Heves Megyei Népújság, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-14 / 164. szám
Folytatja tanácskozását az országgyűlés elkészítésével is biztosítsuk az új irányítási rendszer 1968. január 1-i bevezetését. Az előkészítés érdekében már eddig is több jogszabály látott napvilágot. Ebben a félévben megszületnek azok a törvények, amelyeket a kormány elnöke beszámolójában felsorolt, továbbá az olyan fontos kérdéseket rendező jogszabályok, mint a beruházások rendje, a hitel és pénzforgalom, a döntőbizottsági eljárás, a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés új rendszere, továbbá az újítások, a tanácsok gazdasági feladatai, az árhatósági feladatok szabályozása, szocialista szervezetek vállalkozási szerződései, stb. A reform bevezetésével ösz- szefügésben a kormánynak számos rendeletet és határozatot kell kibocsátania. A Minisztertanács e jogszabályok megalkotásánál biztosítja a gazdasági élet szerteágazó területeinek megfelelő koordinációját. Gondoskodunk arról, hogy a szükséges jogszabályok idejében elkészüljenek. E munkában — miként általában is — körültekintően ügyelünk arra, hogy egyes új vagy újáalakított jogintézmények szervesen illeszkedjenek szocialista jogrendszerünkbe. Ahol az új mechanizmus bevezetése törvények vagy törvényerejű rendeletek alkotását vagy módosítását teszi szükségessé, a kormány idejében az illetékes szervek elé terjeszti javallatait. Ez vonatkozik olyan átfogó jogi rendezést igénylő kérdésekre, mint a Munkatörvénykönyv, a termelőszövetkezetekről, a földtulajdonról és földhasználatról, a találmányokról szóló törvényjavaslatok, amelyeknek tervezete elkészült, illetve készül. Még ebben az évben javaslatot terjesztünk elő a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosítására is, ahol a mechanizmus bevezetésével összhangban nem álló, felesleges megkötöttségeket, továbbá egyes jogintézmények átalakítását tartjuk szem előtt. A jog- eszközeivel biztosítani kell a demokratizmus fejlesztését *967. július 14,, péntek Fock Jenő miniszterelnök, Darvas József író, Simon István költő és Sándor Ernő újságíró a tanácskozás szünetében. (MTI Foto, Páifai Gábor lely^ A mechanizmussal összefüggő jogszabályok felülvizsgálatánál, rendezésénél nagy figyelmet fordítunk az elsőbb színtű szabályokra, ideértve a miniszteri rendeleteket és utasításokat is. A kormány álláspontja szerint január 1-ig ezeket folyamatosan felül kell vizsgálni és el kell dönteni, hogy melyek maradnak érvényben. A kormány Gazdasági Bizottsága egyébként úgy határozott, hogy az új irányítási rendszerrel kapcsolatos, november közepéig megjelenő jogszabályokat ez év végén egységes gyűjteményben az érdekelt gazdasági és más vezetőkhöz eljuttatjuk, hogy így is megkönnyítsük az áttekintést és eligazodást Az űj gazdasági mechanizmussal kapcsolatos jogi szabályozás nem mennyiségi kérdés, jelentőségét tehát nem a kiadott jogszabályok számával mérhetjük le. Természetesen a konkrét kérdések szükséges szabályozásának elmaradása vagy elhanyagolása éppen olyan hiba volna, mint a túlszabályozás. Az előbbi bizonytalanságot, az utóbbi pedig indokolatlan kötöttségeket eredményezne, amely megtörhetné a kezdeményezést és hürokra- tikus magatartásra ösztönözne. Az új helyzetben a gazdasági élettel kapcsolatos jogszabályok szerepe minőségileg változik. Az új mechanizmusban feladtuk az lesz, hogy határozottan megszabják a gazdasági tevékenység külső kereteit, ugyanakkor e határok között olyan rugalmas formákat teremtsenek, amelyeket a gazdasági munka tölt meg tartalommal. A reform újfajta munkamódszert és magatartást is követel minden vezetőtök Tisztába kell jönniük azzal, hogy mit jelent a gazdasági vezetőknek biztosított nagyobb önállóság, kezdeményezés és hogyan kell helyesen élniök a jogadta lehetőségekkel, figyelembe véve az egyén, az egyes kollektívák és az egész társadalom érdekeit, illetve ezek összhangját Szerződési rendszerünkben az eddigi jogszabályok az irányítás direkt módszereit tükrözték. A jog előírta például, hogy a vállalatok a tervfeladatok teljesítése érdekében kötelesek egymással szerződni, de azt is előírta, hogy mikor, milyen szerződést kössenek. A szerződésben részletezett kötelezettségek lényegében a vállalatra lebontott tervből eredtek, bár azok a szerződés nélkül is fennállottak. A * gazdaságirányítás űj rendszerében érvényesülő újszerű központi irányítás és a szocialista piac aktív szerepe előtérbe helyezi a termelő s a felhasználó között az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi jellegű kapcsolatot. Az ilyen alapon kötött szerződések a termelés és áruforgalom tekintetében tehát nem lesznek formálisak, hanem a gazdasági élet szervezésének tényleges jogi eszközei. A jognak az lesz az egyik fontos feladata, hogy a vállalatoknak széles lehetőséget adjon, hogy a különböző szerződésfajták közül kiválaszthassák a számukra leginkább megfelelőt. Ugyanakkor vigyázni- kell arra. nehogy háttérbe szoruljanak olyan szerződésfajták, amelyek a vállalatok gazdasági kapcsolatait tartósabban szervezik meg. A gazdálkodó egységek egymással való kapcsolatában, de általában is hangsúlyozzuk a gazdasági élet közgazdasági eszközű irányításának elsődlegességét. A jog, mint adminisztratív eszköz, másodlagos szerepet tölt be. A két tényező persze szoros kölcsönhatásban érvényesülhet csupán, egyik a másikat kiegészíti. Lesznek azonban olyan esetek is, amikor a közgazdasági eszközök nem elégségesek, ilyenkor a jogszabályoknak lehetővé kell tenniök, hogy az irányító szervek közvetlenül érvényesíthessék a központi akarat megvalósítását. Ilyenek lehetnek például a honvédelem érdekei, a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhz fűződő államérdekek stb. Az új gazdasági mechanizmus nemcsak a gazdálkodó szervezeteket és ezen belül a gazdálkodó egységeket érinti, hanem közvetlenül az embereket is. Ebből a jogi szabályozás számára több következtetés adódik. A párt következetesen hangsúlyozza és politikájában messzemenően érvényesíti a dolgozó ember javát, boldogulását. Nem feledkezhetünk meg ezután sem arról, hogy a munkát az új mechanizmus körülményei között is az ember végzi, aki a szocialista társadalom és a vállalati kollektíva egyenjogú tagja, akinek a munka nemcsak megélhetését biztosítja, de mindinkább életének fontos belsB tartalmává válik. A jogi szabályozásnál e tényezőket messzemenően figyelembe kell venni. A jog eszközivei biztosítani kell a jövőben is a demokratizmus fejlesztését, az egyén és a kollektívák fokozott aktivizálódásának feltételeit, lehetőségeit. A jognak nagy szerepe lesz a jövőben is, hogy a dolgozók közvetlenül érdekeltek legyenek a gazdasági egységek eredményes munkájában és abban, hogy a társadalmi és egyéni érdeket a leghatékonyabban tudjuk ösz- szekapcsolni és érvényesíteni. Egész társadalmi életünkre, rendszerünkre jellemző a szocialista törvényesség, s ezt következetesen érvényesítenünk kell a jövőben is minden területen. A szocialista törvényesség megkívánja, hogy követeljük meg és biztosítsuk is az érvényben levő jogszabályok maradéktalan betartását és betartatását. Ez minden állampolgár és kollektíva, álla- ÍFolytatás a 3. oldalont melés és a kereskedelem kapcsolata és ez nagyon jó előjel. A külkereskedelmi- és a pénzügyminisztériumnak erőteljesen ösztönöznie kell az export- és importstruktúra jártásét, az ésszerű lehetőség határáig alkalmazva az exportszubvenciót és a kereskedelmi vámokat. A nemzeti önállóság áltgjá- nos politikánknak kardinális alapelve, de tudjuk és valljuk, hogy a nemzeti önállóság mai, korszerű értelmezésébe már nem fér bele a gazdasági elzárkózás, az autarchia növelése, de még az sem, hogy ne bővítsük erőteljesebben a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünket. A nemzetközi együttműködés ma már „vastörvénye” a gazdasági életnek, egyetlen ország sem vonhatja ki magát alóla. Kedves Elvtársak! Kormányunkra nagy feladatok várnak a következő hónapokban és években. Különösen fontos és a jó munkának szinte feltétele, hogy a kormány építsen az országgyűlésre, mi képviselők pedig bizalommal legyünk a kormány iránt, támogassuk, hogy a közérdeket jól érvényesíthesse. A kormány- expozét feltétlenül olyannak tekintem, mint ami az gyüttes bizalmat megérdemli, ezért azt megszavazom és támogatásra ajánlom. A továbbiakban dr. Zsig- rrwnd László Vas megyei képviselő, Varga Gáborné, Borsod megyei képviselő és Klaukó Mátyás Békés megyei képviselő szólalt fel. Ezután szünet következett, majd Vasi Istvánná elnökleté; vei folytatódott az ülés. Felszólalt Venéczi János budapesti képviselő, majd szólásra emelkedett dr. Novák Pálné, Heves megyei képviselő. é hozzászólása rek szívesen veszik Igénybe az öregek napközi otthonát, ezért azok hálózatának bővítése, hasznos és célravezető. Aj egyedülálló öregek gondozá» sát elősegítené fő foglalkozású gondozónők alkalmazása is, akik a rászorulókat otthonukban ápolhatnák. A továbbiakban K. Papp József, Tolna megyei képviselő. Nádast József Zala megyei képviselő, és dr. Sguba Sándor Somogy megyei képviselő szólalt fed. Ezután szünet következett. Szünet után Kállai Gyula vette át az elnöklést Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter volt a következő felszólalói. Iiszolaláia tokát és a későbbi évek teendőit szerves egésznek, egységesnek kell tekintenünk, a mai szabályozást is úgy kell megoldanunk, hogy az időtálló legyen. Arra törekszünk, hogy a reform bevezetését szolgáló megoldások összhangban legyenek távolabbi céljainkkal.. Fő figyelmünket most arra kell összpontosítanunk, hogy a gazdasági követelményeWcel összhangban álló jogszabályok ha féknek tekintenénk mai külkereskedelmünket Motor az ma is, de kissé alacsony hatásfokú. Az évi export értéke hazánkban szüntelenül növekvő tendenciájú és már eléri a nemzeti jövedelem 30 százalékát de kétségtelen, hogy jelenleg nem képes oly mértékben ösztönözni a gazdasági növekedést ahogyan szeretnénk. A megoldás kulcsa termelésünk exportképességének növelése. A magyar népgazdaság fejlődésének feltétele, hogy egyszerre két piacon is kereskedjünk, a szocialista országok piacán és a tőkés piacon. Ez a kettősség szükségszerű ma és az lesz a jövőben is. A szocialista viszonylatú külkereskedelem az egésznek 70 százalékát reprezentálja. Ezt az arányt továbbra is fenn kell tartanunk. A szocialista országok piaca nagy ösztönzője termelésünknek és gazdagodásunknak. Külön kiemelendő a hatalmas szovjet piac fontossága iparunk fejlődése szempontjából, s az a körülmény, hogy exportunkat mindig előnyös importtal tudjuk ellensúlyozni Külkereskedelmünk a tőkés országokkal ugyancsak bővül, de nehezebben és lassabban. Ahhoz, hogy a jövőben Is növelhessük külkereskedelmünket, feltétlenül növelnünk kell külföldi versenyképességünket a tőkés piacokon, műszakilag is, jó és üzembiztos konstrukciókkal, de gazdaságilag is, hogy bírjuk az élesedő versenyt a tőkés piacokon. Végeredményben nincs okunk borúlátásra. Az exportra termelő vállalatok szemmel láthatóan napról napra akti- : vabbak lesznek, erősödik a tér-. dr. Kovák Fáin A Heves megyei képviselő hozzászólásában elmondotta, hogy a dolgozó nőknek eddig nyújtott kedvezmények mellett jó néhány kérdés még rendezésre vár, köztük például a gyermekes anyák részidős foglalkoztatása. Javasolta, hogy az illetékesek bővítsék azoknak a munkaigényes, nagyipari gyártásban nem jövedelmező termékeknek a körét, amelyek munkát adnak az otthon dolgozó asszonyoknak. Megfelelő feltételek és kellő támogatás mellett, jó néhány csökkent munkaképességű dolgozó helyzetét segíthetik a szociális foglalkoztatók. A továbbiakban az öregekről való gondoskodásról beszélt. Elmondta, hogy az idős embeí Mihály fe keressenek, hogy az illetékes szervek elé jó javaslatokat tudjunk terjeszteni. A munkálatok két irányban folynak: egyrészt kialakítottuk azokat a jogi koncepciókat, elveket, amelyeket ez évben és a későbbiek során is érvényesítünk a jogszabály-tervezetek kidolgozásában. Másrészt foglalkozunk azokkal a kérdések-» kel, amelyeket jogi vonatkozásban — majd több gyakorlati tapasztalat alapján is — a későbbiekben meg kell oldani. Az idén megoldandó feladar ni az előttünk álló időszakban, egészen 1970-ig. A fő arány persze társadalmi méretekben érvényes, emellett minden vállalatnál vagy szövetkezetnél eltérő elosztási arányok szükségesek és helyesek. Eddig hazánkban az állami vállalatoknak nem volt jövedelemelosztási funkciójuk — csak a szövetkezeteknek, — a jövőben viszont már lesz. [met a vásárlás i lehetőségének ésére nagyobb a vita arról, hogy mennyi beruházásra biztosít sunk lehetőséget és milyen célokra. Beruházási igényeink lényegesen nagyobbak anyagi lehetőségeinknél. Ha a jelenlegi helyzetet változatlanul hagynánk, bele kellene nyugodni abba, ami ebből következik, a gyakori tervszerűtlenségbe, a kivitelezés lassúságába. Ezekkel viszont nem békélhetünk meg, ezért cselekednünk kell. Az egyik oldalról tovább kell n'ívelni a népgazdaság egész énítési kapacitását, a másik oldalról pedig a beruházási igényeket — a feltételek szigorításával — a tényleges lehetőségek szintjére kell csökkenteni. Az új gazdálkodási 'rendszer mindebben nagy segítséget jelent, hiszen alaposabb meggondolásra készteti majd a vállalatokat Is, kedvezőtlenné teszi a gazdaságtalan beruházásokat, jobban ösztönöz viszont a gazdaságos beruházásra. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy — hosszabb távon gondolkodva — fejlődési céljainkhoz “képest viszonylag szűkös az ország mai felhalmozási alapja. Az viszont kétségtelen: a beruházások nem bővíthetők, ha nem biztosítjuk a fogyasztásnak a termeléssel arányos növekedését Mi következik ebből? Az, hogy csak egy módon, a gazdaság intenzív fejlesztésével bővülhetnek jobban a beruházások, ha nagyobb lesz a jövedelmezőség, a nemzeti jövedelemből több juthat a felhalmozás és a fogyasztás arányos növelésére. Közismert, hogy gazdasági fejlődésünk milyen nagy mértékben függ a nemzetközi kereskedelemben és munkamegosztásban játszott szerepünktől. Ha a külkereskedelem csak lassan bővül, akkor gazdasági fejlődésünk szükségképpen le-1 lassul, ha viszont a külkereskedelem erőteljesen növekszik, akkor fejlődésünk feltétlenül meggyorsul. Helytelen lenne, Di*. Koron — Minthogy a kormány munkájának homlokterébe^ most az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos teendők állanak, ezzel összefüggésben a jogi szabályozás néhány kérdéséről kívánok beszélni — kezdte beszédét. — A párt IX. kongresszusa és a Központi Bizottság az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos határozatai világosan megadják a reform koncepcióját. Részletes kidolgozása, bevezetése és gyakorlati megvalósítása valamennyi társadalmi és állami szerv összehangolt, céltudatos munkáját követeli meg. Ebben fontos helyet foglal el a jogi szabályozás rendszere, hiszen az új gazdasági irányítás számos eleme jogszabályok révén, jogi keretek között valósul meg és érvényesül. — A gazdasági életre vonatkozó, ma még hatályos jogszabályaink természetesen a mostani gazdaságirányítási rendszert és annak módszereit tükrözik. Ezeknek alapvető megváltoztatása egyes jogterületek átfogó átalakítását is megkívánja, részben most. különösen pedig a későbbi években. Ez — a közgazdászokkal szorosan együttműködő elméleti és gyakorlati jogászoktól azt követeli meg, hogy a jogi rendezést kívánó kérdéseket! gondosan tanulmányozzák, megfelelő jogi megoldásokat (Folytatás az l. oldalról) ötéves tervünk törvény- • ben szabályozta, hogy a nemzeti jövedelem 24 százalékát felhalmozásra, 76 százalékát pedig fogyasztásra kell elosztani. A tapasztalatok szerint hazánkban ez a jelenlegi helyes fő aránya a társadalmi javak elosztásának, ezt helyes követNag'yobb figyel és a fogyasztás bővít A lakosság pénzbevétele év- ről-évre mintegy 6—8 milliárd forinttal növekszik és tavaly már 138 milliárd forint volt. Fontos kérdés azonban, hogy a személyi jövedelmek növekedése kellőképpen a széles dolgozó tömegek helyzetének javítását szolgálta-e? A háztartás-statisztikai megfigyelé- lések azt mutatják, hogy igen, a politikai elv érvényesült 1960-ban például az egy családra jutó pénzjövedelem a munkás-alkalmazotti háztartások 38,5 százalékában évi 1200 forint felett volt, 1966- ban pedig már a háztartások 66 százalékában. Az egyharmados kisebbségből tehát hat év alatt kétharmados többség lett A paraszti háztartásokban is végbement ugyanez a folyamat 1960-ban még csak 19 százalékban jutott egy családtagra évi 1200 forint pénzjövedelem, 1966-ban pedig már a családok 49 százalékában. Mi kommunisták a jövőben is mindig a munkásosztály, a velünk szövetséges parasztság és minden dolgozó, alkotó ember életviszonyait akarjuk javítani, mert ez számunkra ugyanolyan erős belső parancs, mint a hivő katolikus számára a tízparancsolat. Ugyanakkor fellépünk azért, hogy a dolgozók közötti jövedelmi eltérések sokkal jobban .megközelítsék a képzettségbeli, a szorgalom és lelkiismeretességbeli eltéréseket Be kell látnunk, hogy a mi társadalmunk egyik jellegzetes, mindig újra keletkező tendenciája az egyenlős- diség, s ezt nem engedhetjük burjánzani, mert hamis gyakorlat, amely a szocialista egyenlőség elvét csak eltorzítja, igazságtalanná teszi. Nem lehet ellentétes a* igazi munkásérdekkel, ha a jobban dolgozókat jobban megfizetjük, \ s ha ugyanezt az elvet alkalmazzuk a műszaki, gazdasági vezetőkre, az értelmiségiekre. Az életszínvonal további emelkedését csak úgy biztosíthatjuk, ha a jelenleginél is nagyobb figyelmet szentelünk a kedvezőbb, ésszerűbb vásárlás és fogyasztás lehetőségének bővítésére. Az életszínvonal persze mindig elsősorban a jövedelem nagyságától függ, de azért nemcsak ettől. Adott jövedelmet el lehet költeni kedvezőbb és kevésbé kedvező hatásfokkal is. Majdnem minden családban más-más fogyasztási struktúra tekinthető ésszerűnek, gazdaságosnak. Ebből következően, ha a központi tervezést a piaci mechanizmussal kiegészítjük, sokkal ésszerűbbé, kedvezőbbé tehetjük a tömegek fogyasztását. Az állami szervek legutóbbi felmérése szerint a fogyasztási cikkek mintegy kétharmad része megfelelő minőségű. Az áruk és szolgáltatások egyhar- madában viszont nincs stabil minőség, gyakori és nagyfokú az ingadozás. Változatlanul problémák vannak a cipők egy részével, bizonyos bútorfajtákkal és joggal elégedetlenek a fogyasztók a szervizek működésével is, tehat helyes, hogy a kormány nagyobb figyelmet fordít a minőségi biztosítékokra, fokozza az állami ellenőrzést. A beruházásokról szólva Nyers Rezső rámutatott: A beruházások fontossága persze nem lehet vita tárgya, hiszen mindenki tudja,_ hogy ez holnapunkat, gazdasági fejlődésünket szolgálja. Annál
