Heves Megyei Népújság, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-27 / 202. szám

Reform és a nemzeti egység Egy nép és j;emzrt életében •i sem képzelhető nemesebb, magasztosabb cél, mint min­den erőt összefogja, közösen munkálkodni a közös boldogu­lásért. Történelmink során jó néhány kísérlet történt már nemzeti erőink összefogására, egységes cselekvésre. Hol sza­badságharcok tize tette próbá­ra az összefogást, hol pedig gazdasági és kulturális vállal­kozások, de t múltban soha nem sikerüli valódi nemzeti egységet teremteni. Osztálytársadalomban el­képzelhetetlen a tartós nemze­ti egység. Egy-egy tetszetős eszme, vagy közös megpróbál­tatás ideig-óráig talán élteti a csalóka illúziót. A látszat mö­gött azonban hamar kirajzo­lódnak a különféle érdekek és utak. A tőkés soha sem tűrhet maga előtt olyan célt, soha nem akarhat olyan világot, mint a proletár. a földek urait semmiféle erő nem tart­hatja egy úton a kisemmizet­tekkel. Az érdekek s az utak különbözősége hajdani törté­nelmünk legszebb pillanatai­ban is megtörte az összefogás szándékát és kerékkötője lett a legmodernebb próbálkozások­nak. Mi a szocializmus felépíté­sén fáradozó szerencsés nem­zedék vagyunk. Szerencsések még akkor is, ha az utat, amely a mai nagy vállalkozá­sainkig elvitt, számtalan pró­batétel és botlás szegélyezte. Szerencsések, mert olyan esz­mék, olyan célok hordozói va­gyunk, amelyek a sok hányat­tatás után végre alkalmasnak bizonyultak a hőn áhított nem­zeti egység megteremtésére. S hogy ez mennyire így van, az szinte lemérhető lázas nap­jainkban. amikor nemzetünk, népünk figyelme, erőfeszítése arra összpontosul, hogy to­vábblépjünk a boldogulás út­ján, megvalósítsuk az új ener­giákat felszabadító gazdasági 'leformokat. a gazdasági élet irányításának új rendjét. S nem kis öröm, hogy e nagy vállalkozás körül ott sorako­zik minden progresszív erő, tudva azt hogy a nagy tett valóra váltása egységünk pró­baköve is, s ezen a próbán je­lesül kell helytállnia a munka tisztességét őrző minden ha­zánkfiának. Hogyan alakult ez az .egy­ség, hogyan fogott mindin­kább össze az emberekben, osztályokban elosztott ener­gia, válaszfalakat nem ismerő közös nemzeti erővé? A tör­ténelmi út. melyet 1945 óta megtettünk, ismert. Nincs szükség ismételgetésekre, ar­ra, hogy a kemény harc min­den ütközetét felidézzük, hosz­szan tűnődve a győzelmeken, megtorpanásokon. Elég csak annyi, hogy a küzdelem nem csupán sikereket tartogatott az új világ építői számára, s egy-egy megnyert csata még nem jelentett teljes győzelmet. Az államosított gyár, vagy a később szervezett termelőszö­vetkezetek nem lettek egy csa­pásra a munkások, a parasz­tok otthonai. A birtokbavétel csak az első lépés volt, a lehe­tőség arra, hogy dolgozó né­pünk az új hazában., mint tu­lajdon világában berendezked­jék. A szocialista tartalmú, kulturális fellendülési, a tanu­lás, az iskolák kapuinak széles­re nyitása, az olcsó színház, mozi és könyv, a nézetek ösz- szeigazításán fáradozó politi­kai nevelés, agitáció, egyszó­val a közkinccsé tett kutúra nem teremtette meg egy csa­pásra azt az emelkedett szel­lemiséget, a műveltségnek azt a minőségét, a gondolatoknak, a céloknak és a vágyaknak azt az egyöntetűségét, amely nélkül szocialista nemzeti egy­ség elképzelhetetlen. Hogyan történhetett mégis, hogy most, napjainkban mind­inkább valóság lesz a nemzet egysége? S mi a biztosíték ar­ra, hogy ez az egység olyan tartós és olyan szilárd, amely a boldogulás útját jelentő gaz­dasági reformoknak biztos ala­pul szolgálhat. Az első kér­désre megadja a választ az a tízesztendős következetes, fele­lős, nyugodt, túlzásoktól men­tes politika, melyet az MSZMP kidolgozott és azóta is követ­kezetesen folytat. Az a politi­ka, amely nem szavakban ad­ta a dolgozó nép birtokába a gyárat, a földet, a tudományt, a művészet eszközeivel való alkotás örömét, hanem a tet­tek lehetőségével együtt meg­adta a gazda önérzetét is. Az a politika, amely nem dicseke­dett, nem ígért, nem festett áb­rándképeket, hanem őszintén megmondta, hogy a közös célt csak temérdek munkával, erő­feszítéssel lehet elérni. Az a politika, amely nem rejti véka alá, hogy még ma is sok a baj, a gond. — s néhány vezető, ha lelkét odaadja, sem képes megbirkózni vele, hiszen a mi tennivalóink olyan nagyok, hogy csak az egész nép összefogott ereje bírhat meg velük. Mai izmosodó egységünk magyará­zata az a politika, amely kö­zösen gondolkodni és tervezni hivott, munka közben próbál­ta ki, ml a jó, és mi a rossz, s a rosszat mindig volt ereje el­utasítani. Az a'politika, amely szabad teret nyitott a szelle­mi munkának, a tudomány­nak, hogy alkotó módon, me­részen szólhasson bele az élet formálásába, segítve a jót, — leleplezve — elsimítva a rosz- szat. Az a politika, amely pár­beszédet kezdeményezett közös dolgainkról, amely szenvedé­lyes vitákra szólította fel a nemzetet, közös gondjaink megbeszélésére. A vita köz­ben észrevétlenül bontakozott ki az a magas erkölcsi felelős­ség és erkölcsi szilárdság, amely a régi erkölcs, a régi nézetek visszahúzó erejével, a szocialista, a közösségi ember felelősségtudatát, határozottsá­gát állította szembe. S ez a felelősségtudat olyan tőke, amely már a jövőnek is kamatozik, s amely mostani nagy terveink sikerét a közös útra lelt nemzet nevében ga­rantálja. Ez a közös értékké nőtt felelőssée+udat dolgozta ki a gazdaságirányítás új re­formját, birálta el az elgondo­lásokat, győzött meg mindan­nyiunkat arról, hogy az elkép­zelések jók, a közösség érdeké­ben valók. Ezért növekszik napról napra a gazdaságirányí­tás új rendje mellett az aka­rati és az érzelmi egység, ezért támogatja a nemzet teljes sú­lyával a reformokat. Akarja a munkás, mert szabadabb, fris­sebb lesz az élet Akarja a. pa­raszt, mert megszabadul föld­höz szorító gondjaitól, tágas táblákon teremthet olyan me­zőgazdasági kultúrát, olyan gazdasági és kulturális életet, amelyről régebben álmodni sem mert volna. Akarják az értelmiségiek, mert az új rend az alkotásra, a vállalkozások­ra, a világ arcának okos át­formálására ösztönöz, nem szabva gátat a talentumnak, a teremtő képzeletnek. Tervek és tettek dolgában ma már nincs nálunk ellentét, nincs ellentétes érdek dolgozó népünk fiai között. S amint az egység mindinkább megmutat­kozik az új irányítási rend ki­alakítása közben, már az is tapasztalható, hogy a nagy vál­lalkozás nemcsak próbája, de további serkentője, alakítója lesz nemcsak a célok és tet­tek, de a kultúra és az erkölcs mindinkább izmosodó egysé­gének is. Csak azt ne felejtsük egy pillanatig sem. hogy a gazda­sági reformok megvalósítása forradalmi tett. szocialista for­radalmunk szerves része. S ezt nem lehet langyosan, óvatos­kodva vívni. Kell, hogy a munkánknak tüze és heve le­gyen. Az új gazdasági rend megteremtését célzó tettekben fényesen kell megmutatkoznia az egységes nemzet életrevaló­ságának, merészségének, vál­lalkozó kedvének is. Kékeséi Gyula többek között nagyon sok szép hevesi mezőgazdasági terméket láthatnak és ami még fontosabb, a paprikák, a szőlők tetején kis táblácskák jeizik a kiállítás zsűrijének döntését. Felsorolni aligha lehet ilyen rövid helyen a vásári ered­ményeket, így csak ízelítőt adunk a győztesek névsorából. Markazi Mátra Gyöngye Tsz, csemegeszőlő: aranyérem. Boconádi Petőfi Tsz, cecei paprika: ezüstérem, visontai Reménység Tsz, saszla: nagy­díj, egri Petőfi Tsz, paprika: bronzérem . . . összesen egy nagydíj, 10 arany-, 11 ezüst­ös 5 bronzérem. ★ Ha a látnivalók megtekintés sében kifáradnak a vendégek, bizonyára betérnek a látvá­nyos gyöngyösi gulyáscsárdá­ba. ötfajta gulyást fogyaszthat­nak nálunk a vendégek — mondja Buczkó István, a gyöngyösi Kékes Étterem, il­letve most a gulyáscsárda ve­zetője. — Remélem, sikert aratnak a helyi specialitások: a mátrai, a gyöngyösi gulyás, a rántott pacal. Volt tanítvá­nyom. a parádi kisvendéglő szakácsa biztosítja a jó minő­séget. Egy órakor még csak Totyo­gott a kondérokban az ebéd. Fél kettőkor már sorok kí­gyóztak a gyöngyösi csárda önkiszolgáló pultja előtt. Az NSZK is sok hasznos kisgéjv; ■•i’fatott fel. (Foto: Kiss Béla) JóJiirek Eger gázellátásáról Az elmúlt években — külö­nösen télen, ha nagyon ke­ményre fordult az idő — za­var támadt Eger város gázel­látásában. Az olajkútaktól nem tudtak elegendő gázt ad­ni, fűtés és meleg víz nélkül maradtak az új lakótelep há­zai. De nemcsak a Hadnagy és a Csákány utcákból érkezett jogos panasz, hanem a város különböző részeiből is, joggal háborgott mintegy 1200 család. Lapunk újévi számában sür­gettük a kompresszortelep bő­vítését, a hajdúhegyi vezeték építésének befejezését, Eger város gázellátásának biztonsá­gos megoldását. Mi történt azóta, mire számíthatnak azok, akik már bevezettették a gázt és mit Ígérnek a távlati ter­vek? Biztonságos ellátást az olajkútaktól Az Eger környéki olajkűtak- ból együtt termelik az olajat és a gázt. Az országnak egyre több olajra, Eger városnak több gázra van szüksége. A termelt gáz egy részét a ku- takba nyomják, hogy felszínre hozza az olajat, tehát a segéd­gázos kutak működése hason­lít a szódásüvegéhez. Növelik a segédgázos kutak számát, de ennél is fontosabb, hogy bőví­tik a kompresszortelepet. Az egri olajtelepen teherau­tók cementet, betont szállíta­nak. vastag drótkötélen jóko­ra csöveket húznak, a munká­sok szeparátorokat, hűtőházat építenek, a nagy hűtőtornyok még ezután következnek. Az elmúlt télen csak négy komp- resszor volt, most hármat sze­relnek. Szeptember 3-ára tető alatt kell lennie az épületnek, mert jönnek a Ganz-MÁVAG emberei és szerelik az új kompresszorokat, decemberre bekötik az új gépeket. Karban­tartás, vagy váratlan üzemza­var idején is lesz tartalék kompresszor, az egri kutakból biztonságos lesz a város gáz­ellátása. Annál is inkább re­mélhetjük ezt, mert a kutak- tól a Hajdúhegyig vastag ve­zetéket fektettek le és a Haj­dúhegyen kész a fogadó-elosz­tó állomás. Új vezeték Fedémesről Az idén újabb lakótömbök épültek a Csákány utcában, a Sas úton, a télen és jövőre lesz-e elegendő gáz? Megnyug­tathatjuk a kételkedőket, hogy nem lesz hiány, mert Egerbe vezetik a fedémesi gázt is. A Kőolajvezeték Vállalat késett a munka megkezdésé­vel, de augusztus harmadika óta jól haladnak. Eddig 23 ki­lométer csövet hordtak ki, 16 kilométer hosszúságút össze­hegesztettek. Fedémesnél kezdték, már Egerbakta hatá­rában dolgozik 170 emberük. Iparkodni kell, hogy behozzák a késedelmet, hogy kihasznál­ják a kedvező időt, mert az őszi esők beállta után a he­gyes-dombos terepen nehezen boldogulnak az emberek és a gépek. Fedémes és Eger között au­tomata gépekkel hegesztik ösz- sze az új gázvezeték csöveit a varratokat röntgennel ellenőr­zik és a postától teljesen füg­getlen telefonvonalat szerel­nek a gázvezeték mellett. Mindez a gázvezeték biztonsá­gát, Eger város jó ellátását szolgálja; Egert bekapcsolják az országos gázvezetékbe Milyen mennyiségű és med­dig lesz elegendő a fedémesi gáz? Ebben a kérdésben eltér­nek a szakértői vélemények, de abban egységesek, hogy a következő években Egernek nagy segítséget jelent a fedé­mesi gáz. Mi történik, ha majd kiapad a fedémesi forrás? Hasznát, veszik-e, vajon megtérül-e az eger-fedémesi vezeték költsé­ge? Budapest, Hajdúszoboszló és Özd között már elkészült az országos vezeték, a következő években tovább építik Borsod- nádasdtól Salgótarjánig. Ha el­fogy a fodemesi gáz — ame­lyet Egeren kívül máshol nem lehet gazdaságosan értékesíte­ni — pár kilométerrel meg­hosszabbítják a vezetéket és Fedémesen keresztül Egert be­kapcsolják az országos háló­zatba. Sürgős és fontos, hogy de­cemberre befejezzék az egri kompresszortelep bővítését és a fedémesi gázvezeték szere­lését. Jelenleg mindkét munka jól halad, fokozott felelősség hárul a Nagyalföldi Kőolajter­melő és az ÉM. Heves megyei Állami Építőipari Vállalatra, illetve a Kőolajvezeték Válla­lat dolgozóira. Decemberre mindkét munkát be kell fe­jezni, hogy kétoldalról bizton­ságos gázellátást kapjon Eger. A végleges megoldás az lesz, hogy Egert bekapcsolják az országos hálózatba. Addig is — a rendelkezésre álló energia mennyiségtől függően — azok­ban az utcákban, ahol az alap­vezetéket lefektették, további lakásokba vezethetik be a gáz­fűtést. Dr. Fazekas László Új üzem települ Gyöngyösre MAR MEGTARTOTTÁK a tárgyalásokat a leglényegesebb kérdésekben, sőt a legfonto­sabb elvi megállapodásokon is túljutottak az érdekelt felek, így eldőlt a kérdés: mi legyen a leszerelés alatt álló XII-es akna külszíni építményeivel. Ezzel együtt a volt bányaipari dolgozók egy részének elhe­lyezési gondja is megszűnt, hiszen az új gyöngyösi üzem szívesen átvesz szakmunkáso­kat A volt XII-es akna legna­gyobb hasznosítója a Könnyű­ipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat lesz, amelynek egri gyára itt nyitja meg telepét. Csomagoló és anyagmozgató berendezéseket, szállító beren­dezéseket készítenek majd a gyöngyösi telepen. Az üzemeltetés gyakorlati előkészítését szeptember 1-én indítaná meg a vállalat a terv szerint, aminek előfeltétele, hogy augusztus végéig rendez­zék a Mátraalji Szénbányá­szati Tröszttel a birtokba vé­tel kérdéseit. Ehhez az előké­születek már folynak. Október I-én kezdenék meg a termelést a gyöngyösi tele­pen, ahol egyelőre mintegy háromszáz dolgozót foglalkoz­tatnának, fele-fele arányban nyolcvan kilós hal volt a leg­érdekesebb nyeremény, de nem bírták az akvárium vizét és elpusztultak. A rendezők idegeskedtek, nyugtalankod­tak, amíg végül az jelenthe­tett számukra megnyugvást, hogy a Felső-Tiszában horog­ra, illetve hálóba akadt a 101 kilós harcsaóriás. S nem nagyon akad olyan látogató, aki el ne időzne az akváriumnál, csodálva a ki­sebbfajta bálnának is beillő halat. Két idős bácsi is ott álldo­gált s komoly hangon érte­keztek a harcsáról. Azt hi­szem — mondta az egyik, hogy egy hétig is ehetnénk a belőle készült halászlét. Egyszerre ta­lán még a szövetkezetünk se bírna vele. Az még csak hagyján, felelte a másik —, de mennyit kéne inni rá? ★ A kiállítás egyik legboldo­gabb embere Ábonyi István, a kerecsendi Aranykalász Termelőszövetkezet állatgon­dozója. A szövetkezet Göndör nevű tehene első díjat nyert, nagy dicsőséget szerezve a kö­zös gazdaságnak. — Meg sem tudtam szólal­ni, amikor hallottam a ió hírt — mondja Abonyi Ist­ván. — Annyira megörültem. — Aztán hozzáteszi, hogy sze retné, ha minden kiállításon hasonló dicsőség érné a kere- csendieket. (Kaposi—Fóti) nőket es férfiakat. Tekintettel arra, hogy az alkatrészgyártó vállalat betanított munkások­kal tud termeltem, jelenős számú, szakmával nem ren­delkező munkaerőt vehet fel Gyöngyösről és környékéről. Főleg a nőknek biztosítana munkaalkalmat. Ha azt is hozzátesszük az elmondottak­hoz, hogy az átlag havi kereset az 1000—1100 forint körül mo­zog majd, még világosabbá vá­lik az új gyártelep jelentősé­ge. A teljes felfejlődés esetén pedig, amely szintén a közel- iövő célkitűzése, mintegy ezer- ötszáz *fős létszámmal üzemel majd a könnyűipari gyáregy­ség. És ekkor is megmarad a nők és a férfiak ötven százalé­kos aránya. A Magyar Államvasutak Igazgatósága lehetővé tette, hogy a budapesti Városliget­ben szeptember 1—24, között megrendezésre kerülő ,,A szov­jet tudomány és technika 50 éve” jubileumi kiállítás meg­tekintésére Budapestre utazó vidékiek 33 százalékos ked­vezménnyel vehetnek igénybe menettérti jegyet. A kedvez­ményes menettérti jegyek vá- BÍaiására szolgáló „utazás, iga­FÖKÉNT A TMK RÉSZÉRE van szükségük szakmunkások­ra: esztergályosokra, marósok­ra, lakatosokra. Ezt a szak­munkás-igényüket is helyből szeretnék biztosítani. A távolabbi időben, a kö­vetkező ötéves terv során Gyöngyösre akarnak telepíteni még egy, ötszáz személyt fog­lalkoztató gyáregységet, amely textilipari fakellékeket állíta­na elő. Az elvekben már erre a gyáregységre vonatkozóan is megfogalmazódtak az állás­pontok. Tekintve azonban, hogy a XII-es akna üzemterülete na­gyobb, mint amennyit az al­katrészgyártó vállalat abból hasznosítani tud, itt kap még helyet a Mátrai Állami Erdő- gazdaság vasúti rakodója és fagyártmány-telepe, a gyön­gyöse roszi ércbányászok pedig az osztályozót és a tároló bun­kerokat veszik birtokba. Az altáróban viszont gombate­nyésztést akarnak megvalósí­tani. A meglevő vasúti vágá­nyok lehetőséget adnak a köz­úti üzemi vállalatnak is ah­hoz, hogy anyagait itt tárol hassa. MINDENT ÖSSZEVETVE: a volt XII-es akna területe to­vábbra is hasznosul, az ú üzemek pedig lényegesen bő­vítik Gyöngyös és környéke zolvány”-t vidéken a METESZ. TIT és MSZBT városi szerve­zetei adják ki 3 forintos ér­tékben az utazók részére. Az utazási igazolvány a kiállítás többszöri megtekintésére jogo­sít. ,^müsm3 1967. augusztus 27., vasárnap lakóinak a munkavállalást, kereseti lehetőségét. (g. mól—> 33 száza'ékos vasúti kedvezmény It szovjet tudomány és teclmika 50 éve jubileumi kiállításra — Kaphatnék speciális gyöngyösi hurkát? ★ Sok érdekesség van a kiál­lításon, de a sztár mégiscsak a több mint százkilós tiszai harcsa, amelyet bárki meg­nyerhet, ha négy forintért sorsjegyet vásárol. Először egy negyven kilós, majd egy

Next

/
Thumbnails
Contents