Heves Megyei Népújság, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-30 / 178. szám
fá . A pcterváoári 500 ezer Az emberséget kereste egy fél évszázadig. ÉLETRAjZ Molnár Antal 53 évig élt uz Amerikai Egyesült Államokban. 1913-ban 20 éves korában ment ki Pétervásáraról, majd Budapestről, ahol kovács és alkairm munkás voll. A bátyja és az öccse az USA- ban élt már akkor, ö vasmunkás volt. Clevelandban embertelenül dolgozott. Megnősült, magyar származású jómódú lányt vett el. Később felesége és gyerekei meghaltak. Itthoni unokatestvérével nem levelezett hosszú ideig. Rossz levélíró volt. 1963-ban bátyja, Molnár Ágoston hazajött és meghalt. Molnár Antal 1964-ben látogatott haza először, és megismerkedett rokonaival Pétervásárán. Ekkor már súlyos beteg volt. Visz- szautazott gyógykezeltetni magát, majd 1966. március 18-án végleg hazaköltözött. Néhány hétig Molnár Jánosnál, az unokatestvérénél lakott Péter- vásárán. majd Budapesten a Ráth György utcai Országos Onkológiai Intézetben feküdt. 1966. áprilisában belevett a Magyar Szocialista Munkáspártba. Néhány hét múlva meghalt. Végrendeletet hagyott hátra. Emberséget gyakorolt. VÉGRENDELET Molnár Antal 500 ezer forintot hagyott a pétervásári községi tanácsra. Amint írta, régi munkásmozgalmi ember és meggyőződéses kommunista. Amerikai állampolgár, útlevelének száma: E 28920, de kéri a magyar állampolgárságot. Tudja, hogy menthetetlen, az lelőrehaladott tüdőrák gyógyíthatatlan. Vagyona a Magyar Nemzeti Banknál van letétben: 700 ezer magyar forint és 4 ezer amerikai dollár. A félmillió forintot falubeli (pétervásári) tehetséges munkás és parasztfiatalok részére szánja, hogy gondtalanul tanulhassanak tovább, olyan fiatalok, akik hűek a munkás- mozgalomhoz és a párthoz Az érdemesek kiválasztását a községi tanácsra bízza. Ha a tanács nem tudná felhasználni e hagyatékot üy módon, akkor a községi KISZ és az úttörő- szervezetek számára ajánlja fel. Egy kikötése van: leendő pap és ügyved nem részesülhet a végrendelet összegéből. A dátum: 1966. április 13. A közjegyzői hitelesítés: 1967. június 16. A végrendelet három példányának tulajdonosai: az MSZMP Központi Bizottságának titkársága, a Pétervásári Községi Tanács és Szijjártó Lajos böhönyei lakos. A végrendelet összege jelenleg takarékkönyvben kamatozik, a betétkönyv pedig a községi tanács páncélszekrényében van. ÖRÖKÖSÖK Ivádi László, a községi tanács elnöke: — A vb. egyelőre úgy döntött, hogy kamatozzon a félmillió. Évi kamata 25 ezer forint, s ebből majd hozzájárulnak néhány fiatal továbbtanulásához. Boldog, boldogtalan számot tart a pénzre, olyanok is akik kényelmesen fedezhetnék gyermekeik taníttatását. Több ezer forinttal rendelkező betétkönyv-tulajdonosok is kértek az összegből. Véleményem szerint a legjobb az lenne, ha iskolabővítésre használnánk fel az örökséget. Szántó István, községi párttitkár: — A falubeli gyerekek egy részét az egri gimnáziumok nem tudják felvenni helyhiány miatt. Nálunk meg megszűnik a gimnázium, pedig van tanári kar. viszont nincs hely, nincs épület. A falu és a körzet igényelné a középiskolát. Bővíteni kellene az isko'át hogy elférjen a gimnázium is. ROKONOK — Müyen ember volt Molnár Antal? — kérdezem a nemrég meghalt unokatestvérének, Molnár Jánosnak a feleségétől. — Mi nem ismertük azelőtt, nem leveleztünk, a címét is csak 1958. óta tudjuk. Egyszer- csak beállított, nálunk betegeskedett néhány hétig. Akkor már fárasztotta a beszéd. Bennünket szeretett, jó barátok és jó rokonok lettünk, emberségesek voltunk egymáshoz. — Az biztos, hogy meggyőződéses kommunista volt — mondia Molnár Jánosné lánya, Bokros Bálintné. — Mi sokat beszélgettünk, jól megértettük egymást, én is párttag vagyok. Amerikában Amat bácsi olvasta Marx és Lenin műveit. Amikor meg hazajött, nem ismerte meg a falut. Mindjárt mondogatta, hogy amikor elment, itt még zsup- fedeles házak voltak és a lányok mezítláb jártak a bálba. Kint ő világéle-tében vasmunkás volt, de jómódú magyar lányt vett feleségül, innen származhat a pénz. Itthon annyira meglepték a változások, — amit el sem tudott képzelni eddig — hogy szinte mániákus rajongásba esett. Eltelt az emberséggel, amit tapasztalt Rögtön kérte felvételét a pártba és hazaköltözött. — Miért zárta ki végrendeletéből a leendő papokat és ügyvédekeit? — A papokat azért, mert materialista volt. Az ügyvédekre meg nagyon haragudott: azt mondogatta, hogy Amerikában egy ügyvéd olyan szemérmetlenül megnyúzza az ügyfeleit, hogy az már embertelen. ★ Molnár Antal sokszor magyarázhatta, hogy mennyire más itthon az egyik ember viszonya a másikhoz, mennyivel emberségesebb. Ilyenfaita viszonyt keresett világéletében és itthon megtalálta. Berkovits György Kérdez az olvasó — válaszol az illetékes Az elmúlt héten az egri Dohánygyárban megrendezett Népújsag-ankéton olvasóink több olyan közérdekű gondokra kértek választ, amelyek nagyobb nyilvánosságot kivannak. Kérdésük túlnyomó részt a városuk iránt aggódó, azt szépíteni igyekvő egriek kérdése volt. Néhányukra póbáltunk választ keresni az illetékeseknél. KÉRDÉS: A Gyermekváros építkezése óta járhatatlan a Szalapart utca. Mikor javítják ki? VÁLASZ: Az út javításának terve szeptemberre lesz kész. Az építést még az idén megkezdik és jövő áprilisban fejezik be. KÉRDÉS: A nagytemplom alatti borkóstolóban az egyik vasárnap palackokból mérték a „Bikavért”. Miért? VÁLASZ: Nemcsak a „Bikavért”, más bort is. A borkóstoló ugyanis jobb híján kénytelen volt a kimért bor helyett palackot felbontani. Most már, a jövőben is, kellő meny- nyiségben és minőségben kapható a kimért bor. KÉRDÉS: A Kováts János utcában februárban kezdték meg az úttest javítását, azóta is többször fel kellett bontani, a felfakadó víz miatt. Nem fiz üzemiek segítségével (Tudósítónktól): Az Apci Községi Tanács harmadik ötéves tervében szerepel a község vízellátásának megoldása is. A tanácsülés határozatot hozott arra, hogy az 1968—69. és 70. évi községfejlesztési alapot tartalékolják és ebből 1970-re felépítik a vízmüvet. A terv végrehajtásához váratlan segítséget kaptak. A községben lévő Quali tál üzemnek is szüksége van vízre, ezért úgy határozták, hogy a községgel közösen létesítenek vízvezetéket és állítanak fel egy hid'roglóbuist. A megegyezés után hamarosan hozzáláttak a terv megvalósításához. A Szolnoki Vízügyi Igazgatóság elkészítette a tervet, s már megépítettek egy szivattyútelepet, két nagy teljesítményű szivattyúval. Egy hónappal ezelőtt megkezdték a vízvezeték-hálózat lefektetését is. Még ebben az évben 4000 méter fővezetéket raknak le. A községi tanácsülés foglalkozott a víztársulás megszervezésével, s a tanácstagok körzetükben szervezik a társu’ás- hoz a tagokat. Már eddig is több százan írták alá a nyilatkozatot. A társulás első közgyűlésén olyan határozatot hoztak, hogy egyegy tagnak 1500 forintot kell fizetnie, öt év alatt. Azoknak, akik nem lépnek be a víztársulás-- ba, de vizet szeretnének kapni, egy év alatt kell kifizetniük az 1500 forintot. Az apciak terve az üzem segítségével három évvel hamarabb valósul meg a kitűzőt! határidőnél, s ezzel megoldódik a község egyik legnagyobb problémája. lehetne rendesebb munkát végezni? VÁLASZ: Nemcsak az ott lakók bosszúsága ez, hanem a városi tanács építési és közlekedési osztályáé is. Az út építését még mindig nem végezhette el a tanács és nem is végezheti, amíg a Vízmű Vállalat ki nem javítja a vízvezetéket. Június 10-re ígérték ezt, de azóta sincs kész. Több csőtörés okozott már kisebb „árvizet” az utcában, s az útkarbantartó üzem dolgozóinak újra le kellett vonulni, hogy a vízmű ismét, és ki tudja hányadszor már, átvegye a munkát. Bizonytalan, mikor fejezi be — végleg... KÉRDÉS: Tenyérnyi papírt adnak a kenyérhez, miért nem csomagolják be rendesen? VÁLASZ: Minden kenyérhez, ha kérik a vásárlók, ha nem, adnak papírt, bár erre külön rendelkezés nincs. Ez csupán kedveskedés az üzletek részéről. (A „Nagycsemegében” például a péksüteményekhez papírzacskót is adnak.) KÉRDÉS: A Rajner Károly utcában nemrég javították, építették az utat Miért nem szélesebbre? VÁLASZ: Az úttest valóban nem autósztráda. Egyelőre azonban a Rajner Károly utca forgalma nem teszi szükségessé az úttest szélesítését, bővítését. KÉRDÉS: A vásárolt tej savanyú, összemegy. Mi ennek az oka? VÁLASZ: Az Egri Tejüzem dolgozói már éjjel két órakor lerakják az első bolt elé a kannákat, hogy nyitásra valamennyi üzlet megkapja a tejet. Reggel nyégytői nyitásig a kannákat éri a nap. A boltban vagy hűtőbe kerül hamar, vagy — nem. A tejüzemben a visszahozott, kifogásolt tejet azonal kicserélik. Magia az üzem is hűtési gondokkal küzd, azonban a termelés és az ellátás ésszerű átcsoportosításával (már az elmúlt héttől kezdve) sokat tudnak segíteni a panaszok megszüntetésében. KÉRDÉS: A tejüzembe beszáll a por. Mikor rendezik a környékét? VÁLASZ: Az üzem előtti kis tér valóban nagyon poros, ráadásul az ott húzódó patakparton kiöntik a szemetet is. A városi tanács ezen a részen is rendet teremt, amikor — nemsokára — sor kerül az északi városrész rendezésére. KÉRDÉS: A Mária utcában a régi patakhíd már több hónapja használhatatlan, lebontották. A megmaradt gerendákon gyerekek, felnőttek is „közlekednek” a patakon át, Mikor lesz kész a híd? VÁLASZ: A tanács több ízben megtette az óvintézkedést, táblát helyezett el a parton, elkerítette a helyet, azonban a tábla eltűnik, a szögesdrótot elszaggatják felnőttek is, gyerekek is. A gyaloghíd a jövő évben készül el, és kerül átadásra. KÉRDÉS: A Farkas-völgy utcában nincs gyalogjáró, a vízért messzire kell menni. Kihez forduljanak? VÁLASZ: Az igazság kedvéért: gyalogjáró van. Igaz, nem végig az utcában. A tanács községfejlesztési tervében a járdaépítés méterekben szerepel, s csupán csak annyit tud elvégezni egy tervidőszakban, ahány méter gyalogjáró építésére megvan a költség. A későbbiek folyamán természetesen tovább „nyújtják” a gyalogjárót ebben az utcában is. Ami az ivóvizet illeti: ha 300 méteren belül van a kút, az illetékesek nem kötelesek új kutat építeni — szól a rendelet. Ebben az utcában pedig alig 200 méter a legnagyobb távolság a közkutak és a távolabbi lakók házai között. ★ Lehet, hogy a válaszokkal, valamennyivel, nem mindenben ért egyet, akit érint. Van olyan válasz is, ami bennünket sem elégít ki. Igaz például, hogy a legtöbb boltban papírban adják a kenyeret, a péksüteményeket. Ha ez nem csupán figyelmesség lenne, hanem a higiéniát szem előtt tartó rendelet, bizonyára valahány kenyérboltban így kapná a kért árut a vásárló. Az sem kielégítő válasz, hogy jövőre készül el a Mária utcai híd. ha nem érezzük: valamilyen formában elhárítják a balesetveszélyt. Az is egy külön kérdés a kérdésben, hogy — mi akadályozza meg a vízmű vállalatot az eredményes, jó munkában? Ezekre még külön jól jönne a válasz. (K. G.) — Szeged híres város... — zengik esténként a Dóm kar-* csú tornyából az ünnepi fanfárok, jelezve, hogy a hatalmas, csillagos boltozatú színház fényfüggönye hamarosan kialszik, s kezdődik az előadás. Szeged valóban híres város, így igaz szó szerint, — ezt. tanúsíthatom. „Hívja és várja Szeged” — így és még sok-sok ptletes változatban csalogatnak a plakátok, műsorfüzetek. És mert hívtak, elmentem, kíváncsian arra, vajon várnak-e? És főleg hogyan várnak? Hogyan várja sok ezer vendégét a híres Szeged városa? Vártak. Kedvesen, barátságosan, vendéglátó házigazdához illően. Zászlók, üdvözlő feliratok és köszöntőt közvetítő hangszórók fogadtak az állomáson, de várt a villamos, s a kedves kalauz pontosan megmondta, hol kell leszáll- nom. Vártak az idegenforgalmi hivatalban, ahol közöltek, hol lesz a szállásom. (Igaz, délután érkeztem, de késő éjszaka vagy kora hajnalban éppen így vártak volna, mert ilyenkor Szegeden éijel-nappal nyitva tart a hivatal.) Nem tudok jobb szót. csak ezt ismételhetem: vártak. Várt az elegánsan fehérbe öltözött sarki rendőr (rég láttam együtt eny- nyi barátságosan fiatal és szinte válogatottan jó megjelenésű rendőrt), a frissítőt kínáló büfés, várta’ a virágos narkok. a megszépített házak, és vártak a szegediek, akik ismeretlenül is ígv üdvözlőitek: Érezze jól megát a fesztiválon, a naofénv városiban Szeged híre® város A színpadon a Mojszejev-sgyüttes női kara. Iíműmg 1967. július 30., vasárnap Napfény és fesztivál — többször is hallottam ezt így együtt. Egyformán büszkék mindkettőre a szegediek: a messzi földön híres szabadtéri játékokra és a napfényre, amely a meteorológusok szerint hazánkban Szegeden ontja fényét * melegét legtovább. Igaz, az utóbbi nem a szegediek érdé me, természeti ajándék inkább, de az első büszkeség az már emberi munka, s valóban az ő érdemük. És ezt bizonyítják is a szege, diek évről évre... És természetesen várt az impozáns Dóm tér, a színpad, s a felejthetetlen előadások. Még máig sem tudom eldönteni teljes bizonvossá-'al, mi volt nagyszerűbb, lenyűgözőbb: Erkel Hunyadi I,ász1 ójának színvonalas el "adása, a színpad látványos forgataga, a szinte szereplőként előlépett Dóm, v-agy a hétezres nézősereg, amely félkaréjban körülfogta Erkel ope-áját. És körülfogta a közönség Shakespeare Hamletját is. S a forró siker, amely ott született a csillagos égboltozat alatt, a szakemberek és a közönség előtt egyformán igazolta: nemcsak a zenének, a látványosságnak, hanem a drámának, a gondolatnak is méltó színháza a hatalmas szabadtér. Igazi.élmény volt a dán királyfi története, de talán még maga Shakespeare is megbocsátaná amiért azt írom: élmény volt számomra a közönség is, ahogyan az emberek figyelték a cselekvő színpadod s ahogyan befogadták az írói gondolatot A harmadik este a táncmű vészeié volt. Jelzők és rangok nélkül is nyugodtan leírhatom csak egyszerűen így: Mojszeje- vék vették birtokukba a színpadot, hogy beavassanak bennünket a táncművészet rejtelmeibe. S mi hétezren ismét közrefogtuk a színpadot, s néma csendben, majd fergeteges tapssal fogadtuk Mo'szejev táncosainak szinte egyedülálló érdekes és izgalmas produkcióját. Várt a kereskedelem is. Szervezetten, jól felkészülve. Ne kérdezzék, hogyan csinálták — nem tudom. De az az érzéséin, a fesztivál idejére szinte a város apraja-nagyja felcsapott kereskedőnek. Volt enni- és innivaló is, éjjel nappal. Nem volt hiány borban, sörben, de még hűsítő italokban sem. És minden jeges volt, ami így hidegen jó. A legifjabb kereskedő alig volt tízesztendős. Vállukra akaszlott tálcákkal járkáltak a fiatal fiúk és lányok a büfésoron, a színpad (Enyedi Zoltán felvétele) nézőterén és hangos szóval kínáltak cukrot, parfét, cigarettát és képeslapot. S mindezt szorgalmasan, nagy komolyan, mintha valami missziót teljesítenének. Hogy a vendéglátó- ipar milyen jól és szervezetten várta a fesztivál vendégeit, hadd jegyezzek fel erről egyetlen példát: az előadások előtt és a szünetekben mindenki könnyedén hozzájuthatott az enni- és innivalókhoz. Pedig hétezer ember szomjazott egyszerre. És még a palackok visszaváltása sem okozott különösebb problémát... A nézőtér mindig zsúfolt, de tele a város is vendégekkel. Jönnek az ország különböző vidékeiről, de messzi külföldről is és viszik a város jó hírét-, a szabadtéri játékok élményeit. Hogyan csinálják mindezt a szegediek? Az idegenforgalmi hivatal vezetőjénél kerestem választ erre a kérdésre. Hozzáértő szervezés és jó propaganda — így lehetne röviden summázni a feleletet. A szegedi ünnepi hetek keretében nemcsak a szabadtéri játékok, hanem kiállítások, bemutatók és különböző sport- versenyek — közel száz rendezvény — várja a vendégeket. összesen 350 ezer vendéget várnak az ünnepi hetekre, s ebből közel százezret külföldről. Széles körű propaganda eredménye ez. Tíznyelvű prospektust terjesztenek külföldön, de ott vannak az ünnepi hetekre hívó hirdetések, a Genfben megjelenő Fesztivál Városok Szövetségének kiadványában is. Aki határainkon az ország területére lép, mindjárt találkozik Szegeddel: az idegen nyelvű prospektusokkal, műsorfüzetekkel. S hogy a hívott vendéget várják is, sőt el is tudják látni, a személyes tapvztalaton túl ime néhány számadat: ötezer ággyal rendelkezik Szegeden az idegenforgalmi hivatal, ebből félezer szállodai, közel négyezer pedig modern kollégiumi szoba. S egyetlen délben vagy este 36 ezer vendég ülhet terített asztalhoz Szegeden. Amikor Szegedre érkeztem, kezembe adták a szabadtéri játékok programját. Nem akartam elfogadni, mondván, nekem már van ilyen. Mosolyogva válaszoltak: ez nem az idei, ez már a jövő évi program. S ebben a programban már azt is olvashattam, hogy a Bánk bán első előadására már minden jegy elkelt, így csinálják... Érdemes volt Szegedre mef1 ni. Márkusz László
