Heves Megyei Népújság, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-20 / 169. szám
Szombaton kezdffdnek a szegedi ttimept Játékok EGRI NYÁR — vagy divatbemutató keretműsora? A csillagos boltozatú színház Erkellel nyitnak kilencedszer is — Nemcsak a legnagyobb, hanem a legkorszerűbb — Városnegyed a töld alatt — Sultogók Fellép a Mojsze.ev-eyyünes Máskor hasonló produkcióról nem is szoktunk írni. Most is csupán azért térünk el ettől, mivel kötelességünknek érezzük, hogy az Egri nyár rendezvénysorozatának minden egyes műsoráról megemlékezzünk. Ügy érezzük, hogy az Egri nyár ötlete helyes, fontos és hézagpótló, olyan nyári jellegzetes kulturális eseménysorozat, amely évről évre többet nyújt a városnak és látogatóinak. Nem titkoltuk már eddig sem, hogy a jövőben még egyénibb és jellegzetesebb programot várunk tőle, olyat, ami Eger ideuenlorualmi vonzásának egy újabb bizonyítékát nyújtaná. Az idén már kaptunk ilyen produkciókat — elég ha csupán a Pécsi Balett és Mező László gordonkaművész estjét említjük. S nem szállíthatjuk alacsonyabbra a mércét még akkor sem, ha sokkal könnyebb műfajról, a tánczenéről van •zó. Kedden este a rossz időtől való félelem szorította ki a várból a Gárdonyi Géza Színházba a Pannónia gitáregyüttes tánczenei hangversenyét. S ez a színházi est lehetett volna akár délelőtt is, egy divatbemutató vagy lottósorsolás keretműsora, mint ahogy már ilyen nem is egyszer volt, éppen ebben a színházban. Vagyis: a műsor szerkezete, számai, az egymás után következő énekesek nem nyújtottak többet a sok évtizedes szokványnál, nem lépték túl az előbb említett lottóhúzás kereteit S ez bizony nem illik az Egri nyárhoz. A Pannónia zenekar jó benyomást keltett, főleg az eredeti beat-számokkal és néhány világslágerrel ért el sikert. Kiemelkedett közülük az együttes elektromos orgonistája. Vezetőjüknek, Szilárd Bélának saját szerzeménye is megütötte a kellő mértéket. O szólaltatta meg a Beatles-együtfes felfedezését, egy új fúvóshangszert, a mélát ont is. Ugyanezt azonban nem mondhatjuk el róluk ak-! kor, amikor az énekeseket kí-j sérték. Ebben már nem mutat-1 28. Deső csak ül, bámul, szél kavarja a rontás felhőit a város felett, ilyenkor bedugul a bölcsessége, dögölj meg, csillogóan pedáns, türelmes, tudós töprengéseiddel együtt, nagyon tudsz analizálni, a dolgokat logikai rendbe és történelmi távlatba illeszteni, de amikor valamit gyorsan ki kellene találni, valami használható megoldást, csak mereszted a szemed, akár a beteg macska, ez az egész. Menj a fenébe, mind elmehettek, idő és értelem hülye konfliktusba keveredett egymással, nincs rend, nem is lehet csinálni, ilyenkor a gyorsan, ügyesen eligazodók, a talpraesettek boldogulnak. Kilöktél az ajtón... Mondhatom később, hogy csak mozdulat volt, indulatos reakció, nem ez a lényeg, prédikátor módra lemennydörgött ötletem helyébe nem tudtál másikat adni. Nem is értem, hogyan lőhetett a csendőrökre, abban a szempillantásban. Csak -gy lehet, már előre eltökélte, hogy lőni fog. Igen. ha nincs készen nála ez a megalapozott eltökéltség, hagvta volna lefogni magát, mint a boriú. de á hadbírósáei idézés kézhezvétele óta biztosan végigrágta 4 Mémlső 1967. július 20., csütörtök tak az előzőhöz hasonló rátermettséget. A táncdalénekesek közül elsőként egy zeneszerzőt, Dobos Attilát kell megemlítenünk. A jelenleg talán legsikeresebb slágerszerző saját számait olyan temperamentummal és előadói készséggel adta elő, hogy a legjobb énekesek között a helye. Másodszor egy színésznőt kell kiemelnünk, Pécsi Ildikót, aki jól kiválasztott sanzonjaival ismét bebizonyította, hogy azért az sem mellékes, hogyan tálalnak egy számot. Ők a műsor átlagszintje felett szerepeltek. A többiek — Bakacsi Béla, Ben- cze Márta, Mari Zsuzsa, Németh József — közül csupán Bencze Márta érdemelt sikert. Társait már a tv-ben sokkal jobb formában is láttuk, hallottuk. S itt kell megemlítenünk azt, hogy ma már a tévé a legkisebb faluba is olyan tánczenei produkciókat visz el, hogy az ilyen és ehhez hamagát egy sor lehetőségen, és a sok közül végül is ez az egyetlen maradt. — Főhadnagy úr — mondja Sorki —, itt ez a nagy marha kastély, egészen elfelejtkeztünk róla. Gallai legyint. — Ostoba kukac. Azt hiszed, ha belebújsz, nem találnak rád? — Nem arról van szó, alázatosan. De az ilyen uraknak annyi göncük van, folyton öltözködnek, ez az uraság se vihette magával egész motyóját, hát arra gondoltam... — Ott a cselédség, biztosan be is zárták a kastélyt. — Jó vicc, alázatosan, olyan zárat még nem találtak ki... Rákiáltok örömömben, ennek a mogorva parasztnak nem zökkent ki az esze, meg tudnám csókolni mosdatlan haramiapofáját. — Sorki, te aranyat érsz! Ne félj, ha nem üres kézzel jössz vissza, nem bánod meg. — Igenis, hadnagy úr. Átlépek, felpakolok, nem olyan nagy dolog az egész, tessék csak rám bízni. Felvillanvozódott, jár a ke- ze-lába, mi minden lehet ebben a roppant kastélyban, csak egvszer szabadnlion be. csak meg ne előzzék. Gallai utána kiált, hagyd itt a fegyvert, a törzsőrmester azonban ezt meg se hallja, lohol be a szérüskertbe. — Anyám — mondja Deső — lépni se tud. sonló esték bizonyos hiányérzeteket hagynak maguk után. És amikor a fejlett híradás- technikai eszközök jóvoltából kitűnő művészeket, konferan- sziékat hallhatunk és láthatunk, akkor oem tudjuk elfogadni Halmi Gábornak, a műsor konferansziéjának ötlettelenségét, helyenként a jó ízlést is sértő szereplését, amely már akkor sem tetszett, amikor először hallottuk. Nem tudjuk, hogy valaki szerkesztette-e vagy rendezte-e ezt a műsort. De nem is hisz- szük, mert ez egyáltalán nem látszott meg rajta. Ment magától, mint az évtizedes tánczenei megszokás, sablonjaival, hibáival, ötlettelenségével együtt. Ezért sajnáljuk, hogy érre az estre az Egri nyár produkciójában került sor, mert ami jó egy divatbemutatónál, az kevés az Egri nyárnál. — berkoviti — Háttal fordul a városnak, arcán a megélt pusztulás merev fájdalma Nem sajnálom, másnak is van anyja. Fésűs Járó azonban melléje lép, ne add át magad, mondja nek’, mindnyájan így vagyunk, de élni kell, Kálmán, a többiekért is, hát ez mindenkit vigasztal, mint egy gebévé vedlett kedvesnővér, itt kellene hagyni az egész ,érzelgő népséget. — Ha nem támogatják, az udvarra se tud kimenni — mondja Deső. — Tavasszal ástam ott egy árkot, óvóhelynek, de nem bír odáig menni, a szomszédok, biztosan magukkal vannak elfoglalva. Vigyázz, kiáltja Tarba, a sárgakúti országút felől három határvadász kapaszkodik fel a szőlőhegyre, a középső csám- pásan húzza fél lábát, a másik kettő hátrafelé rángatja a fejét, lőnek is egyet-egyet a semmibe, nem látok mögöttük senkit. Deső feláll, elébük megy. — Hová, fiúk? Van köztük egy őrvezető, zömök, fekete, sűrű kis ember, ráemeli véres szemét a főhadnagyra, nem tiszteleg, meg se szólítja, csak előre löki fegyverét. — Eresszen. Deső a fejét rázza. — Nem akarlak visszaküldeni. — Hát hová? — Sehova., — Akkor eresszen. A vasúton UU~. ___ E hét végén, szombaton este, a szegedi szabadtéri játékok immár kilencedszer kezdődnek klasszikus zeneköltőnk, Erkel Ferenc dallamaival. A csillagos boltozatú színház az idén a Hunyadi Lászlóval nyit, majd vasárnap Shakespeare Hamletjével folytatódik a program. Csak hajnalban csendesedik... E napokban a téren a szó szoros értelmében szünet nélkül folynak a próbák, az előkészületek. Itt nincs nappal vagy éjszaka, legfeljebb a hajnali órákban csöndesedik el egy kissé a tér. De alig kel fel a nap, már ott találja a műszakiakat, —■ a színpadi ácsok, festők, villanyszerelők valóságos kis hadseregét —, aztán délután megjelennek a statiszták, a táncosok; kezdődnek a próbák, amelyek este már a színészek, operaénekesek részvételével az előadások hangulatát vetik előre. Amikor jóval éjfél után fáradtan hallgat el a mikrofonon irányító rendezői hang. még akkor sincs vége a próbáknak, mert a világosítók, a szcenikusok ilyenkor is folytatják a felkészülést, a különféle színpadi képek minél tökéletesebb beállítását A technikai felkészülés idén még a tavalyinál is im- pozánsabb. Joggal mondja dr. Tari János, a szabadtéri játékok igazgatója, hogy az idei esztendő kiemelkedő állomás a játékok történetében. Mostantól kezdve ugyanis nemcsak az ország legnagyobb, hanem a legkorszerűbb színháza működik itt. A fényorgona Tavaly ősz óta folyt a munka, hogy a föld felett és a föld alatt kiépítsék, berendezzék, felszereljék az alig — Késő. Az őrvezető körülnéz, gyulladt szeme kétségbeesetten tapogatja végig a tájat, nem bírja elhinni, nem akarja, hogy semerre sincs kiút, de aztán hirtelen eldobja fegyverét, mi is a magunkét, a kastély felől szakasznyi orosz katona jön lépésben, előttük Sorki, magasra tartva a kezét. Tarba eszelősen felordít, futni lódul, de megtorpan mindjárt, mellének fordítja géppisztolyát. Gallai csavarja ki a kezéből. — Adja visza, ha istent ismer! Én nem kerülhetek a kezükbe— Deső rászól. — Maradj veszteg. Semmit sem tudnak meg. A szakaszvezető remeg. Fegyvereink kis halomban, a diófa alatt. A sebesült lábú határvadász leül, hányni kezd, annyi ereje sincs, hogy oldalt fordítsa a fejét, összepiszkítja köpenyét. Tartsd magad, mondja az őrvezető, nem tud segíteni, csak odaáll, szurtos tenyerét a sebesült fejére teszi, másik kezével a köpenyére ragadt sarat kaparja. Egyenesen áll. majdnem vigvázzban. és tisztogatja magát, hihetetlen ez az elcsigázott kis ember mennyi méltósággal tudja ■ befejezni katonai pályafutását. Kétszáz lépésre vannak az oroszok. Azt mondják, utálják a fogoly tiszteket. Azt mondják, le is durroeatnak közülük. Vagy félszáz dobtáras sépoisz- toiy n^z ránk. hullámzó vonalban. föl s le süllvedve a léné- sek ütemére. Gallai előrántja piszkos zsebkendőiét, meglengeti. a fehér rongvdarab idegesen cikázik a levegőben, látniuk kell, hogy fegyvertelenek vagyunk. A csendőrök! két hete átadott új, nagyméretű színpadi komplexumot. A korábbi, fából épült színpad helyére új, nagyméretű vasbeton színpad épült, ami egyben a tér szépségét, monumentalitását is fokozza. A nézőtér felőli színpadi nyílást 29 méter szélesre bővítették. Űj világosító tornyok épültek föl, kicserélték és kiegészítették a világító berendezést, s a régi 76 reflektor helyett ma már 176 működik. Az egyik új világosító toronyban kapott helyet a különlegességnek számító fényórgona. Ez a fényszabályozó asztal az orgonáéhoz hasonló billentyűk százaival a legkülönfélébb fényhatások, fényerősségek, beállítására szolgál. „Agya” a föld alatt található: ott van a memóriaközpont, amely kibernetikai rendszerrel rögzíti a fényorgonán beállított kívánt megvilágítást és a szükséges időben működésbe hozza. A föld alatt egyébként valóságos kis városnegyed húzódik. A fő folyosóból 25 ki- sebb-nagyobb terem nyílik: öltözők, hangosítószobák, műszaki berendezések helyiségei, itt vonul a kábelhálózat, itt az új transzformátorállomás, de még büfé, fürdő, fodrászterem is helyet kapott itt. Ezzel a nagyarányú korszerűsítéssel függ össze a hangosítás tökéletesítése is. Már addig is híres volt a szegedi szabadtéri, a háromezer kis „suttogó” hangszóróval elért kitűnő hanghatásokról. A hangosítás most azzal tökéletesedett, hogy a néző valóban abból az irányból hallja a hangszórón a hangot, ahonnan az a színpadon elhangzik. Üt a tánchoz Mindez a páratlan műszaki apparátus természetesen a játékok elsődleges célját, a művészi színvonalat szolgálja. Az új karakterek új művészi tartalmat is hoznak. A játékok legrégibb rendezője, Mikó András, a budapesti Operaház főrendezője, aki már ötödször viszi színre Szegeden a Deső, hát miért nem kiabálsz, lelőtted őket, ez számít, ez... Fésűs Járónak folyik a könnye, elébük sietne, de nincs ereje, bőg csak, és meg-meg- lebbenti vézna karjait, hülyeség, ezt mindennek vélhetik, csak üdvözlő integetésnek nem. Húsz lépésre vannak. Ólom a lábam, iszonyú fáradtság szivárog széjjel bennem, rossz álomból ébredek ilyen összetört állapotban, kivert a víz, menekülni akartam, valami szörny vagy gép elől, de a lábam nem engedelmeskedett, ütöttem-vertem volna dühömben, de hiába. Deső kilép, sapkájához emeli kezét, oroszul jelentkezik, a szakaszt vezénylő, fiatal tiszt megáll, végignéz rajtunk, szeme kíváncsian tér vissza Desőre. Tolsz- t_'; Bunyin, Gorkij. Turge- nyev, sorolom magamban, kétségbeejtő, ho"” egyetlen szót s m értek, magamat se bírom megértetni velük, én nem vagyok bű. ős. nézzetek rám. én r m ártottam senkinek. Fésűs Járó odamegv a tiszthez, sírva hadar, mellére mutogat, kezét kínálja, a tiszt zavartan elfogadja, a katonák figyelnek Nem lőttek. 2 .őst már nem is fosnak, a veszélyes nillanat elmúlt. Micsoda viharos, vad megkönnyebbülés, énekelni kellene, a reánk szeffeződő feswerek fölött, s alatt most kezdem látni a sapkákat, arcokat. könenveket, csizmákat a könenyek felett terenmintás sá-torlap, a katonák velem cévkornak, s még fiatalahtink. folsztoi Bűmön. Gorkij. Tur- senvev. mondom kqneosan. A tiszt rám bámul, a katonák ' -ülzán'ák a nrécházat. nasv zsongást csennek odabent, aztán kitódnlnak f°!villanvoz- va. lármásain kérlelik a hadnagyot (Folytatjuk) Hunyadi Lászlót, most új felfogásban mutatja be a közönségnek nagy nemzeti operánkat. A díszletek is korszerűbb, maibb színházi felfogást tükröznek. A címszerepet az idén Szőnyi Ferenc, Gara Nándort Nagy Sándor, Szilágyi Erzsébetet Déry Gabriellát Máriát Ágai Karola, az Állami Operaház művészei éneklik. V. Lászlót Szabó Miklós érdemes művész, Ciliéi Ulri- kot Gyimesi Kálmán szegedi operaénekes tolmácsolásában hallhatjuk. Kiemelkedő művészi élményt ígér a Hamlet bemutatója is. A címszerepben Gábor Miklóst, a főbb szerepekben Bessenyei Ferencet, Va$9 Évát, Tolnai Klárit, Avar Istvánt, Ajtay Andort, Löte Attilát láthatjuk. Ugyancsak júliusban érkezik Szegedre a világhírű Moj- szejev együttes is, amely jelenleg a Német Demokratikus Köztársaságban vendégszerepei. „Üt a tánchoz” című ösz- szeállításáért ryerte ej legutóbb az együttes vezetője, Igor Mojszejev a Lenin-díjat. Most ezt a műsort láthatjuk Szegeden a sajátos előadásmódjáról, összeforrotts ágáról híres száztagú együttestől. A műsor táncképekben és tematikus táncszámokban mutatja be az ember viszonyát a tánchoz, gazdag kifejezőnyelvéhez. Don Carlos és a Cigánybáró Mojszejevéket egyébként július 25, 27, 28, 30-án láthatja a 7 ezer néző befogadására alkaímas „színház” közönsége, a Hunyadi László július 22-én, augusztus másodikén és ötödikén kerül színre, a Hamlet pedig július 23, 26 és 29-én. Az idei szegedi szabadtéri játékok második felében két különösen jelentősnek ígérkező produkció lesz: augusztus 6, 12, 15, 19-én Johann Strauss muzsikájával A cigánybáró, az osztrák Willi Boskovszky vezényletével, Palcsó Sándorral a címszerepben. Ezt követően augusztus 13, 16 és 20-án Verdi zenéje hangzik fel: a Don Carlost Vaszy Viktor vezényli, Szinetár Miklós rendezi (ugyancsak ő rendezi a Cigánybárót is). Az olasz nyelvű operaelőadáson II. Fülöpöt Raj faele Arié, a milánói Scala tagja, Eboüt Gyurgyevka Csa- karevics, a belgrádi opera szólistája, Posa márkit Nicolae Herlea és a címszerepet Ion Bűze a, a bukaresti opera szólistái éneklik. A szombaton felharsanó szabadtéri fanfárok idén is nagy művészi eseménysorozat kezdetét jelzik, amelyekhez gazdagon társulnak a szegedi ünnepi hetek számos más, ugyancsak jelentős kulturális eseményei. Lökös Zoltán Hétfői tanácstalanság Szerenád... 1 DOROZV IVIPE •
