Heves Megyei Népújság, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-13 / 163. szám
VTLAG proletárjai, fgyesüljeteki &ta: SO fillér xvm. évfolyam, 163. szám AZ MSZMP BtVfcS MMÍV hl BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPII.AP.IA 1967. július 13., csütörtök Összeült az Napirenden: a Minisztertanács beszámolója — Ä szocialista nemzeti egység széles bázisra, a dolgozó tömegek bizalmára. öntudatára és épül — mondotta Fock Jenő Szerdán délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losoncéi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés ez év április 14-én berekesztett ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula bejelentette továbbá, az országgyűlés külügyi bizottsága kedden ülést tartott, s úgy határozott, hogy határozati javaslatokat terjeszt az országgyűlés elé az európai biztonság kérdéseiről, valamint a közel-keleti helyzetről. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak napirendjét: 1. A Minisztertanács beszámolója. 2. Az országgyűlés külügyi bizottságának határozati javaslatai Ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra Fock Jenő beszéde népünk szorgalmasan és eredményesen dolgozik e nagy nemzeti program megvalósításán. Belpolitikai életünket az utóbbi hónapokban a dolgozó tömegek jelentősen megnövekedett közéleti tevékenysége, a szocialista demokrácia ki- szélesítése, a társadalom erősödő egysége, a szocializmus iránti bizalom jellemzi Belpolitikai életünk nagyfokú megélénkülését, a szocialista demokrácia fejlődését tükrözték a közelmúltban tartott országos tanácskozások is. Ezeken népünk valamennyi osztályának és rétegének képviselői részt vettek. Párttagok, pártonkívüliek, marxisták és más világnézetűek, hívők és nem hívők együtt vitatták az aktuális problémákat, ismertették építő javaslataikat A szakszervezetek XXI. kongresszusán a munkások és alkalmazottak, a termelőszövetkezetek első országos kongresszusán és a SZŐ VOSZ tanácskozásán a falusi lakosság, a KISZ kongresszusán az ifjúság, a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésén a tudósok, a művészeti szövetségek összejövetelein az alkotó értelmiségiek fejezték ki egyetértésüket és szimpátiájukat a párt és a kormány politikájával. A felszólalások, a javaslatok, az új gondolatok és a segítő bírálatok a részvevők felelősségérzetéről és bizalmáról tanúskodtak. Ez a kormány munkájához jelentős segítséget nyújt. Közös teendőink megoldásához ezután is kérjük dolgozó népünk aktív közreműködését. Hazánkban békés építőmunka folyik. Népköztársaságunk állami és társadalmi rendje szilárd. A szocialista nemzeti egység széles bázisra, a dolgozó tömegek bizalmára, öntudatára és hazaszeretetére épüL Egész népünket egyre inkább áthatják a párt kongresszusán megtárgyalt gondolatok. A soron lévő teendők állami jogszabályokban is megfogalmazódnak, s folyik a végrehajtás mindennapos szorgos munkája. Gazdasági építőmunkánkat alapvetően az jellemzi, hogy továbbra is kedvezően érvényesülnek pártunk Központi Bizottságának 1964. decemberi határozatai. Ez a határozat az eredményesebb gazdálkodás feltételeit és feladatait szabta meg. 1966-ban a bonyolultabb, nehezebb körülmények között is megfelelő volt népgazdaságunk fejlődése. Az előző évihez viszonyítva a nemzeti jövedelem 8, az ipari termelés 7, a mezőgazdasági termelés pedig mintegy 8 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés emelkedésének mintegy 80 százalékát a termelékenység növekedése alapozta meg. A termelőmunkában jobban figyelembe vettük a szükségleteket, s így a készletek kisebb mértékben növekedtek, külkereskedelmi forgalmunk bővült, különösen a szocialista országok viszonylatában. A többlet nemzeti jövedelemből arányosan többet fordítottunk a lakosság fogyasztására. A bérből és fizetésből élők, valamint a mezőgazda- sági lakosság reáljövedelme körülbelül 5 százalékkal emelkedett. A múlt évben hozott ár-, bér- és szociális intézkedések hatására jelentős rétegek életszínvonala az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt, másoké nem változott, s voltak rétegek, amelyeket az intézkedések együttes hatása hátrányosan érintett. Népgazdaságunk egészséges fejlődése és tervszerű előrehaladása mellett azonban találunk kedvezőtlen jelenségeket is. Több árucikkből nem lehetett teljes mértékben kielégíteni a megnövekedett keresletet. Nem lehetünk még megelégedve iparunk export- képességével. A műszaki és a minőségi színvonalat tovább kell javítani és fokozni kell termékeink versenyképessé- gét. Dolgozunk ötéves tervünk fő célkitűzései alapján az 1968-tól 1970-ig terjedő években megvalósítandó feladatok meghatározásán. Számolunk azzal, hogy a jövő év elejétől kezdve már érvényesülnek az új gazdasági mechanizmusra jellemző szabályozó eszközök. A továbbiakban arról kívánok beszámolni, hogy a kormány a IX. pártkongresszus határozatainak megfelelően, milyen fontosabb intézkedéseket hozott. Megvizsgáltuk a régebbe« kidolgozott 15 éves lakásépítési tervet és több határozatot hoztunk a lakásépítkezések (Folytatás a 2. oldalon) Tisztelt Országgyűlés! ígéretet tettem arra, hogy az országgyűlés ma kezdődő ülésszakán beszámolunk a Minisztertanács tevékenységéről és terveiről. Ehhez híven most számot adunk azokról a belpolitikai és nemzetközi kérdésekről, amelyek népünket, kormányunkat foglalkoztatják. A szocialista társadalom teljes felépítése folyamatában a mi viszonyaink között most különös fontosságúak a gazdasági kérdések. Ezért számadásunk más fontos társadalmi, politikai kérdéseknél részletesebben szól az ország gazdasági helyzetéről. Pártunk IX. kongresszusára készülődve a kommunisták áttekintették s megvitatták a megelőző évek politikai, gazdasági és kulturális fejlődését és gondjait. A megtett út és a jtienlegi helyzet felelősségteljes elemzése, a politika fő vonalának stabilitása, a soron következő esztendők legfontosabb feladatainak körültekintő kijelölése, a társadalom teljes egyetértésével találkozott. Bebizonyosodott ismét, hogy a kommunisták jól ismerik a nép egészének vágyait, akaratát, helyesen fogalmazzák meg a jól szervezett, fegyelmezett munkával reálisan elérhető céljait. Ezt az egyetértést fejezte ki a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívása és ett bizonyítja a március 19-i országgyűlési és tanácstagi választás eredménye: több mint 7 millió állampolgár juttatta szavazatával egyértelműen kifejezésre, hogy magáénak vallja a pártnak, a Hazafias Népfrontnak, a kormánynak a szocializmus teljes felépítésére irányuló programját. Azóta TcEf@lcg52Etat«» kä^Semsny a szocialista országok testvérpárt]ai és kormányai vezetőinek budapesti tanácskozásáról A tanácskozásra az említett országok kommunista- és munkáspártjai vezetőinek és kormányfőinek ez év június 9-én Moszkvában megtartott találkozóján történt azon megállapodás értelmében került sor, miszerint állandó kapcsolatot tartanak egymással az izraeli agresszió következtében kialakult közel-keleti helyzet kérdéseiben. A tanácskozás részvevői eszmecserét folytattak a legújabb közel-keleti eseményekről. Megállapították, hogy az agresszió eredményeként Izrael által elfoglalt területek megszánva tartása az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jog alapvető elveinek lábbal tiprása és merénylet az arab államok szuverenitása és területi integritása ellen. Izrael uralkodó körei, akik mögött az imperializmus, elsősorban az USA agresszív erői állnak, hódító politikájukkal kihívást intéznek a világ békeszerető erői ellen. A tanácskozás részvevői ismételten leszögezték, hogy a képviselt testvérpártok és szocialista országok határozottan támogatják és a jövőben is támogatni fogják a baráti arab államok igazságos harcát az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, mindenekelőtt az izraeli csapatoknak az általuk elfoglalt arab területekről való haladéktalan kivonásáért. Állást foglaltak az agresszió elleni harc és a közel-keleti béke helyreállítása érdekeinek megfelelő eszközök még teljesebb felhasználása mellett. A tanácskozás részvevői tájékoztatták egymást a baráti arab államoknak országaik által nyújtott politikai támogatása, ról, valamint a gazdasági segítségről, beleértve azokat az intézkedéseket melyek hozzájárulhatnak az imperialista agresszió áldozatául esett Egyesült Arab Köztársaság és más arab országok iparának és mezőgazdaságának a fejlesztéséhez. Tájékoztatták továbbá egymást az arab államok védelmi képességének erősítését, valamint az ezen országokkal való hosszú lejáratú gazdasági együttműködést célzó intézkedésekről. Egyhangúlag kifejezték sz’lárd elhatározásukat, hogy a jövőben is összehangolják erőfeszítéseiket ezen célok megvalósításában. A tanácskozás elvtársi légkörben, a teljes egység jegyében zajlott le. A tanácskozás részvevői elhatározták, hogy a közel-keleti h^iyzet kérdéseiben a jövőben is állandó kapcsolatai tartanak egymással. (MTI) Július 11—12-én Budapesten tanácskozást tartottak a szocialista országok kommunista- és munkáspártjainak vezetői és kormányfői. A tanácskozáson részt vett: Todor Zsiv- kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese; Antonin Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Jozef Lenárt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke; Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, Vlagyimir Popovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének főtitkára, Kiró Gligorov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának al- elnöke; Wladislaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke, Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára; Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, Willy Stoph, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke; Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Nyikolajevics Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Miniszter- tanácsának elnöke, Borisz Nyikolajevics Ponomarjov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára.
