Heves Megyei Népújság, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-12 / 162. szám

Ünnepségek Ulánbátorban ULÁNBÁTOR (TASZSZ): A mongóliai népi forradalom 46. évfordulója alkalmából Ulánbátorban a Szuhe Bátor téren a hagyományoknak meg­felelően kedden katonai díszszemlét rendeztek, amelyet a dol­gozók ünnepi felvonulása követett. Lhagvaszuren vezérezre­des, hadseregügyi miniszter, a néphadsereg parancsnoka, a katonai díszszemlén beszédet mondott. A katonai díszszemlét és az ezt követő felvonulást meg­tekintették a Mongol Népköztársaság párt- és állami veze­tői, valamint az Ulánbátorban működő diplomáciai képv'se- letek vezetői. Guszakov vezérezredes vezetésével szovjet ka­tona küldöttség is részt vett az ünnepségeken. Magalzsavin Zsamszran, a Mongol Népköztársaság buda­pesti nagykövete, kedden fogadást adott a nagykövetségen a mongol népi forradalom 46. évfordulóján. A fogadáson megjelent Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Szurdi István belkereskedelmi miniszter, Böjti Ist­ván külügyminiszter-helyettes, Szalay József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, továbbá a politikai, gazdasági és társadalmi élet több ismert személyisége. Ott volt a Budapesten akkre­ditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Éjszakai dzsungelharc a partizánokkal 26 amerikai ejtőernyős meghalt, 38 megsebesült SAIGON (MTI): Az amerikai légierő és a ha­ditengerészet légiereje Hanoi­tól északnyugatra településeket támadott Újra bombázták a Hanoiból kivezető vasútvona­lakat egy Thanh Hoa közelé­ben levő pályaudvart, vala­mint a Dong Hói térségében az úthálózatot. A haditengeré­szet légiereje 109 bevetésben támadta a demilitarizált öve­zetet, ahol a tengerészgyalog- ség Con Nhien támaszpontot ágyúzó dél-vietnami partizá­nokat keresve hajtotta végre hadműveleteit. Az amerikai 173-as ejtőer­nyős-hadosztály két egysége a kambodzsai határ közelében, Kontum térségében kétórás dzsungelharcot vívott az éjsza­ka a partizánokkal. Hivatalos amerikai jelentések szerint az ejtőernyősök 26 halottat és 38 sebesültet vesztettek. Hírügynökségi jelentések szerint Saigontól mintegy 100 kilométerre északra a parti­zánok mintegj^ftáz ágyúlövést adtak le a kormányegységekre, amelyek a harc folyamán — hivatalos jelentés szerint — védekező állásokba húzódtak. A VNA jelentése a Dong Ha-i amerikai légi támaszpont el­leni hétfői partizán-rajtaütés során találat érte a repülőtér kifutópályáját és hosszabb időre megbénult a támaszpont forgalma. A dél-vietnami hadszíntérről Hanoiba most érkezett jelenté­sek szerint Quang Nam tarto­mány négy körzetében a helyi szabadságharcos erők június 2—22 között összesen 203 ame­rikai és 58 dél-vietnami kato­nát tettek harcképtelenné. McNamara amerikai hadügy­miniszter kedden, ötnapos dél-vietnami szemleútjának záróakkordjaként sajtóértekez­letet tartott. Kijelentette, hogy teljesítik a parancsnokok utánpótlási kérelmeit, egyidejűleg hangsú­Romes Csandra nyilatkozata STOCKHOLM (MTI): A stockholmi Vietnam-kon- ferencia záróülése után Romes Csandra, a Béke-világtanács főtitkára, a konferencia egész munkájának rendkívüli ered­ményességére mutatott rá és a többi között a következőket mondotta az MTI kiküldött tu­dósítójának: — Az Egyesült Államok vietnami agrssziója ellen fo­lyó világméretű mozgalom ez­zel az értekezlettel új, maga­sabb fokra lépett — mondotta. — Ehhez fogható széles körű találkozóra még nem volt pél­da. Néhány héttel az értekezlet előtt Budapesten reményemet fejeztem ki, hogy a konferen­cia sikert hoz. Most azt mond­hatom, hogy a tanácskozás tel­jes egészében beváltotta a hoz­záfűzött reményeinket. Közvetítési kísérlet a guineai-elefántcsontparti viszályban nem engedték éket tovább. A UPI hírügynökség jelen­tése szerint Philippe Yacé, az elefáncsontparti nemzetgyűlés elnöke és az uralmon lévő de­mokrata párt főtitkára, ked­den rádióbeszédben jelentette be, hogy Elefántcsontpart a maga részéről elfogadja a köz­vetítőként jelentkezett Mali, Libéria és Niger javaslatát: hajlandó egy semleges harma­dik ország területén kicserélni a foglyokat. Hozzáfűzte azon­ban, hogy kormánya „nem en­ged semmi olyan különleges feltételnek, amelyet Guinea a fogolycserével kapcsolatban esetleg előterjeszt” met vagy kezdjenek tárgyalá­sokat Izraellel. Husszein király értesülések szerint tájékoztatta az egyipto­mi és az algériai elnököt az USA-ban és Európá­ban folytatott megbeszélései­ről. Ügy tudják, hogy mine Washington, mind Londor nyomást gyakorolt a jordár uralkodóra a tárgyalások sói a külön tárgyalások érdeké­ben. Husszein azonban kije­lentette, hogy addig szó sen lehet az Izraellel folytatandó külön tárgyalásról, amíg vala­milyen reményt lát a közös arab álláspontot meghatározó csúcsértekezletre. Husszein Kairóban is kardoskodik £ csúcstalálkozó mielőbbi meg­tartása mellett. Bumedien el­nök azonban nem lelkesedik s csúcsértekezletért. Algériai kö­rökben rámutattak, hogy a ha. ladó és a reakciós arab rend­szerek találkozóján csak ke­nyértörésre kerülhet sor a; olajpolitika és az Izraellel va­ló viszony kérdésében. Bumedien elnök a katonai vereség okainak elemzését és kiküszöbölését sürgeti és azon a véleményen van, hogy az arab nemzet erőforrásait moz­gósítani kell az agresszor ellen. Az A1 Ahram kedden azt je­lentette, hogy Zbiri, az algériai hadsereg vezérkari főnöke, hétfőn megszemlélte az izraeli fronton állomásozó egyiptomi és algériai csapategységeket. A UPI hírügynökség megjegy­zi: ez volt az első hivatalos említés arról, hogy a Szuezi- csatorna övezetében az egyip­tomi katonaság oldalán algé­riai alakulatok foglalnak el állásokat Az A1 Akhbar, ked­den arról tudósított, hogy a Szuezi-csatorna keleti partjá­nak északi vidékein, Kantara városától északra az izraeli gyalogságot páncélkocsikkal és tüzérséggel erősítették meg. A keddi egyiptomi sajtó köz­li, hogy Odd Bull, norvég !á- bomok, a Palesztinái ENSZ- erők volt parancsnoka, néhány napon belül Kairóba érkezik. Megbeszéléseket folytat majd EAK-vezetőkkel, miután az Egyesült Arab Köztársaság fel­tételesen elfogadta ENSZ-meg- figyelők kiküldését a Szuezi- csatorna övezetébe. Kedden reggel Kairóba ér­kezett Jakob Malik, a Szov­jetunió külügyminiszter-helyei, tese. JERUZSÁLEM (MTI): Az izraeli külügyminisztéri­um szóvivője kedden bejelen­tette, hogy kormánya hajlan­dó hozzájárulni az ENSZ kato. nai megfigyelőinek kiküldésé­hez a Szuezi-csatorna övezeté­be. Az izraeli közlemény szerint Tel Aviv azt a feltételt tá­masztja, hogy a tűzszünet) vo­nal mindkét oldalán állítsalak fel megfigyelői állomáshelye­ket. A megfigyelői pontok el­helyezéséről Izrael hajlandó megbeszéléseket folytatni Odd Bull tábornokkal — jelentet­ték be Izraelben. Az Egyesült Arab Köztársa­ság hétfőn közölte, hogy haj­landó hozzájárulni ENSZ-meg- bízottak működésihez a tűz- szüneti vonal egyiptomi olda­lán. Riadó Floridában — egy alvó sojőr miatt KENNEDY-FOK (MTI): Az amerikai űrkutatók az év elején elvesztettek egy űr­kísérleti laboratóriumot a Bio- szatellita 1-et, amely bakté­riumokkal és rovarokkal a fe­délzetén eltűnt a tenger vizé­ben. Hétfő estig azt hitték, hogy elvesztették a műhold ikertestvérét, a Bioszatellita 2-t is. A teljesen felszerelt űrlabo­ratóriumot vasárnap indították útnak a Pennsylvánia állam­beli Philadelphiából a Ken- nedy-foki űrkísérleti állomás­ra. A teherautó azonban, amely a sok millió dolláros berende­zést szállította, nem érkezett meg. Ahogy teltek az órák, úgy nőtt az idegesség. Florida államban „biztonsági riadót” rendeltek el. A rendőrség meg­szállta az autósztrádákat. Végül este, magyar idő szerint éjjel 11 órakor a teherautó megér­kezett. Sofőrje a riadóról mit sem tudott. Kiderült, hogy ve­zető társa rosszul érezte ma­gát, ezért ő ült mindvégig a volánnál és éjszaka valahol le­pihent. Izrael megkezdi az elfoglalt arab olajkutak kiaknázását TEL AVIV (MTI): A külügyminisztériumi köz­leménnyel egyidőben azENSZ- javaslat elfogadását újságírók előtt Abba Eban is megerősí­tette. Mielőtt gépe felszállt volna, hogy New Yorkba vi­gye — a külügyminiszter ma­gyar idő szerint az éjszakai órákban érkezik meg az ENSZ-székhelyére — Eban új­ságírókkal azt is közölte: nem hinné, hogy a világszervezet­ben „bizonyos országok szilárd magatartása módosulna, azo- ké akik sürgetik, hogy a meg­hódított területekről való izra­eli visszavonulást össze kell kapcsolni más problémákkal”. Rómából érkezett jelentés szerint az ENI (Ente Nationa­le Idrocarburi) olasz olajvá'la- lat munkásai Izraelből közöl­ték, hogy a Sinai-félszigeten elfoglalt olajkutak felhaszná­lását a megszálló erők előre­láthatólag néhány napon belül megkezdik. Miután az izraeli csapatok elfoglalták a Sinai-félszigeten fekvő három nagy olajlelőhe­lyet, a szerződés szerint az Egyiptomban működő olasz szakértők helyükön maradtak. A közel-keleti háború alatt az izraeli erők a legtöbb raktá­rát és behajózó helyet szét­bombázták, a kutakat azon­ban megkímélték. Rómában az ENI bejelentet­te, hogy a kiaknázásra vonat­kozó döntést Izrael egyoldalú­an hozta meg, az olasz olaj­technikusok a szivattyúzáshoz nem fognak segítséget nyújta­ni, bár annak megakadályozá­sára nincs lehetőségük. Az ENI munkatársai továbbra is a helvszínen maradnak, hogy ellenőrizzék az izraeli személy, zet működését és a kitermelt olaj mennyiségét. (3» Otven éves a sxovjet hatalom „Ez az igazság Oroszországról... 1917«es jóslatok a világ-sajtóban ff 1967. július 12., szerda amely a második világhábo­rúban a Szovjetunió ’terüle­tén harcolt a hitlerista hordák ellen.. s A londoni Times 1917. no­vember 9-én jelentette, hogy a polgári kormány miniszter- elnöke, „Kerenszkij megszö­kött”. A hajdan híres — sőt hírhedt — szépfiú és exmi- niszterelnök történetesen ma is él, az Egyesült Államokban. Nemrég — bukásának közel­gő jubileuma alkalmából — nyilatkozott az US News and World Report című amerikai hetilapnak, ötven évi számki- vetettség, a forradalom győ­zelmének ötven esztendeje, a szovjet állam fennállásának öt évtizede után szemrebbenés nélkül jelentette ki, hogy „a szovjet rendszer csődbe jutott”. És ő ezt komolyan gondolja — ab­ban az országban, amelynek fővárosát „forró drót” köti össze a Kremllel... Kerenszkij valaha politikus­nak hitte magát. Mégis több politikai érzékről tett tanúbi­zonyságot az a ma Franciaor­szágban élő század eleji szim- feropoli orosz kereskedő, aki megírta a szovjet hatóságok­nak, hol rejtette el annak idején aranyát. A szovjet tör­vények ugyanis az elásott kin­csek nyomravezetőinek száza­lékos részesedést juttatnak. A kereskedő nyilván úgy okos­kodott, hogy ötven év után ez a néhány százalék is tobt* mint a semmi. Néhány hétté» ezelőtt át is vette a pénzt a párizsi nagykövetségtől. Serény Pétéi „Amerikai Körtársaság” is. Washington álláspontja — Wilson elnöktől távozó Char­les Crane diplomata 1917. de­cember 26-i nyilatkozata sze­rint — az volt, hogy majd csak egy olyan kormányt fog elismerni, „amelynek kézzel­fogható esélyei lesznek arra, hogy hatalmon tud maradni”. Washington kissé sokáig la­tolgatta az esélyeket: a diplo­máciai elismerés tizenhat évig, 1933. november 16-ig váratott magára. E tizenhat év mellett olyan kézzelfogha­tó tények jelezték a szovjet kormány hatalmon maradási esélyeit, mint az első ötéves terv sikere, az ország iparosí­tása, a mezőgazdaság kollekti­vizálása. Hasonlóképpen mo­solyogtatok a többi nagyhata­lom hivatalosainak 1917-es nyilatkozatai. A Reuter no­vember 17-én azt jelentette a brit fővárosból, hogy „Londo­ni hivatalos körök nem is­merhetik el azokat az áruló bandákat, amelyek ez idő sze­rint Pétervárott magukhoz ragadták a hatalmat”. Az egy­korú jelentéstől hosszú út ve­zetett — mondjuk, Wilson brit miniszterelnök tavalyi moszkvai útjáig, amikor az angol kormányfő orosz nyel­ven szólt a szovjet televízió nézőihez ... Nemkülönben hosszú volt az út Noulens pé- tervári francia nagykövet 1917. december 6-i nyilatkoza­tától: „A szövetségesek nem tiltják meg, ho<rv Oroszország, ha majd csalódik, egy napon visszatérjen hozzájuk” — például a francia pilóták Nor­mandia—Nyeman légi ezredéig. mánykötetében arra intette az önmagukra adó lapszerkesztő­ket: ha már mindenképpen közük az efféle pletykákat, legalább érzékeltessék, hogy „nem saját forrásból” szár­maznak ... Voltak másféle jóslatok is. A Matin című francia lap 1917. november 10-én „egy jól tájé­kozott orosz személyiséget” idéz: „Ha kitör a polgárhábo­rú, csak rövid ideig fog tarta­ni, mert az ország hatalmas többsége — merem állítani, hogy Oroszország egészséges erői — összefog a belső ellen­ség ellen”. Ez a jóslat is pon­tatlan volt. Mint tudjuk, a polgárháború hosszú ideig tar­tott, a hatalmas többség pedig a „jól tájékozott személyiség” megítélésével ellenkezően nem az ellenforradalom, hanem a szovjet oldalán állt. Abban vi­szont igaza lett, hogy „Orosz­ország egészséges erőié” led a győzelem. A már idézett Journal des Debats november 9-én akként vélekedett: „Csak az Amerikai Köztársaság mentheti meg az Orosz Köztársaságot, bármi­lyen paradoxnak tűnjék is, hogy a világ legnagyobb kapi­talista állama nyújtson pénz­ügyi segítséget az Európában létrejött első szocialista köz­társaságnak”. Erről a segítség-* nyújtásról annyira nem volt szó. hogy az ellenforradalmat támogató ti­zennégy intervenciós ország között ott volt ama bizonyos ben. Ez egyébként kiviláglik ugyanennek a Journal des Debats-nak a már említett no­vember 10-1, „Lenin diadala” című cikkéből is. A lap termé­szetesen háborog a bolsevikok „defetista mesterkedésén”, hi­szen még tart a világháború és a forradalom azzal fenye­get, hogy Franciaország orosz szövetségese kidől a csatasor- tők És a bolsevik „defensták”. mint a lap rosszallóan megál­lapítja, „a nagy orosz töme­geknek leghőbb kívánságai közül kettő teljesítését ajánl­ják fel: a békét és a földet”. A genfi Journal de Génévé még keményebben fogalmazza meg az igazságot: egyébként ugyan­az nap, november 10-én. „A szovjet — írja — a helyzet ura, mert békét akar és az orosz nép nem akarja folytatni a háborút. Kevés szóval ez az igazság Oroszországról”. Ez az igazság persze, a tőké­nek nincs ínyére. A londoni Times november 12-én így jó­sol: „Lenin uralma szemláto­mást végéhez közeledik”. Az efféle, ma már nevetségesnek tűnő jóslatok attól kezdve vissza-visszatértek a nyugati lapok hasábjain. Ezek a vágy­álmok rendszerint meglehető­sen megbízhatatlan források­ból származtak. Így történt, hogy még a huszas évek elején Walter Lippmann, azóta is több kiadást megért, Közvéle­című politikai tenul­A sajtó történetének talán legmulatságosabb baklövését követte el — persze akaratlanul — a Temps című francia lap 1917. november 7-én. A fran­cia újság már korábban meg­szerezte Szavinkovnak, a pe­te rvári hadügyminisztérium „egyik volt vezetőjének” nyi­latkozatát. Az interjú a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelmének reggelén lá­tott napvilágot. A néhány órá­val később Párizsban is is­mertté vált események megle­hetősen különös színben tün­tették fel Szavinkovnak a Temps-ben megjelent szavait: „A szovjetek bebizonyították, hogy képtelenek kormányozni az országot. Véleményem sze­rint szerepük véget ért...” Két nappal később egy ugyancsak francia nyelvű új­ság, a Journal des Debats, a pétervúri eseményeket, a történelem legnagyobb for­radalmát, így kommentálta: „A cárizmus összeomlását kö­vető napon egy — emigráció­ból, illetve szibériai kényszer­munkatáborokból visszatért — maroknyi orosz forradalmár került a 175 milliós birodalom élére”. A „maroknyi” szó értel­mezése felől nem lehet kétsé­günk, mert huszonnégy óra múlva a lap ismét azt fejtege­ti, hogy „a pétervári szovjet egyáltalán nem képviseli az ország közvéleményét”. Tud­juk a történelemiből, hogy Le­nin és a bolsevikok valóban kevesen voltak — a 175 müliós lélekszámú birodalomhoz ké­pest. Az a tény, hogy ilyen kö­rülmények között mégis dia- | dalra vitték a forradalmat, ép- jpen azt bizonyítja: politikájuk 1 visszhangot keltett a tomegek­ABIDJAN (MTI): Tubman, libériái elnök, Mo- áibo Kelta, a Mali Köztársaság slnöke és Diori, Niger államfő, je, javaslatot jutatott el a gut. neai és az elefántcsontparti kormányhoz, hogy a két or­szág semleges területen cserél, je ki az általa fogva tartott személyeket. Guinea néhány hónappal ezelőtt elefántcsontparti ál­lampolgárokat vett őrizetbe, akiket diverzánsoknak minő­sített. Amikor június 27-én a guineai ENSZ-delegáció feie — New Yorkból hazatérőben volt, gépük Elefántcsontparton végzett kényszerleszállást és nyilatkozott a VDK ellen inté­zett amerikai légitámadások hatásáról. A sajtóértekezlet előtt McNamara találkozott Thieu tábornokkal, a dél-vietnami rendszer elnökével és Ky tá­bornok miniszterelnökkel. lyozta, hogy a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai katoná­kat a maximális hatásfokig kell kihasználni. Sajtóértekezletén a hadügyminiszter arról nem tett említést, hogy mikor és mennyi katonát küldenek a hadszíntérre. Megelégedetten KAIRO (MTI): Nasszer, Bumedien és Husz- szein hétfőn este megkezdett hármas tanácskozását kedden délben újabb megbeszélés kö­vette a kairói Kubbeh palotá­ban. A tanácskozások kötetlen formában napirend né'kül folynak. Hivatalos jelentést csak a megbeszélések után ad­nak ki, de kairói megfigyelők szerint nagy horderejű taláiko. zóról van szó: lényegében ar­ról döntenek, hogy az arab or­szágok folytassák-e a küzdel­Folytatódnak Kairóban a háromhatalmi tárgyalások Iz EAK és az izraeli kormány hozzájárul az ENSZ megfigyelők működéséhez

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents