Heves Megyei Népújság, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-30 / 178. szám

150 ezer ember menekül! arab főidre

az izraeli megszállás alól

KAIRO (MTI):

Gussing, U Thant ENSZ-fő- titkár személyes képviselője szombaton újabb megbeszélés-sorozatot tartott kairói vezetőkkel a menekült-helyzetről, majd Beirutba utazott. Gussing látogatást tett a Sinai- eivatag és a gazai övezet menekültjeinek szaharai táborában. Látogatását követően jelentést készít U Thantnak a menekültek helyzetéről és a hadifogolycseréről.

Az egészségügyi világszervezet Kairóban tartózkodó igazgatója időközben bejelentette, hogy a közel-keleti háború óta a Jordán folyó Izrael által megszállt nyugati partvidékéről körülbelül 150

Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára interjút adott a La Tribüné de Lausanne párizsi tudósítójának. Ebben meghatározta azokat a feltételeket, amelyeknek teljesítése lehetővé teszi a baloldal kormányra jutását Franciaországban.

Rámutatott arra, hogy a legutóbbi nemzetgyűlési választások új politikai helyzetet teremtettek. Nem biztos, hogy a most megválasztott nemzet- gyűlés 1972-ig hivatalban marad, ha a népi ellenzéki mozgalom továbbra is megfelelően í ijlődik a baloldali pártoknak nagy esélyük nyílik a többség megszerzésére. Ehhez azonban két fontos feltételnek kell teljesülnie. Az első: széles körű akcióegységet kell kifejleszteni az országban a kormány antiszocialista és antidemokratikus politikájával szemben. A második: a Francia Kommunista Párt és a többi baloldali párt közös kormányprogramjának kidolgozása.

Elmondotta, hogy a Francia Kommunista Párt saját programját nem tekinti olyan szövetségnek, amelyet a többi pártnak feltétlenül el kell fogadnia. Arról van szó, hogy kölcsönös javaslatok alapján, együttes akarattal közös programot dolgozzanak ki.

ezer ember menekült arab föld re. Az iráni megbízott elmondotta, hogy a szíriai Kuneitra városból körülbelül ötvenezren települtek le Damaszkuszban és a főváros környékén.

Karthoumban folytatódnak a kedden kezdődő arab külügyminiszteri értekezlet előkészületet Kairól értesülések szerint legalább tíz arab állam képviselteti magát, közöttük két újabb jelentkező: Tunézia és Marokkó. Algéria és Szaúd-Arábia állásfoglalása egyelőre nem ismeretes. Jelezte már részvételi szándékukat: Egyiptom, Szíria, Libanon, Jordánia, Jemen, Kuwait, Líbia és — mint házigazda — Szudán.

A kommunisták nem követelik az egész gaulleista alkotmány eltörlését, hanem csak azoknak a rendelkezéseknek a megváltoztatását, amelyek a személyi hatalmat intézményesítik.

Kifejtette, hogy az európai biztonság tekintetében a kommunisták fő feltételei a következők: a háború utáni német határok tiszteletben tartása, annak megtiltása, hogy Németország bármilyen

formában nukleáris fegyverhez jusson, a két német állam létezésének elismerése, együttműködés valamennyi európai nép között.

WASHINGTON (MTI):

A UPI washingtoni jelentése szerint Robert McBride, az Egyesült Államok kinshasai nagykövete, felkereste Mobutu kongói elnököt, hogy közbelépjen Csőmbe érdekében. A nagykövet kifejtette, hogy az amerikai kormány véleménye szerint Csőmbe kivégzése „nem lenne bölcs dolog” és rossz haEsemények

—- sói okban

WOOMERA:

Az ausztráliai Woomerában szombaton hajnalban két másodperccel a start előtt, műszaki hiba miatt, elhalasztották az Európa 1. elnevezésű, a nyugat-európai országok ösz- szefogásával megépített rakéta indítását.

PORT SZAID:

Abie Nathan, izraeli vendéglős, aki másfél évvel ezelőtt sportrepülőgépén egyízben már „egyéni béketüntetésre” Egyiptomba repült, megismételte vállalkozását. Fehérre festett kis repülőgépe a Port Szaid mellett levő El Gamil repülőtéren leszállási engedélyt kapott, mert üzemanyaga elfogyott. Az EAK hatóságai szerint Abie Nathan magatartása arra vall, hogy nem egészen normális. Kihallgatták, megvendégelték és figyelmeztették, hogy többé ne próbálkozzék hasonló kalandos repüléssel, majd gépéhez vezették, amelyet Időközben feltöltöttek üzemanyaggal. Abie Nathan elrepült Port Szaid re- pülőterérőL Kairói sájtóértesü- lések szerint, hazatérése után az izraeli hatóságok letartóztatták.

KAIRO:

A Gumhuríja újabb részleteket közöl az EAK-ban elhatározott pénzügyi intézkedésekről. Megírta, hogy a kiváltságok felszámolása jegyében kétszáz különböző kedvezményt és segélyt szüntetnek meg:ezzel 4,6 millió fontot takarítanak meg.

ROMA:

Egy felbecsülhetetlen értékű, 13. századbeli Madonnát és több más értékes festményt talált a svájci rendőrség Quinto Giorgini olasz állampolgár villájában, a Luzerni- tő partján. A Madonnát 1964- ben lopták el egy olasz templomból. Giorginit letartóztatták. (MTI)

tást váltana ki külföldön.

A washingtoni hivatalos személyiségek a hírhez gyorsan hozzáfűzték, hogy a nagykövet véleménynyilvánítása „nem volt hivatalos véleménynyilvánítás”.

Ha az lenne, akkor még az

a vád érhetné az Egyesült Államokat, hogy beávatkozik Kongó belügyeibe.

WaJdech Rochet i

A baloldali pártoknak nagy esélyük nyílik a többség megszerzésére Franciaországban

Az amerikai kormány véleménye:

Csőmbe kivégzése „nem lenne bölcs dolog"

A JIu fogadtatnia

(109 évvel ezelőtt jelent meg a Tőke első kötete. Franz .»»earing Marx Károly élete című könyvében beszámol a korszakalkotó mű nemzetközi fogadtatásáról. Itt közölt részletünk a könyv egyik fejezete.)

A z a remény, amelyet Engels a Tőke első kötetének befejezése után úgy fogalmazott meg, hogy Marx e „lidércnyomás lerázása” után egészen más embernek fogja magát érezni, csak részben ment teljesedésbe.

Marx fő gondja egyelőre könyvének sikere maradt. 1867. november 2-án ezt írta Engelsnek: „Könyvem sorsa idegessé tesz. Nem hallok és nem látok semmi mozgást."

Akkor, amikor Marx a fentieket írta, könyve még alig két hónapja látott napvilágot, alapos bírálat megírásához ez túl rövid idő volt. Amennyiben azonban nem az alaposság volt a lényeg, hanem csak az, hogy némi „lármát csapjanak” a könyv körül — s Marx az Angliában elérendő hatás kedvéért eleinte azt tartotta a legszükségesebbnek —, úgy e tekintetben Engels és Kugelmann jelentős sikereket értek el. Számos lapban, köztük polgári lapokban is, előzetes ismertetéseket helyeztek el a könyv megjelenéséről, s itt- ott leközölték magát az előszót. Ezenfelül előkészítettek egy — az akkori idők fogalmai szerint — bomba hatású reklámot is: Marx életrajzának és arcképének közzétételét a „Gartenlaubé”-ban.

Marx könyve, ha nem is mindjárt az első hónapokban, de alig valamivel később, néhány igen jó kritikát kapott. így Enge Is tői a „Demokratisches Wochenblatt”-ban, Schweitzertől a „Social De- mokrat”-ban és Josef Dietz- gentől ugyancsak a „Demokratisches Wochenblatt!”-ban. Marx nemcsak Engelsről, akinél ez magától értetődő volt, hanem Schweitzerről is elismerte, hogy tudja, hol vannak a dolog súlypontjai, és egyes tévedésektől eltekintve, egész jól átrágta magát az anyagon; Dietzgent pedig — akiről Marx csak könyve megjelenése után hallott először — mint filozó- fiailag tehetséges főt üdvözölte, anélkül azonban, hogy egyébként túlbecsülte volna.

A z első „szakember” is hallatott magáról már 1867-ben. Ez Dühring volt, aki a Meyer-féle lexikon ,,Függelék”-ében ismertette a könyvet; Marx úgy vélte, hogy Dühring nem érezte meg, hogy a „Tőke” fejtegetéseiben milyen új alapelemek vannak, de azért nem volt elégedetlen ezzel a bírálattal. Sőt, „nagyon tisztességesnek” mondta, habár sejtette, hogy Dühring nem any- nyira az ügy iránti érdeklődésből és megértésből foglalkozott a könyvével; mint inkább a különféle egyetemi nagyságokkal szemben érzett gyűlöletből.

Marx dialektikus módszere ugyanis egyeseknek valóban érthetetlen volt. Ez különösen abban mutatkozott meg, hogy még olyanok is, akik nem voltak rosszakaratúak, sem közgazdaságilag járatlanok, csak nehezen tudtak eligazodni a „Tőké”-ben, míg éppen megfordítva, mások, akik alig rendelkeztek közgazdaságtani ismeretekkel, s többé-kevésbé ellenségesen álltak szemben a kommunizmussal — viszont valamikor otthonosan mozogtak á hegeli dialektikában —, nagy lelkesedéssel beszéltek Marx könyvéről.

Különösen hangzott Frei- ligrath ítélete az első kötetről, amelyből egy példányt Marx ajándékba adott neki. Marx és Feiligrath 1859 óta barátilag érintkeztek, habár barátságuk ege, harmadik személyek hibájából, olykor be-bebörult. Freiligrath szívélyes köszönetét mondott a „Tőke” első kötetéért Levelében azt írja, hogy nagyon sok tanulságot, gazdag élvezetet merített a mű tanulmányozásából. A siker, vélte Freiligrath, talán nem lesz túl gyors és túl hangos, de csendes hatása annál mélyebb és tartósabb lesz. „Tudom, hogy a Rajnánál sok kereskedő és gyáros lelkesedik a könyvért. Ezekben a körökben be fogja tölteni a tulajdonképpeni célját — s mellékesen, a tudósoknak, mint forrásmű, nélkülözhetetlen lesz.”

Egészen másként nyilatkozott Ruge, aki a kommunizmust legszívesebben megfojtotta volna egy kanál vízben, s akinek a feje egyáltalán nem volt túlterhelve közgazdasági ismeretekkel, viszont hajdanában, mint újhegelista, jól megállta a helyét. „Korszakalkotó mű — írta Ruge —, ragyogó, sőt olykor vakító fényt vet a különböző társadalmi korszakok fejlődésére és hanyatlására, vajúdásaikra és borzalmasan fájdalmas napjaikra.”

A z értéktöbblet leveze•*“-lése a meg nem fizetett munkából, a korábban maguknak dolgozó munkások kisajátításának elemzése, a kisajátítók kisajátításának

megjövendölése valóban klasszikus. Marxnak széles körű tudományos képzettsége és nagyszerű dialektikus tehetsége van. Hasonlóan vélekedik Ludwig Feuerbach is, csakhogy ő, saját fejlődésének megfelelően, nem annyira a szerző dialektikáját tartotta fontosnak, mint inkább azt, hogy a „könyv igen gazdag. rendkívül érdekes és teljesen vitathatatlan, jól lehet hallatlanul zsúfolt tényekben”.

Fordításban az első kötet először Oroszországban jelent meg. Marx már 1868. október 12-én közli Kugelmann- nal, hogy egy pétervári könyvkereskedő azzal a hírrel lepte meg. hogy a fordítás már nyomás alatt van, és kéri tőle a fotoprogrammját (aláírásának kópiáját) a könyv címlapjára. Marx nem akarta ezt a csekélységet „jó barátaitól”, az oroszoktól megtagadni; hiszen a Proudhon elleni könyve is, úgyszintén a „Politikai gazdaságtan bírálatához”, sehol sem

volt olyan kelendő, mint Oroszországban.

A dolog azonban még- sem így állt. A fordítás ugyan csak 1872-ben jelent meg, de komoly, tudományos teljesítmény volt, amely „mesterien” sikerült, mint befejezése után maga Marx is elismerte. Az orosz cenzúra a fordítás kiadását a következő indoklással engedélyezte: .Habár a szerző, meggyőződése szerint, teljes mértékben szocialista, s az egész könyvnek teljesen határozott szocialista jellege van, de figyelembe véve azt, hogy a könyv előadási módja egyáltalán nem nevezhető mindenki számára hozzáfér- hetőnek, s másrészt azt, hogy bizonyítási módszere szigorúan tudományos, matematikus, — a bizottság kijelenti, hogy e könyv bírósági úton való üldözése lehetetlen.”

Ezzel egy időben kezdett napvilágot látni a francia fordítás, mégpedig ugyanolyan formában, mint a szín. tén akkor megjelenő második német kiadás: részletekben.

Az angol fordítást pedig, amelytől pedig oly sokat várt, Marx már nem élte meg.

H műszaki fejlesztés és az éGe^szlBSMOjaeal

Lapunk szombati számának első oldalán tájékoztatást adtunk arról, hogy pénteken Egerben ipari aktivaértekezlet és azt megelőzően a megyei párt-végrehajtóbizottság tárgyalta a műszaki fejlesztés helyzeteiét és feladatait. Mérnökök, közgazdászok, igazgatók és pártmunkások mondták el tapasztalataikat, figyelemre méltó javaslatok és fontos határozatok születtek. Mindezt a napi munka során hasznosítani kell, ezért a fontos tanácskozás főbb megállapításairól emlékeztető összefoglalót közlünk.

Az 1953—1966 évek között teljesített beruházások összege közel ötmilliárd forint volt és ezek a befektetések jelentős hatást gyakoroltak megyénk arculatára, ipari szerkezetére. Űj üzemek létesültek, kőolaj, földgáz, bento- nit, félvezetők, kompresszorok, alumínium tubusok és más új termékek előállítására, gyártására került sor. Az iparban sok dolgozó talált munkát és biztos megélhetést.

Vajon kellő mértékben kihasználtuk a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőt? Mit kell tennünk ezután, hogy a műszaki fejlesztés hatékonyabb legyen és jobban szolgálja a lakosság életszínvonalának emelkedését? Főleg erre a kérdésre keresett választ az ipari aktívaértekezlet, nagy felelősséggel és hozzáértéssel, a gazdasági élet elemzésével, az okok és okozatok felderítésével, gyakorlati tapasztalatok és elméleti következtetések leszűrésével.

Előrehaladás — lemaradás

Az 1957 utáni években több figyelem fordult a műszaki fejlesztésre. Ennek eredményeként bővült az előállított termékek köre, nőtt a termelés gépesítése, automatizálása, villamosítása és kemizálása. Nőtt az üzemi dolgozók kultúrája, csökkent a fizikai és a szellemi munka közötti különbség. A műszaki fejlesztés eredményeként kevesebb lett a nehéz fizikai munka aránya, kisebb a baleset- veszély. A fejlődést többek között elősegítette: a személyi feltételek javulása, a szemlélet es a közgazdaságtudomány előnyös változása, valamint az anyagi lehetőségek bővülése.

A fejlődés ellenére néhány területen jelentté lemaradás tapasztalható. A gyártmányok

korszerűsége nem minden üzemben kielégítő, az országos átlagnál lassúbb ütemben nőit a gépesítés. Az anyagi eszközök felhasználása — a javulás ellenére — még mindig nem kielégítő, a szellemi kapacitás nem kellően összpontosított.

A gyártástechnológia terén előrehaladás következett be, a kis- és a részleges gépesítés terén számottevő előrehaladás történt, jelentősebb gépipari üzemeink elérték a komplex gépesítés színvonalát. Viszont nem kielégítő az üzemen belüli anyagmozgatás, a szállítás, a raktározás gépesítése. Elmaradtunk a követelményektől a gyártási folyamatok megfelelő műszaki színvonalú szerszámokkal, készülékekkel, műszerekkel történő felszerelésében.

Űj, korszerű termék megyénkben a vezérlőberendezések, gyógyszeripari gépek, mü- anyagbetétes koronadúgók, Diesel-elemek. Sikerült felszámolni a profilgondok többséget Intézkedések történtek a korábban Is gyártott termékek hasznos tulajdonságainak fokozására, a műszaki és esztétikai követelmények kielégítésére. Tovább nőtt — ha nem is a lehetőségekhez képest — az exportképes termékek sora. Az ózonfejlesztő berendezés jobbnak bizonyult a nyugatnémet terméknél, a tűzálló alumínát cement minőségben megelőzte a francia gyártmányt, a dohánygyár termelésének mintegy 2/3-a exportképes, korszerű gyártmány.

A tanácskozás felhívta a figyelmet, hogy az üzemen belüli tudományos, kutató és kísérleti munka bevezetésére, illetve kiszélesítésére még csak a kezdeti lépéseket tettük meg A műszaki könyvtárakat, a rendelkezésre álló szakirodalmat és a tanulmányútakat nem kielégítően használják fel. Az újítómozgalmat kevésbé sikerült a műszaki fejlesztés szolgalatéba állítani. Nem kielégítő a műszaki fejlesztés és újítás anyagi-erkölcsi ösztönzése. A pártszervezetek általában napirenden tartót ták a műszaki fejlesztés kérdéseit, de jelentőségéhez képest nem kapott megfelelő helyet a párt gazdaságszervező munkájában, a szocialista munkaverseny kedvező hatással volt a termékek minőségére, korszerűségére, az exportképesség fokozására, általában a gazdaságos termelésre. A műszaki fejlődés viszonylag lassú ütemére a gazdasági, közgazdasági tényezők és politikai munka hiányosságai kihatottak.

Fokozott igények — nagyobb lehetőségek

A tanácskozás egyöntetűen megállapította, hogy a párt gazdasági szervező, irányító és ellenőrző munkájában a műszaki fejlesztésnek fontosabb helyet kell biztositanl. Ezzel eredményesebben segítsék elő a műszaki-gazdasági vezetés hatékonyságának növelését, hogy megteremtsük az életszínvonal folyamatos emelésének anyagi alapjait

A politikai munka eszközeivel értessük meg az üzemek dolgozóival, hogy a műszaki fejlődés lehetséges leggyorsabb ütemének megvalósítása nem rövid időre szóló feladati hanem a szocialista társadalom fejlődésének minden szakaszára érvényes, tehát általános követelmény. Érvekkel, tényekkel magyarázzuk, hogy az élet- és a munkafeltételek jelentős mértékben függnek a termelés mindenkori műszc ki színvonalától.

A pártszervezetek segítsék elő, hogy a műszaki fejlesztés hosszabb távra kidolgozott program alapján történjen. A napi operatív feladatok megoldása feleljen meg a távlati céloknak, ezzel is biztosítsuk a fejlesztés tudatosságát és tervszerűségét.

A műszaki fejlesztési munkában a legfontosabb feladatok továbbra is a műszaki-gazdasági szakemberekre hárulnak, mégis, a korábbinál jobban kell támaszkodni a szakmunkásokra és az újítókra, akiknek gyakorlati tapasztalata, szaktudása jó segítséget jelent.

Kis ráfordítással nagy eredményt

A gyártás- és a gyártmányfejlesztésen túl további erőfeszítések szükségesek a meglévő állóeszközök jobb kihasználására. Ezért a meglévő állóeszközök jobb kihasználása mellett a legtermelékenyebb gépek, berendezések több műszakos üzemeltetésével, az alkalmazott technológia optimális megválasztásával, a gyártási útvonalak lerövidítésével segítsük elő a termelés minőségi mutatóinak javulását.

Fokozni kell az exporttermelést folytató üzemek korszerű technikai felszereltségét, a termékek hasznos tulajdonságainak fejlesztésén túl az esztétikai és a csomagolást igényekre az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani.

Természetesen anyagi eszközökkel a jövőben sem fogunk bővelkedni, de az új gazdasági mechanizmus megteremti annak lehetőségét, hogy a vállalatok a műszaki fejlesztéshez szükséges eszközöket megszerezzék. A gyártmány- és a gyártásfejlesztés a jövőben vállalati kategória lesz. Ebből következik, hogy a tudományos kutatások eredményeit közelebb kell vinni a gyakorlathoz, jobban fel kell használni a termelésben.

A mérnökök, technikusok és közgazdászok az eddiginél jobban kapcsolódjanak be a szocialista verseny különböző formáiba, segítse a munkavállalások és az újítások megvalósítását. Az üzemek fordítsanak nagyobb figyelmet a műszaki és közgazdasági szakemberek képzésére és foglalkoztatására.

A viszonylag szűkös lehetőségekkel is boldogulhatunk, ha jól differenciálunk a feladatok között, ha a fejlesztés feltételeit pontosan számba vesszük, ha a legfontosabb feladatokra összpontosítjuk a szellemi és az anyagi erőt. Kis ráforításokkal viszonylag gyorsan megtérülő és nagy eredményt hozó fejlesztésre törekedjünk. Eddigi sikereink jó feltételeket teremtenek a következő feladatok megoldásáho*.

W- A.