Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

Nem lehet előbbre lépni Tarnaszentm iklóson ? őszi árpáé mindössze hat má­zsa volt. Ilyen termésátlagok mellett nem is nagyon lehet jövedelmező gazdálkodásról beszélni; | Hol vannak a fiatalok? Az elmúlt esztendőkben, kü­lönösen az idén, egészséges fo­lyamat indult meg. Jó né­hány termelőszövetkezetbe egyre inkább visszatérnek a fiatalok, akik eddig máshol keresték boldogulásukat Saj­nos a tamaszentmiklósi Béké­ről ez sem mondható el. A ta­gok átlagos életkora hatvan év, a szövetkezetnek 163 nyug­díjas tagja van s a községből mintegy 250—300 ember jár el máshová dolgozni. Évek óta alig akad olyan fiatal, aki a nyolcadik osztály elvégzése után közös gazdaságba jelent­kezne. Pedig a szövetkezetnek kel­lene, nagyon kellene a fiatal munkaerő. A csúcsmunkak idején kénytelenek idénymun­kásokat alkalmazni, egyébként nem tudnák elvégezni a szük­séges munkákat — Legalább nyolcvan-száz fiatalabb munkaerőre lenne szükségünk — mondják a veze­tők. Különben néhány év alatt teljesen kiöregszik a szö­vetkezet. Talán az állattenyésztés? Az adottságokat figyelembe véve leggazdaságosabbnak az állattenyésztés tűnik a szövet­kezetben. Különösen a juhte­nyésztés. A közös gazdaságnak 1700 hold legelője van, s ez indokolttá teszi a nagyobb mérvű juhásza tot Azt terve­zik, hogy a jelenlegi 1500-ról 2400-ra emelik az anyajuhok számát. Fejlesztik a szarvas­marha-tenyésztést is, 370-ről ötszázra szeretnék növelni az állományt. Természetesen mindez több takarmányt igé­nyel s ezért növelik a takar­mánytermelő területet is. — Ezzel jelentősen megnö­velhetnénk az állattenyésztés bevételét — mondja Hutter József főmezőgazdász. De en­nek is idő keik I Elmarad a készpénzfizetés A közös gazdaság rengeteg gonddal-bajjal küszködik. Nincs elég gépük, nincsenek meg a kellő gazdasági épüle­tek. A vezetők szerint a mel­léküzemági tevékenységre sincs semmi lehetőség. Sokat jelentett ugyan az, hogy több mint öt és fél millió hitelt elengedtek a szövetkezetnek, de alapjában nem változtatta meg a helyzetet Hosszú évek munkája kell még ahhoz, hogy felsorakozzanak a közepesen gazdálkodó termelőszövetkeze­tek közé. Az idén felmerült az az ötlet is, hogy a szövetke­zet bevezeti a készpénzfizeté­si rendszert. Ez sokat segftett volna abban, hogy visszajöjje­nek a tsz-be az idegenben dol­gozó tarnaszentmiklósiak. — Nincs meg rá az anyagi fedezetünk, nem tudjuk meg­valósítani — mondja a fő­könyvelő. A természet ergsebbnek bizonyul A szövetkezeti vezetők ál­tal elmondott téi két csopor­tosítva úgy tűnik, ogy egye­lőre a természet erősebbnek bizonyul az embernél. Beszélgetésünk alkalmával elhangzott egy olyan mondat is, hogy az emberek megszok­ták a rossz földeket, a mosto­ha időjárást és talán nem is várnak többet Senki sem vitatja, hogy a közös gazdaság földjei gyen­gék. De annyi tény, hogy né­hány termelőszövetkezet ha­sonlóan rossz körülmények kö­zött is képes jól gazdálkodni. S erről a lehetőségről itt nem lehet lemondani. A lehetősé­gek, az utak keresése, a rej­tett tartalékok feltárása bizo­nyára itt sem lesz eredményte­len. S ha egyedül a közös gaz­daság nem boldogul, nem árt kikérni szakemberek, esetleg egy kutatóintézet véleményét, kidolgoztatni a szövetkezet távlati fejlesztési tervét. A belenyugvás mindenkor rossz tanácsadó. Az utak kere­sése — talán így is meg lehet fogalmazni — mindenki szá­mára kötelező. Hiszen az em­ber arra született, hogy úrrá legyen a természeten és a szol­gálatába állítsa. Kaposl Levente. Li Szép, korszerű lesz ? az egri MAVAUT-pályaudvar (Dobróczi Pál tudósítótól): Az elmúlt év decemberi tudó­sítása adta hírül, hogy az Érd­ért fiatal petőfibányai üzem­egysége nagy fejlődés előtt áll. A telep dolgozói ez év ele. _ jen négy, egyenként 22—25 fős, komplex brigádot alakí­tottak és a szocialista brigád megtisztelő cím elnyerését tűzték ki célul maguk elé. Azóta sok tekintetben mutat­kozott, változás mind a mun­kafegyelem területén, mind a termelékenység fokozásában, de a kollektív szellem kiala­kulásában is új utakon jár­nák. A telep éves gazdasági ter­ve 80 ezer köbméter, a tava­lyihoz képest majd 20 ezer köbméterrel több fa feldolgo­zását irányozza elő. Mint is­meretes, a telep profilja előbb a bányafa-feldolgozás volt, most azonban a rossz kapaci­tással dolgozó mélyművelés megszűnésével a telepen új tervek és gondok vannak. A szovjet, cseh importanyagból készült termékekre korábban az ország minden részéről kaptak megrendelést, ma vi­szont csak a nógrádi, mecse­ki, oroszlányi bányák részére dolgoznak fel és szállítanak bányafát. Az Érdért petőfibányai üzemegységében késedelem nélkül hozzáláttak az új fel­adatokhoz. A közelmúltban dolgoztak fel 13 vagon papír­fát, ezt Ausztriába szállítot­ták, júniusra is van tíz vagon megrendelés ugyanoda. Meg­kezdték a gyümölcsösládák készítését is, amelyből 250 köbmétert dolgoznak fel hazai megrendelésre. De hamarosan villanyoszlopokat, csücsfákat, épületfákat dolgoznak fel, sőt az eddig eladott hulladék­fát is épületlécnek készítik el A telep vezetőinek gondot okoz a tér átrendezése, vasút­hálózatok bekötése, valamint a vagonrakodás idejének rö­vidítése, új épülettel, gép­színnel és a jövő évben jelen­tős létszámemeléssel gazda godik a telep. Kedvezőbb munkafeltételek mellett veze­tik be az egyharmadra való áttérést. . A fiatal fafeldolgozó üzem­ben már az elmúlt év ered­ményeként 8 kiváló dolgozót büntettek ki oklevéllel és kö­zel 60 ezer forint jutalmat osztott szét a telep vezetősége a dolgozók között. A megnö- yekedett terv következtében és az új gazdasági mechaniz­mus előkészítésének évében nagy feladat vár a telep szo­cialista brigádjaira. S hogy ők is méltóképpen ünnepeljék meg a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordu­lóját, közel 200 ezer forintos megtakarítást vállaltak a ter­melékenység növelése mellett, a ráfordítás csökkentésével Jól dolgozó keríszövdkczelek a megyében (Tudósítónktól): A városok munkás, alkalma­zott lakói kertszövetkezetbe tömörülve, saját erőből, a hét végi pihenőket hasznosan el­töltve szőlő-gyümölcsféléket termesztenek. Ilyen kertmun­kás szövetkezet alakult az el­múlt évben Egerben Egri Csil­lagok néven. Több mint száz taggal gazdálkodik, csaknem 30 holdas területén. Az Eged- alja, a Sárhegy és a Kékes szö­vetkezet szintén eredményesen dolgozik. A kertszövetkezetek tagjai a területeket már ki­tisztították, megforgatták, sző­lő-, gyümölcs- és bogyófélesé­gekkel betelepítették. Közel 20 holdon végeztek rekonstruk­ciót. A szövetkezetek elnökeinek tájékoztatása szerint az elkö­vetkező időben közös gépeket, eszközöket szereznek be, uta­kat, kutakat építenek. Medveczki József pályaudvaré. Tetszik. Minden­kinek. Közös öröm, közös elé­gedettség: Korszerű, mutatós pályand- vara lesz Egernek. Már nem is sokat kell várnunk, ex év szeptember 15-re elkészül Az ÉM Heves megyei Álla­mi Építőipari Vállalat építi Eddig pontosan, kifogástalanul. Kajtuk nem múlik a szeptem­ber 15-i dátum. Időben van­Egy pillantás az épülő buszállomásról az elkészült bank- székházra. Azt kérdezhetnék: mát ke­resnek a bányászok a ktsz-ben? És ennek a kérdésnek kettős jelentése van, ami ugyan vé­letlen, legalábbis ebben az esetben az, de a kérdés alkal­mas arra, hogy a válaszadás nyomán megismerkedhessünk néhány ember életének alaku­lásával. A kérdést tegyük fel tehát az érdekelteknek. A két csákány nem ugyanaz Török János brigádja csa­tornázási munkát végez. Csá­kány nyelét szorítja most a kezük, de ennek a csákánynak egészen más a fogása. — Május 3-án közölték ve­lünk, hogy nem keUünk to­vább a bányában — mondja Török János. — Mit mondjak? Nem volt jó hír. Négy évet töltöttem el a bányában, a ke­reset is jó volt, & most egy­szerre kitellett az esztendő ne­kem is, a társaimnak is. Nem sok választásunk maradt. — Miért a ktsz-hez jöttek dolgozni? — Mert hívtak. A ktsz ve­zetői kint voltak a XH-esnél, és mondták, hogy szívesen át­vennének embereket. Itt hét­ötvenes órabért kapuink. Nem kell messzire sem járni az ott­iUPS^BéLA ­Vasárnap délután a Körúton sétáltam. Megtömtem a pipá­mat és rá akartain gyújtani, de nem volt nálam gyufa. Elmen­tem három trafik mellett is — mindhá­rom zárva. Mivel már nagyon pipázhatné- kom volt, megszólí­tottam egy szembe­jövőt. — Nem kaphatnék egy szál gyufát? A megszólított rám nézett. Kicei, keszeg ember volt. Az orrán régimódi evikker és még régibb módi volt erősen őszülő, fekete pofaszakálla. — Nem dohányzom, s ezért nem hordok magamnál gyufát! — szólt bocsánatkérően. Biccentett, és bement egy házba, amelynek kapujában idősebb, kövér asszonyság. ácsorgóit. Bizonyos voltam abban, hogy a pofaszakállast már láttam valahol. Leg­alábbis a fényképét. Es ha fényképről is­merem, több mint va­lószínű, hogy valami nevezetesség. Megszólítottam a kaput őrző asszony­ságot. — Ismeri azt a po­faszakállast, aki most ment be ide a ház­ba? — Ismerem. — Véletlenül nem Kellér Dezső volt? — Nem. — Akkor talán Fo­dor József1 — Nem. — Akkor bizonyá­ra Honthy Hanna? — Az sem. — Hát ki? — kér­deztem elszomorodva, hogy olyan rossz az arcmemóriám. — Lantos Jenő fér­fiszabó — világosított fel az asszonyság. — Maszek. Borsos árai vannak, de igazán ki­tűnően dolgozik. — Köszönöm a fel­világosítást. __ A szerzőnek Pi pafüst mellett című, a könyvhét­re megjelent köte­téből Mmlm l 1967. június 1., csütörtök rű, modern pályaudvar lesz. Minden igényt kielégít. Űjabb létesítménnyel gaz­dagodik, szépül Eger. Kíván­csian várjuk szeptember 15-ét. — koós — — Négy hónap van hátra szeptember 15-ig. Elkészülnek? — Mi igen. Terv szerint dol­goztunk, nincs lemaradásunk. — A „bennfentesek” szerint nár épült Magyarországon kör dolgozni? És ha rossz az idő­járás? A patai tsz ugyan át­vett volna 32 bányászt, de eb­ből legfeljebb öt vagy hat maradt a tsz-ben, a többi a szélrózsa minden irányába szétspriccelt. Csüggedés nélkül Nem mondanánk igazat, ha azt állítanánk, hogy a volt bá­nyászok lelkesednének helyze­tükért. Beletörődték a változ- tathatatlanba. Belátják, hogy a lignit mélyművelésű bányá- szása drága termelési mód. Megértik, hogy a gazdaságos­ság lényeges szempont De a szívük visszahúzza a bányához mindegyiküket. — Ha szálnának, azonnal visszamennénk. — Az is rossz, hogy a há­rom műszak elmarad. Mire es­te hazaérünk, eszünk, már nincs időnk arra, hogy a tsz- be menjünk besegíteni. Igen: ez sem mellékes körül­mény, még akkor sem, ha a túlfeszített munka nincs hasi­nára a szervezetnek. A másik oldal viszont: a tsz-nek sem közömbös, hányán dolgoznak, akár besegítőként is a határ­ban. A ktsz két bányászbrigádja azonban egyelőre megnyugo­dott. Ha lehet ebben a hely­zetben így fogalmazni: hálá­sak a ktsz-nek a munkaalka­lomért. A biztos megélheté­sért. Persze, a ktsz is meg­szabadult egy eddigi nagy gondjától a volt bányászok se­gítségével. Most már a föld­munkákat olyan emberek vég­zik. akik hozzászoktak a fe­gyelemhez, a teljesítményhez, akik nem vándormadarak. le­het rájuk számítani. Később, ha már megszokták az új munkahelyet, érdemes lenne náluk is bevezetni az előre-utalványozást. Az érde­keltség fokozása az eredményt is növelné — bizonyára. G. Molnár Ferenc hontól GyöngyöspatátóL — A tsz-ben nem próbálkoz­tak? — Nem. Megmondom őszin­tén, ott nem biztos a kereset. Én pedig házat építettem, ha­vonta törlesztenem kell a köl­csönt. Itt jól érzem magam, amennyire lehet jód éreznie magát az embernek a bánya után ilyen munkán. Kecskés Lajos már egy ki­csit indulatosabban fogalmaz, de nem durván. Hogy a kény­szerű változásért nem tud lel­kesedni, nem csodálhatjuk. — A fiam Nagybátonyban vájártanuló, csak azt nem tu­dom: minek? Én is F—5-ös gép mellett dolgoztam, jól keres­tem, most meg...! Szokatlan ez a munka. Ez sem könnyebb, itt csákányozni a földet, de hát: ez van. Próbaút Dunántúlra A Mátravidéki Építő- és Szakipari Ktsz-nél még egy volt bányászokból alakult bri­gád dolgozik. Vezetőjük Tóth Mátyás, létszámuk hat fő. Ala­pozási munkát végeznek. A brigád egyik tagja már odavolt szerencsét próbálni. Székesfehérvár mellől tért vissza Férem János. — Kincsesbányán jártam — mondja. — Ez húsz kilométer­re van Székesfehérvártól. Bau- xitot termelnék ott. Gondol­tam, mégiscsak bá/nya. Tíz évet lehúzni a szén falnál, nagy szó. Ez a tíz év úgy tartja az embert, mint egy kötél. Nem mondom, az ottani vezetők na­gyon kedvesen bántak velünk, megmutatták a bányát, el­mondták, mit kell dolgozni, mennyit lehet keresni. — Miért jött vissza? — Először is a lakás. Patán házat építettem, de még a köl­csönt nem fizettem vissza. Ott még hetvenre sem ígértek la­kást. Legényszálláson lenni, kétfelé élni: az nem megy. Itt fél évig szerződésben biztosí­tották a 7,50-es órabért, de ha a teljesítményünk megemelke­dik, a bért is emelik. — És a tsz? — Huszonnyolc forint előleg munkaegységenként, de ki biztosítja, hogy tudok eleget Bányászok a ktsz-ben X tamaszentmiklósi Béke Termelőszövetkezet évek óta a hevesi járás egyik leggyengébb közös gazdasága. Az elmúlt évben mindössze huszonhat fo­rintot fizettek ki egy munka­egységre s az egy főre jutó ré­szesedés még a tízezer forintot sem érte el. Vajon mi lehet az oka an­nak, hogy a szövetkezet nem tud jobb eredményeket elér­ni, nem tudja megteremteni azt az alapot, amelyről elindul­hatna a fejlődés útján? | Gyengék a földek A szövetkezet főmezőgazdá­sza és főkönyvelője szerint az elsődleges ok a rossz minősé­gű földekben rejlik. A három és félezer hold közös szántó harminc százaléka szikes, a többi pedig erősen kötött ta­laj. Nagy károkat okoz évről évre a belvíz is. A rossz földek és a belvíz miatt tavaly a növénytermesztés kereken hárommillió forinttal kevesebb jövedelmet adott a tervezett­nél. Érdemes azt is megemlíte­ni, hogy a búza holdankénti termésátlaga kilenc, míg aa A Nagy Októberi Szocialista Forradalom SO. évfordulójának tiszteletére Tervek és gondok a petőfibányai Mértnél alakú pályaudvar. — Lehet, hogy épült, ét ilyen, mint az egri, még nem. Egyedi tervezés. A találgatások is szinkron­ban állnak az építkezéssel. Honnan indulnak, s hová ér­keznek a buszok? Hol lesz a bejárat? Hány irányú lesz a forgalom? — A buszok a kör alakú perontető alól indulnak és oda is érkeznek. Az indulás, illet­ve az érkezés két irányból történik majd: a Csíky Sándor utca és a bíróság felől. Az utazók is e két irányból jut­hatnak majd be a pályaudvar­ra, illetve a pénztárhoz, az Utasellátóhoz, a trafikhoz, a várócsarnokba. Nagyon korsze­nak, szinkronban állnak a ter­vekkel, a határidőkkel. Nagy szó. Még a tervezők szerint is kitűnően dolgoznak... Talán nincs is olyan nap, hogy Medveczki József építés- vezető ne nézne szét az egri Foglár-kertben. Hiába, nem kis felelősséggel jár egy ilyen nagy építkezés vezetése. — Jelenleg a hídszerkezet kizsaluzásán, a perontető má­sik ívének vasszerelésén és a vasbeton kupola zsaluzásán dolgozunk. Mellettünk a váro­si tanács útkarbantartó rész­lege a tereprendezést végzi, utat. járdát építenek. Ezúttal nem kellett messzi- i re mennünk a témáért. Kö- ’ zelről látjuk, mindennap fi- j gyeljük az új MÁVAUT-pálya- udvar építését. Akik erre jár- , nak, legyenek egriek vagy ide- . genek, néhány pillantásuk a

Next

/
Thumbnails
Contents