Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-14 / 138. szám

Befejeződtek a szovjet algériai tárgyalások MOSZKVA (TASZSZ): Moszkvában hivatalosan kö- aölték, hogy június 13-án a Kremlben folytatják a szovjet —algériai tárgyalásokat. Szí­vélyes, baráti és bajtársi lég­körben befejezték az izraeli agresszió következtében a Kö­zel-Keleten kialakult helyzet megvitatását. Szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára, Alekszej Koszigin, a Minisz­tertanács elnöke, Nyikolaj Bodgomij, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke, Andrej Gromiko külügymi­niszter, és Andrej Grecsko marsall, honvédelmi miniszter vett részt a megbeszélése­ken. Algériai részről Bumedien, a forradalmi tanács és a minisz­tertanács elnöke, Buteflika, külügyminiszter és Ahmed Abbasz ezredes, a forradalmi tanács tagja tárgyalt a szov­jet vezetőkkel. Bumedien és kísérete ked­den Moszkvából hazautazott. A két állam zászlóival fel­díszített repülőtéren Koszigin, a szovjet Minisztertanács el­nöke, Andropov, és Ponomar- jov, az SZKP Központi Bizott­ságának titkárai és más hiva­talos személyiségek búcsúztat­ták Bumedient és kíséretét. Ülésezik a NATO LUXEMBURG (MTI): A közel-keleti válság egy­esapásra megváltoztatta a NA­TO kétnapos tavaszi külügy­miniszteri ülésszakának me­netrendjét. A luxemburgi fő­város 22 emeletes „Európa központjában” Manlio Brosio, a NATO főtitkára az értekez­let előestéjén tartott sajttótá- jékoztatóján kijelentette: a sző- vetségesek összpontositot fi­gyelemmel fordulnak a kiala­kult helyzet „különleges vo­natkozásai felg”j A főtitkár mindazonáltal hozzáfűzte, hogy a NATO mint szövetsé­ges egység, nem gondol „köz­vetlen beavatkozásra” da cél­zott rá, hogy biztosítva kíván­ják látni a hajózási szabadsá­got Izrael számára mind a Szuezi-csatomában. mind pe­dig az Akabai-öbölben, s mindezt — szerinte — „tár­gyilagosan és részrehajlás nél­kül”. Rusk amerikai külügymi­niszter megérkezése után kije­lentette, hogy a NATO luxem­burgi értekezlete „érintheti az egész szövetségi rendszer biz­tonságát”. Kedden délelőtt — magyar idő szerint 10 órakor — Luxemburg fővárosában Krag dán miniszterelnök megnyitot­ta a NATO miniszteri tanácsá­nak kétnapos ülésszakát. A megnyitó ülést követően a miniszterek a 22 emeletes luxemburgi „Európa központ” termébe vonultak vissza, s ez­zel eltűntek a nyilvánosság szeme elől. A munka üléseket, amelyek délelőtt és délután egyaránt folytak, „munkareg­gelik” — „munkaebédek” és „munkavacsorák” szakítják meg. Rusk amerikai külügy­miniszter kedden reggel bonni kollégájával, Willy Brandttal találkozott a fehérasztal mel­lett, délben pedig ugyancsak vele, valamint Martin kanadai és Caglayangil, török külügy­miniszterrel ebédelt A megbe­szélések két utóbbi részvevője a közél-keleti válságban erő­sen érdekéit. Kémkedéssel vádolják Pekingben as indiai sajtóattasét PEKING (MTI): A kínai külügyminisztérium kémkedéssel vádolta meg K. Ragunath, indiai sajtóattasét, akit megfosztottak diplomáciai előjogaitól. Az a vád ellene, hogy kémkedés céljából fény­képeket készített A pekingi indiai ügyvivő el­mondotta, hogy Ragunath egy Peking környéki túrista-helyen buddhista templomokat fény­képezett csupán. Maga a diplomata, akit a lei tartóztatás veszélye fenyeget, az indiai nagykövetség épüle­tében tartózkodik. Hétfőn vö­rösgárdisták tüntettek Peking- ben az indiai nagykövetség épülete előtt llúnius 12-én délelőtt három­ezer vörösgárdista kétórás tün­tetést rendezett a bolgár nagy- követség előtt, bolgárellenes jelszavakat kiáltozva. Egyes tüntető csoportok szitkozódva, ordítozva tovább is az épület előtt maradtak és kövekkel dobálták meg a diplomáciai képviselet munkatársait. A vörösgárdisták előadása szerint a provokációk oka az, hogy Bulgária nem fogadott be újra három kínai egyetemi hallgatót. Mint a Bolgár Táv­irati Iroda megállapítja, ezek a diákok önkényesen távoztak Bulgáriából és Kínába vissza­térve az egyik pekingi lapban Bulgáriát rágalmazó közle­ményt jelentettek meg. kott területeken mindenütt megerősített őrjáratok cirkál­nak és a katonai hatóságok élet és halál urai. A gazai övezetben nincs villany, nem működik a vízszolgáltatás, nincs megszervezve az élelmi­szerellátás. Az izraeli hatóságok maguk is bevallják, hogy az éhséggel kell szembenézni. Az övezet­ben egyébként szakadatlanul folynak még az ügynevezett tisztogató hadműveletek. ★ Az izraeli pénzügyminiszter, Pinhasz Szapir bejelentette, hogy „a háborús költségek fe­dezése’’ céljából 10 százalékkal felemelik a behozatali vámo­kat. Arra számítanak, hogy ebből nyolcvan millió dollár pótlólagos bevételt hajtanak be. További 80 millió dollárra Izrael kölcsönt készül felvenni. A fegyverkezés és az agresszi- ós tervek előkészítése Izrael­nek napi kétmillió dollárjába került, maga a háború napon­ta ötmillió dollárt emésztett feL KAIRO. A libanoni angol és ameri­kai olajtársaságok alkalmazot­tai hétfőn sztrájkba léptek til­takozásul az Izraelnek bizto­sított angol-amerikai támoga. tás miatt, — jelenti Tripoliból az AFP. A sztrájk megbénítot­ta a társaságok munkáját Továbbra is hajózhatatlan a Szuezi csatorna. Az AP dip­lomáciai forrásokból szerzett értesülések alapján arról ír, hogy a vízi utat tíz elsüllyedt hajó torlaszolja el. Mint isme­retes, az egyiptomi hatóságok még a múlt héten bejelentet­Szovjet tiltakozás Kínához A szovjet külügyminiszté­rium a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetségén til­takozást jelentett be amiatt, hogy Pekingben a szovjet nagykövetség előtt nem szűn­nek a provokációk és a vörös­gárdisták ellenséges cselekmé­nyeket követnek el szovjet diplomatákkal szemben. A szovjet külügyminiszté­rium követeli, hogy kínai rész­ről tegyenek intézkedéseket a Pekingben működő szovjet diplomáciai képviselők zavar­talan munkájának és biztonsá­gának megóvására. Lázadás a tartály haj ón A Kanári-szigetek fővárosá­nak, Las Palmasnak kikötőjé­ben, hétfőn délután spanyol tengerészgyalogosok szálltak a 44 OOO tonnás Lankus angol tartályhajó fedélzetére és rö­vid közelharc után foglyul ej­tették annak 29 főnyi legény­ségét. A hajó az Egyesült Ál­lamokból Szaúd-Arábiába ha­józva aznap reggel futott be a kikötőbe, ahol a legénység — eddig ismeretlen okból — fel­lázadt, a tiszteket kabinjaik­ba zárta. Egyedül a hajó ka­pitányának sikerült partra me­nekülnie és a spanyol hatósá­gok segítségét kérni. A lázadó tengerészeket a Las Palmas-i börtönbe szállí­tották. Diplomáciai konferencia A svéd parlament épületé­ben 81 állam és több mint 30 nemzetközi szervezet részvéte­lével megnyílt a stockholmi diplomáciai konferencia, amely több éves előkészítő szakértői tanácskozások után új iparjog- védelmi és szerzői jogi nem­zetközi szervezetet hoz létre, valamint módosítja a szellemi tulajdonról szóló többoldalú nemzetközi egyezmények szö­vegét Események — PÁRIZS: Kedden délelőtt Párizsban megnyílt a Nyugat-európai Unió júniusi közgyűlése. Mint ismeretes, a Nyugat-európai Unió az EGK-tagokat és Nagy- Britanniát tömörítő szervezet. 7 MOSZKVA: Mihail Leszecsko, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, kedden fogad­ta Szipka József moszkvai ma­gyar nagykövetet. Meleg, ba­ráti megbeszélést folytattak. MOSZKVA: Fiatal írók nemzetközi talál­kozója kezdődött Moszkvában. Gyár- és Gépszerelő Vállalat keres vidéki szerelési terü­leteire lakatos, kovács, cső­szerelő, villanyhegesztő szakmunkásokat és segédmunkásokat. Az órabéren kívül külszol- gálati díjat és külszolgá­latra vonatkozó egyéb jut­tatásokat biztosítunk. Je­lentkezés személyesen vagy írásban, Bp., VI., Paulay Ede u. 52. Személyzeti o. 1967. június 14., szerda A találkozóra magyar részről Gerő János, az Ifjúsági Ma­gazin főszerkesztője, valamint Baranyi Ferenc költő és Ba- ranyi Imre, az Alföld főszer­kesztője vesz részt. BATTLE CREEK: Az amerikai hadsereg el­avult felszerelési tárgyaiból kedden a Michigan állambeli Battle Creekben nagy árverést rendezett. A kalapács alá ke­rülő holmik között kiszolgált katonai vontató járművek, te­hergépkocsik, valamint raké­ták kilövésére szolgáló há­rom állvány szerepelt. A ra­kétaállványok aránylag „ol­csón” kerültek árverésre, ki­kiáltási áruk egyenként potom 125 000 dollár. PANAMA: A panamai őserdőkben hét­fő óta huszonnégy amerikai űrhajós részvételével különle­ges gyakorlat folyik, amelynek célja a kozmonauták felkészí­tése arra az esetre, ha kény­szerleszállás során ismeretlen dzsungelben kellene földet ér- niök. PÁRIZS: Valkó Mártdn, hazánk pá­rizsi nagykövete, a nagykövet­ség épületében fogadást adott az egyhetes látogatáson Fran­ciaországban tartózkodó Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke és Szabó Piroska, a Budapesti Nőtanács elnöke tiszteletére. (MTI) Szamarkand és Bukhara Szamarkand ma Szovjet Közép-Ázsia egyik legmoder­nebb városa. Nem sokan sejtik, hogy ezen a helyen már az ókorban is volt emberi telepü­lés. A várost akkor Aphrosiab- nak hívták és körülbelül egy­idős volt a híres római biro­dalom fővárosával. Emlékét ma már csak egy hatalmas ko­pár domb őrzi Szamarkand határában, de az ma is kiapad- hatatlanul gazdag lelőhely ré­gészeknek, történészeknek. Az ásatások során tizenhét méter mélységig hatoltak le a fel­szín alá és a különböző réte­gekből különböző korszakokra utaló értékes leleteket hoztak fel. Kiderült, hogy Nagy Sán­dor, majd az arab kalifák ha­dai is jártak Aphrosiab falai alatt, s a várost már az ókor­ban ólomcsővezeték látta el friss vízzel. Ám 1220-ban a mongol hor­dák leigázták és a földig rombolták Aphrosiadot. 150 éven át csak a szél süvített a homokdűnék fölött, melyeken egykor gyümölcsöskertek vi­rultak. De a XV. század hajnalán újra megélénkült a környék: hegymagasságban halmozód­tak a sárga, zöld és kék cse­repek a vörösesbarna agyagon. A sivatag szállongó porában rabszolgaseregek gyülekeztek, hogy fölépítsék a csillogó ku- polájú mecseteket. Ekkoriban ugyanis Tamerlane (Timur Lenk) uralma alá hajtotta majdnem az egész civilizált világot, s elhatározta, hogy itt építteti fel birodalmának fővárosát. Tamerlane hiúsága nem ismert határt és a meg­hódított területekről rabláncra fűzve hozatta ide a művészek, építészek, kőművesek, vésnö­kök és ötvösök százait, hogy az ő palotájának, városának ragyogása elhalványítsa Bag­dad, Kairó és Damaszkusz fé­nyeit. A csodás épületek köré nem kevésbé csodálatos kerteket is varázsoltak, szám szerint tizen­hármat. Ezek közül a Bagi- Jehan volt a legnagyobb, de a gyónt, címeket nem szerzett, de korának egyik legnagyobb tudósa lett, s ezért a hercegek és khánok mellé temették. Bukhara — a másik régi vá­ros — ősidőktől fogva Szamar­kand vetélytársa volt. Nem tudni, melyiket alapították előbb, de az ismeretes, hogy Tamerlane utódai a XVI. szá­zadban tették Bukharát a bi­rodalom fővárosává. Száz év­vel később épült Bukharában az a palota, amely alaprajzá­ban a Nagy Medve csillagké­pét utánozza. Bukharának nincsenek olyan építészeti kincsei, mint a Bibi-Khanym, vagy a Shahi- Zinda, de a város szinte egé­szében véve műemlék. A Nagy Minaret (Minari-Ka- lian), amely egyébként a Ha­lál minaretje néven is ismere­tes, több mint nYolcszáz esztendeje áll Bukhara középpontjában. A minaretből, ahonnan egy­kor a müezzinek hívták imá­ra a népet, ma kitűnő kilátás nyílik a városra. Az új lakó­negyedeket körülölelő fasorok­ra, a régi házak sárga tetőiré, a láthatár szélén húzódó Arq- erődre, s a minaretek és mad­rasak égkék kupoláira. Ütött-kopott kis házak kö­zött keskeny utcák kanyarog­nak itt, és a parányi terek tó­csáiban színes kapudíszek tük­röződnek. A járókelő itt-ott különleges faragott faoszlopok­ra bukkan, egy másik sarkon kicsiny mecsetre, előtte szökő- kúttal, a közelben középkorból ittmaradt házsorra, s lát olyan vastag törzsű fát is, amelyről a fáma úgy tartja, több mint ezer esztendős. A város hatá­rában a homokdűnék felől por­felhőt kavar a szél Bukhara fölé és a homok alól törött cserepek, fakult érmék és né­hai épületek töredezett téglái bukkannak elő. Bármerre jár is az utas, a város közepén, a kicsiny mel­lékutcákban, avagy kint, ahol Bukhara már a sivataggal ölel­kezik, mindenütt lelhet vala­mit, ami emlékezteti a régi Bukhara dicsőségére. Z. J, ték, hogy az izraeli légitáma­dások több hajót semmisítet­tek meg a csatornában. Jordánia számára a háború azáltal okoz gazdasági nehéz­ségeket, hogy megfosztotta az országot két fő nevezetes tu­rista látványosságtól — Jeru­zsálemtől és Betlehemtől. Ez Jordániát a naponta kétezer turista által elköltött pénztől fosztja meg. Dél-Vietnamon kívül Jordánia az egyetlen olyan ország, amelynek eddig az Egyesült Államok közvetlen költségvetési segélyt nyújtott. 27 millió dollárt ebben az év­ben. A közel-keleti háború után valószínű, hogy ettől a bevételtől is elesik. DAMASZKUSZ: Az A1 Thawra, a Szíriái kor­mányhoz közel álló lap progra. mat javasol az arab államok számára a felszabadító harc folytatására. A lap elsődleges feladatnak tekinti az imperializmus 5. hadoszlopának megsemmisíté­sét. A kémek és árulók adtak jelt az ellenséges repülőgépek­nek és ők terjesztettek vereség­hangulatot. A továbbiakban szükségesnek tartja az arab stratégiai elgondolások foko­zottabb összehangolását és az erők pontosabb elosztását. Elengedhetetlen — mutat rá a Szíriái lap —, hogy minde­nekelőtt felszámolják az arab világban az amerikai és angol hadi támaszpontokat, kiűzzék onnan az olajtársaságokat. Vé­gezetül a lap felhívja a figyel­met arra, hogy noha a felsza­badító harcot az arab népnek kell megharcolnia, ügyelni kell a Szovjetunióval meglévő jó viszony fenntartására. TEL AVIV (MTI): Gazdasági és úgynevezett biztonsági szempontból várat­lanul súlyos problémát okozott Izraelnek az arab országok te­rületének, a gazai övezetnek, Jeruzsálem jordániai szektorá­nak és a Jordán folyó nyugati partjának — megszállása. Eze­ken a területeken mintegy másfél millió ember él és noha egy részüket az izraeli katona­ság a bevonulás napjától kezd­ve elűzi otthonukból, a több­ség mégis maradni akar. Az izraeli hatóságok a meg­szállt területeken statáriumot és kijárási tilalmat vezettek be. A gazai övezetben például a nap négyötöd részében — 20 óra hosszat — nem szabad el­hagyni a házakat A Jordán folyó nyugati oldalán tartóz­kodni vagy közlekedni csak külön engedéllyel lehet A la­Az izraeli hatóságok a megszállt területeken statáriumot vezettek be A gazai övezetben nines villany és víz — A Szuezi csatorna továbbra is hajózhatatlan — Program a felszabadító harc folytatására műemlékekbe. Egyeseket a ha­talmas Bibi-Khanym mecset vonz, mások a négyszögletesen kiképzett Righistan tér emlé­két őrzik, melyet három ol­dalról a madrasak, a régi kol­légiumépületek szegélyeznek. Ismét másokat a Ghur Emir- síremlék egyszerűségében is büszke építészeti stílusa ejt bámulatba. A Shahi-Zinda, a mauzóleu­mok varázslatos kis utcája. Nem tűnik ki sem méreteivel, sem célszerű elrendezésével: a századok során véletlenül ke­rültek egymás mellé a sírem­lékek, s az eredmény egészen utánozhatatlan. A Shahi-Zinda szó „élő ki- rály”-t jelent Ez a kultusz még a mohammedánok előtti időből származik, és oly mé­lyen gyökerezett a népbe, hogy a mohammedán hit terjesztői sem tudták kiirtani. Ezért köl­tötték a mítoszt Kussam Ign- Abbasról, a Próféta unokafivé­réről, hogy az ősi hitet így hozzá kapcsolják saját vallásuk hiedelmeihez. A legenda sze­rint Kussam Ibn-Abbas hadse­regét vallási szertartásaik kö­zepette hitelének támadták meg, és lemészárolták őket. Kussam Ibn-Abbas fejét is levágták, de ő szent lévén, felemelte a fejét a földről és azt a kezé­ben vive leszállt a Paradicsom egyik mély kútjába, hogy ott tovább éljen. Tamerlane idején a hódító családtagjai és udvarának leg­főbb méltóságai építették sír­boltjukat a Shahi-Zinda-sír- emlék mellé. Valamennyi mau­zóleum a keleti építészet egy- egy remekműve, ám az elren­dezés teljesen esetleges. A fő­pap sírboltja mellett egy név­telen lányé, Tamerlane felesé­gének emlékműve mellett egy hadvezéré emelkedik. De mind­egyiknek fölébe magasodik Rumi csillagász mauzóleuma. Rumi Ulugh-beg közeli barát­ja és bizalmasa volt, aki va­legenda úgy tartja, hogy az egyik építőmester lova egykor elkóborolt a kert fái között és nem is találtak rá, csupán egy hónap múlva. A régi iratok azt is elme­sélik, hogy Don Ruiz Gonzalez de Clavijo, Spanyolország nagykövete, akj 1404-ben érke­zett Szamarkandba, olyan mély benyomásokkal távozott, hogy széltében-hosszában em­legette Szamarkandot, amely akkor öröknek és megdönthetetlennek látszott Ám a nagy hódító nemsoká­ra meghalt, s utódai később Buharát tették meg a biroda­lom fővárosává. Szamarkand elvesztette politikai jelentősé­gét és Tamerlane unokájának, Ulugh-begnek idején Ázsia legnagyobb kulturális köz­pontja lett. Ulugh-beg felvilá­gosodott uralkodó volt, csilla­gász és humanista. S az ő ne­véhez fűződnek a szamarkan- di kollégiumok, valamint a csillagvizsgáló, amelyet a ré­gészek nemrégiben tártak fel. Az uralkodó a korszak legki­válóbb elméit gyűjtötte össze ebben a tudományos intézet­ben, ahol megalkották az is­mert csillagok, csillagképek katalógusát. Ilyen jellegű mű nem született Ptolemaios óta, sőt, elmondható, hogy az a mai napig sem vesztette el tudo­mányos érdekességét, noha Ulugh-beg csillagászainak nem volt teleszkópjuk. Egy óriási szeksztánst azonban ta­láltak a régészek a csillag- vizsgáló maradványai közt. A héttornyos, háromemeletes épületet később vallási fanati­kusok rombolták le, ugyanaz a csoport, amely nemsokára magát Ulugh-beget is meggyil­kolta. A mai Szamarkand nyüzsgő nagyváros, sok iskolával, szín­házzal és egyetemmel. Ám a régi Szamarkandnak, „a vi­lág fővárosának” szelleme még él. Az ide látogató turisták megérzik ezt és szinte bele­szeretnek a különös hangulatú

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents