Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-30 / 204. szám

„Ősszel érik 99 • • • Szüreti készülődés az eg-ri Hagy «József Termelőszövetkezetben — És az eddiginei j$val több bor? — Igen. Éppen ezért való­színűleg az egri és az Eger környéki termelőszövetkezetek közös társulással felépítenek egy borpalackozó üzemet. Az az elképzelésünk, hogy egyre több bor Hu kát palackozta ssuk, Reprezentatív vendég-fogadó De vannak még más tervei? is a szövetkezet tarsolyában. — Egerben a Dobó téren van jelenleg a Fogtechnikai Vál­lalat telepe — veszi át a szót a szövetkezet elnöke. — Ügy hallottuk, hogy a vállalat ki­költözik az épületből, s mi már be is nyújtottuk igényün­ket a városi tanácshoz. Sze­retnénk megkapni, s úgy ter­vezzük, ha ez sikerül, akkor egy reprezentatív, korhű ven­dégfogadót rendezünk be. Táj­jellegű boraink és speciális egytálételeink: birkagulyás, egri húsleves, kolbász, hurka — bizonyára vonzanák a lá­togatókat. S mivel új telepíté­seink egyre inkább termőre fordulnak, tudnánk biztosíta­ni borainkból a nagyobb vá­lasztékot és a mennyiséget is. — Erre megvan minden re­ményünk — szól közbe Holló József főkönyvelő —, hiszen az elmúlt évi borversenyeken hat díjat szereztünk. S remél­jük, az idei szüret is jó minő­ségű borokat ad. ^ Kaposi Levente. egy kissé jobban odafi­gyeltek volna... egy ember, kettő, vagy tíz, akkor az a fiatalasszony, akinek többszáz­ezres sikasztásáról szívhez szó­ló riportot lehetett olvasni: legfeljebb tízezreket lop, leg­feljebb ötöt, vagy még annyit sem. Ha egy kissé jobban odafi­gyeltek volna.i. akkor a közel­múltban nem kellett volna po­zitív hírként közölniük a la­poknak, hogy kijavították a Hajdú-Super mosógépek óra­kapcsolóit. amelyek nagyrészét „ab start”, eleve hibásak vol­tak a KERMI-vizsgálta esetek igen nagy százalékában. Ha egy kissé jobban odafi­gyeltek volna a kozmetikai cikkek töltésénél, nem kellett volna utólag közölni, hogy a krémek jelentős része súlyhiá­nyos és hogy némelyik tégely 14 százalékkal is könnyebb az ár szerint joggal várható súly­nál. Ha egy kissé, de igazán csak egy kicsit jobban odafigyeltek volna Bükön, Vasban: nem használtak volna el „tegnapi” fagylaltot és nincs tömeges fagylaltmérgezés. Ha egy kissé... De ne folytassuk ezt a sort. Még senki sem készített sta­tisztikát róla, pedig megérné a fáradságot, hány milliót, százmilliót lehetne megtakarí­tani, vagy mondjuk hozzáten­ni nemzeti erőfeszítések ered­ményeihez, ha csak ezeket a bizonyos kis figyelmetlenségi ..mínuszokat” kiiktatnánk éle­tünkből, munkánkból. Képzeljük el most, hogy már így van. Ringassuk magunkat néhány percre ábrándokba. Olyanokba, amilyenek mond­juk a régi időkben utópisták agyában születtek, amikor el­képzelték az emberiség érett korszakait, tökéletes társadal­mait. Képzeljük el azt a na­pot, amelyen nálunk... No, hogy is lenne? Például minden tervdoku­mentáció olyan anyagok fel- használását írja elő, amelye­ket gyártanak is és ezért hosz- szas várakozás nélkül meg le­het őket szerezni. Nem állnak hosszú sorok a délutáni munkaidő végén az autóbuszmegállóknál —, mert az utasáramlás-vizsgálatok eredményeként valóban annyi autóbusz mozog az útvonala­kon, amennyi az adott idő. pontban el tudja látni a for­galmi feladatokat. A lakónegyedek új parkjait, a frissen aszfaltozott utcákat Üzemi találkozások Az algériai mérnök] elölt Sorok a két nyergen ülő emberekről V*' Azt tartja a közmondás: mindenki saját életének a kovácsa. V annak olyanok, akik ezt a „kovácsolást” az ötvözés művészetével páro­sítják: minden munkálkodás­nak csak a fényét ötvözik ki — az árnyékok maradja­nak másoknak. — Én nem tudok leves nél­kül meglenni. Naponta két­szer is eszem — a férj ezzel indokolta, hogy a feleségét nem engedi a tsz-be dolgoz­ni. És hogy 6 miért nem lé­pett be a hat holdja után? A gépjavító állomáson fix a fizetés, havonta lehet haza­vinni a borítékot —- no és az ipari nyugdíj sem lebecsü­lendő. A tsz-től egyetlen dolgot kér: bevitt földje után a ház­tájit. Ez csak nagyszerű szerve­zés. Mindenünnen a legcsá­bosabbat: Fix, jó fizetés in­nen — bő termést hozó ház­tájit onnan. Ugye jó ková­csa az életnek? Igyekszik jól megülni a két nyerget és arra irányítani az útját, hogy az az egyéni bol­doguláshoz vezessen. Pedig tudja jól, hogy például a háztájiért sokat vállalnak a tsz-tagök. Vállalták azt, hogy a fsz-mozgalom kezdeti ne­hézségei között sem hagyták cserb en a közöst . Vállal iák a rendszeres munkát, sok he­lyen lemondanak a havi bo­rítékról is. Tény, hogy a tsz-tagok nyugdíja még csak közeledik az ipari dolgozóké­hoz. A két nyergen ülés cirku­szi mutatvány. A legjobb ar­tisták próbálkoznak csak ez­zel, hiszen a kél nyereg kö­zött könnyen a cirkusz, po­rondjára lehet esni. Az élet­ben az ilyen mutatványok még hamarabb fulladnak ku- : darcba. Az elmondott példához ha­sonló esetek elég gyakoriak. ! Termelőszövetkezeti mozgal­munkban ez különösen meg­figyelhető, hiszen a jogsza­bályok nem tartottak lépési az évek hozta fejlődéssel. A közös gazdaságok a paragra­fusokat megelőzve — helye­sen — munkához kötik az előnyöket. Alii nem dolgo­zik le egy meghatározott munkanormát, az például nem kap háztájit. Az új jogszabályok — re­méljük — még inkább ke­resztülhúzzák a két nyergen ülők elkénzeléseit. A ter­melőszövetkezetekben egy célra törő emberekre vau szükség, akik nem kacsingat- ; nak máshonnan származó | előnyökre. A gazdagodást ott keresik, ahonnan jó munká­juk nyomán érdekeltet segí- j tő anyagi juttatásokat kap- j ják. A gazdagodást a tsz-ben keresik — és munkájukkal szolgálni is akarják a kö­zösséget. fc t _: S ;u.L»á£U • &+■&*■ Mi után igen könnyen alszom el'de annál nehezebb az ébredésem, érthető, hogy minő örömmel olvastam a hírt, hogy egy francia óragyár új konstrukciója gondol a nehezen ébredőkre is. Az ébresztőóra ugyanis egy ideig erősen cs eng, s eddig ebben még semmi, de semmi újdonság nincs. Most jön azonban a java... Ha az óra makacsul alvó tulajdonosa a rikoltozva csörgő óra hangjára sem ébred, ekkor az óra elkezd vizet spriccelni, miköz­ben zajosan dobog... Ez igen, nyugodtam meg egy pillanatra, aztán eszembe jutott, hogy biztos, ami biztos, tovább lehetne fejleszteni ezt a francia csoda­órát. Ne csctk spricceljen dobogva, de rúgjon is, sőt esetleg pokolgépet is robbanthat. Biztos, ami biztos, mindent a kedves vá­sárlóért! (—ó) Esküszöm, így tör­tént. A kopasz férfi kezdte: — Frontátvonulás van... — Az — hagyta helyben a dús sörényű cingár... — Azt mondják, hogy a frontátvonulás zavarja az idegeket. — Azt mondják — helyeselt a cingár... — Meg azt is mond­ják, hogy amikor front- átvonulás van, vagy jobb idő. vagy rosz- szabb idő következik — fejtegette tovább a kopasz...' — Attól függ... — Mitől1 — Attól, hogy mit értünk jó és mit rossz idő alatt? — emelte fel a mutatóujját a dús sörény cingár tulajdo­nosa. A kopasz tűnőd­ni látszott egy-két pil­lanatig, aztán helyben­hagy ólág bóUutotti — Hmm... lehet, hogy igaza van. Sói biztos is, hogy igaza van. Mert például, ha eső kell annak a me­zőgazdaságnak. akkor a napsütéses, meleg idő a rossz idő, de ha napsütés kell annak a mezőgazdaságnak, ak­kor meg éppen az esős hideg a rossz idő... — Valahogy így... D’e azért mégsem egé­szen — húzta fel a szemöldökét^ szinte a haja tövéig a cingár... — Mert ide figyeljen, jön a frontátvonulás, mondjuk délről és esőt hoz oda, ahol nem kell eső, mert a múlt­kor is jött a frontátvo­nulás és eső már volt... De most se vonul ez a front egészen északig, ahol pedig kellene az eső, mert a múltkor se vonult fel odáig... Na ugye? — nézett körül diadalmasan, hogy a kopasz szája tátva ma­radt e meghökkentő igazságtól. — Szóval maga úgy gondolja, hogy a front­átvonulás így is, meg úgy is rossz? — Azt én nem mond­tam — tiltakozott a cingár. — Én ugyebár, csak vázoltam a lehe­tőségeket és körvona­laztam azt a tényt, hogy ami jónak tűnik, az lehet rossz is, sőt fordítva is... Ugye. — Maga... szóval... maga ennyire ért n frontátvonuláshoz? — érdeklődött kissé meg­semmisülve a kopasz férfi, alig rejtett irigy­séggel a hangjában... — Hát igen, egy ki­csit értek hozzá — büszkélkedett amaz. — Amatőr meteoro­lógus? — Én? Miért lennék az? — Hát, hogy így ért hozzá... Végtére is. ak­kor mi a foglalkozása? — Fagylaltos, ké­rem... Fagyialtos, ma­gas vérnyomással... — Aha. akkor ma­gának tudnia kell. hogy mi is az a sal­monella... — Salmicsoda? — tátotta el a száját a magas vérnyomás A fagylaltos és gyorsan kinézett az ablakon jön-e vagy megy az frontátvonulás... (egri) szít egy 1300 hektoliter be­fogadóképességű bortároiot. így az idén teljesen egyedül dolgozzuk fel a szőlőt. — Hány hektoliter borra számítanak? — 5400-ra — Kapcsolódik a beszélgetésbe Holló József fő­könyvelő. Ennek a felét át­adjuk a pincegazdaságnak, a többit pedig mi szeretnénk forgalomba hozni. Egy részét az egri borkóstolónkban, más részét pedig palaokoztatni akarjuk. És saját címkénkkel hoznánk forgalomba. Ma már egyre több a fajtiszta szólónk, s így a borunk is. Kezd híre lenni szövetkezetünk borai­nak. Teraszok a Sík-hegben — Természetesen a szüreti előkészületeken kívül más dolgunk is van — folytatja Holló József. — Még az idén hatvan holdat előkészítettünk az új telepítésekhez. Legna­gyobb munkánk pedig az, hogy az ősz folyamán, Eger egyik legjobb bortermő he­lyén, a Sík-hegyen, megindul a teraszok kialakítása. Ez ter­mészetesen áthúzódik a jövő évre is. Mintegy hetven hol­don végezzük el a teraszok ki­alakítását. Szőlőrekonstrukciós tervünket 1970-re be szeret­nénk fejezni, s ekkorra kere­ken ötszáz hold új telepítésű szőlőnk lesz. j Melegen simogatja az au­j gusztus végi nap fénye a telt turtóket. Érleli, Ízesíti a sző­lőt. S igaz, hogy naptár sze­rint még nyarat írunk, de az érlelődő fürtök már jelzik az ősz kezdetét. Az egri Nagy József Terme­lőszövetkezetben is „ősz eleji” munka folyik. Takarítják a pincéket, mossák, tisztogatják a hordókat. — Már a szüretre készülünk — mondja Víncepap Ferenc a közös gazdaság elnöke. — Egy hónap múlva megindul a Mé­doc noir, a leányka szedése, s utána jönnek a többi fajták is. 80 hold termőre fordul A szövetkezet az idén jobb termésbe számít, mint tavaly volt — Az időjárás kedvezett a szőlőnek, s ezért reméljük, hogy több borunk, szőlőnk lesz, mint az elmúlt eszten­dőben. Jelenleg 250 hold új te­lepítésű szőlőnk van, s ebből az idén nyolcvan hold már termőre fordult Régebbi tele­pítésű szőlőink pedig 130 hol­dat tesznek ki. Az újaknál 35, a régebbi szőlőknél 20 mázsás termésre számítunk. Feldolgo­zó gépeink vannak, a verpe­léti Dózsa Termelőszövetkezet építőbrigádja pedig most kö­vezheti az ember a közösség. a mások, a mindannyi unk irá figyelmet —, a pontos­ság. a rend, a tudatos jó szán­dék, ez a (valliuk be) gyak ran „hiánycikk”? Mostanában sokan érzik úgy és mondják is ki, hogy mind­ezeken a gondokon és problé­mákon majd segít az új gaz­dasági mechanizmus, amely a gazdasági ösztönzés „többet adsz, többet kapsz” elvével és gyakorlatával úgy elsöpri a pontatlanság és a hanyagság rossz szellemeit, mint valami mesebeli jóságos varázsló. Amire az ember nem mond­hat mást jó szívvel, mint hogy adja a jóságos gazdasági mechanizmus, hogy így le­gyen, de... magától akkor sem lesz így, figyelem, pontosság, ügyszeretet magától semmifé­le mechanizmusban nem te­rem a bokornan és a szívek­ben, idegesben, reflexekben. Azt az ösztönző tényezők erő­sítik vagy jobban megteremtik az előnyöket a pontos, rend­szerető, körültekintő ember számára. De ilyen emberek kellenek. Sőt, vannak is és lesznek is- de több kell belő­lük, magatartásukból és példa- adásukból. Nem alaptalan ezdk opti­mizmusa, akik sokat várnak 1968. január 1-től. De szeretnénk emlékeztetni őket: ne a naptártól várják a legtöbbet. Hanem önmaguktől — ön- maguktól. Csak ez zárja le a pontat­lanságok korát és juttat el nem is utópisztikus módon a figye­lem, a „kissé több”, a „kissé jobb”, aztán a sokkal több és sokkal jobb korszakába. (B. r.) nem túrják fér ötször, hatszor telefonvonal-vezetés, hőköz- , pont-árokásás és a jó ég tud­ja, mi miatt, mivel a tervezés , csak egy halvány fokozattal nagyobb előrelátása és körülte­kintése az ilyesmit éppen úgy kiküszöböli, mint mondjuk Azt, hogj? épületeket nem nyitható , ablakokkal építsenek. A könyvekben minden iap i pontosan a helyén van, — nyo_ ; másban egy sem marad üre- i sen — különösen azok a könv. • vek nem. amelyekbe mindé- ] nütt belehelyezték az ellenőr- i zők, felelősök és irányítók ne- i vét. ­Rengeteg üzlethelyiség sza- l badul fel: megszűnnek az al- ; kalmi áruházak, mivel a selej- i tes, gyenge minőségű leérté- í kelt áruk aránya annyira le- 1 csökkent, hogy nem érdemes i fenntartani ilyen jellegű bol- l tokát. Helyüket elfoglalják az i adott területeken legjobban 1 hiányzó szaküzletek, javítómű- j helyek, szolgáltató állomások. í A vendéglőkben sehol sem i bosszantják a vendéget, azzal, s hogy zenés árat számítanak az s elfogyasztott étel, ital után, 1 mielőtt még a zene megszólal. 1 Ennek eléréséhez két újítás se- 1 gít: az egyik, hogy a főpincé- i reket zsebhangerősítővel sze­relik fel, amely tolmácsolja. . nekik a zene kezdetét, más- i részt a zenekarok pódiuma előtt egészen olcsó típusvekke- . reket szerelnek fel, amelyek ' hibátlanul mutatják a green- ! wichi Időt — De most meg est a sort 1 ne folytassuk, mert hiszen folytathatnánk az optimista 1 utópizmus képeit egy jó újság- j oldalon át (amelyen egyetlen . sajtóhiba sem lenne...). ' J De vajon utópiám a kissé 3 több figyelem, a kissé több í ügyszeretet — mert így is ne­Nem is utópia vei megközelítőleg hasonló az algériaihoz. Csupán a koszt idegen számukra egy kissé, de magyar vendéglátóik igyek­szenek állandóan a kedvükben járni, s ínyükre való falatokat próbálnak számukra készíteni. Jól érzik hát magukat vala­mennyien, rendkívül barátsá­gosnak találják új ismerősei­ket, így kellemesen, gyorsan telik az idejük. Járják a bányát ismerked­nek az üzemekkel. Állami ösztöndíjjal tanul. 1500 forintot kap magyaror­szági tartózkodása idejére. Szeptember tizenötödikéig marad hazánkban. Az utolsó két hetet pihenés­sel tölti. Vagy a Balatonon, vagy Budapesten. Esetleg mind a két helyen. Valamiben reménykedik. Le­het, hogy a külföldi tanul­mányút után megkapják a diplomát. Ez nagyon jó len­ne, noha így is „cselédköny­vesként” kellene dolgoznia a „kritikus” két esztendőn ke­resztül. Diplomával a zsebé­ben azonban nyugodtabb len­ne, minden könnyebben men­ne ... S erre nem hiúságból vá­gyik. (—ni) néhány percre isimét diákos fényben, izzik. Mi tagadás, szerette a jó hírű intézetet, az évfolyamtársakat és a profesz- szorokat, három év alatt sok­sok jó bar;''«t, kedves isme­rőst szerzett no és egy kisebb­fajta könyvre való élményt, emléket. Természetesen a meglehetősen gazdag ismeret- anyag mellett, mert hát tudni kell Dali Youcefrői, hogy el­sősorban tanulni ment ő is a főiskolára. Az időt igyekezett jól ki­használni s ennek eredménye érdemjegyeiben tükröződik. Afrikában másként osztályoz­nak mint mifeier/ 12-től 20 pontig értékelik r> feleleteket, vizsgákat s végbizonyítványt kapnak, ha a három év átla­gában hatvan százalék felett vannak a 12 pont értékű vá­laszok. Nos, Dali Youcef szá­zaléka a hetvenöt körül inga­dozott állandóan, csakúgy, mint társainak, akikkel most Magyarországon kamatoztat­hatja tudását. Ő most itt a csoportbizalmi. Meséli, hogy repülőgéppel j jöttek, egyenesen Pestie, on- i nan pedig kétnapos tartózko­dás után Heves megyébe. A 1 j klímát nem kell szokniuk, mi­Dali Youcef kreol bőrű, feke­te hajú fiatalember s az al­gériai Miliama város főiskolá­járól érkezett Heves megyé­be, kéthónapos termelési gya­korlatra. Előbb a recski érc­bányával ismerkedett, aztán pedig a gyöngyösoroezi üzem­mel. Mémökjeiölt, tanulmányait az idei nyáron fejezte be, de államvizsgát valószínű, hogy csak két esztendő után tehet, mivel az afrikai országban ez a diploma megszerzésének rendje, módja. Amikor az iskolára terelő­dik a szó, felcsillan a szeme.

Next

/
Thumbnails
Contents