Heves Megyei Népújság, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-16 / 166. szám
II szépségápolás történetéből A nő évezredek óta igyekszik szépségét fokozni. Igaz, ez a törekvés számtalanszor elrontotta a női báj természetességét, de a cél a csinosabbá, szebbé válás művészete mindig ugyanazokért a célokért küzdött AZ ÓKORBAN A kenőcsok, illatos olajak, növényi festékek segítségével bámulatos eredményeket ért el az ókor első felének szépítő művészete. Ez idő tájt használták kagylók tört héját, gyümölcsök párlatait, illatosítva, jól habzó folyadékként. Ugyanebben az időben, sőt még előbb is, Keleten aloéből, szantálfából és mirhából állítottak elő illatszereket. Szolón idejében Athén városában olyan túlzásba vitték a szépítőszerek és illatszerek használatát, hogy Szolón kénytelen volt azokat részben eltiltani, részben a nők egy elkülönített kasztjának engedélyezni. römAban Rómában a szépségápolás, az illatszerek, olajak, kenőcsök használata nemcsak a nők, hanem a férfiak körében is elterjedt. Sókkal, kivonatokkal illatosították a fürdővizet, utána illatos olajokkal kenet- ték testüket A római nő nem jelent meg nyilvánosan fekete hajjal. A hetérák sárga vagy kék hajat viseltek. Hajfestésre ecetétert és hennát használtak. A KÖZÉPKORBAN A vallásosság hatása alatt majdnem teljesen szünetelt a szépségápolás és csak Medics Katalin francia és Nagy Erzsébet angol királynők alatt éledt fel újra. Az első tükör és az első európai legyező tulajdonosa Castiliai Eleonóra, I. Ferenc király második felesége volt! Ez idő tájt — 1530 körül — kezdték újra használni az Illatszereket. Medici Katalin hatalmas ősz- szegeket költött illatszerekre. Hfres volt keményítő pasztája, amelyet éjszakánként vastagon kent arcára, föléje pedig bőrálarcot rakott. Ekkor terjedtek el a különféle hús- pakolások, liliomfürdók, ámb- rafürdők, sőt frissen ölt állati vérrel, főleg galamb vérével történő bőrfinomítások. nőről is hasonló adatunk maradt: „csodálatosan szép kezei néha alig látszottak a rájuk tapadt piszoktól.. ARCFESTÉS A mindennapi mosakodás elterjedésének kezdetén az arcfestés nemcsak divatos, hanem kötelező is volt a francia udvarnál. Ez a festés már művészi „kendőzés’’ volt, amely a fehér parókák korszakában még az idős hölgyeket is fiatalos arcú szépségekké varázsolta. A XVIII. század végén abbamaradt a női és férfi arc festésének kóros divatja. E korban minden eszközzel halványságra, merengő tekintetre törekedtek. Elterjedt a citrom- és krétaevés. Madame d’Esparbes, a kor legdivatosabb divathölgye — jellemzésképpen említjük meg —, felvágta ereit, hogy a vérveszteségtől sápadt és gyönge színben várja társaságát... —2—r. Párizsi divat b y V Párizsi divatlapból lestük 1 a két könnyű, ruhamoúelli. csinos, nyári FRANCIA FÖLDÖN XIII. Lajos korában fellendült a hajviselet divatja. A szépségflastrom, a csillag vagy szív alakú tafotapötty, amelyből nemcsak a nők, hanem a férfiak is néha 8—10 darabot ragasztottak arcukra, ekkor élte fénykorát. XIV. Lajos naponta hatszor- nyolcszor átöltözött. Arcát, kezét, néha vízbe mártott kendővel törölte meg. Pompadourról jegyezte fel egyik életrajzírója, hogy: „a testét sohasem érte vízcsepp...” Krisztina királyKészítéséhez kb. 20—25 deka zefír kettős szálat használjunk, és 3-as alumínium horgolótűt. Mintája: a szükséges hosszúságú láncszemre ráhaj- tás nélküli pálcát horgolunk. A minta első sora: 3 pálca, 1 láncszem, ismét 3 pálca, 1 láncszem. 2. sor: rg pálca fölött négy láncszemet horgolunk, az 1 láncszemes lyukba 1 kispálca, 1 láncszem, 1 kis- pálca kerül. 3. sor: a két kispálca közé 3 pálcát horgolunk utána 1 láncszem stb. 4. sor: az előző sorok 4, illetve I Lakbereidezés Virág a Minden otthonban akad egykét szép váza, amely önmagában is dísze a lakásnak. Még élőbb ez a dísz. ha néhány szál virág pompázik a vázában. Nem mellékes a váza formája. A legművészibb ólom-kristály vagy porcelán sem megfelelő, ha szűk a szája, vagy kicsi a talpazata. • Virágnak legalkalmasabb a kerámia, vagy a közönséges cserépkorsó, mivel a víz hosz- szabb ideig marad friss benne. Ha más anyagú vázában tartunk virágot, sűrűbben kell cserélni a vizet. A virágot mindig becsomagolva vigyük haza, így nem fonnyad olyan gyorsan. Mielőtt a vázába helyezzük a csokrot, bontsuk szét, a szárakról, különösen az alsó részen, szedjük le a leveleket. Ajánlatos a vázából kinyúló vasában szárrészeken is megritkítani a levélzetet. Elsősorban bimbós virágot tegyünk vázába, a bimbók (rózsa, szegfű), nenány nap alatt kinyílnak. A gladioluszt akkor vágjuk le, ha az alsó virágok fakadnak. Vigyázzunk arra, hogy a virág ne legyen zsúfolt a vázában, mert nem szép, és hamarabb is fonnyad. Nagyfejű virágból csak három-négy szálat tegyünk a vázába, tátikából, margarétából a színes, nagyobb csokor mutatósabb. Az élővirágot soha se helyettesítsük művirággal, mert nem szép, csak porfogó. A vázába helyezett virágok életét meghosszabbíthatjuk, ha a vizet naponta cseréljük, s egy csipetnyi sót, vagy cukrot teszünk bele.-* «* — láncszemes ívét 1 kispálcával összefogjuk, utána két láncszem és egy kispálca az előbbi mellé, a 3 pálca fölé négy láncszem, majd ismét az ösz- szefogó kispálca következik. 5. sor: ismét három pálca és egy láncszem váltakozásával horgoljuk. A hatodik sor ugyanaz, mint a második stb. A blúz elejét, hátát és az ujjait méretünkre elkészített szabásminta szerint horgoljuk úgy, hogy a munka kb, 1, 1,3 centivel kisebb legyen, mint a szabásminta. A kész részeket nedves ruhán át vasalva, a szabásminta nagysága szerint kinyújtjuk. Az összevarrott blúzt 2—3 sor szoros kis- pálcával körülhorgoljuk. A szellemautó feltárja titkát Stuttgart (DaD) — A nyugatnémet NSU gépkocsiműve« vezetői (Neckarsulm) bemutatták képek formájában eddig féltve őrzött kincsüket a nagy nyilvánosság előtt: a hét lakat alatt őrzött, mind ez ideig megközelíthetetlen titok a gyár újonnan tervezett személygépkocsija, amely ideiglenesen a T 80-as nevet visen. Eddig közönséges halandó nem láthatta a tervezők ezen büszkeségét: a próbafuttatások szigorúan őrzött titkos utakon, legtöbbször a sötétség leple alatt kerültek lebonyolításra. Mire a T 80 az idei év őszén a hagyományos frankfurti gépkocsi-kiállításon hivatalosan is premierjét ünnepelhet, addigra valószínű az NSU — Rotary nevet fogja viselni. Az új k nstrukció érdekessége, kitűnő aerodinamikai formája és csendes futású motorja mellett, amely egyébként 115 lóerőt teljesít és 180 kilométeres óránkénti sebességgel száguldva sem okoz kellemetlen erősségű motorbúgást, — hogy a világ első személygépkocsija, amely egy új típusú kördugattyúval van ellátva. (Eddig a hagyományos függőleges mozgású dugattyúk gyártására került sor.) Feltalálója W an kel német mérnök (innen a név: Wan* kel-motor), aki a gyár megbízásából szerkesztette évekkel ezelőtt ezt a kétszer 500 köb- centiméte -es űrtartalmú, új típusú, kördugattyús motort A 4,8 méteres, középkategóriába tartozó személykocsi előreláthatólag 12 ezer német márkába (3 ezer dollár) fog kerülni. Rettenetes Iván, az első orosz egyeduralkodó földi maradványait laboratóriumba szállították, ahol Mihail Gera- szimov, a híres szobrász, történész és antropológus hozzáfogott a cár arcvonásainak a rekonstruálásához. Az alábbiakban az ő leírását közöljük — röviden. Rettenetes Iván csontvázát jó állapotban találtuk meg a Kreml Arhangel-kápolnájá- ban. Éppúgy, mint a többi koporsóban, itt is a koponya szenvedte meg legjobban az idő múlását. Alaposan szemügyre vehettem, le is fényképeztem és megállapítottam, hogy Rettenetes Iván álián és homlokán csupán néhány szál szőrzet maradt. Jó fellépésű férfi volt. Fiatal korában sokat adott fizikai erőnlétére. 54 éves korában még mindig komoly fizikai erővel rendelkezett: ismeretes, hogy két évvel halála előtt egyetlen csapással megölte fiát. Vajon hogyan halt meg a cár? Az bizonyos, hogy hirtelen állt be a halál, de támadható az a sokáig vallott nézet, hogy a cárt kedvenc udvaroncai, Bogdan Belskij és Borisz Godunov megfojtották. A teljesen épségben feltárt nyakcsigolyák ugyanis ellentmondanak énnek. Méreg? A kor legismertebb és a szervezetben sokáig megmaradó mérge az arzén volt és ezt a kutatócsoportunk vegyészei igyekeztek kimutatni a cár maradványaiban. Ám arra az eredményre jutottak, hogy a csontokban található arzén mennyisége nem haladja meg a normális szintet. A további vegyelemzés viszont Rettenetes Iván maradványaiban nagy mennyiségű higanyt mutatott ki, míg az egyidejűleg feltárt tetemeknél ilyen anyag nem fordul elő. Vajon mi ennek az oka? A szájhagyomány, s a feljegyzések is megőrizték, hogy Rettenetes Iván valamilyen betegségben szenvedett, amelytől szőrzete megritkult és teste a halálos ágyon rendkívüli mértékben felpuffadt. A gerincoszlop végének vizsgálata most kimutatta, hogy a cár szenvedéseit csont- meszesedés okozta. Gerince, sőt egész teste megmerevedett, természetellenes tartással nyakát hátravetve tudott csak járni. Ennek oka valószínűleg a cár mértéktelensége volt, hiszen ő sohasem tartóztatta meg magát az evéstől, ivástól. Nyilvánvaló, hogy utolsó éveiben nagy kínjai voltak és ezeket különleges keleti gyógykenőcsökkel próbálta enyhíteni. Ez utóbbiak magas higanytartalmúak — íme, ez a magyarázata a cár maradványaiban talált nagy higanymennyiségnek; s mivel a higany gyakran okoz kopaszságot, a cár szőrzetének majdnem teljes elvesztése is erre vezethető vissza. A cár hajzatának reprodukálásánál két portréra támaszkodhattam, az égjük a bécsi könyvtárban található, fába vésett, realisztikus képmás, a másik egy konvencionális festmény, mely Koppenhágában található. Rettenetes Iván rekonstruált hasonmása sok azonosságot mutat a XIX. század orosz festőinek róla készült alkotásaival. Kutatómunkánk során azt is észrevettük, hogy Iván szarkofágját a temetésre kiszélesítették. Ez is alkalmas rá, hogy fényt derítsen a cár betegségének természetére. uralkodó ugyanis valószínűleg annyira testes volt, hogy nem fért bele a koporsóba. Mit tudnak a történészek Iván utolsó napjairól? Egykori szemtanúk szerint a cár halála napján jobban érezte ma* gát, forró fürdőt vett és leült sakkozni kedvenc udvaroncával. Kedélyes és nyugodt hangulatban volt ami igen szokatlan lehetett nála, u töltő éveiben ugyanis görcsös fájdalmak rohamai gyötörték. E tanúk azt állítják, hogy a sakkjátszma közben érte a har lálos kimenetelű roham. Rejtélyt jelentenek számunkra Rettenetes Iván fogai. Orvosi jelentések szerint a fogak húsz esztendővel fiatalabbak, mint maga a cár: valamennyi erős, ép, a kopásnak s a használatnak igen kevés jelét mutatja. Ha teljesen befejeztük Iván cár vonásainak rekonstruálását, maradványait visszahelyezzük a sírba, de ml, törtér nészek, régészek, antropológtn sok tovább dolgozunk az Ar~ hangel-kápolnában talált többi, felbecsülhetetlen értékű leleten, s tovább vallatjuk a múltat. Tengerfenék-vizsgálat elektronikus készülékkel Olyan elektronikus készüléket szerkesztettek Amerikában, amely rezgéseket kibocsátva, majd a visszavert rezgéseket felfogva, 2000 méter mély víz fenekének minden részletét pontosan letapogatja, szinte lefényképezi. A Földközi-tengerben akarják megkeresni Cesa- reát, amelyet a XIII. században földrengés pusztított el. Azt tételezik fel, hegy ez a gazdag város, illetve romjai valahol Izraeltől nyugatra vannak a tengerben. Heike, a másik ugyancsak jelentős és gazdag város a Korinthoszi-öbölben merült el, i. e. 370-ben, földrengés és vulkáni kitörés következtében. A régészek már nagyon hosszú ideje próbálták — más módszerekkel — a két város pontos fekvését meghatározni — idáig eredménytelenül. NÜIWSM i 1961. július 16., vasárnap M eari sír rejtelmei Horgok csipkebfűz
