Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-28 / 150. szám
__ Látja ott elöl azt a s zekeret? — Persze, hogy látom... Most akarom kikerülni... — Na látja, ha nem látná jól éS emiatt későn vagy egyáltalán nem tudná kikerülni... Kész a baleset. A job- bik esetben a kocsi tro- pára megy és maga csak nyomorék lesz — dőlt hátra megelégedetten az ülésen, amíg én remegő térdekkel kikerültem a szekeret. Félórája vagyunk csak úton, de azóta a baleseteknek, a halálnemeknek, a rokkantságnak száznyi változatát sorolta fel. — Képzelje el, uram — dőlt hátra kényelmesen, szemmel láthatóan egyformán élvezte az utazást és a nekerU traktált rémtörténeteket. — Képzelje, hogy most ennél a nyolcvanas sebességnél jobb első defekt. Durrdefekt, kérem, ahogy mondani szokás... Mit tesz akkor? — Mi a fenét tennék. Fognám a kormányt, fékeznék és megállnák, ílzt tenném — mormogtam vissza és akaratlanul is úgy kapaszkodtam a kormányba, mint fuldokló ama bitAz ügy megdicsőülése... zonyos szalmaszálba. „ — Ezt tenné? Haha- ha... — nyekergett útitársam. — Ezt tenné... uram, ha tenni tudná, ha volna ideje rá... Es, ha nincs, kész a baleset. A jobbik esetben a kocsi tropára megy és maga... Nos, szóval van ám rosszabbik eset is — ült továbbra is kényelmesen, bár én látni véltem, amint megelégedetten összedörzsöli két kezét. Az országút messzire nyúló csíkja mellett úgy loholtak visszafelé a fák, mintha sürgős dolguk lenne valahol, messze a hátam mögött. Szép, derék fák voltak. Öregek, de úgy látszik, fürgék, határozott, vastag derékkal sorjáztak mellettem és a sebesség ritmusát duruzsolták a fülembe. — Szép fák, mi? — Azok. Igazán szépek. — Nem gumiból van ám a derekuk — nyekergett megint derűsen. — Most mit akar mír megint... Gumiból? Mióta a fát feltalálták, a derekuk fából van — mondtam dühösen, mert tudtam, hogy megint valami rémísz- getés következik. Ez élvezi, ha idegesíti a verni... S magából se sok, bizony... — A fene egye már meg magát, uram! Hát magából mi maradna? Mi? Éppúgy semmi, mint belőlem... — ordítottam rá dühösen, mert úgy éreztem, hogy nem autóban ülök, hanem egy négykerekű koporsóban, és nem pompás, zöldkoronás fák, hanem rám váró hóhérok sorakoznak az út mentén... ■— Az igaz... Látja, az zetőt. Vagy titkos szadista hajlamai vannak, vagy mit tudom én, mi célja van, de élvezi, ha ijeszgethet.. — Na látja... Bizony fából. Kemény fából, kérem. Nem figyel egy pillanatig, s máris zutty neki... Ez ugyebár, Trabant, kérem. Mit gondol, mi maradna ebből a kocsiból? Semmi, abszolúte lemig az... De én gondolok magamra és a családomra... Nekem van életbiztosítási kötvényem... Olyan biztosításom van, uram, amely baleset vagy halál esetén... — és mondta, magyarázta újból a váratlan baleseti és halállehetősc- geket, miközben szikrázott a napfény, az élet- tél dalolt ft világ és. * A KlSZ-ltongressziis küldöttei GÁCSÉR ISTVÁNNÉ, a KISZ hatvani városi bizottságának titkára LIPTAI KÁLMÁN, a Selyp! Cementgyár KISZ- alapszervezetének titkára PIROSKA JÓZSEF, a hatvani MÁV-fűtőház KISZ- alapszervezetének titkára CSÖMÖR ÉVA, a tarnaörsi Dózsa Tsz KISZ- vezetőségének tagja JUHÁSZ PÁL, a Parádsasvári Üveggyár KISZ-csúcstitkára vizsgálata, kritikája; az ellenőrzés elsősorban arra irányul, hogy a vállalatok végrehajtották-e az utasításokat. A rossz utasítást (a gazdaságilag ész- szerűtlen, hibás döntést) a vállalatok nem, vagy alig bírálják hiszen azok teljesítése éppen úgy biztosítja a személyi jövedelmet és az erkölcsi elismerést, mint a jó utasítás megvalósítása. Sőt, az esetleges bírálat olykor a íelsöbb szervek ellenszenvét is kiváltotta. Ezzel szemben a piaci mechanizmus és a piacot szabályozó, illetve befolyásoló közgazdasági eszközök az irányítás hatásfoka szempontjából nem enyhébbek és nem „lazábbak” az adminisztratív tervutasításoknál. Ellenkezőleg: sokkal kérlelhetetlenebbek, mert a közgazdasági eszközök egyformán érvényesek valamennyi vállalatra és objektív mércéi a vállalati munka sokoldalú megítélésének. A közgazdasági szabályozás eszközei azért is hatékonyabb „utasítások”, mert hatásuk közvetlenül ott érvényesül, ahol a döntés született. A z elmondottak távolról •r*- sem jelentik azt, hogy akár a folyó termelés irányításában is nem kerülhet sor operatív utasításokra. Olyan esetekben, amikor a közgazdasági eszközök nem bizonyulnak elég hatékonyaknak valamely gazdasági cél megvalósításában, az állam tulajdonosi funkcióiból fakadó utasításokkal is élhet Ezek az utasítások azonban csak kivételt képezhetnek az új irányítási rendszerben és általában átmeneti jellegűek lehetnek. A vállalatok jogi helyzetére vonatkozó és 1968. január 1-ével életbe lépő minisztertanácsi rendelet is leszögezi, hogy a vállalatokat alapító szervek csak kivételesen utasíthatják a vállalatokat meghatározott tevékenység elvégzésére, ebben az esetben Is úgy, hogy az utasítások azok gazdasági eredményét ne érintse hátrányosan. Dr. Varga György szarvasmarha-, ezen belül a tehénállomány növelése: a második ötéves tervidőszakban a szarvasmarha-állomány mintegy 2, a tehénállomány közel 8 százalékkal csökkent. Ezzel szemben rövid idő alatt is számottevően nőtt az árubaromfi- termelés: az 1960. évi 28 ezer tonnáról 1966-ban 74 ezer tonnára. Az utóbbi magyarázata, hogy a baromfifelvásárlási árak emelése révén a mező- gazdasági üzemek számára jövedelmezővé vált a baromfitartás. Figyelemre méltóak az egyes iparvállalatoknál folyó kísérletek is. Ahol a tervmutatók elsősorban az értékesítésre ösztönöztek és az érdekeltségi rendszer alapja a vállalati eredmény, ott rövid időn belül is előnyösen alakult a gyártmánystruktúra, nőtt a kivitel, javult a devizahozam, emelkedett a nyereség tömege és az ebből kifizethető nyereség- részesedés. övetkezzék most a vála- szók harmadik csoportja: vagyis a tapasztalati tényeken alapuló logikai jellegű bizonyítás. A szocialista árutermelés és az árutermelésből fakadó viszonyok nem a terv- gazdálkodáson kívül, vagy csupán „mellette” léteznek. Ezek a szocialista tervgazdálkodási rendszer szerves részei, amelyeket a szocialista állam a tervgazdálkodás szolgálatába állított így tehát az áruviszo- nyokon alapuló közgazdasági eszközrendszer és a tervezés nem egyazon gazdasági rendszer két ellentétes pólusa, hanem szerves egysége A szabályozott piaci mechanizmus tervszerű felhasználásának a tervlebontásos módszerrel szemben előnye, hogy a piac objektívebben és pontosabban informálja a vállalatokat a kereslet alakulásáról. A tervlebontásokon alapuló irányítási rendszerben általában nincs vagy alig van mód az utasítások helyességéről meggyőződni. Hiszen az utasítónak nem áll érdekében saját utasításainak utólagos felülWj’gyesek kockázatosnak ^ tartják, hogy az új gazdasági mechanizmusban a gazdasági szervezetek, a vállalatok nem kapnak kötelező terv- utasításokat; vannak akik számára még nem világos, hogy a népgazdasági terv miért valósítható meg jobban, hatékonyabban közgazdasági eszközökkel, mint tervutasításokkal; hogyan lehet tervszerűbb a népgazdaság fejlődése, ha *— úgymond — „szűkítjük a tervezés hatáskörét”. Nos, a felmerült aggályokra legalább háromféle módon válaszolhatunk. A válaszok és az érvek első csoportja mindazon kedvezőtlen tendenciák feltárása és bemutatása — részletes felsorolásuktól ezúttal eltekintünk —, amelyek az utóbbi időben gátolták a népgazdaság kiegyensúlyozott és arányos fejlődését, részben akadályozva ezzel a gyorsabb ütemű gazdasági növekedést. A válaszok másik csoportja is tapasztalati jellegű. Ennek lényege, hogy az utóbbi 10 esztendőben sok minden történt, ami az ötvenes évek első felében kialakult, túlzottan centralizált tervlebontásos irányítási rendszer egyes elemeit módosította. Bár e módosítások részleges jellegűek voltak, de csírájukban tartalmazták az új gazdasági mechanizmus — legalábbis egyes — vonásait gondoljunk csak a nyereség- kategória felhasználására, a különböző bérformák differenciáltabb alkalmazására, a fokozott anyagi ösztönzésre, az árrendszer javítására, a hitel és kamat intézményének fokozott alkalmazására. Tény, hogy'az alapjában változatlanul érvényesülő tervlebontásos irányítási rendszerben ezek a részleges módosítások is már pozitív eredményekkel jártak, az 1957-et követő években. Aligha találnánk a közgazdasági eszközök hatékonyabb voitára a gyakorlatban is ellenőrizhető, meggyőzőbb tényt mint a hazai mezőgazdaság nagyüzemi átszervezését követő időszak termésaiakulását. Míg az átszervezés az ötvenes évek elején a mezőgazdasági termelés csökkenésével járt, addig 1959 után a nagyüzemi átszervezés időszakában nem csökkent a termelés, sőt a mezőgazdaság termelőerői gyors üfemben nőttek, noha az utasí- tásos rendszert nagyrészt az áru- és pénzkapcsolatokon alapuló irányítási és befolyásolási módszerek váltották fel. 'T'alán mindjárt itt jegyez- zük meg, hogy ahol árakkal és egyéb közgazdasági eszközökkel, impulzusokkal nem tudták „alátámasztani” a tervelőirányzatokat, ott a tervet sem „hozták”. Ennek tipikus példája a mezőgazdaságban az ország ellátása és a kivitel szempontjából is fontos A Badacsonyi Állama Gazdaságban a múlt években széleskörűen tanulmányozták azt a problémát, milyen módon lehetne egyrészről megkönnyíteni, másrészről olcsóbbá tenni a szőlők peroroszpóra és lisztharmat elleni védelmét A költségek tetemes része — mint a vizsgálat bebizonyította — hegyvidéken abból a körülményből adódik, hogy az esetleges csapadék gyorsan és könnyen lemossa a már kiszórt védekező anyagokat A gazdaság felkérésére^ a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet megoldotta ezt a problémát: az intézetben előállított nikcid nevű kombinált vegyszer jól tapad a levelekhez és egyszerre véd pero- noszpóra és lisztharmat ellen. Az új szert az idén már üzemi méretekben használja a gazdaság. A gyakorlati tapasztalatok szerint ezzel nem kevesebb, mint tizedére csökkent a hegyvidéki szőlők védelmének költsége. (MTI) Olcsóbb a peronoszpóra elleni védekezés Közgazdasági eszközökkel Szabadabban, de felelősséggel 1 ....... ............r~------■ A Gyöngyös-domoszlói Állami Gazdaság jelene és jövője Ságban dolgozók száma egyre csökken, a jövőben pedig még kevesebb lesz a mostaninál is. Példa a Fáy-tanya Tavaly már a gyöngyösigazdasághoz tartozott a Fáy- tanya. Elég nehéz körülmények között vették át ezt a területet. A legnagyobb gondot az okozta, hogy a kultúrák úgy alakultak ki a Fáy-tanyán, hogy a szőlőben, az anyatelepen, az őszibarackosban a legfontosabb munkák lényegében azonos időszakra estek. Nem győzték a munkát, inkább csak mentették, ami még menthető volt A szervezés sem volt teljes, a munkastílus is hagyott kívánni valót maga után. Ahogy mondta Prjevara János, a Fáy- tanyaiak egyszerűen élfeledkeztek arról, hogy mosolyogni is lehet Amikor az idén, a gazdaság egyéb területeinek eredményei alapján a Fáy-ak is kaptak nyereségrészesedést, nem akartak hinni a szemüknek. Mintha azt kérdezték volna: jé, hát ilyen is van!? ... És most már a légkör is más. Igaz, a vezetésben is kellett változtatást végrehajtani. Most már olyan tervfeladatok előtt állnak, amiknek a teljesítése nem megoldhatatlan. A realitásokra építettek. Prjevara János hozzátette: nem akar kifogásokat keresni a Fáy-tanyaiak korábbi munkájában, nagyon rossz dolog lenne mindenben hibáztatni őket. Ami már jellemző, az idén a jubileumi munkaverseny erőteljes mozgást indított el. A társadalmi munkára senkit sem kell serkenteni a Fáy-tanyán, mindenki azt nézi, hogyan lehetne még jobb körülményeket teremteni az önkéntes segítségnyújtással. Laboratórium, tehénállomány Már a megvalósulás útján haladnak, két fontos tervük végreha j tásában. Meg akarják teremteni a tbc-mentes tehénáilományt. Eddig is szép eredményeket értek el az állattenyésztésben, mennyiségileg is, minőségileg is. De a tbc-mentes tehénállomány kialakítása nélkül nem tudnák tovább fejlődni. Elég nehéz munka vár rájuk, mert istállóik nem felelnek meg a I ma követelményeinek. Ahány (istálló, annyi típus. Ezeket : egységesíteni kell. Anyagilag 'is érdekük a tervük mielőbbi I megvalósítása, mert a negatív , tehénállomány tejtermelése literenként harminc fillérrel nö- ! vélné a gazdaság bevételét. I A másik: az idén már előlkészítik a saját laboratóriu- : mukat. Talajerő-vizsgálatokat, 'takarmány tápanyag-elemzést ! és borászati laboratóriumi j vizsgálatokat akarnak végez- :ni. Hogy a tények alapján 'tudjanak dolgozni. Ebben a ) laboratóriumban a techniku- jmi hallgatók is gyakorolhatlak majd. A jövendő techni- , kusok és szaktechnikusok te- } hát már a laboratóriumi viza- Igálatok fontosságának 'a bir> tokában kerülhetnek ki az is- ’ kólából, ami végső soron a tu- 1 dományosan megalapozott gazdálkodás elterjesztését ered- ' ményezi. j A gyöngyösi állami gazdagság pedig saját hasznát növel> heti az elemzések segítségével. , A hasznát.. ? Mit is vár- * nak ettől az évtől? — kérdezőtök meg befejezésül. A válasz ,'így hangzott: pillanatnyilag i úgy állnak, hogy nyereségességi tervüket körülbelül 30—50 .százalékkal tudják túlteljesíteni. Ha...! ‘ < Ha az időjárás is segít. Bíz- tzunk benne! ‘ ' , ...... __. te molnár) Kö zismert: évek óta egyenletes, jó eredmények jellemzik a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaiság termelőmunkáját. Arra voltunk kíváncsiak, milyen módszerekkel tudják ezt a szintet tartani, milyen lehetőségek állnak a rendelkezésükre a már elért eredmények fokozására. Prjevara János igazgatótól kértünk tájékoztatást. Nagyobb önállóság Az állami gazdaság igazgatója azzal kezdte a válaszát, hogy elmondta: az idén már kevesebb a szigorúan megkötött mutatók száma, mert lényegében csak a kenyérgabona vetésterületét és a húsmennyiség mértékét szabta meg számiikra a felsőbb irányító szerv. Módjuk van tehát a gazdaság jellegzetes adottságainak megfelelő növénykultúrákat kiválasztaniuk. Számba vehetik a közgazdasági tényezőket, a piac hatását, de hogy ezek milyen következményekkel járnak majd strukturálisan, azt ma még nem látják minden részletében. Példának említette a napraforgót, amit az idén először termesztenék. Ennek több oka van. A napraforgó a gazdaság kötött talajának szerkezetét ereiiményesen javítja, a gépe- sítettségi foka is jó, és az ára is kedvező. Éppen az adottságokra való tekintettel nem fejlesztik tovább a kertészet területét. A szőlőültetésre alkalmas területük is elfogy lassan. A legfőbb feladatuk most már minden ágazatban az intenzív gazdálkodás kialakítása. A szőlőnél ezért kell a gépi művelésre alkalmassá tenni még a régi ültetéseket is. Az ösz- szes szőlőterületnek mintegy negyede még hagyományos telepítésű. Ezekben minden harmadik sort kivágnak, így a talajmunkát mintegy ötven százalékban tudják gépesíteni, a növényvédelmet pedig száz százalékig. A gépesítésre azért is szükség van, mert a mezőgazdahideg veríték elegáns, | könnyed csöppekben: beborította az arcom..., — Nos, kössön maga isi ilyen biztosítást! j __ Köt a jene —; mO ndtam dühödt tö-; mörséggel. I — Még megbánhat ja j — próbált tovább ré- míszgetni... Ebben a] pillanatban egy mel-1 lékútról lovas szekér ■ fordult ki az útra. Már' éppen kerülni akartam,1 amikor útitársam fel-1 sikoltott és ijedten kapott a kormányhoz: ' — Szekér, könyör-1 göm... Szekér, végünk! j Amikor kimásztam a, kocsi roncsai alól, már1 ott ült az árokparton,, kezében toll és nyomtatvány, rám nézett és hivatalos hangon megkérdezte: | — Neve? — Mit akar most a nevemmel... Szerencsétlen f látás? — Hogy... hogy mit akarok? Megkötni a biztosítást... Láthatja, mennyi veszély fenyegeti az embert — mondta és a munkáját jól, lelkiismeretesen végző ember derűs mosolyával kezdte firkálni az adatokat. Esküszöm, ez szándékosan kapott a kormány után! ....................... («seft
