Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-25 / 148. szám

' Ä gabonafélék betakarítá- tónak időszaka minden évben kiemelkelő jelentőségű. Az ilyenkor egymást érő, össze- torlódó szántóföldi munkák a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői részéről biztonságos Irányítást, rugalmasságot, ál­landó készenlétet és erőfeszí­tést követelnek. Ez az egyik nélkülözhetetlen feltétele an­nak. hogy kedvezően, időben, minél kevesebb veszteséggel kerüljön a magtárba az idén a jó termést ígérő kenyérnek való és a takarmánygabona. A másik ugyanilyen lényeges tényező pedig az, hogy a gazda­ságok dolgozói, a termelőszö­vetkezeti családok, szorgalma­san, fegyelmezetten, lelkiis­meretesen vegyék ki részüket a szóban forgó munkákból. A megye területén a taná­csi szektort figyelembe véve, mintegy 120 ezer hold terület­ről kell a kenyér- és takar­mánygabonát learatni. Ezen­kívül mintegy 7 ezer hold magborsó betakarítása is gon­dot jelent a szövetkezeti gaz­daságoknak. Az őszi árpa — mint a legkorábban beérő ta­karmánygabona — betakarí­tását néhány napon belül megkezdik a közös gazdasá­gok. Ma már nagyon Jelentős anyagi-műszaki kapacitás áll a termelőszövetkezetek ren­delkezésére. Az aratásd-csép- lési munkák elvégzését 337 ga­bonakombájn és 64 kévekötő­aratógép segíti a nyáron, de várható, hogy még további gépszállítások révéin tovább növekszik a betakarító gép­park. A megye területén az utób­bi hét évben az alapvető talaj - munkák gépesítése mellett a kalászosok betakarításának gépesítésében volt legnagyobb az előrehaladás. Idén nyáron a gépjavító állomások és a ter­melőszövetkezetek tulajdoná­ban levő rendreanatókkal és fontosságú hetek Tíz éve járatok különbözőségéből adó­dóan már sok nehéz szervezési problémát oldottak meg a ga­bonabetakarításnál. Ennek el­lenére mégsem tartom felesle­gesnek néhány tényező figye­lembevételét, különösen most, amikor a csapadékos időjárás rendkívül gátolhatja és ki­nyújthatja a gabonafélék be­takarítási munkáit. Az aratásra legkedvezőbb időszak gyakorlatilag a viasz­érésnél kezdődik. Ekkor azon­ban a gabonaszemek nedves­ségtartalma még 18—20 szá­zalék, a szalma víztartalma 35 —10 százalék körül ingadozik, tehát egyenletes aratásra al­kalmatlan. Az aratás legked­vezőbb időszaka viszont rend­kívül rövid, mindössze 9—10 nap és egyenletes kombájno­lással ebből is csak 5—6 nap használható ki, mivel ezt a munkát csak a teljes érés kez­detén lehet megkezdeni. Ha ez alatt az idő alatt el lehetne végezni a gabonabetakarítást a szokásos aratási módszerekkel, nem volna szükség osztott ara­tásra. Erre azonban szinte egyetlen üzemben sincs lehető­ség. A betakarítási veszteségek csökkentése parancsolóan azt követelné, hogy az aratást úgy szervezzék a termelőszövet­kezetekben, hogy a betakarí­tás zöme a legkedvezőbb idő­szakra, tehát a viaszérés köze­pétől a teljes érés közepéig terjedő időre essék. A természetes pergési vesz­teség a viaszérésben és a tel­jes érés első napjaiban a leg­kisebb, mindössze 0,5—1 szá­zalék körül ingadozik, de a teljes érés végén, a túlérés időszakában elérheti a 10—15 százalékot, sőt, kedvezőtlen körülmények esetén még en­nél nagyobb hányadot is. A pergési veszteség mellett je­lentős lehet — főleg az őszi ér­tés Időtartamától függ. A ga­bona kétmenetes aratásának nagy jelentősége abban van, hogy lehetővé teszi ezeknek a veszteségeknek nagymérvű csökkentését, a kombájnszé­rűn való szárítást és így a lá­bon álló termés minél jobb kö­rülmények között való beta­karítását. A kétmenetes betakarítás — az aratás és cséplés különvá­lasztása miatt — némi több­letköltséget jelent. A többlet- költség azonban — a betakarí­tási veszteségek csökkenése és fajsúlynövekedése miatt bekö­vetkező termésátlag-növeke­désből, a jobb kombájnkihasz- nálás miatt jelentkező amoi> tizációs költségek csökkenésé­ből, valamint a szárítási és tisztítási költségek elmaradá­sából megtérül. Növelhető a gépek napi és idényteljesítése és a betakarítást követően az azonnali nyári mélyszántás vagy tarlóhántás. Rendkívül fontos tehát, hogy a rendelke­zésre álló gabonakombájnokat a lehető legjobban kihasznál­juk. A gabonák megfelelő tárolá­sáról időben gondoskodni kell. A jó felkészüléshez tartozik az is, hogy a termelő, felvá­sárló üzemek és vállalatok összehangolt együttműködésé­vel végzik majd munkájukat Alapkövetelmény ezzel kap­csolatosan a Jó műszaki anyagellátás, a zökkenőmentes, gyors gabonaátvétel és a cél­szerű raktározási módok ki­használása. Meggyőződésünk. hogy a már önállóan tervező, dolgozó termelőszövetkezetek vezetői helyesen értelmezik az üzemi döntés adta lehetőségeket, ez­zel együtt megnövekedett fe­lelősségüket a gyakorlati ten­nivalókban és megtesznek min­den tőlük telhetőt új új kenyér biztosításáért Kéri István a megyei tanács vl>- elnökhelyettese Tíz éve, 1957 június utolsó napjaiban ülésezett Budapes­ten az MSZMP országos értekezlete. Mind az előadók, mind a felszólalók elsősorban azokról a tanulságokról beszéltek, amelyeket az 1956. őszi ellenforradalmi puccskísérlet szolgál­tatott. A Központi Bizottság beszámolója mélyrehatóan ele­mezte a felszabadulás utáni évtized, különösen az 1949—1953 közötti időszak eseményeit, a szocialista építésben elért ered­ményeket és azokat a súlyos következményekkel járó hibá­kat, amelyek megzavarták és hátráltatták a fejlődést. A hibá­kat tetézte — állapította meg a beszámoló —, hogy bár fel­ismerték azokat, a politikai és szervezeti egység hiánya miatt nem kerülhetett sor időben a helyes marxista-leninista állás­pont következetes érvényesítésére. Az országot tanácskozáson elhangzott referátum konkrét tényekkel bizonyította, hogy az ellenforradalom sosem kere­kedhetett volna fölül, ha nincs segítségére az árulás, amely belülről támadott a párt egysége és a munkáshatalom alapjai ellen. A kritikus években csökkentek az erőfeszítések a tömegek támogatásának megnyerésére. Ezért a pártértekezlet a párt egységének és aktivitásának megőrzését, a tömegekkel való kapcsolat állandó fenntartását és erősítését jelölte meg leg­fontosabb feladatként. Az országos értekezlet megvitatta az MSZMP szervezeti szabályzatáról szóló javaslatokat és jelentős változásokat ha­tározott el. Ezek a módosítások elősegítették, hogy a pártélet­ben akadálytalanul érvényesülhessen a demokratikus centra­lizmus. Az értekezleten elfogadott határozat figyelmeztette a párt tagságát: első és legfontosabb soron következő teendő a proletárdiktatúra, a munkás—paraszt állam erősítése, fő elv, hogy hazánkban jog, szabadság és demokrácia jusson osz­tályrészül a becsületes dolgozó embereknek, de ne legyen sza­badságuk a nép ellenségeinek. Részletesen ismertette a határozat a szakszervezetek, a KISZ és valamennyi tömegszervezet szerepét, majd megjelöl­te azokat a gazdaságpolitikai tennivalókat, amelyeknek meg­oldása a népgazdaság konszolidálásához, a szocialista építés­ben újabb jelentő^ eredmények eléréséhez vezethet. Egy évtizeddel az országos értekezlet után, visszatekintve a megtett útra, elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy az ott le­vont tanulságokhoz pártunk azóta i* következetesen hű ma­radt A kommunistáknak eszmei és szervezeti vonatkozásban fel kell lépniük mind a jobboldali opportonizmus, a revizio­nista elvtelenség és engedékenység, mim1, az álbaloldali dog­matikus szektásság ellen, állapította meg az értekezlet. Az utóbbi tíz év eseményei igazolták és bizonyították e tétel he­lyességét. Különösen a nemzetközi életben, a kommunista és munkáspártok nemzetközi egységének és együttműködésének biztosításáért folyó harcban derült ki, hogy a marxizmu — leninizmus eszméitől való mindenféle eltérés — akár jobbra, akár balra — csak az imperializmusnak, a burzsoáziának, a szocializmus ellenségeinek kedvei Az országos pártértekezlet megállapítása, hogy minden addig elért és várható gazdasági-politikai előbbrejutás csak a széles körű népi összefogás, a szilárd népi egység alapján jöhet létre, mindannyiunk számára is és a következő évekre is törvény, az előttünk álló új célok elérésének záloga. v.r. Nemzetközi konferencián — Selypről pánál — a kalásztörésből eredő A tűzálló cement híre szétfutott a világon gabonakombájnokkal, valamint a kévekötő aratógépekkel a termelőszövetkezetek kalászos gabonái > vetésterületének a domborzati viszonyokat figye­lembe véve mintegy 90 száza­lékán biztosítaná lehet — a gépek szakszerű üzemeltetésé­vel és jó kihasználásával az időjárási viszonyok kedvező figyelembevételével — a gépi aratást. A termelőszövetkezeti gaz­daságok szakemberei az év­veszteség is, elsősorban ugyan­csak a túlérés időszakában. A cséplési veszteség viszont az egymenetes kombájnbetakarí­tásnál az aratás első napjai­ban, amikor a gabona még nem elég száraz, a legnagyobb, 4—5 százalék, ami csökken, ha szak­szerűen beállított, jól kijavított kombájnokkal vagy cséplőgé­pekkel dolgoznak. Számolni kell azonban biológiai veszte­séggel is, amely a fajsúlytól, időjárástól, valamint az ara­f RÓ ÁSZT ALÁN színes, kül­földi prospektusok, vaskos jegyzetek, katalógusok egymás­ra rakva: Török András, a Selyp! Cementmű igazgatója néhány napja Lengyelországból tért vissza. — Az első nemzetközi építő­anyagipari konferenciára vol­tam hivatalos Varsóba, ahol ez alkalommal a vendéglátó­kon kívül huszonkét ország szakembered találkoztak, hogy a Kultúra és Tudomány Palotá­jában kicseréljék sokéves ta­pasztalataikat, tájékoztassák Qtekem naqijőn telizik, ka lök embet eqqei akat . . Amikor a megyei KISZ- bizottság küldöttértekezletén először elolvasta a megbízó- levelet, legszívesebben felki- áltött volna. Nem akart hin­ni a szemének, kétszer, há­romszor, ötször is elolvasta a levelet, amíg megnyugodott, amíg lehiggadva tudomásul vette: küldött lesz a KISZ VII. kongresszusán. A selyp! medence, a hatvani járás fiataljainak egyik küldötte. Azóta nehezen telnek a napok, bármerre megy, bár­mit csinál, egy pillanatra sem tud elszakadni a kong­resszustól ... A Mátraaljai Szénbányá­szati Tröszt petőfibányai tan. műhelyében találkoztunk. — Gubis István, a MŰM. 215-ös Vörösmajori Iparita­nuló Intézet harmadéves bá- nyaelektro-lakatos tanulója vagyok. — Sejti miért kerestük fel? — Biztosan tudják, hogy küldött leszek a kongresszu­son. — Eltalálta. — Nekem nagyon jó érzés, olyan mintha egy nagy aján­dékot kaptam volna. Szüleim is boldogok. Nem kis dolog egy ilyen kongresszuson részt venni. — őszintén: mivei érde­ki ezt a szép megtisz. telletést? ...... — Mi ipari tanuiók va­gyunk, olyan nagy dolgokat még nem csinálhattunk. Ér­dem? Legfeljebb egy lehet. Intézetünk KISZ-szervezeté. nek munkája. Ezen belül a politikai akciók, a tanulmá­nyi versenyek, a vetélkedők, a tanulás. Gondolom, ezek jöhettek számításba. Amit csináltunk, szívből tettük. Nekem nagyon tetszik, ha sok ember egyet akar. Ez fog össze bennünket a közös munkában. —• Felszólal a kongresszu-? son? 5 — Nagyon szeretnék. Jót lenne néhány dolgot elmon-s dank $ — Például? ? — Nem fáj, csak rosszul! esik: nemrég tanfolyamon! voltunk Egerben. Külön szó-! bábán tanultak a középisko-! lások, külön tanultak az ipa-! ri tanulók. Miért van ez?> Nem különbek tőlünk. Ök! érettségit kapnak, mi szak-! mát. Mindkettőre szükség! van, mégis különbnek érzik? magukat tőlünk. Pedig az? emberi érték mértékegysége? már nem a pecsét, az okle-? vél. Remélem, a kongresszus? megváltoztatja ezt a szemlé-? letet. Elmondanám azt is,? hogy a járási, megyei szintű? intézkedéseket jobban han-? golják össze. Nem jó az, ha? a járás azt mondja, hogyek-? kor vegyünk fel KISZ-tago-? kát, a megye meg más idő-? pontot kér tőlünk. Nagyobb? összhangra lenne szükség. És? még valamit: nagyobb törő-? dést érdemelnének a falusi? fiatalok. Több segítséget, tá-< mogatást. Elvégre rólunk,! fiatalokról van szó ... Gubis? István már felkészült a kong-? resszusra, alig várja, hogy? megkezdődjék.« ^ egymást legújabb eredmé­nyeikről s megbeszéljék követ­kező feladataikat. A mintegy másfél ezer küldött tizenkét szekcióban tartott és hallott különféle előadásokat Helyet­tem a gyárunk tűzálló cement­jéről készített film „beszélt”, véleményem szerint minden szónál meggyőzőbben. Most már utazik is a sely- piek cementje... Eddig inkább csak kísérle­teiről hallottunk, első sikerei­ről. Azóta, hogy először írtunk róla. szétvitte hírét az ország­ban, hatvan-hetven helyen ösz- szesen mintegy 3 ezernyi ton­na súlyú betonban bizonyítja az igazgató és lelkes munka­társainak igazát. A felhasználók mellett Ide­genek is megismerkedtek vele: fényképekről, filmről láthatták az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron — ahonnét rangos di­jat is hozott. Aztán a cellu­loidszalag eljutott Varsóba, Berlinbe s időközben talán már Jugoszláviában is bemu­tatták az érdeklődőknek. — Mekkora érdeklődést vál­tott ki..? — kérdeztem az igazgatót. — A film, vagy a tűzálló cement? — tréfálkozott a kér­dezett ... Nos — folytatta kis­vártatva komolyabbra fordítva a szót —, úgy véljük, hotrv tet­szik az építőanvag, keresik. A múltkoriban például a vison- taiak kérte belőle mintát a ké­szülő hőerőmű kazánjaihoz... Ha nekik is megfelelne, ugyancsak jól járnának vele, mivel egyik-másik helyütt har­madáron tudnák oótolni a ko­rábbi. jelenjeid irmv>rtot.. A Borúmon Külkereskedelmi Vállalat szerint már az or­szághatárokon tűi is „fantá­ziát látnak” termékünkben, an- votok, nyugatnémetek. osztrá­kok, olaszok. csehszlovákok, viaoszljSTTrvV. hollandok és len­evelek Érdekes az ausztriai rőct aiánlata miszerint a tűz­álló és a f-hd- eenvmt hazai, valamint NSZK-heij értékesíté­si jogáért cserébe géneket kanna a magyar inar. Tenmé- Szetnvr—. n eementinar ;.J A SFLYPTFK idei terve: 1000 tonna tűzálló cement «■« hagyományos feladataik elvég­zése mellett. — Samott-, krómmagnezit- és kalciumaluminát-adalékos betonféleségeket készítettünk eddig, s mindjárt hozzáfűzhe­tem azt is, hogy mindhárom kiállta a próbát Nem hagyha­tom szó nélkül azt sem, hogy sikerült a mátrai, sástói bá­nya andezitjének felhasználása is: olyan tűzálló betont állí­tottunk belőle elő, amely tőál- lóságát tekintve kitűnően áll­ja a versenyt a samott-beto­nokkal, s ami a nyomószilárd­ságát illeti, többszörösen túl is szárnyalja emezét... A június második hetében összehívott nemzetközi konfe­rencián és az ezt követő — a gliwicai Instytutó Materialów Ogniotrwalyohon tartott — egyetemi előadáson effélékről adott számot a film és Török igazgató. S hogy ezt megtud­jam, meg kellett ismerkednem magamnak is a tűzálló cement­tel. Jóllehet, egy külöföldi utazás élményeiért látogattam a selypi gyárba. „Kárpótlásul” persze élmó- nyekről is hallottam. Megtud­tam, hogy a Heves megyei küldött útjának elején elláto­gatott a Besztercebányai Ce­mentgyárba, járt a wejherovói üzemben, s megtekintette a Rudnyiki Cementművet is, amelyet két esztendeje egy dán cég „szállított” s jelenleg lengyelhon legkorszerűbb ilyen gyára. Tapasztalatcseréje során Wejherovóban — kivételesen a fehér cementről tájékozódott. A testvérpyár szakemberei ugyanis korábban, három éven keresztül Selypen tanulmányoz­ták a technológiát, érthető, ha kíváncsi volt az igazgató: vajon mit tanultak az elmúlt -időszak alatt, mennyire jutottak. Az eredménnyel elégedett volt: az idei évre már a weihorovóiak is elértek iHtűm+t céljukat... S BŰCSŰZÓUL nemcsak a lengyelországi élményekről hallottam, hanem egy sztorit is kaptam, hogy teljes legyen a riport: a selynf igazgatónak ez volt az első külföldi útja. Stí­lusosan: természetesen rement- figybea... Gyón! Gyula A KISZ-líonsressziis küldöttei FODOR MARGIT, a füzesabonyi Petőfi Tsz KlSZ-titkára. BARI JÓZSEF, az MSZMP Heves megyei Bizottságának munkatársa. KOVÁCS JANOS, a KISZ egri városi titkára. 9 ,Hwüsw 3 J 1967. június 25., vasárnap MOCSÁRI LÁSZLÓ, a KISZ Heves megyei Bizottságának ifjúmunkás társadalmi osztályvezetője. CSŰRKÓ LÁSZLÓ százados, politikai munkás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents