Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-27 / 202. szám
Reform és a nemzeti egység Egy nép és j;emzrt életében •i sem képzelhető nemesebb, magasztosabb cél, mint minden erőt összefogja, közösen munkálkodni a közös boldogulásért. Történelmink során jó néhány kísérlet történt már nemzeti erőink összefogására, egységes cselekvésre. Hol szabadságharcok tize tette próbára az összefogást, hol pedig gazdasági és kulturális vállalkozások, de t múltban soha nem sikerüli valódi nemzeti egységet teremteni. Osztálytársadalomban elképzelhetetlen a tartós nemzeti egység. Egy-egy tetszetős eszme, vagy közös megpróbáltatás ideig-óráig talán élteti a csalóka illúziót. A látszat mögött azonban hamar kirajzolódnak a különféle érdekek és utak. A tőkés soha sem tűrhet maga előtt olyan célt, soha nem akarhat olyan világot, mint a proletár. a földek urait semmiféle erő nem tarthatja egy úton a kisemmizettekkel. Az érdekek s az utak különbözősége hajdani történelmünk legszebb pillanataiban is megtörte az összefogás szándékát és kerékkötője lett a legmodernebb próbálkozásoknak. Mi a szocializmus felépítésén fáradozó szerencsés nemzedék vagyunk. Szerencsések még akkor is, ha az utat, amely a mai nagy vállalkozásainkig elvitt, számtalan próbatétel és botlás szegélyezte. Szerencsések, mert olyan eszmék, olyan célok hordozói vagyunk, amelyek a sok hányattatás után végre alkalmasnak bizonyultak a hőn áhított nemzeti egység megteremtésére. S hogy ez mennyire így van, az szinte lemérhető lázas napjainkban. amikor nemzetünk, népünk figyelme, erőfeszítése arra összpontosul, hogy továbblépjünk a boldogulás útján, megvalósítsuk az új energiákat felszabadító gazdasági 'leformokat. a gazdasági élet irányításának új rendjét. S nem kis öröm, hogy e nagy vállalkozás körül ott sorakozik minden progresszív erő, tudva azt hogy a nagy tett valóra váltása egységünk próbaköve is, s ezen a próbán jelesül kell helytállnia a munka tisztességét őrző minden hazánkfiának. Hogyan alakult ez az .egység, hogyan fogott mindinkább össze az emberekben, osztályokban elosztott energia, válaszfalakat nem ismerő közös nemzeti erővé? A történelmi út. melyet 1945 óta megtettünk, ismert. Nincs szükség ismételgetésekre, arra, hogy a kemény harc minden ütközetét felidézzük, hoszszan tűnődve a győzelmeken, megtorpanásokon. Elég csak annyi, hogy a küzdelem nem csupán sikereket tartogatott az új világ építői számára, s egy-egy megnyert csata még nem jelentett teljes győzelmet. Az államosított gyár, vagy a később szervezett termelőszövetkezetek nem lettek egy csapásra a munkások, a parasztok otthonai. A birtokbavétel csak az első lépés volt, a lehetőség arra, hogy dolgozó népünk az új hazában., mint tulajdon világában berendezkedjék. A szocialista tartalmú, kulturális fellendülési, a tanulás, az iskolák kapuinak szélesre nyitása, az olcsó színház, mozi és könyv, a nézetek ösz- szeigazításán fáradozó politikai nevelés, agitáció, egyszóval a közkinccsé tett kutúra nem teremtette meg egy csapásra azt az emelkedett szellemiséget, a műveltségnek azt a minőségét, a gondolatoknak, a céloknak és a vágyaknak azt az egyöntetűségét, amely nélkül szocialista nemzeti egység elképzelhetetlen. Hogyan történhetett mégis, hogy most, napjainkban mindinkább valóság lesz a nemzet egysége? S mi a biztosíték arra, hogy ez az egység olyan tartós és olyan szilárd, amely a boldogulás útját jelentő gazdasági reformoknak biztos alapul szolgálhat. Az első kérdésre megadja a választ az a tízesztendős következetes, felelős, nyugodt, túlzásoktól mentes politika, melyet az MSZMP kidolgozott és azóta is következetesen folytat. Az a politika, amely nem szavakban adta a dolgozó nép birtokába a gyárat, a földet, a tudományt, a művészet eszközeivel való alkotás örömét, hanem a tettek lehetőségével együtt megadta a gazda önérzetét is. Az a politika, amely nem dicsekedett, nem ígért, nem festett ábrándképeket, hanem őszintén megmondta, hogy a közös célt csak temérdek munkával, erőfeszítéssel lehet elérni. Az a politika, amely nem rejti véka alá, hogy még ma is sok a baj, a gond. — s néhány vezető, ha lelkét odaadja, sem képes megbirkózni vele, hiszen a mi tennivalóink olyan nagyok, hogy csak az egész nép összefogott ereje bírhat meg velük. Mai izmosodó egységünk magyarázata az a politika, amely közösen gondolkodni és tervezni hivott, munka közben próbálta ki, ml a jó, és mi a rossz, s a rosszat mindig volt ereje elutasítani. Az a'politika, amely szabad teret nyitott a szellemi munkának, a tudománynak, hogy alkotó módon, merészen szólhasson bele az élet formálásába, segítve a jót, — leleplezve — elsimítva a rosz- szat. Az a politika, amely párbeszédet kezdeményezett közös dolgainkról, amely szenvedélyes vitákra szólította fel a nemzetet, közös gondjaink megbeszélésére. A vita közben észrevétlenül bontakozott ki az a magas erkölcsi felelősség és erkölcsi szilárdság, amely a régi erkölcs, a régi nézetek visszahúzó erejével, a szocialista, a közösségi ember felelősségtudatát, határozottságát állította szembe. S ez a felelősségtudat olyan tőke, amely már a jövőnek is kamatozik, s amely mostani nagy terveink sikerét a közös útra lelt nemzet nevében garantálja. Ez a közös értékké nőtt felelőssée+udat dolgozta ki a gazdaságirányítás új reformját, birálta el az elgondolásokat, győzött meg mindannyiunkat arról, hogy az elképzelések jók, a közösség érdekében valók. Ezért növekszik napról napra a gazdaságirányítás új rendje mellett az akarati és az érzelmi egység, ezért támogatja a nemzet teljes súlyával a reformokat. Akarja a munkás, mert szabadabb, frissebb lesz az élet Akarja a. paraszt, mert megszabadul földhöz szorító gondjaitól, tágas táblákon teremthet olyan mezőgazdasági kultúrát, olyan gazdasági és kulturális életet, amelyről régebben álmodni sem mert volna. Akarják az értelmiségiek, mert az új rend az alkotásra, a vállalkozásokra, a világ arcának okos átformálására ösztönöz, nem szabva gátat a talentumnak, a teremtő képzeletnek. Tervek és tettek dolgában ma már nincs nálunk ellentét, nincs ellentétes érdek dolgozó népünk fiai között. S amint az egység mindinkább megmutatkozik az új irányítási rend kialakítása közben, már az is tapasztalható, hogy a nagy vállalkozás nemcsak próbája, de további serkentője, alakítója lesz nemcsak a célok és tettek, de a kultúra és az erkölcs mindinkább izmosodó egységének is. Csak azt ne felejtsük egy pillanatig sem. hogy a gazdasági reformok megvalósítása forradalmi tett. szocialista forradalmunk szerves része. S ezt nem lehet langyosan, óvatoskodva vívni. Kell, hogy a munkánknak tüze és heve legyen. Az új gazdasági rend megteremtését célzó tettekben fényesen kell megmutatkoznia az egységes nemzet életrevalóságának, merészségének, vállalkozó kedvének is. Kékeséi Gyula többek között nagyon sok szép hevesi mezőgazdasági terméket láthatnak és ami még fontosabb, a paprikák, a szőlők tetején kis táblácskák jeizik a kiállítás zsűrijének döntését. Felsorolni aligha lehet ilyen rövid helyen a vásári eredményeket, így csak ízelítőt adunk a győztesek névsorából. Markazi Mátra Gyöngye Tsz, csemegeszőlő: aranyérem. Boconádi Petőfi Tsz, cecei paprika: ezüstérem, visontai Reménység Tsz, saszla: nagydíj, egri Petőfi Tsz, paprika: bronzérem . . . összesen egy nagydíj, 10 arany-, 11 ezüstös 5 bronzérem. ★ Ha a látnivalók megtekintés sében kifáradnak a vendégek, bizonyára betérnek a látványos gyöngyösi gulyáscsárdába. ötfajta gulyást fogyaszthatnak nálunk a vendégek — mondja Buczkó István, a gyöngyösi Kékes Étterem, illetve most a gulyáscsárda vezetője. — Remélem, sikert aratnak a helyi specialitások: a mátrai, a gyöngyösi gulyás, a rántott pacal. Volt tanítványom. a parádi kisvendéglő szakácsa biztosítja a jó minőséget. Egy órakor még csak Totyogott a kondérokban az ebéd. Fél kettőkor már sorok kígyóztak a gyöngyösi csárda önkiszolgáló pultja előtt. Az NSZK is sok hasznos kisgéjv; ■•i’fatott fel. (Foto: Kiss Béla) JóJiirek Eger gázellátásáról Az elmúlt években — különösen télen, ha nagyon keményre fordult az idő — zavar támadt Eger város gázellátásában. Az olajkútaktól nem tudtak elegendő gázt adni, fűtés és meleg víz nélkül maradtak az új lakótelep házai. De nemcsak a Hadnagy és a Csákány utcákból érkezett jogos panasz, hanem a város különböző részeiből is, joggal háborgott mintegy 1200 család. Lapunk újévi számában sürgettük a kompresszortelep bővítését, a hajdúhegyi vezeték építésének befejezését, Eger város gázellátásának biztonságos megoldását. Mi történt azóta, mire számíthatnak azok, akik már bevezettették a gázt és mit Ígérnek a távlati tervek? Biztonságos ellátást az olajkútaktól Az Eger környéki olajkűtak- ból együtt termelik az olajat és a gázt. Az országnak egyre több olajra, Eger városnak több gázra van szüksége. A termelt gáz egy részét a ku- takba nyomják, hogy felszínre hozza az olajat, tehát a segédgázos kutak működése hasonlít a szódásüvegéhez. Növelik a segédgázos kutak számát, de ennél is fontosabb, hogy bővítik a kompresszortelepet. Az egri olajtelepen teherautók cementet, betont szállítanak. vastag drótkötélen jókora csöveket húznak, a munkások szeparátorokat, hűtőházat építenek, a nagy hűtőtornyok még ezután következnek. Az elmúlt télen csak négy komp- resszor volt, most hármat szerelnek. Szeptember 3-ára tető alatt kell lennie az épületnek, mert jönnek a Ganz-MÁVAG emberei és szerelik az új kompresszorokat, decemberre bekötik az új gépeket. Karbantartás, vagy váratlan üzemzavar idején is lesz tartalék kompresszor, az egri kutakból biztonságos lesz a város gázellátása. Annál is inkább remélhetjük ezt, mert a kutak- tól a Hajdúhegyig vastag vezetéket fektettek le és a Hajdúhegyen kész a fogadó-elosztó állomás. Új vezeték Fedémesről Az idén újabb lakótömbök épültek a Csákány utcában, a Sas úton, a télen és jövőre lesz-e elegendő gáz? Megnyugtathatjuk a kételkedőket, hogy nem lesz hiány, mert Egerbe vezetik a fedémesi gázt is. A Kőolajvezeték Vállalat késett a munka megkezdésével, de augusztus harmadika óta jól haladnak. Eddig 23 kilométer csövet hordtak ki, 16 kilométer hosszúságút összehegesztettek. Fedémesnél kezdték, már Egerbakta határában dolgozik 170 emberük. Iparkodni kell, hogy behozzák a késedelmet, hogy kihasználják a kedvező időt, mert az őszi esők beállta után a hegyes-dombos terepen nehezen boldogulnak az emberek és a gépek. Fedémes és Eger között automata gépekkel hegesztik ösz- sze az új gázvezeték csöveit a varratokat röntgennel ellenőrzik és a postától teljesen független telefonvonalat szerelnek a gázvezeték mellett. Mindez a gázvezeték biztonságát, Eger város jó ellátását szolgálja; Egert bekapcsolják az országos gázvezetékbe Milyen mennyiségű és meddig lesz elegendő a fedémesi gáz? Ebben a kérdésben eltérnek a szakértői vélemények, de abban egységesek, hogy a következő években Egernek nagy segítséget jelent a fedémesi gáz. Mi történik, ha majd kiapad a fedémesi forrás? Hasznát, veszik-e, vajon megtérül-e az eger-fedémesi vezeték költsége? Budapest, Hajdúszoboszló és Özd között már elkészült az országos vezeték, a következő években tovább építik Borsod- nádasdtól Salgótarjánig. Ha elfogy a fodemesi gáz — amelyet Egeren kívül máshol nem lehet gazdaságosan értékesíteni — pár kilométerrel meghosszabbítják a vezetéket és Fedémesen keresztül Egert bekapcsolják az országos hálózatba. Sürgős és fontos, hogy decemberre befejezzék az egri kompresszortelep bővítését és a fedémesi gázvezeték szerelését. Jelenleg mindkét munka jól halad, fokozott felelősség hárul a Nagyalföldi Kőolajtermelő és az ÉM. Heves megyei Állami Építőipari Vállalatra, illetve a Kőolajvezeték Vállalat dolgozóira. Decemberre mindkét munkát be kell fejezni, hogy kétoldalról biztonságos gázellátást kapjon Eger. A végleges megoldás az lesz, hogy Egert bekapcsolják az országos hálózatba. Addig is — a rendelkezésre álló energia mennyiségtől függően — azokban az utcákban, ahol az alapvezetéket lefektették, további lakásokba vezethetik be a gázfűtést. Dr. Fazekas László Új üzem települ Gyöngyösre MAR MEGTARTOTTÁK a tárgyalásokat a leglényegesebb kérdésekben, sőt a legfontosabb elvi megállapodásokon is túljutottak az érdekelt felek, így eldőlt a kérdés: mi legyen a leszerelés alatt álló XII-es akna külszíni építményeivel. Ezzel együtt a volt bányaipari dolgozók egy részének elhelyezési gondja is megszűnt, hiszen az új gyöngyösi üzem szívesen átvesz szakmunkásokat A volt XII-es akna legnagyobb hasznosítója a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat lesz, amelynek egri gyára itt nyitja meg telepét. Csomagoló és anyagmozgató berendezéseket, szállító berendezéseket készítenek majd a gyöngyösi telepen. Az üzemeltetés gyakorlati előkészítését szeptember 1-én indítaná meg a vállalat a terv szerint, aminek előfeltétele, hogy augusztus végéig rendezzék a Mátraalji Szénbányászati Tröszttel a birtokba vétel kérdéseit. Ehhez az előkészületek már folynak. Október I-én kezdenék meg a termelést a gyöngyösi telepen, ahol egyelőre mintegy háromszáz dolgozót foglalkoztatnának, fele-fele arányban nyolcvan kilós hal volt a legérdekesebb nyeremény, de nem bírták az akvárium vizét és elpusztultak. A rendezők idegeskedtek, nyugtalankodtak, amíg végül az jelenthetett számukra megnyugvást, hogy a Felső-Tiszában horogra, illetve hálóba akadt a 101 kilós harcsaóriás. S nem nagyon akad olyan látogató, aki el ne időzne az akváriumnál, csodálva a kisebbfajta bálnának is beillő halat. Két idős bácsi is ott álldogált s komoly hangon értekeztek a harcsáról. Azt hiszem — mondta az egyik, hogy egy hétig is ehetnénk a belőle készült halászlét. Egyszerre talán még a szövetkezetünk se bírna vele. Az még csak hagyján, felelte a másik —, de mennyit kéne inni rá? ★ A kiállítás egyik legboldogabb embere Ábonyi István, a kerecsendi Aranykalász Termelőszövetkezet állatgondozója. A szövetkezet Göndör nevű tehene első díjat nyert, nagy dicsőséget szerezve a közös gazdaságnak. — Meg sem tudtam szólalni, amikor hallottam a ió hírt — mondja Abonyi István. — Annyira megörültem. — Aztán hozzáteszi, hogy sze retné, ha minden kiállításon hasonló dicsőség érné a kere- csendieket. (Kaposi—Fóti) nőket es férfiakat. Tekintettel arra, hogy az alkatrészgyártó vállalat betanított munkásokkal tud termeltem, jelenős számú, szakmával nem rendelkező munkaerőt vehet fel Gyöngyösről és környékéről. Főleg a nőknek biztosítana munkaalkalmat. Ha azt is hozzátesszük az elmondottakhoz, hogy az átlag havi kereset az 1000—1100 forint körül mozog majd, még világosabbá válik az új gyártelep jelentősége. A teljes felfejlődés esetén pedig, amely szintén a közel- iövő célkitűzése, mintegy ezer- ötszáz *fős létszámmal üzemel majd a könnyűipari gyáregység. És ekkor is megmarad a nők és a férfiak ötven százalékos aránya. A Magyar Államvasutak Igazgatósága lehetővé tette, hogy a budapesti Városligetben szeptember 1—24, között megrendezésre kerülő ,,A szovjet tudomány és technika 50 éve” jubileumi kiállítás megtekintésére Budapestre utazó vidékiek 33 százalékos kedvezménnyel vehetnek igénybe menettérti jegyet. A kedvezményes menettérti jegyek vá- BÍaiására szolgáló „utazás, igaFÖKÉNT A TMK RÉSZÉRE van szükségük szakmunkásokra: esztergályosokra, marósokra, lakatosokra. Ezt a szakmunkás-igényüket is helyből szeretnék biztosítani. A távolabbi időben, a következő ötéves terv során Gyöngyösre akarnak telepíteni még egy, ötszáz személyt foglalkoztató gyáregységet, amely textilipari fakellékeket állítana elő. Az elvekben már erre a gyáregységre vonatkozóan is megfogalmazódtak az álláspontok. Tekintve azonban, hogy a XII-es akna üzemterülete nagyobb, mint amennyit az alkatrészgyártó vállalat abból hasznosítani tud, itt kap még helyet a Mátrai Állami Erdő- gazdaság vasúti rakodója és fagyártmány-telepe, a gyöngyöse roszi ércbányászok pedig az osztályozót és a tároló bunkerokat veszik birtokba. Az altáróban viszont gombatenyésztést akarnak megvalósítani. A meglevő vasúti vágányok lehetőséget adnak a közúti üzemi vállalatnak is ahhoz, hogy anyagait itt tárol hassa. MINDENT ÖSSZEVETVE: a volt XII-es akna területe továbbra is hasznosul, az ú üzemek pedig lényegesen bővítik Gyöngyös és környéke zolvány”-t vidéken a METESZ. TIT és MSZBT városi szervezetei adják ki 3 forintos értékben az utazók részére. Az utazási igazolvány a kiállítás többszöri megtekintésére jogosít. ,^müsm3 1967. augusztus 27., vasárnap lakóinak a munkavállalást, kereseti lehetőségét. (g. mól—> 33 száza'ékos vasúti kedvezmény It szovjet tudomány és teclmika 50 éve jubileumi kiállításra — Kaphatnék speciális gyöngyösi hurkát? ★ Sok érdekesség van a kiállításon, de a sztár mégiscsak a több mint százkilós tiszai harcsa, amelyet bárki megnyerhet, ha négy forintért sorsjegyet vásárol. Először egy negyven kilós, majd egy
