykereskedel­mi Vállalatnál Somogyi Ká- rolyné kalauzol a mintate­remben. Ide érkeznek a gyá­rakból az új ruhák, s itt ren­delhetik meg a kereskedelmi szakemberek. — Olcsó, jő fazonú és diva­tos ruhákat igyekszünk for­galomba hozni — mondja. — puplint, és a frottírt. Az utób­bi nem a vastag törülköző- frottír, hanem a Pamutnyomó­ipari Vállalat új és szép min­tákban készített anyaga, nem annyira meleg, s jobb nedv­szívó, mint az eredeti frottír. — Bővült a méretválaszték. A bakfisméretben kapható 16- os nagyságú ruha, a kisebb termetű nőknek is megfelel De a jobb kondícióban lévő asszonyok is találhatnak meg­felelő konfekcióruhát az 52-es, sőt az utóbbi időben az 54-es és 56-os méretűek között — A puplin, s a frottír mel­lett a selyem is divatos. Ezért fehér alapon tarka mintás bol­gár selymet és sötét alapon lila, mustár mintás, sötét tónu­sú román selymet dolgoztak fel a konfekciógyárak. Jól si­került fazonok... — A magyar anyagok közül a „Salome” közkedveltté vált. Most tarka mintás változatá­ból nyári kiskosztümöt gyár­tattunk. Kérésünkre a gyár olyan kartont te készített, amelynek szélén sűrű pötty­Ingszabású tarka mintás rubr Ezért felhasználtuk az idény legdivatosabb anyagait, az egyiptomi fehér—tarka csíkos Divat a gyertya A lakás han­gulatos díszítő­je a művészi kivitelű gyer­tya, amelyből hazánkban je­lenleg körülbe­lül 65 féle van forgalomban, kovácsoltvas­ból, alumínium­ból és fából ké­szült tartóval. Különösen szépek a Mun- kácsy-díjas En­gels József és Ördög László iparművészek budapesti és balatoni képek­kel díszített gyertyái. Ké­pünkön: Engels József Munká- csy-díjas műve. A virágok, a váza és a gyer­tya együttese tökéletes har­móniát ad. a- * Elöl gombos frottír strandruha (Villányi Zsuzsa rajzai) csík húzódik. Ezt kitünően fel­használhattuk a ruhák díszí­tésére. Sötétkék, sötétzöld, piros és fehér alapon fehér pöttyös, illetve fekete pöttyös változatban kapna tó az ebből készült ruha ... Bőséges konfekcióáru várja a vásárlókat. 300 000 női blúz és 200 000 gyermekblúz bizto­sítja nemcsak a mennyiséget, hanem a választékot is K, X. A felesleges zsírlerakódás a kövér ember szívét viseli meg legjobban. Minden kiló súly­szaporulat a szív számára munkatöbbletet jelent és vég­eredményben a szív korai ki­fáradásához vezet A zsír a szívizomrostok közé befurako­dik és elhájasítja a szívet. A hízás a szervezet elleaállóké- pességét is csökkenti. Az orvosoknak az a tapaszta­latuk, hogy a legtöbb ember fájdalommentesen, a legcseké­lyebb megerőltetés nélkül és gyorsan szeretne eredményt el­érni a fogyásnál. Pedig a fen gyókúrát türelemmel kell vé­gezni. Ez annál is könnyebb, mert a kúra alatt nem kell és nem szabad éhezni. Fogyni pe­dig lassan, szinte dekánként kell, mert a gyors fogyást meg­sínyli a szervezet Az oktalan éhezés gyengeséghez, ideges­séghez, a testi és szellemi fris­seség csökkenéséhez vezet En­ni tehát kell, de olyan étele­ket, amelyek nem hizlalnak. Ismert az a mondás: „Reggel élj, mint egy fejedelem, dél­ben mint egy polgár, és este, mint egy koldus”. Sajnos, so­kan fordítva csinálják. A reg­gel és délben elfogyasztott éte­leket a szervezet napközben feldolgozza. Az esti közös és bőséges vacsorát azonban nem. A fogyókúra ideje alatt taná­csos külön vacsorázni, mert a családtagok „inspirálják” egy­mást a „pogány” étkezésre. Aki szereti a zsíros ételeket, sok édességet, tésztát, kenyeret, burgonyát fogyaszt, vastagon keni meg vajjal a kenyerét, közben egy-egy adag tejszín­habot sem tagad meg magá­tól, az ne csodálkozzék azon, ha hízik. Felvetődik a kérdés: mit együnk és mit ne együnk? Ha egy mondatban kellene vála­szolni, azt mondhatnánk: ne együnk túl zsíros ételeket, óva­kodjunk az édességektől, tész­taféleségektől és ne fogyásá­ul világ legdrágább orchideája A dániai Gloetrup városában élő Mohr testvérek híres vi­rágkertészek. Keresztezéssel a Cymbidium Orchidee-nek egy olyan ritka példányát sikerült létrehozniuk, amely egyedül­álló a maga nemében. A mint­egy másfél méter magas, ket­tős virágszáron 60 db halvány almazöld színű virág nőtt és árasztja bódító illatát. A hamburgi virágkiállításon be­mutatott különleges orchidea­példányhoz — a leggondosabb éjjeli-nappali őrizet ellenére — sikerült illetékteleneknek hoz­záférkőzniük és virágport lop­niuk. A Mohr testvérek a felkí­nált 100 ezer dán koronáért sem voltak hajlandók megvál­ni a világ legértékesebbnek tartott orchideájától. szunk sok folyadékot. Száműz­ni kell tehát az étrendből a kövér disznóhúst, a tortát, a vajas süteményeket, a na­gyobb mennyiségű burgonyát, édes borokat. Fehérjére a szer­vezetnek a fogyókúra ideje alatt is szükség van. Persze, néha elkerülhetetlen egy-egy vacsorameghívás, ami­kor hagyományos értelemben jóllakik az ember. De másnap böjtölni kell. A fogyasztósze­rek használata csak a lelkiis­meret megnyugtatását céloz­hatja. NemcsaK az étkezés megsa>- látásával kell küzdeni az elhí­zás ellen, hanem fokozott moz­gással is. Sokat segít a napi egy—másfél órás séta, s a* úszás. A felesleges zsírtól való meg­szabadulás nemcsak esztétikai, hanem orvosi követelmény is; Ha tehát úgy érezzük, hogy ter­hűnkre van ez a néhány kiló, amelyet felszedtünk, kezdjünk ésszerű fogyókúrát. De ne hét­főn, vagy a hónap elején, ha­nem még ma. Dr. Marék Antal A testvérorsságok életéből Éltető tíz A krimi terület PjatylozemH srovhoz lyeket az új csatorna vizével öntöznek, rizstáblái, am» Két év alatt a Pjatyiozemij (öt tó) szovhoz milliomos lett; a múlt évben a szovhoz jövedelme több mint 4 millió rubel volt A csodatevő a Dnyepr vize volt, amely az Észak-krimi csatornán érke­zett a sztyeppére. A múlt év­ben már 13 ezer hektár csapa­dékszegény földet öntöztek, ebből 4 ezer hold rizsföldet. Ebben az évben az öntözött földterület 17 ezer hektárra növekszik. A Szovjetunió kommunista Pártja XXIIL kongresszusá­nak irányelvei szerint a jelen­legi ötéves tervben be kell fejezni az Észak-krimi csator- 'narendszer első részének építését Segítségével teljesen megváltozik a krimi sztyeppe képe. A félsziget kolhozai és szovhozai 150.000 hektár föl­det öntözhetnek segítségével, 25.000 hektáron termeszthet­nek rizst Az előzetes számí­tások szerint a kolhozok és szovhozok a meghódított te­rületről évente 33 millió púd gabonát 340.000 tonna zöld­séget és burgonyát, 230.000 tonna szőlőt gyűjthetnek be. A gazdaságok takarmánybázi­sának növekedésével 40.000 tonnával több hús és 230 008 tonnával töb tej várható. Az Észak-krimi csatorna megjavította Dzsankoj, Feodo- szija, Keres és más ipari köz­pontok vízellátását. A mes­terséges folyó édesvizet bizto­sít az ebben az ötéves terv­ben felépítendő vegyipari üzemekben — a szódagyár­nak, a titándioxid gyárnak éa a dél-szivasi magnezitgyár­nak. '-.zrö'­A csatorna > építkezésén mintegy tízezer munkás dol­gozik, 2000 csatornaásó éa más gép segíti munkájukat Mesterséges esff Jódvegyületeknek (pl. ezüst- jodidnak) a felhőkbe való por­lasztásával elő lehet idézni a csapadékképződést, jóllehet ez rendkívül költséges módszer. Norihoko Fukura japán kuta­tó felfedezte, hogy a metal- dehid nevű vegyszer repülő­gépről történő szétporlasztásá- val ugyanolyan eredmény ér­hető el, de sokkal kisebb költséggel. Az új módszert Ausztráliában végzett kísérle­tekkel igazolták. Technika és műemlékvédelem A szabadban lévő építészeti emlékek és szobrok védelme régi gondja a műszaki tudo­mányoknak. A földrajzi hely­zetüktől függően igen sok té­nyező: a levegő szennyezettsé­ge, páratartalma, csapadék, szél, fagy, növényzet, baktériu­mok károsítják ezeket. Nap­jaink építésze és vegyésze azon­ban hatásosan fog össze a sza­badban lévő műemlékek meg­védéséért Vegyszerekkel állít­ják meg az épületekre káros növények burjánzását, az om­ladozó falakat cementplombák­kal erősítik meg. A vízrajzi szempontból előnytelen alta­lajon álló műemlék esetében már az altalajt is meg tudják kötni. Varsóban az agyagos ta­lajra épült Szent Anna-kápol- nát például speciális elektro- ozmon eljárással — kalcium— szilikát elektrolízis alkalmazá­sával — mentették meg a sül­lyedéstől. A különböző kontinensek ipari vidékein és nagyvárosai­ban az épületek és szobrok el­sősorban a korom korróziós hatásától szenvednek. Nyugat- Európában a régi épületek és szobrok jelentős része mészkő­ből készült, s ezeknek azon az oldalán, ahol nem veri az eső, idővel gipszes réteg képződik, amely különösen hajlamos ar­ra, hogy összegyűjtse a levegő szennyét A gipsátartalmú ol­dat beszivárog a porózus kőré­tegek alsóbb régióiba, de az ol­dat kristályosodott sói is ki­kezdik a követ: először repe­dések, majd leválások kelet­keznek. Megfigyelték viszont, hogy az épület, vagy szobor esőnek kitett részein az előbb említett folyamat nem indul meg. Műemlékvédelmi szem­pontból is célszerűnek látszik az a megoldás, amelyet 1958 óta Párizs nagyobb házain vé­geznek: tusolják, illetve per­metezik azokat, ily módon sza­badítva meg a sok évtizedes koromrétegtőL A szénfüst korróziós hatását a köépületekre már évszázadok óta ismerik. Egy 1648-as londo- ni parlamenti petíció arról ta­núskodik, hogy a városatyák a szén alkalmazásának tilal­mát sürgetik, mert szerintük ennek a füstje különösen ká­ros hatású a műemlékekre; Napjainkban a szakkörök ag­godalommal figyelik, hogy olyan történelmi jelentőségű épületek, amelyek évszázado­kon keresztül dacoltak az idő­járás viszontagságaival, az utóbbi évtizedben a levegő szennyeződése következtében rohamos pusztulásnak indul­tak. Világszerte milliókat költe­nek egyébként a smog kiküszö­bölésére és a levegő szennye­ződésének elkerülésére. Mind­ez az ember egészsége szem­pontjából is elsőrendű feladat. Amennyiben ezt sikerül meg­oldani, a nagy értékű műemlé­kek is megmenekülnek a szén­füst korróziós hatásától.

Next

/
Thumbnails
Contents