Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-04 / 130. szám
Ssámítgatősoh tógazdasági reform előtt Lesz-e fizetésemelés és prémium ? Megmarad-e Legutóbb építőmunkásokkal és az Egyesült Izzó dolgozóival beszélgettem a gazdaságirányítási reform előkészületeiről. Sok mindenről szó esett: a piacról, a vállalati önállóságról, a maximált és a szabad árakról. Főleg az utóbbival kapcsolatosan többen megkérdezték, hogy az új mechanizmus időszakában a bérből és a fizetésből élők számíthatnak-e béremelésre, lesz-e prémium, a bejáró munkásoknak meghagyják-e a bérletjegyet és lesz-e üdültetés? A gazdaságirányítási reformmal kapcsolatosan az utóbbi időben több hivatalos közlemény és rendelet jelent meg. A részletek még nem tisztázódtak, sok mindenre nem is keil kormány-, vagy miniszteri rendelet, a vállalatokra bízzák a döntést. Az már világos, hogy az új gazdasági mechanizmusban a vállalati dolgozók jövedelme jelentékeny mértékben a nyereség tömegétől függ. Vagyis minél több nyereséget ér el a vállalat, annál több marad dolgozóinak. A nyereségnek azt i a részét, amely a vállalatnál marad, vállalati részesedési alapnak nevezzük. Mennyi lesz a vállalati részesedési alap és mire lehet azt használni? A vállalati részesedési alap a nyereség ősz- szegétől függ és annak százalékában később fogják megállapítani. Ez kiegészül a szociális juttatásokra (üzemi étkeztetés, üdültetés, gyermekintézmények fenntartása, kulturális, sport- és segélyezési célokra) eddig is rendelkezésre álló összegekkel. Május közepén a Gazdasági Bizottság határozatot hozott, hogy a vállalati részesedési alapból kell fedezni az átlagbérek növekedését és a részesedési alapból kell fedezni minden bérköltségként el nem számolható személyi jövedelmet és juttatást. A következő években számíthatunk-e az átlagbérek emelésére? Igen, de ennek forrását, a vállalati nyereséget, illetve a részesedési alapot meg kell teremteni. Nem lehet szó általános és főleg nem kerülhet sor nyakló nélküli béremelésekre, mert. ez zűrzavarra, esetleg inflációra vezetne. Az alapbér- és a prémiumemelésre rendelkezésre álló forintokkal a vállalat a jó gazda gondosságával gazdálkodjék, erre kötelezi a rendelet, de önmaga érdeke is. Ha már most rendelkezésre állna a megfelelő' forint, hol, milyen munkakörökben emelnék a bért az építőknél és az Egyesült Izzóban? A burkolók- nál,/ festőknél, a legjobb kőműveseknél, illetve esztergályosoknál, elektrolakatosoknál, vagy a végszerelőknél emelas autóbuszbérlet é nék a béreket? Ezt több helyen ma még csak találgatják, de egyre inkább kitűnik, hogy a létszám- és a bérgazdálkodást pontos megfigyelésekre, gazdasági megfontolásra kell alapozni. A nyereség visszatartható hányadából, vagyis a részesedési alapból kell és az új mechanizmus időszakában lehet is fizetni majd az előre meghatározott feladatok teljesítéséért, vagy a kiemelkedő eredményes munkáért járó prémiumokat és jutalmakat Ugyancsak a részesedési alap lesz a forrása az év végi részesedésnek, az évközi segélyeknek, az újítási díjaknak, a különböző kulturális, szociális és sport célú kiadásoknak. Az építőipari vállalat évente milliókat fizet ki különélés, kiküldetés, étkeztetési díjak címén. Az Egyesült Izzóban 4,40-ért váltják az ebédjegyeket, de ehhez a vállalat 5,09 forintot térít. Gyöngyösről a Pipds-hegyre a dolgozók havonként 48 forintot fizetnek, ehhez a vállalat 127 forintot pótol. Az Izzóban évente több mint hárommillió forintba kerül a munkásszállítás. Az új mechanizmusban sem elképzelhető, hogy az építkezés, vagy a gyár székhelyén elegendő embert kapjanak a vállalatok. Természetesen ezután majd jobban meggondolják, hogy lehetőleg helybelieket, vagy környékbelieket alkalmazzanak, hogy fölöslegesenne növeljék a költségeket és ne herdálják a részesedési alapot Ki osztja majd fel a vállalati. részesedési alapot ki határozza meg a pénzbeli és más részesedések arányát? Ki mond igent vagy nemet a bér- besorolásra, a prémiumra, az utazási bérletre és az üdültetésre? A gazdaságirányítási reform előkészítésének során erre már döntés született A részesedési alap felosztását a vállalat igazgatója — az üzemi szakszervezeti tanáccsal egyetértésben — a kollektív szerződésben szabályozza. De ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy felosztani csak azt és annyit lehet, amennyit „a kalapba betették”. Vagyis a nyereség tömege szabja meg a vállalati részesedési alap nagyságát a kollektíva munkájától — a termelés és az értékesítés eredményétől — függ, hogy bérekre, prémiumokra és egyéb juttatásokra mennyi jut majd. A nyereség növelésében a vállalat minden dolgozója közreműködik. És hogy ez így legyen, éppen arra ösztönöz a részesedési alap. Természetesen a takarítónő, vagy a segédmunkás nem lehet olyan hatással a nyereségre, mint az építésvezető, vagy az Egyesült Izzó technikusa és mérnöke. Akinek tudása és munkája az t az üdülés ? egész vállalatot, vagy annak egy részlegét helyes, vagy helytelen irányba terelheti, nagyobb hatással van a nyereségre. Ezért ésszerű, hogy a vállalati nyereségből, illetve a részesedési alapból nagyobb ösz- szeget kapjon. Mi történik, ha a vállalat veszteséges lesz? Akkor a vezetők alapbérüknek csak 75— 85 százalékát kapják meg Ha a következő években sem tudnak eredményt elérni, akkor a fegyelmit, a leváltást nemcsak a felsőbb szervek, hanem bizonyára a dolgozók is sürgetni fogják. A munkások és a beosztott dolgozók bérét veszteséges gazdálkodás esetében is teljes mértékben ki kell fizetni, de egyéb juttatásokra szűkösen, vagy egyáltalán nem futja, ha nem lesz részesedési alap. Az új mechanizmusban így érvényesül majd az eltérő felelősség és az eltérő részesedés. Mire számíthat az idén és a következő években az állami építőipari vállalat és az Egyesült Izzó? Az építők 1967-ben 12 millió forint állami dotációt kapnák és így 9 millió nyereséget kell elérni. Ebben az esetben egymillió forint nyereségrészesedést fizethetnek és minden napi nyereségrészesedési többlet után 18 ezer forint többletprémiumot fizethetnek az • alkalmazottaknak. Ha termelékenyebben dolgoznak, ha kevesebb munkás végzi el a kijelölt munkát, a bérmegtakarítást kioszthatják a fizikai munkások között. Az Egyesült Izzóban az előző évben 12, legutóbb 24 napos nyereségrészesedést fizettek. Pontosabban 22 napot fizettek ki, 2,4 napnak megfelelő részesedést szociális és jóléti célokra tartalékoltak. A törzsgárda tagjai az átlagosnál többet, az új dolgozók kevesebbet kaptak. Fonyódon, a Balaton partján a gyöngyösieknek most rendezték be és felújították a vállalati üdülőt. Az új mechanizmus ösztönzési rendszere azt akarja elérni, hogy a vállalat minden dolgozója legjobb tudása szerint dolgozzék a lehető leggazdaságosabb termelésért és a legelőnyösebb értékesítésért. Ennek mércéje a piac, a realizált nyereség összege. Az új mechanizmusban a nyereség tömegével mérik, ehhez a mércéhez Igazodik a dolgozók személyes jövedelme. Éppen azért nem lehet fontosabb feladat a vállalat működésének ellenőrzésénél. Már most arra heil ösztönözni az embereket, hogy a veszteség- forrásokat és a tartalékokat feltárják. Ismerni kell a rendelkezéseket és a lehetőségeket, idejében készülni kell a feladatokra. Dr. Fazekas László Dicsekszik a nagybátyám, hogy még mindig megvan a vőlegényi ruhája, pedig az a vidám esemény jó harminc éve történt. Most is hordja és büszke rá, hogy az asszony is dicsekszik emiatt: „Az uram mennyire spórolós... és semmit se változott azóta”. Az uram... Azt hinné az ember, hogy a hajdan volt vőlegényi ruhákkal azok a szokások, törvények is „kimentek a divatból”, amelyek egykoron a férj és feleség megalázóan embe- rietlen viszonyát rögzítették. A halászlé A férfi elsőnek lépett be az étterembe. Nem vette le a kalapját. Szigorú tekintettel nézett szét, van-e üres asztal, és egyenesen elindult a fehér terítős, üres alkalmatossághoz. Ügy látszott, egyedül van Olyannyira nem figyelt senkire másra, csak az üres asztalra, hogy nem ldbetett kétség felőle: csak ne kV, egymagának fontos, hogy leülhessen. Pedig nem volt egyedül, jó néhány pillanattal és méterrel később fejkendős asszony settenkedett az asztalhoz. No, mondom, ezt is megérek, hogy egy parasztember AZ URAM annyira kényes az etikettre, hogy ő nyitja be a vendéglő ajtaját s kész elébe menni mindenféle veszélynek, hogy hölgyét megvédje. De nem... A férfi helyet foglalt, kalapját is letette. Mellé az asz- szony ült, úgy féloldalasán a székre. Egy szót se szóltak egymáshoz. A férfi kérte az étlapot. Rendelt. — Két halászlé, két korsó sör. örültem, hogy mégis csalódtam; lám, ugyanazt rendelte asszonyának is, mint magának. Aztán kihozták a piroslón párolgó halászléket és a férfi kanalazni kezdte. Az asszony ölébe ejtett kézzel nézte, milyen jóízűen eszik az ura. Amikor a felé" is túljutott, 6 is megmerítette kanalát. De nem evett, hanem a halat rakta át a férfi tányérjába. Az még csak a fejét sem biccentette meg. nagy falásekkal ette a pontyot. Amikor végzett, a felesége is ráhajolt az asztalra és néhány kanállal merített a halászléből. Abból, ami megmaradt. Közben kihozták a két kor- ó sört is, a férfi egyből felhajtotta. Néztem áz asszonyt, miért nem nyúl hozzá a másik korsóhoz. Egv perc és ez is kiderült. Az is a férjé volt. Meg is itta, anélkül, hogy valami meeyarázatot adna az asszonynak. Akkor a férfi hívta a pincért, fizetett és elmentek. Elől a férfi, feltéve kalapját, komótosan, jóllakottan, mögötte fél étteremnyire az .asszony, néma alázattal az ura után. A cseresznye • Kis kosárban volt a cseresznye, jó másfél kilónyi lehetett, diszkréten leterítve háziszőttessel, úgy, hogy azért kilássák: nem otthoni meglepetésnek szánja a gazdája, inkább kínálja. Eladó. A férfi, akinek karján a kosár ringott, lehetett jó negyven esztendős. Arcát kipirította a nap meg a bor, amelyet a buszról leszá'l- va egyfolytában vedelt a restiben. Az asszony hordta neki a b.jkkot, hogy ezzel se ves*I mikor ér a Savaria Egerből Gyöngyösre? Biztosítják Petőfi bánya zöldségellátását (Tudósítónktól.) Petőfibánya zöldségellátásának megoldásához a gépüzem dolgozói még az elmúlt esztendőben azzal járultak hozzá, hogy építettek egy zöldségelárusító helyet Az apci tsz vezetősége úgy határozott hogy az elárusítóhely két helyiségében berendezkednek, s ott értékesítik a zöldségfélék egy részét A zöldségárusítás mellett „lacikonyhát” létesítenek, naponta friss hurkát kolbászt árusítanak. A zöldségbolt harmadik helyiségében a lőrinci termelő- szövetkezet árusítja kertészeti termékeit. Hetek óta érdeklődnek a gyöngyösiek a trafikokban, a csemegeüzletekben és mindenhol, ahol cigarettát árulnak: mikor lehet már Saváriát kapni? A válasz mindig ugyanaz: Sajnos, még nem érkezett, pedig már rendeltünk. A kérdést feltettük a Dohányértékesítő Vállalat gyöngyösi dohányelosztójában. A féléiét: — Már rendeltünk, de még nem kaptunk. — Olyan messze van Gyöngyös Egertől? — Mi a cigarettát nem közvetlenül Egerből kapjuk, hanem a budapesti központ utalja ki, irányítja hozzánk. Ez a hivatalos út, ami a Jelek szerint nem a legrövidebb távolság két helység között. Hiába: a paragrafusjel formája is elég kaeskarlngős. Annyi előhyük azonban mégis lehetne a Heves megyeieknek, hogy az Egri Dohánygyár termékét elsőnek ők ismerhessék meg, ők élvezhessék. Igaz, az élet nem áll meg Savaria nélkül, és aki nagyon vágyik rá, hozat magának Egerből vagy a fővárosból. De nem furcsa ez így? Meddig kell még Gyöngyösön várni az egri Savariára? (—ár) Príma kis kollektíva . . . Fiatal, jóképű, vidám legények birodalma a Mátravidé- ki Hőerőmű egyik műhelye. Nagyszerű munkakedv, pedáns fegyelem, kitűnő hangulat. Príma kis kollektíva, kellemes közöttük lenni. Szakmát tanulnak. Az érettségi mellé.' Irány a gyár, egy jó szakma. így búcsúztak el a gimnáziumtól. Fütyültek a rangra, az íróasztalra, a fehér köpenyre^ a megszólításra. A „rangos” diploma náluk nem konkurrálhatott a hőtechniku- si műszerész szakmával. Az első érettségi találkozó még messze van, még sok minden bekerülhet a „nagy könyvbe”, még lehet javítani, vagy rontani az „Életben” töltött esztendőkön, de a Mátravidéki Hőerőmű fiatal, jóképű, vidám legényei máris megszépítették érettségi bizonyítványukat, máris értékesebbé tették önmagukat. íme, három példa a bizonyításra... KLÁTYIK JANCSI személyazonossági igazolványába egy esztendő múltán új bejegyzés kerül. Szakképzettsége: hőtechnikai műszerész... — Bárcsak ott tartanék már. Herédről jár be, apja is itt dolgozik az erőműben. Háromnegyed ötkor kel, fél háromra óp \yS\7S» — Hol érettségizett? — 1966-ban a hatvani Bajza József Gimnáziumban. — Milyen eredménnyel? — Jeles. Ezzel egyetemre le bekerülhetett volna. — Lehet. Szüleim akarták is, de én nem. Nem is foglalkoztam a gondolattal. Szeretem ezt a szakmát Erre vágytam. Semmivel sem cserélném el. A jó szakma mindennél többet ér. Ez pedig jó. Meg szerintem nem az a fontos, hogy kinek milyen végzettsége van. A munka, a tudás többet ér az oklevélnél. — Most hogy megy a tanulás? — Félévkor négyes voltam. — Csak nem nehezebb a jeles érettséginél? — Én megmondom őszintén, a gimnáziumban is mindig —yi.......................................................... tegesse drága idejét Az asz- szony nem ivott semmit. Az egyik fordulónál ugyan megkockáztatta, hogy „jó lenne egy kis málna”, de az ember leintette. — Nem iszunk. Csak ő. Aztán elindultak a városba. Jó két óra múlva láttam ismét őket. Az ember dühös volt. Konokul, gyorsan ment előre, szinte vágta a levegőt. Karján ott volt a kosár, benne a cseresznye. Mérgesen morgott hátra. — Ha megveszik ez az egész város, akkor is eladom... Addig nem megvünk haza. Mögötte ment felesége. Félénken állítgatta meg a járókelőket. — Nagyon finom cseresznyénk van. Tessék már megvenni. Le-lemaradt, de miután nem talált vevőre, újból és újból követte a makacsul elő- reszegzett fejjel rohanó férjet. Egyszer csak nekibátorodott az asszony. — Adjál már abból a cseresznyéből, meghalok a szomjúságtól, — kérlelte az embert, az azonban csak ennyit vetett hátra: — Ez eladó. Kovács Endre négyes voltam. Az érettségin kijött a lépés. Szerencsém volt. Itt közel sem játszik fő szerepet a szerencse: vagy tud az ember, vagy nem. Nem köny- nyű ezt a szakmát megtanulni. Bonyolult, sok ága van: villanyszerelés, finommechanika, különböző mérések, bonyolult műszerek, számítások, elemzések. — Ha meglesz a szakma, hová, merre? — Nagyon boldog lennék, ha Itt maradhatnék az erőműben. Nem szívesen gondolok arra, hogy esetleg elkerülök innen. ILLÉS LACINAK már nincsenek elhelyezkedési gondjai. Sőt, már a bizonyítványát is kiállították™ — Sikeresen szerepeltem a szakma kiváló tanulója országos versenyben, így három hónappal előbb szabadultam. Plusz még itt maradhattam az erőműben is, így aztán kétszeresen is boldog vagyok. — A fizetés? — 1300 forint Most kaptam 800 forint előleget Ez volt életem első fizetése, fagyon jó érzés. Mégis más az, ha már keres az ember, ősszel katonának megyek, addig szeretnék egy kis pénzt gyűjteni. Ha leszerelek, jó lenne egy motort venni. — Nehéz volt az „inasidő”? — Igen is, meg nem is. Nehéz, mert nagyon sok mindent kellett megtanulni Könnyű, mert nagyon rendes emberek vettek maguk közé, nagyin lelkiismeretesen tanítottak, segítettek bennünket Volt mit tanulnunk, de szerencsére volt kitől tanulni is. Jó kollektíva él és dolgozik itt az erőműben. JUHÁSZ ANDRÁS pár lépésre lakik munkahelyétől. Az erőmű lakótelepén született, ott nőtt fel, és két év óta édesapMedárd Medárd napja: Vajon az ég kinyitja-e csatornáit, avagy szárazak maradnak-e a földek? Hihetünk-e benne, van-e tudományos alapja a néphitnek, amely szerint: ha Me- dárd-napkor, június 8-án esik, akkor negyven napig el sem áll az eső? A népies regulák közt igen előkelő helyet foglal el a Me- dárd-napl jóslat Európa és Ázsia majd minden nemzete ismeri. A tudomány is megvizsgálta a népi megfigyelést: komoly alapja van! Ha nem szó szerint értelmezzük, akkor teljes egészében elfogadhatjuk. A tudomány, meghatározott június 8-a helyett inkább így fogalmaz: „Ha Medárd napja környékén esik”, vagyis nem éppen 8-án, akkor hosszú esőzéseket várhatunk. Hosszú esőzéseket és nem negyven napos ejsőt, hiszen Magyarországon még negyven napig egyfolytában sohasem esett. Mi a Medárd környéki „Időfordulás” magyarázata? Június elejére a szárazföld már nagyon felmelegszik. A meleg levegő feláramlik, s az Atlanti-óceán felől — ahol hűvösebb van — megindul a hideg levegő a kontinensre, elkezdődik a nagy kiegyenlítődés az óceán és a szárazföld között. A meteorológia erre az időre azt mondja: „a nyugati szél valószínűségié megerősöjával együtt reggelenként onnan indul munkába is. — Nekem is jól jött az országos verseny. Három hónappal én is előbb szabadultam. Nagyon hálás vagyok az erőmű vezetőinek, oktatóimnak, hogy maguk közé vettek, s most már együtt dolgozhatom velük. — Biztosan nem véletlenül! — Igyekeztem becsülettel helytállni. Apám 1« itt van, hajtani kellett. — Igaz, hogy szeretett volna tovább tanulni? — Először igen. Négyessel érettségiztem, talán sikerült volna. De aztán mégis úgy döntöttem, hogy szakmát tanulok. Ez csak két év, előbb keresek és egy jó szakmával mindig boldogulhat az ember. — Jól választott? — Biztosra veszem. Nem az iskola adja csak az ember értékét Az az idő már elmúlt. Meg szerintem nem az a döntő, hogy ki mivel foglalkozik, hanem hogyan dolgozik. — Szabad idő? — Nagyon szeretem a zenét Gitárosa vagyok az erőmű zenekarának. Az Ezermester újság rajzai alapján magam készítettem a gitárt ia. — Udvarlás? — Nem veszem komolyan. Majd öt év múlva. — Miért pont öt év a határidő? — Most elmegyek katonának, aztán meg kell egy-két év, hogy összeszedje magát az ember... Fiatal, jóképű, vidám legények birodalma a Mátravidéki Hőerőmű egyik műhelye. Nagyszerű munkakedv, pedáns fegyelem, kitűnő hangulat Príma kis kollektíva, kellemes közöttük lenni... Koós József áilaá alatt dik”, a nyugati seél pedig esőt hoz. Mit várunk, mit hozzon Medárd? Először Is: Medárd már itt járt Ahogy elöljáróban is mondottuk, nem kell ragaszkodnunk pontosan a kalendárium napjához. Idén pedig különösen nem. Esztendőnkben eddig minden jóval előbb érkezett. A tavasz nem márciusban, hanem február 20-án, a nyár pedig: május 8-án. Természetesen tavasz és nyár alatt az évszakra jellemző időjárási viszonyokat értve. Medárd idén éppen a meteorológiai nyár érkeztekor, június elsejére virradóra — nem is kopogtatott — zúdult be hozzánk. Május 31-én és június 1-én több csapadék hullott az országra, mint egész május hónapban. A meteorológusok megállapítottákr itt van, megérkezett a Medárd. De mit várunk a kalendáriumbéli hivatalos Medárd- naptól? Az időjárás csapadékban még adós. A Meteorológiai Intézet feljegyzése szerint a régről megszokott májusi átlagos csapadékmennyiségnek csak valamennyivel több mint a fele hullott le. 1967. június 4„ vasárnap
