Heves Megyei Népújság, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-30 / 178. szám
Sés First — örsééég! A tábor bejáratánál szigorú és alapos az ellenőrzés: idegen nem léphet erre a területre, amelyet egy kis hegyi patak medre vesz körül és a fák lombjai alatt sátrak sorakoznak. Nyolcvan gyermeknek van helye ebben a romantikus környezetben. Titokzatos éiszaka Lénárt László feldebrői pajtás az ügyeletes őr. — Két napja négyen maradtunk a táborban Molnár Lajos ^ tanárbácsival, csak holnap várjuk a feldebrői és szihalmi úttörőket. A tábor közepén csupaszon mered az ég felé a zászlórúd. — Két új sátrat vertünk fel, az ott a raktár és mellette a konyha... — Ki főz? — Pék Laci a szakács... — mondja Kása Mihály és gyorsan hozzáteszi, hogy tegnapi főzés nem sikerült: a paprikáskrumpliba jó negyedkiló zsírt rakott— Persze rajtuk Katonai szolgálat és az egyetemi tanulmányok A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása Az 1966. nyarán egyetemi felvételt nyert és katonai szolgálatra bevonult fiatalok, 11 hónapi szolgálat után, augusztus 2-án leszerelnek — tájékoztatták az MTI munkatársát a Honvédelmi Minisztérium illetékesei. — A katonai szolgálat éllátása mellett a fiataloknak módjuk volt arra is, hogy kapcsolatot tartsanak azokkal az egyetemekkel, illetve főiskolákkal, amelyeknek szeptemberben hallgatóivá válnak. Oktatók segítségével készültek tanulmányaikra. Meggyőződésünk, hogy ez előnyös a fiataloknak, és a tanév megkezdéséig mintegy 5—6 hét szabadidő is áll rendelkezésükre, s ez idő alatt kipihenhetik a katonai szolgálat fáradalmait. — A honvédelmi törvény értelmében a 18. életévet betöltött fiatal — amennyiben alkalmas katonai szol-' gálatra — köteles katonának bevonulni. A felsőoktatási intézményekre felvett fiataloknál az egyetemi tanulmányokra való tekintettel a szolgálati idő tartama 11 hónap. Évről évre nő a honvédségnél azoknak a fiataloknak a száma, akik egyetemi tanulmányaik megkezdése előtt vonulnak be katonai szolgálatra. Az idén már az egyetemekre felvett és katonai szolgálatra alkalmas fiatalok túlnyomó többsége bevonul katonának. Augusztus utolsó napjaiban megkapják a behívót és szeptember 1-én megkezdik a katonai szolgálatukat. — A Művelődésügyi Minisztérium és az egyetemek tanári karának egybehangzó véleménye: a honvédségből kikerülő egyetemisták főiskolások magatartása, fegyelmezettsége és szorgalma előnyör sen érezteti hatását a tanulmányi előmenetelükben. A Honvédelmi Minisztériumban elmondták még, hogy a sorkatonák bizonyos feltételek mellett — egyetemi felvételre jelentkezhetnek. Amennyiben a pályázót felvették valamelyik felső- oktatási intézmény nappali tagozatára, úgy katonai szolgálati idejének letelte előtt, vagyis a tanév kezdetekor, leszerelik. A tapasztalatok szerint e fiatalok szorgalommal, jó tanulmányi eredménnyel megállják a helyüket. Előfordulhat ugyan, hogy akadtak, akik visszaéltek a „korai leszereléssel”, s az egyetemet csak arra használták fel, hogy megrövidítsék katonai szolgálatuk idejét és alapos indok nélkül abbahagyták a tanulást. Amennyiben egyetemi kimaradásuk indokolatlan, ismét be kell vonulniok és ki kell tölteniök katonai szolgálati idejüket ugyanúgy, mint azoknak a „11 hónaposoknak”, akik a leszerelés után ok nélkül othagyták az egyetemet. (MTI) em rNwmm l 1967. július 30., vasárnap letek, intézkedések, úgy kezd feltámadni a remény, hogy talán mégis sikerül — mert kell — megoldást találni. Ezt követeli az elkövetkezendő időben ilyen célra kötött újabb milliárdok sorsának jobbra fordulása, de a termelőszövetkezetek, építők érdeke is. Biztató híreket hallottunk, hogy a közös gazdaságok most már maguk dönthetik el, hogy mit, milyen vállalattal, mikor építsenek, vagy építtessenek, hogy a nemzeti bank is igen bugái- 1 másán — de természetesen a gazdaságosságot figyelembe véve — kezeli a hiteleket. Hal. lőttük hogy a megyei Beruházási Iroda bonyolításával ez év élső felében a korábbinál zökkenőmentesebben épült fel 14 istálló, 4 magtár, 18 vízmű és öntözőberendezés, 15 gépüzem és sok más gazdasági épület. De ahogy ,a véleményeket hallottuk, a tsz-ek koránt sincsenek megelégedve ezzel a fejlődéssel. Meg lehet érteni őket Amy- nyit károsodtak, s annyira szeretnék, hogy most már végre összehangolódjon a népgazdaság és a szövetkezetek érdeke az építkezéseknél is. Ezért érthető az igényük, hogy a tervek elfogadása előtt őszinte szakmai tanácsokat kapjanak az épületek hasznáról, méreteiről, hogy önállóságuk ne csak képletes legyen annak eldöntésénél, hogy mit, mennyiért, hová akarnak építeni. Eddig ugyanis igényeikhez és anyagi lehetőségeikhez mérten nem lehetett módosítani a típusterveket, hogy öt méterrel hosszabb vagy rövi- debb legyen az istálló, milyen tetőszerkezet legyen az épületen, s ebbe érthetően most már nem nyugszanak bele, és nem is engedi az új gazdasági mechanizmus sem, hogy ezek a merev megkötöttségek továbbra is érvényesüljenek. A termelőszövetkezetek azt szeretnék, ha érvényesülne a gazdaságosság, a praktikusság, a gyorsaság az építkezéseknél és ne drága, kényelmetlen „aranycipőket” sózzanak a nyakukba, mikor számukra jobban megfelel a tartós, olcsó „bőrcipő” is. Kovács Endre örüljenek, hogy pénzt, hitelt kapnak istállóra, vízműre, útépítésre. A tervek — és sok esetiben a típustervek — nem a termelőszövetkezetek igényei szerint készültek. Ismeretes az ezzel kapcsolatos tévéfilmben látott visszásság, közte az az acélszerkezetű tető gyászos bukása, amelyet háromszor terveztek át, s amely mégis csak felesleges költségeket és bosszúságot okozott a termelőszövetkezeteknek. Igaz, Gyöngyöspatán módosítottak rajta, de akkor meg a bank nem akarta a hitelt rá megadni. A gyöngyöspataiak más ügyben is hozzá tudnának szólni e tervek „praktikusságához”, hiszen ötezer férőhelyes tojóházuknál egyéves vita után többszörös átdolgozással is csak nehezen tudták megoldani a levegőztetést. De beszélhetnénk a föld alá tervezett górékról, amelyben nemcsak a termény rohadna el, de maga az „épület" is, a palántanevelőkről, amelyek vagy összedőlnek, vagy csak rövid ideig használhatók és két-háromszorosával drágábba kerülnek, mint a megyében tervezettek. Hivatkozhatnánk a gyöngyöshalászi 3 milliós palántanevelőre, amely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a horti csibenevelőre, amely annyira alkalmatlan erre a célra, hogy kénytelenek raktárnak használni. A drága peTmetlétor- nyokkal és sok-sok más létesítménnyel is érvelhetnénk, amelyeket dupla költséggel fel. építettek az utóbbi években, de gyakorlati hasznuk úgyszólván alig van ehhez képest Es hiába szóltak a szövetkezetek, építők, nagyon-nagyon lassan halad ezeknek az elavult, hibás típusterveknek a kivonása, s helyettük ésszerű, olcsó épületek tervezése és elfogadása. | Módosíts önkéntelenül jön a kérdés: ha látják a termelőszövetkezetek — a megrendelők —, hogy egy-egy épület terve módosításra szorul, hogy az ő igényeiket a lehető legjobban elégítse ki, miért nem változtatnak a típus- és egyéb terveken? Mert eddig igen kevés lehetőségük volt rá. Pontosabban, ha a tervező, kivitelező, beruházó egyetértett, akkor véghez lehetett vinni. Es ha nem? Arról nem is szólva, hogy ez mennyi időbe került. Tarnazsadányban mondták', hogy ők is szerették volna a mostanában épülő istálló tűzveszélyességét csökkenteni és praktikusabbá tenni, pontosabban, középen is ajtót vágni. Kérték a módosítást, de közben haladt az építkezés. Ahogy látják, mire megkapják az engedélyt, valószínű kész is lesz az istálló, kezdhetik ők az ajtóvágást saját költségükön. Mert ha az átadásnál két ajtóval több lenne az istállón, mint tervezték, nem lehetne átvenni, hiába állná a tsz a többletköltségeket. Nagyon szövevényes még mindig az építkezések rendje, s mire kiismerik magukat a szövetkezetek vezetői, sok esetben már elkéstek. [ Ráfizetés Az igazságot valahol ott kell keresni, hogy a termelőszövetkezeti építkezések nem túlságosan vonzóak... és nem is nagyon nyereségesek. Távol az utakíól, vasúttól, szétszórtan kell dolgozni, sokba kerül a szállítás, az emberek se mennek szívesen az isten háta mögötti tanyákra, ahol ellátásuk is messzemenően rosszabb, mint a városban dolgozó társaiké. Ráadásul sokkal több a megkötöttség, mint az állami építkezéseknél, több szervvel kell kapcsolatot tartani, egyszóval nehézkes és drága ez e munka. | Lehetőség Ezek a hibák, nehézségek, akadályok nem mostani keletűek, de ahogy egymás után jelennek meg az újabb rendesek szövetkezeti majorban, tanyán jártunk, sok ember véleményét hallgattuk meg, tervezőkét, építőkét, beruházókét. Szakembereket és laikusokat kérdeztünk: mi a véleményük a termelőszövetkezeti építkezésekről, annak gondjairól, sikereiről, de leginkább arról, miként lehetne eredményesebben felhasználni azokat a mil- liárdokat, amelyeket megyénkben szánnak és szántak gazdasági épületekre? Mert milliárdokról van szó. A legutóbbi hitelelengedés is jó félmilliárd forintot tett ki, de a termelőszövetkezetek megalakulása óta ennek többszörösét építették be a tanya- központokba, majorokba. És építik ma is. Ezért nem közömbös, hogy miként hasznosodnak majd az újabb milliárdok, s meg lehet-e találni a közös érdeknek azt a szintjét, ahol a termelőszövetkezet, az építővállalat, a tervező, az építkezést bonyolító beruházási irodák és nem utolsósorban a népgazdaság megtalálja számításait. | Panaszolt Nem lennénk igazságosak, ha rögtön a panaszok felsorolásával kezdenénk, annak megállapítása nélkül, hogy ezek a milliárdok feltétlenül szükségesek és hasznosak voltak. Azt szolgálták, hogy a fiatal közös gazdaságok megerősödjenek és az eddiginél több mezőgazda- sági terméket adhassanak az ország lakosságának ellátásához. Nem kis számban akadtak azonban olyan esetek, amelyek méltán bosszantották a termelőszövetkezetek tagságát, akiket az épületek árával megterheltek. Az építők, beruházók is szinte nap nap után szembekerültek a merev, idejétmúlt szabályokkal, intézkedésekkel, tervekkel. Nemrég ennek egyik példájaként megírtuk a tarnazsadányi felvonulási épület lebontásának históriáját, amely mint cseppben a tenger, tükrözte a szövetkezeti építkezések buktatóit. De nemcsak ez az eset foglalkoztatta a közös gazdaságok tagjait, vezetőit. Rózsaszentmár- tonban mutatták az egyik istálló padlóburkolatát, amely gödrös, veszélyes, egészségtelen. Annak idején, amikor építették, — szinte könyörögtek, hogy néhány zsák cementtel többet tegyenek a burkolathoz felhasznált betonba, mivel az egész épület süppedékes bányahordalékra épült és a jószágok hamar tönkreteszik a vékony betonlapot. Akkor leintették őket, mondván: a terv nem engedélyez több cementet. Majd ha kész lesz az épület és a termelőszövetkezet átveszi, utána úgy alakítják át, ahogy akarják. Persze, saját költségükön. A mátraderecskeiek is hiába kérték, hogy néhány centivel szélesebb legyen az istálló, mint a típusterv előírja, hogy függősínt szerelhessenek be a takarmány szállítására. Náluk is minden maradt a régiben, és most ölben hordják az abrakot, villával a szénát, jó 120 méterre a szűk folyosókon. Náluk is néhány centiméteren múlt volna a praktikus szállítás, de a tervtől itt se lehetett eltérni. Egy másik istállóban elkeseredetten magyarázták a gondozók, hogy nincs középen átjáró, és ha a túloldalt elszabadul egy bika, vagy meg kell kerülni az egész istállót, hogy megfékezzék az állatot, vagy gátfutókká kell átképezni magukat, hogy a méternél is magasabb jászlakon keresztül gyorsan odaérhessenek a vész színhelyére. 1 Merevség Nem látták vajon a termelőszövetkezetek vezetői, tagjai és az építők, hogy nem a legolcsóbb és legpraktikusabb megoldású épületet húzták fel a tanyákon? És ha látták: Miért nem szóltak? Megnyugtattak bennünket, látták... és mindenütt szóltak. De igen sok esetben hiába. Mert esvik termelőszövetkezetet hitelelvonással fenyegették tneg, másikkal pedig közölték, *ez van, ezt kell szeretni”, Merev elírásuk, szolgai betartás ... sok sok kár A tsz-építkezések helyzete és reményei szélt: „A helyemre százan 4a ezren lépnek. Az eszme, amelyért éltem és dolgoztam* győzni fog ... Közeleg egy szebb és jobb korszak, és az a mi harcaink eredménye is lesz!” A rögtön ítélő bíróság csak egyféle ítéletet hozhatott: halált. De még be sem vonultak a terembe a bírák, amikor megmozdult a világ jobbik fele: táviratok áradata özönlött Budapestre. Tiltakoztak angol és francia munkások, világhírű jogászok, gondolkodók, tiltakozott Thomas Mann, Romain Rolland, Käthe Koll- vitz ... mindhiába. A Horthy fasizmus ram ismert kíméletet, amikor meg akarta fé! említeni a dolgozó tömegeket. H ősként élt, hősként állt a bírák előtt, hősként halt meg Sallai és Fürst. S eljött a kor, amelyért fiatal életüket adták, a legtöbbet, amit ember osztályáért, társaiért, népéért feláldozhat; itt az új világ, s népünk most tiszteleg a mártírok emlékének. Emlékezik és nem felejt: érte, mai életéért vállalta a halált ma 35 éve Sallai és Fürst. Lantos László landor felrobbantotta a biatorbágyi viaduktot, s nyomban meghirdették a statáriumot, amelynek előre megtervezett célja a kommunista mozgalom, a gazdasági és a politikai elnyomás ellen mind erőteljesebben, határozottabban fellépő munkások és parasztok elhallgattatása volt. Az illegális párt helyiségében Budapesten, egy Thék Endre utcai házban fogták el Sallai Imrét és Fürst Sándort, s kegyetlen kínzás, barbár vallatás után állították mindkettőjüket a Töreky-tanács elé. Sallai Imre akkor 35 éves volt, Fürst Sándor hat esztendővel fiatalabb. Sallai a Tanácsköztársaság idején felelős tisztséget viselt, az azután következő időszakban a nemzetközi munkásmozgalomban tevékenykedett — Fürst Sándor az 1919 utáni hazai mozgalom neveltje. Életútjuk a forradalmi harcban találkozott. Együtt küzdöttek, együtt szervezték a pártot — Sallai 1931-től a KMP titkárságát vezette —, együtt hirdették: nincs már messze egy jobb világ. Sallai Imre a siralomházból küldött üzenetében így be» X én, m2. Július 29-én, (tatárláUs tárgyaláson halálra ítélték, majd kivégezték Sallai Imrét és Fürst Sándort, a Kommunisták Magyarországi Pártja két vezetőjét. Jd kommunista szervez- kedésben azért vettem részt, mert teljes meggyőződéssel a háború ellen voltam” — így felelt Sallai Imre a véres kezű, annyi igaz hazafit halálba küldő Törekynek, amikor a statáriális bíróság megkezdte a formális kihallgatást. Mert jogi formaság volt csupán ott, abban a Markó utcai teremben akkor minden: bíró és ügyész, vád és védelem — az ítélet hónapokkal előbb készen állt. A történelem eddig talán legsúlyosabb gazdasági világválságának közepén, a fasizmus németországi hatalomra jutásának előestéjén, a Horthy-rendszer bizonyítani akart: a külföld előtt igazolni hatalma erejét, az éhező, annyi szenvedéstől gyötört magyar munkásoknak és parasztoknak pedig kérlelhetet- lenségét: vigyázzon mindenki, mert könyörtelen a leszámo- molás. Az ürügy maga is ördögi volt: egy nemzetközi kaVakáció a hegyekben gazdára talált, esténként népszerű szórakozás a televíziózás. Azt mondani sem kell, hogy a legnépszerűbb műsorszám az Angyal és a Táncdal" fesztivál közvetítése -volt. A lányoknak Aradszki és Zalat- nai számai tetszettek. Nemé- nyi Drága bakter úr című dalára volt olyan, aki négy szavazatot is küldött — testvérei és édesapja nevében. Az eredmény Németh Katalin Idén már f tizedik vakációját tölti Mátra- szentistvánon. A nyolcadikos kislánynak különösen jót tét! a hegyi levegő. — A nagy kirándulásod után mindig farkasé tvággya látunk az ebédhez, az eltelt ti: nap alatt másfél kilót híztam... Szelenszky Máriának ez i kilencedik nyaralása itt, szinte „az ország tetején”. — Mióta külön vagyunk ; felnőttektől, jobb. Az éjszak; is kikentük egymást... A: ilyen csinytevések nélkül nerr igazi a nyaralás. — Karcsi bácsi milyen ebéd del várja a gyerekeket? — Daragaluska leves, kel káposzta főzelék lesz sertés sülttel és pozsonyi kifli... Itt is, ott is hallottam: „t hegyekben vakációzni csudi j dolog... Pilisy Elemér nem fogott M, mert leöntötték a tetejéről. A szakácsot nem olyan fából faragták, mert visszatámad. — Dicső harcosok, Inkább az éjszakai támadókról beszéljetek... — és elmeséli a titokzatos éjszaka történetét, amikor az őrt megijesztette — két kóbor macska... A mai zöldségleves és sertés- pörkölt már mindenkinek ízlett és holnap hivatásos szakács veszi át az ügyeletet a füzesabonyi járás úttörőinek parádfürdői váltótáborában. üdülő - gyermekeknek Mátraszentistvánon építették fel egy évtizede a lőrinci erőmű dolgozóinak szép üdülőjét, ahol nyaranta sok gyerek élvezte a vakáció örömeit. — Júniusban készült el a gyermekek üdülője — mondja Rohonczi Károly üdülővezető — ahol kéthetes időbeosztásban egyszerre 28-an pihenhetnek. Teljes az összkomfort. A panelépületet — amelyben négy hálóterem, televízióval, könyvtárral, rádióval felszerelt klubszoba, hideg-meleg vizes mosdó és fürdő található — a szülők építették. Minden csoporttal pedagógus is érkezik az üdülőbe, az általános iskola felső osztályosaival Pusztavári Mária jött. — Mi a Programm? — Nyolckor reggeli, délelőtt általában kirándulás, fél egykor ebéd, kettőtől-négyig csendes pihenő, azután uzsonna és vacsora. A házikönyvtár nagy része
