Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-04 / 130. szám

BÄCSKAI RIZSES GOMBA BÉMttíafliaa»iiiiiÉiitiiif ftrf t rokon, sok benne a törökös motívum. Sajátos a színezése is, barna, búzakék, halvány­rózsaszín, és ennek a színnek számtalan finom árnyalata. Az egyes árnyalatokat úgy érték el, hogy a himzőfonalat nem egyszerre festették. Az egyes A képen bemutatott hármas tagozású párna vég-h'mzésből egymagában is alkalmazhat­juk bármelyiket. A térítők vagy párnák széleit úgyneve­zett „pelenka öltéssel” zárjuk le. A himzés laposhimzéssel készül. Milyen a modern házikert Rózsalugas közepén kerti­törpe ... Máshol a sziklakért közepén magas várkastély „dí­szeleg” ... Milyen gyakori lát­vány mind a kettő a családi házakat övező kertekben. Ez a kertdiszítés nem a mai kor emberének ízlését tükrözi. A Fővárosi Kertészet dolgozói nemrég bemutatót rendeztek, milyen lehet egy családi ház kertje, ma. Az egyik ilyen típusú házi­kertben rózsalugast, egy olaj­fa alatti pihenőt, a gyermek­nek hintát, homokozót és sza­lonnasütő helyet ajánlanak. A pihenő a néhány lécből készí­tett kényelmes támlásszék A gyermekeknek a hordozható kakashinta bárhol feláll'tható A homokozót rövidre ‘űrészelt fatönkökké’ kerítették körül. A ezalonnasiitő kelvet — kerek betonozott kis mélyedés - •altér kövekkel rakták korül, Hozzávalók: 8 dkg zsír, 30 dkg rizs, egy fej hagyma, 20 dkg gomba, 2 db. paradicsom, 0 ao zöldpaprika, só, majorán­na, törött bors. A hagymát finomra vagdal­juk, zsírban megpirítjuk, hoz­záadjuk a pirospaprikát, koc­kára vágott paradicsomot, a gombát és a paprikát. A rizst beletéve sóval, törött borssal, majoránnával ízesítjük, és 7 dl vízzel felengedve fedő alatt puhára pároljuk. Tála­láskor sült szalonnaszeleteket adunk mellé. hogy a tűz növényekben, fák­ban kárt ne tehessen. A második típusú házikert­ben — ahol kényelmes napo­zószékeket helyeztek el, — tör­pe gyümölcsfák, szegélynek ribizli, málnabokrok telepíté­sét ajánlják. A berendezéshez tartozik a gyermekeknek el­kerített homokozó. A lesül­lyesztett beton kútgyúrűt annyira feltöltötték kaviccsal, hogy kb. 20 centiméter mély pancsolót kaptak. És aki szereti a kertben a kerámiát, a cserépedényt? Annak is aján’ottak ízlésesebb megoldást a törpénél. Bemutat­tak égetett cserépből készült változatos formájú virágtartó­kat. amelyek elhelyezhetők az otak meúett vagy a szabndo-> ’mavott füves terü'f. ■ E'zek csererv's rövénv°V k'1 lyezésére is alkalmn-mk — ács — — A jereván—szeváni autóút egyik szakasza. Az élet útjának nevezi a szekötő hatalmas szárazföldi köznyelv a kirgiz fővárost, ütőér nagy jelentőségű a köz- Frunzét Os várossal összekötő társaság gazdasági és kultu- nagy kirgiz utat. A Tien-San rál:s életében. Most, mintegy hegység által elválasztott hatezer kilométer hosszúság- Észak- és Dél-Kirgiziát ősz- ban rekonstruálták ezt az A gyümölcsfák permetező trágyázása A trágyázás szerepét a talaj termőképességének fokozásá­ban ma már mindenki ismeri. Van azonban egy régi és még­is új módszere a gyümölcsfák gyökéren kívüli táplálásának: a trágyával történő permete­zés. Régi ágért, mert már a babilóniaiak az ókorban al­kalmazták az állati ürülékkel kevert hamut a szőlők és gyü­mölcsfák permetezésére. Űj viszont azért, mert csak a XX. század elején kezdték meg módszeres vizsgálatát és né­hány évvel a második világhá­ború befejezése után láttak hozzá a széles körű kísérlete­zéshez. Megfigyelték, hogy a gyü- ’ mölcsíák aránylag kevesebb tápanyagot vonnak ki a talaj­ból, mint az egynyári növé­nyek, és előfordul, hogy nem jutnak megfelelő táplálékhoz a gyökérzeten keresztül, csaknem „éheznek”. Ennek orvoslására alkalmazták először a perme­tező trágyázást, amely gyakran több sikerrel járt, mint a tá­vkezelés. A gyümölcsfák le­pleire permetezett tápanyag !v'>szrv'shása függ az egyes nö- í vényfajtáktól is. Almára, sző­lőre, fügére, olajfára eredmé­nyesebb, mint a cseresznyére, szilvára, kajszi- és őszibarack­ra A teljesen elfásodott részek­re permetezett tápanyagot is hasznosítani tudják a gyü­mölcsfák, különösen a repedé­seken és „sebhelyeken” ke­resztül. Különösen a nitrogén szerepét kell kiemelnünk az ásványi trágyák közül, mert a vegetáció megindulásától egé­szen a termés kibontakozásáig meghatározó szerepet játszik. Nem feledkezhetünk meg azonban a foszforról sem, amely ugyancsak elősegiti a termés fokozását. Végül pedig a magnézium jelentőségét az adja meg, hogy a klorofill al­kotórésze. Különösen akkor van tehát jelentősége, ha a magnéziumhiány matt korai levélhullás áll elő. A trágyázás fő formája és módja továbbra is a hagyomá­nyos eljárás. a talaj javítása istálló- és műtrágyával Ugyanakkor azonban nem ha­nyagolható el a permetező el­járás sem, ahol ezt a talajvi szonyok vagy a gyors beavat­kozás szükségessé teszi. utat, illetve új nyomon vezet­ték. Az új út áthalad a Csuj- szki-völgyön, keresztülbújik a kirgiziai Alatau-hegybe vágott 2,5 kilométer hosszú alagútan, majd lekanyarodik a gyapot­termő Dél-Kirgiziába. Az úton 103 hidat építettek. Ezáltal egyötödével csökkent az uta­zási idő Frunze és Os megyed központ között. Nemrég adták át a forgalom­nak a Bratszk-Tununy főútvo­nalat, amely az energetikusok városát köti össze Irkutszkkal. Az út nehéz terepen — tajgás, mocsaras területen épült. Ma hatalmas forgalmat bonyolít le. Óriási autóáradat robog éj­jel—nappal a jereván—szevá­ni fővonalon, a külső moszk­vai körúton, a felújított szo- csi—szuhumí útvonalon is. A Szovjetunió legmagasabb autóútja a Tien-San hegységen vezet keresztül. A mintegy 200 kilométeres útszakasz a szarid- zsaszi ólombányákat köti össze az Isszik—Kul-tó partvidéké­vel. Az út mintegy 100 kilo­méteres része 4000 méter ma­gasságban vezet keresztül he­gyeken és hágókon. A Szovjetunió összes gép­kocsi-útvonalainak hossza több mint 330 000 kilométer. 1966 és 70 között további 63 ezer kilométer szilárd burkola­tú autóutat építenek. 1567. június 1., vasárnap 10—14 évesek a szünidőben Törekedjünk arra. hogy a gyermeknek kellemes, kedves emléke legyen a nyári munka A szép élményeket szíves-örö­mest elmesélik az osztálytár­saknak, a tanítás megkezdése után. Volt eset, hogy az egyik tanuló olyan színes, „kalan­dos” élményeket mondott el gyümölcsszedésről, hogy a kö­vetkező nyáron több társa is kedvet kapott és valóságos kis brigádokat alakítva, együtt mentek el dolgozni. Ez még a közösségi szellem kialakítását is elősegíti. B. B. Szabás-varrás PANELLRUHA ebből két darab szükséges, hogy jó erős legyen. Ezt az elnevezést ez a köny- nyű nyári ruha azért kapta, mert szabása egyszerű, s két anyaglapból elkészíthető. Vá­laszthatunk bármilyen színű anyagot, kombinálhatjuk úgy, hogy az eleje és a háta eltérő színű. Felhasználhatunk hoz­zá régi, bő, húzott, vagy rakott szoknyát is. Az anyagszükséglet: 80 cm széles anyagból 2,40 m. Aki szereti a hosszabb szoknyát, ennek megfelelően vásárolhat több anyagot A mellékelt szabásmintán I kocka 10 cm. Számozás szerint: 1. eleje, 2. háta, 3. gomboláspán t-aiátét, (Busái Magda terve) Egytál ételek RAKOTT KARALÁBÉ Hozzávalók: 1 kg karalábé, A Tiszántúlon, a Nagykun­ságban és Hódmezővásárhelyen a XVIII. század második felé­ben alakult ki a kunhimzésnek nevezett himzésfajta. Gyapjú­fonallal varrták, ezért szőr- himzésnek is nevezték. Az úgynevezett úrihimzéssel motívumokat hosszanti vagy haránt irányban tagolták, úgy­hogy a legközelebbi árnyalatú fonalakkal hímeztek kis sávo­kat egymás mellé. Ezek az ár­nyalatok a világostól a sötétig igen kellemes és finom szín­hullámzásban jelentkeztek. 30 dkg hús, (lehet déli mara­dék is) 10 dkg rizs, 2 dl tejfel, egy fej hagyma, késhegynyi só, paprika. A karalábét megtisztítva kb. egycentis kockákra vágva pu­hára pároljuk. Sóval, egy ka­nálnyi paprikával és kevés reszelt hagymával Ízesítjük. A pörköltnek elkészített húst, esetleg maradékot, megdarál­juk, puhára párolt rizzsel el­keverjük. Zsírozott lábasba soronként lerakjuk, váltakoz­va a rizses hússal, mindig ke­vés tejfellel locsolva. Felül karalábét teszünk, és tejfellel meglocsolva a sütő­be tesszük. Tálalás előtt kevés tejfelt teszünk rá. Mekkora a villámok ereje ? Autóval a Szakarán át A Szaharán átvezető autóút megvalósításához közeledik. Részletes terveit a Nemzetközi Ütügyi Szövetség már kidol­gozta. Az építéséhez szükséges hitelt Egyiptom, Mali, Csád és Nigéria közösen teremtik elő. Az úttal kapcsolatban legfőbb probléma az elhomokosodás megakadályozása. E célból az út két oldalán nem gyúlékony petroleum termék felhasználá­sával homokkötő védösávot létesítenek majd. Megállapították, hogy ha­zánkban a lecsapó villámok száma évenként mintegy 300 000-re becsülhető. Sok em­berben felmerülhet a kérdés: vajon nem lehetne-e azt a ha­talmas energiát, amelyet a villámok képviselnek, valami­képpen hasznosítani? Hogy a kérdést megítélhessük, idéz­nünk kell a villámkutatás né­hány eredményét. A légkör elektromos jelensé­geinek vizsgálata — amelynek a villámkutatás egy részét ké­pezi —, régóta foglalkoztatja a kutatókat. Tisztázták a vil­lámlás lényegét, leírták kísérő jelenségeit, és igen sok mérést végeztek. Megállapították pél­dául, hogy a villámlás a leve­gő különböző vastagságú, a milliméter századrészétől né­hány centiméterig terjedő vé­kony csatornáiban zajlik le; ezekben pozitív ionok és elek­tronok rohanak, amelyek iz­zásba hozzák a levegőt. S mi ezt az izzó levegőt látjuk vil­lámnak. Megmérték, mekkora" a vil­lám haladási sebbessége, s azt találták, hogy az legalább 100—200 km/percenként. De a kutatóknak ez nem volt elég, azt kellett tudniuk, hogy mi­lyen gyorsan változik a villa­mos feszültség és áramerősség a villámban, valamint mekko­ra e változás? A villámban lezajló villamos kisülés, (amíg a feszültség hir­telen felugrik és nullára csök­ken) néhány milliomod má­sodpercig tart. És az időtartam kezdetén 10—20 millió volttal növekszik a feszültség millió* modmásodpercenként, és ha­sonlóan meredeken ugrik fel az áramerősség is átlagban 6000 amperral milliomod má­sodpercenként. A «alakult áramerősségek, — a mérések szerint —, a villámok 50 szá­zalékánál nagyobb mint 15 000, 10 százalékánál nagyobb mint 50 000 és minden századik na­gyobb a 100 000 ampernél. Kiszámították: a hatalmas áramerősségek következtében a villámcsatornában 10—15000 fok hőmérsékletnek és 100 at­moszféra nyomásnak keil lennie! És mivel a villám le­futása után ez azonnal szét­tágul, ez okozza a villámlás mennydörgéssel járó csattaná- sát. Ez egyúttal megmagya­rázza a villám gyújtó és rom­boló hatását ig. Mindebből az is kiderül, hogy a villámcsa- toma falának minden négyzet­centiméterére mintegy 100 kg nyomóerő hat! De miért nem lehet ezeket a hatalmas áramerősségeket valamiképpen „befogadni” és hasznosítani? Mert rendkívül rövid időtartamú áramnlöké- sekről van szó. Az átlagos 15 000 amper erejű villám egy percen keresztül csupán egy­negyed amper állandó áramot adna! Ezzel pedig még egy kávét sem tudnánk megfőzni. D Bővítik a Szovjetunió úthálózatát KÉZIMUNKA Kunhímzés A tanítás befejezése utáj minden szülőnek gondot oko. a gyermek nyári elfoglaltsága Nem mindegy ugyanis, hog; * gyermek travel tölti el í szünidő 10 hetét. Sokan « nagyszülőkhöz, rokonokho: kerülnek, mások egy-kéthete táborozásra mennek. Ám i többi idő eltöltéséről a szülő nek kell gondoskodnia. Sokai keresnek és találnak lehetősé séget arra, hogy a gyermel néhány hetet munkában tölt­sön el. A legszerencsésebt megoldás, ha a gyermek £ szülővel egy munkahelyre ke­rülhet. Különösen a termelő szövetkezetekben, kertészetek­ben, állami gazdaságokban le­het erre megteremteni a lehe­tőséget Itt a szülő közelről ellenőrizheti, irányíthatja a gyermek tevékenységét Volt már rá példa, hogy a kislány, aki nyaranként az édesanyja mellett segédkezett, a kerté szetben, végül is szakmájává választotta ezt a munkát. A nyári munka tehát segíthet a pályaválasztásban is. A mun­kadíj pedig, elsősorban a na­gyobbaknál, Szép kis összeget jelent Ez növeli a gyermek önbizalmát munkaszeretetét, hiszen büszke arra, hogy saját erőből pénzt keresett. A nyá­ri keresetet lehetőleg hagyjuk meg a gyereknek, hogy meg­vásárolhassa a régen óhajtott cipőt ruhát, vagy más felsze­relést, esetleg a takarékba te­hesse. A gyermek nyári mun­kája tehát elősegíti a fizikai munka megszerettetését, a jól végzett munka «kömének meg­ismerését. Foglalkozzunk körültekin­tően a gyermek elhelyezésével ne erőszakoljunk rá olyan munkát, amihez nincs kedve, mert ezzel éppen az ellenkező hatást érjük él. Az sem egész­séges, ha a gyermek az egész nyarat végigdolgozza. Csak két-három, esetleg 14 éveisek- nél négy hetet dolgozzék a gyerek.

Next

/
Thumbnails
Contents