Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

• • „Ki olvas többet" Élni Jól• A Magyar Rádió és a buda­pesti Irodalmi Színpad a „Ki olvas többet?” — kérdésre vá­laszt kereső könyvheti pályá­zatának döntőjét Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban rendezte meg. Kedden este megszállta a színház nézőterét fiz egri diákság, hogy egy szellemesen szerkesztett, az unalomtól és akadozóktól meg­óvott vetélkedőt izguljon vé­gig, s közben —, de nem mel­lékesen — olyan műsort kap­jon a magyar vers és széppró­za remekeiből fővárosi művé­szek tolmácsolásában, amelyre még sokáig emlékezni fog. Selmeczi Elek bevezetője után Bánky Zsuzsa mondotta él József Attila Hazám című versét. Ezt a bonyolult lelki folyamatokat feltáró költői val- lomást-hitvallást ritkán hal­lott elevenséggel adta elő aki­tűnő színésznő. A versben feszülő drámaisá- got Berek Kati egy Lorca- részletben élte-mutatta fel há­lás közönségének. Tardy Géza Petőfi-verssel, Pécsi Ildikó Weöres-írásokkal, Bujtor Ist­ván Prevert Éhségével kedves­kedett közönségének. Bitskei Tibor Csokonai Az estve című verséből a nem múló értékű mondanivalót tel­jes hatásában bontotta ki. Az elődöntő tíz részvevője már sejtetni engedte, hogy itt valóban néhány olyan pillanat következik, ami élményt jelent. Mindjárt bevezetőül olyan kér­dést kaptak a pályázók, amely rém csupán egy szövegre, vagy n odaírni adatra emlékezést kéri ear.ion: kinek-kinek kezébe adtak egy-egy könyvnapi kö­tetet s annak külsejéről, ruhá- j i ról kellett a versenyzőnek el- f. andania a véleményét. A két £. in ott versenyző, a ,már több k'. iz-műsorból ismert Fett s .r.drás és Kárpáihy Tamás jól szerkesztett ismertetőt szöve­geitek, de- már ekkor feltűnt a tizenhét '-'es Moravánszky Ákos, tiszafüredi gimnazista szokatlanul érett stílusa és az a pontosság, ahogyan könyvét S/.nkmaüag és nyomdai szem- : untból „szemügyre vette”. A műsor második részét SVídc áts Miklós Vörösmarty Vén cigányával vezette be, hogy Kosztolányi Hajnali ré­szegségével, Radnóti Tétova áriájával és Aprily fajos Már­ciusával figyelmeztesse hallga­tóit a magyar líra Kiapadha­Szombaton, június 3-án mutatja be a televízió Só., György II. Fülöp című komédiáját, amelynek története ko­rábban mint rádiójáték már nagy sikert aratott. — A képei. Dőry Virág, Zente Ferenc, Feleki Kamik (Tv-foto. 1963: TI — 1963: 59 — 1964: 85 — 1965: 92 — 1966 I. félév: 45... Az évszámok mellett sze­replő kétjegyű számok embe­reket jelentenek, akik önnön kezükkel vetettek véget az életüknek, akik számokként, nevekként, nemenként szere­pelnek a statisztikában. A statisztika hideg számai, egy-két szavas megjegyzései megdöbbentőek. Az ember lát­ja az ember halálát, így: „Nem természetes halálesetek Heves megyében — Öngyilkosok jegy­zéke”... Aztán így fogalmaz a statisztika: „K. A. — Elvált — 1933-ban született — önakasztás — Bör­tönből szabadult, tettét elkese­redésében követte el.” Az összegezés az okokat így taglalja: elsősorban a magára- hagyatottság, a rendezetlen családi élet, a gyógyíthatatlan betegség. A fekete krónika is­meri az ittas állapotban elkö­vetett öngyilkosságokat is, a szerelmi bánat miatti halált, az elmezavart. Az okokat meg lehet nevez­ni, de bármilyen nevet is kap, a kérdés újra csak ez: miért?! És valamennyien hozzátesz- szük: élni jó! A számok változó, de emel­kedő tendenciát mutatnak. Minden négy öngyilkos közül három a férfi, egy a nő. Nö­vekszik a 20—49 évesek ará­nya, a többi korcsoporté csök­ken. 1966 első félévében az öngyilkosok 49 százaléka hosz- szabb idő óta orvosi kezelés alatt állt, 38 százaléka rend­szeresen ivott, 31 százaléka pedig több ízben is megkísé­relte már az öngyilkosságot. Újra a kérdés: miért? Ami ellenkezik a természet törvényeivel, szemünkben fe­kete színt kap, visszatetsző, megdöbbentő lesz. Más a gyász, ha egy idős, szép kort elért embert szólít el a halál, és más, ha az ember önmaga hív­ja, önmaga válik saját halá­lának okozójává. A gyilkosok gondolatait nem érthetjük meg, elvetjük, undorodunk tőle... az öngyilkosok indokot talál­nak és indokaikat próbáljuk megérteni is. Éppen ezért kér­dezzük ismételten: de miért? Hiszen élni jó! A természet szépsége, az ember szépsége, ä társadalom szépsége — mind küiön-külön az ellen érvek, vég­telen skáláját sorakoztatja, igaz, gondolatban inkább, mert a ma embere sokszór szé- gyelli az érzelmeit,— de még­is, és azért is: ha kizöldül a -omb, ha mosolyra nyűik a T / A.1 A' 10. Áx „indiai fojtás” Az „indiai fojtást” gyako­rijuk. Magános őröket, vagy ás személyeket lehet elhí­zni ezzel a módszerrel. Mindenki kap egy selyem- ilat. Murdock őrmester hosz- .asan magyarázza és be is .utatja, hogyan kell a se- emsálra olyan hurkot kötni, nit össze lehet húzni, de új- ; tágítani nem. Az ily módon rkolt, szorosan tapadó se­am feltét Jenül megfojtja a szemelt áldozatot. Neve on- Aji ered, hogy állítólag va- ; ii indiai vallási szekta tag­it ölték így meg ellenségei­“t- ,. . ­A hurkot nem muszáj előre .egkötni. Ügyes mozdulattal -t az áldozat nyakán is el hét végezni. Murdock őr- 'vnester bemutatja. „Egy csendes, a többiektől indig félrehúzódó finn fiút it magához. fiü7. Június 1., csütörtök — Fordítson hátat nekem — parancsolja. A finn készségesen engedel­meskedik. — Természetesen csak a sál nyakbavetése során történő hurokkötési technikát muta­tom be, a folytást már nem — kedélyeskedik Murdock. — Figyeljenek! Közel lép a finnhez. Aztán villámgyors mozdulattal a fiú feje fölött átveti a salát, s eközben már meg is csinálta a hurkot. Lábát előre lendíti, hogy egészen a finn mellé lépjen, de megbotlik. Elveszti egyensúlyát és a sállal a finnt magával rántja a földre. A hurok megszorul a fiú nyakán. A finn arca elkékül. Mindkét kezével a sálhoz kap, de a hurok jó. Túlságo­san jó. A selyem halálos szo­rítással tapad a nyakára. Pon­tosan úgy, ahogy azt az imént Murdock őrmester elmagya­rázta. A finn kiáltani szeretne, de nem jön hang a torkán. Kék szemeit könny önti el. Az arca egyre kékebb. Kétségbe­esetten rúgkapál. Dermedten nézzük a várat­lan eseményt. Murdock ijed­ten felugrik. Am nem tudja, hogy mit tegyen. Segélykérőén néz ránk. A finn már elájult. Gyorsan. Segíteni kell rajta. Mellé ug­róm. a mindig lassú Hanzi most megelőz. Rohamkése vil­log a kezében. El akarja vág­ni a selyemsálat. Az összesod­ródott erős anyag azonban csak nehezen enged. Végre sikerül. A finn nyaka mosi már szabad. Hanzi közel ha­jol hozzá. Ujjaival megtapo­gatja a finn nyakát Szomo­rúan felnéz. — összeroncsolódott a gé­géje. Nem kap levegőt. Már talán meg is fulladt — mond­ja. — Nem tud segíteni? — sut­togja rémülten Murdock. — Beppo — mondja Hanzi — rohanj és hívd a mentő­ket. Az olasz elszáguld. — Egyetlen lehetőség van — mondja a kövér német. — Talán az segít. Arcát elönti a verejték. Látszik, hogy tétovázik. De aztán erőt vesz magán. Izgatottal figyeljük. Sejtel­münk sincs, hogy mit akar. Mindegy, csak már tegyen valamit. Hanzi rohamkésével a finn nyakához közelít. Szabad ke­zével a szerencsétlen fiú gé­géjét tapogatja óvatosan. Aztán az összeroncsolt gége alatt felmetszi a finn légző­csövét Vér freccsen. Fura sípoló hang hallatszik. A finn teste finoman megremeg. Hanzi véres kezével meg­könnyebbülten megtórli a homlokát. A finn vére össze­keveredik a kövér német ve­rejtékével, ■— Ha a mentők időben jön­nek, akkor lehet, hogy élet­ben marad — mondja. — Mit csinált maga őrült? — ripakodik Hanzira Mur­dock. — Mesterséges légzés kellett volna. Maga öli meg: Hanzi kezében megvillan a rohamkés. Elkapom a karját. — Észnél légy — sziszegem a fülébe. Murdock őrmester hátrál mellőlünk. Szemében r»adt fény villan. Szirénázva megérkezik a mentőautó. Még meg sem áll, amikor az orvos már leugrik a sofőr melletti ülésről. A finn mellé térdel, a sze­rencsétlen fiú vére sebesen buzog, de a mellkasa lassan hullámzik. — Ki csinálta ezt a légcső­metszést? — kérdi az orvos. Hanzi hallgat. — ö — mutat vádlón a né­metre Murdock. — Gratulálok! Ez volt az egyetlen megoldás — mondja, majd hozzáfűzi! — Persze, még nincs minden rendben. Az orvos munkához lát. El­sőnek a — vérzést igyekszik csökkenteni, aztán fémcsövet helyez a finn légcsövébe, majd injekciót ad neki. — Gyorsan a hordágyat — parancsolja az embei eknek. — Azonnal műtőbe kell vin­ni. Miközben a finnt a hord­ágyra helyezik és az autóba teszik, az orvos Hanzihoz for- duL szeretett nő, gyermek, vagy férfi arca, ha a társadalom mindkét kezével ad, s meg­nyílik előttünk úgy, miként kívánjuk; a fogalmazás vagy mélyen bent, vagy szavakba szedve csak ez: élni jó... Magárahagyatottság? A sta­tisztikában ez a kifejezés is szerepel az okok között. Ez az ember már nemcsak saját ma­gának az áldozata, hanem azo- ké is, akik a környezetet ad­ták volna egy-két jó szó ere­jéig; mert egy idős embernek azt érezni, hogy nincs már rá szükség, egyenlő a halál gon­dolatával. A mértéktelen alkoholfo­gyasztás? T. F. házasember volt, rendszeresen ivott... s egyszer, a részegség ködén rá­döbbent arra, hogy itt valayii nincs rendjén, elővette a ruha­szárító kötelet, s fölment a padlásra... Amikor valami tragédia játszódik le, az em­ber kérdéseket tesz föl, hogy miként vezetett az út eddig?... Persze, hogy T. F. halála is kérdést provokál: elég-e az ilyesmihez a gyenge jellem? Lehet, hogy a tragikum mellett nevetségesen hangzik, de: T. F.-fel talán kivételt tettek az italboltokban és ittasan is ki­szolgálták... mint ahogy máso­kat is. nem gondolva arra, hogy ez is egy lépés a sír felé. Okot kereshetünk a „magánpincék­ben” is, aiiol tiltó tábla nincs kitéve, s a „barát” zavartala­nul töltögeti a poharat... Ap­róságok, amelyeket csak utol­jára vesz észre az ember, de néha még akkor sem hisz ne­kik. A megyeszékhelyen az el­múlt évben 184 esetben ro­hant szirénázva a mentőautó a kórház felé... Akiket szállított, öngyilkosságot kíséreltek meg. Közülük 178-at sikerült meg­menteni az életnek, hatot azon­ban már nem. A tragikus végű eseteket meg lehetett volna előzni. Ha az emberi közömbösség követ­ne el öngyilkosságot, életet ad­na, életet mentene! Kevesebb miért hangzana el, kevesebb könny hullana... Az ember meggyőzheti az embert, hogy élni jó. (hátai) Felvételi99 feladat Kis Matematikusok Baráti Köre Egerben — Mindnyájan tapasztaljuk — mondta egyik neves pro­fesszorunk —, hogy a 6—7 éves gyerek az általános iskola kezdő éveiben nagyon szeret számolni, a feladatokat érdek­lődve, örömmel, játékosan old­ja meg, szinte szórakozás szá­mára a matematika. Ki a bű­nös abban, hogy mire eljut az érettségiig, gyakran megutálja, vagy legalábbis retteg tőle? Nagyon nehéz lenne a pro­fesszor kérdésére válaszolni, megállapítása ugyanis igaz és sok szakembert foglalkoztat. A fővárosban alakult meg az első olyan ifjúsági szakkör, amely­nek tagjai a matematikával foglalkoztak. A cél az volt, hogy a gyerekekkel megis­mertessék a matematika szép­ségeit, ráneveljék őket a mate­matika széretetére. Ügy, ahogy a zene, az irodalom szeretetére sikerült. — Honnan tudta, hogy így kell eljárni? — El volt törve a lábam és a kórházban unalmamban az osztályos orvos könyveit la­pozgattam, amikor ő nem volt ott Az egyik könyvben ol­vastam, ha megsérül a gége, és a sérült nem kap levegőt, fel kell metszeni a légcsövet. Meg láttam egy filmet is, amiben egy kisgyereket úgy mentettek meg, hogy egysze­rű bicskával felmetszették a torkát — magyarázza szégyel- lősen Hanzi. — Jól csinálta. Derekasan cselekedett — dicséri ismét a kövér németet az orvos. Hanzi elpirul, s aztán této­ván int a tábori kórház felé induló mentőautó után. Megszorítom Hanzi man­csát. Ki gondolta volna, hogy pont ő képes gyorsan és vak­merőén cselekedni egy ilyen váratlan és szokatlan helyzet­ben. Murdock őrmester sorako- zót vezényel. De most sokkal csendesebben mint máskor. Kerüli a tekintetünket. Tud­ja, hogy eljátszotta a tekin­télyét előttünk. Még két és fél órányi fog­lalkozás lenne, de az őrmes­ter visszavezet bennünket a- táborba. — Szabadfoglalkozás! — je­lenti be a barakkunk előtt. Máskor kitörő örömmel fo­gadunk minden váratlan sza­bad percet. Most csend van Csak Schrantz, az osztrák, Skorzeny Ottó hírhedt bran­denburgi különítményének egykori tagja tesz meggondo­latlan megjegyzést: — Na legalább ennyi hasz­nunk van Murdock ügyetlen­ségéből! — Állat! — köp az osztrák elé Pablo. (Folytatjuk) A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat matematikai szakosztálya Egerben is hozzá­látott, hogy mind több fiatalt megnyerjen a matematikának. Az Egri Űttörőházban harminc állandó tagja volt az elmúlt tanítási évben a Kis Matema­tikusok Baráti Körének és Bárdi István tanár vezetésével nagy jártasságra tettek szert a matematika világában, mint azt a közelmúltban megtartott zárófoglalkozáson — szülők és tanárok előtt — bebizonyítot­ták. Áz iskola zárt és megszo­kott keretei feloldódtak az út­törőházi foglalkozásokon és is­mét élvezettel, játékosan ol­dották meg a nehéz és sokszor „beugratós” feladatokat. Töb­ben kamatoztathatták széle­sebb tájékozottságukat, gyakor­lottságukat a tanítási órákon és a középiskolai felvételi vizs­gákon. Az első sikerek után a kö­vetkező tanévben is megszer­vezik a foglalkozásokat. A je­lentkezés és felvétel termé­szetesen kapcsolódik a mate­matikához. „Melyik az a szám, amelynek háromötöd része 56- nál több, mint a 32 százalé­ka?” — Ilyen és ehhez hasonló kérdés szereoel azokon a fel­hívásokon, amelyeket elküld­ték az iskolákba. A helyes megfejtők lehetnek tagjai az­után a Kis Matematikusok Ba­ráti Körének... Ez ideig 110 helyes megfej­tés érkezett a TIT matemati­kai szakosztályához. P. Gyöngyösi zenei hetek: Záróhangverseny vasárnap Az eseményekben gazdag, idei gyöngyösi zenei hetek záróhangversenyét vasárnap, június 4-én, este hét órai kez­dettel a szabadtéri színpadon rendezik meg. A műsor: Vivaldi Fuvola- verseny, Händel Kettős cselló­verseny, Mozart A-dúr hegedű- verseny és Liszt Hungária, kantáta. Közreműködik Bakos Erzsé­bet (cselló), Csetényi Gyula (fuvola). Gombás Ferenc (csel­ló) és Szász József (hegedű), valamint a Városi Művelődési Ház szimfonikus zenekara és énekkara Záborszky József ve­zetésével; a Berze Nagy János és a Vak Bottyán Gimnázium énekkara. Énekszólisták: Baghy Emília, Rozsos István, Miller Lajos ét Jablonkai Éva. tónelmi mozaikokat a Tarka históriákban. Meg is nyerte a versenyt, a 3000 forintos uta­zást és közönségét. A fiatalember kiváló tanuló, és vegyészmérnök szeretne lenni A kétezer forintos utazást Kárpáthy Tamás második díj­ként kapta, míg a harmadik helyen ezer forintos utazási jeggyel Doszlop Miklós vég­zett. Fett András és Petrik Ágnes a további sorrend. A jutalmakat Szendrő Fe­renc, a budapesti Irodalmi Színpad igazgatója nyújtotta át a nyerteseknek, s megtol­dotta valamennyit egy-egy bér­lettel az irodalmi színpad jö­vő évi műsoraira. A döntő a műsorral együtt három és fél órán át tartó utazást jelentett az irodalom különböző korokra és terüle­tekre bontott országában, a közönség mégis mindvégig jó­kedvvel „bennt maradt” ebben az utazásban. Kár, hogy a hír­verés miatt, vagy egyéb, ed­dig kiderítetlen okból a felnőtt közönség távól maradt eme valóban jól sikerült vetélkedő­ről. Itt nem a Magyar Rádió és nem az Irodalmi Színpad a hibás. Az irodalom nemcsak a középiskolás diákok ügye eb­ben a megyében, s Egerben sem! (farkas) tatlan gazdagságára. Berek Ka­ti Zelk Zoltán Gyerekcsokrá­val a fiatalokból álló közönség teljes tetszésével találkozott. Bitskei Tibor Szabó Lőrinc szo­nettjeiből mondott el egy fáj­dalmasan szép sorozatot. A humor két Karinthy-írás- sai — Tör öcsik Mari olvasta fel és Bánky Zsuzsa mondotta el —, Arany Pázmán lovagjával Bujtor István előadásában és a Tordy Géza által előadott, Váci Mihály által megírt Ba­latoni félrevezetővel kapott helyet ebben a műsorban. Tompa Sándor vidám ráadása csak tetézte a fiatal közönség amúgy is kitűnő hangulatát. A vetélkedő döntője néhány jól és gyorsan pergő kérdés után — Sípos Tamás mindvé­gig szellemesen és könnyedén vezette át izguló pályázóit a buktatókon — egy ugyancsak „általános irodalmi intelligen­ciát” kívánó kérdéssel ért el csúcsára: legnagyobb könyv­élményükről kellett vallaniuk a versenyzőknek. S ebben a „menetben” őszinteségével, diákos természetességével és az olvasószorgalommal máris ki­műveltnek látszó és ható kész­ségével, tehetségével nemcsak fel-, de ki is tűnt a tiszafüredi tizenhét éves Moravámszky Ákos, aki Ráth-Véghet szereti, mert olyan mókás, olyan so­kat tudott és olyan izgalmasan, színesen gyűjtötte ossz» a tör­A Magyar Rádió és az Irodalmi Színpad könyvheti vetélkedőiének országos döntője Egerben

Next

/
Thumbnails
Contents