Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-25 / 148. szám

fl Roszfgin—Johnson találkozó francia, angol és amerikai visszhangja

The Aew York 1 inte»:

A béke kilátásai jobbak, mint 24 órával ezelőtt

PÁRIZS (MTI):

A pénteki glass borói első Koszigtn—Johnson találkozót, de különösen a vasárnap esti újabb szovjet—amerikai megbeszélés bejelentését nagy érdeklődéssel fogadta a francia közvélemény.

Az Aurore érdékes fordulatnak ítéli a vasárnapi újabb találkozó kitűzését

Az Humanité vezércikke reménykeltőnek tartja a tárgyalások folytatásának hírét Bizonyos értelemben véve azonban — írja a lap — a realitások ma sokkal drámaibbak, mait nyolc évvel ezelőtt, a Camp Davídben tartott szovjet —amerikai találkozó alkalmával voltak. A glass borói szellem aggodalommal van tele.

A lap Washington agresszív politikáját és globális stratégiáját, de különösen a közel- keleti válsággal kapcsolatos amerikai elgondolásokat elemezve megállapítja, hogy Közel-Keleten a hadműveletek mérlege nem százszázalékosan kedvező az Egyesült Államok számára. Az eredetileg kitűzött célok — hangsúlyozza az Humanité — esik részben valósultak meg. Az EAK és Szíria imperialistaellenes kormányrendszerét nem dönthettek meg. A szolidaritás, amely egymáshoz fűzi a szocialista országokat, a nemzetközi munkásosztályt és az arab népeket, kitűnően kiállta a próbát

LONDON:

Valamennyi angol lap első oldalas főcímek alatt oldalakat betöltő tudósításokban és képriportokban számol be a Koszigin—Johnson csúcstalálkozó első menetéről.

„Repedés a jégen” — című vezércikkében a Sun hangoztatja: „Annak a két férfiúnak, akiknek együttesen hatalmukban áll, hogy józanságot hozzanak a világra, végre alkalmuk van, hogy „megmérjék” egymást A jég megtörésére már évek óta szükség volt Vietnamban folytatódik a háború, egy olyan háború, amelyben az amerikaiak — bármi legyen is szándékuk — egy egész népet pusztítanak, nem pedig védelmeznek. Amíg ez a háború tart, megmérgezi a kelet—nyugati kapcsolatokat, s helyzet most még baljóslatúb- bé vált Kína sikeres hidrogén- bomba-robbantási kísérlete

Események _ ,árnhhnn

STRASBOURG:

A közös piaci országok parlamenti szerve, az Európa Parlament befejezte ötnapos ülésszakát A közös piaci törvényhozók sürgették a nyugateurópai politikai egység megteremtését * indítványozták: a „Hatok” külügyminiszterei sürgősen vitassák meg a közel-keleti problémát és ezen belül a Közös Piac országainak szerepét

MONTEVIDEO:

■ Kétezerötszázra emelkedett azoknak a száma, akiket az elmúlt napokban szükséglakhelyre kellett telepíteni az Uruguay középső részén pusztító árvíz nyomán. A természeti csapás elsősorban a Monte- videótól kétszáz kilométernyire északira fekvő Durazno várost sújtotta.

PÁRIZS:

Az AFP francia hírügynökség hírszolgálata kétszer is elakadt a szombatra virradó éjjel az éjszakai és a vasárnapi ügyeletért magasabb djat követelő telex-kezelőik sztrájkja miatt.

STOCKHOLM:

A közel-keleti események következtében Svédországban június 23-tól kedve a fűtőolaj ára köbméterenként két dolár- ral emelkedett

VLAGYIVOSZTOK:

A Dél-Kínai-tengeren a Koglujev szovjet motoroshajó megmentette a zátonyra futott Tihmer nevű libériái hajó 27 tengerészét

SAN SEBASTIAN:

Herskó János „Szevasz Vera” című filmje a San Sebastian-! filmfesztiválon a Fipres- cin nemzetközi filmkritikusok díját nyerte el. A fesztiválon részt vett Herskó János, a film rendezője és Neményi Mária, a női filmszereplő.

NEW YORK:

Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, az ENSZ- közgyűlés rendkívüli ülésszakán részt vevő bolgár küldöttség vezetője elutazott New YorkbóL

folytán. A Közel-Keleten még semmi haladás sem történt afelé, hogy a tűzszünet tartós békerendezéssé váljék. Johnson elnök és Koszigin miniszterelnök, bármilyen nagyhatalmú emberek is, egyetlen találkozón még csak meg sem kezdhetik mindezeknek a problémáknak a rendezését. Ügy tűnik azonban, hogy a hasznos kezdet megtörtént”.

„A Johnson—Koszigin csúcs- találkozó” című vezércikkében a Times hangoztatja: „Nagyon jó dolog, hogy Johnson és Koszigin le tudta küzdeni a protokolláris akadályokat és találkozott egymással. Senki sem várja tőlük, hogy a találkozó eredményeként megoldják a világ valamennyi problémáját”

NEW YORK (MTI):

A The New York Times és a

Chicago American péntek esti, illetve szombat reggeli számaiban óvatos optimizmussal mérlegeli a Koszigin—Johnson találkozót

A The New York Times többek között megállapítja: „Az események még félúton vannak, de máris nyilvánvaló, hegy a glass borói találkozó a várakozásokat meghaladta. A Johnson elnök és Koszigtn mi- nisizterelnök között lefolyt tárgyalások hosszúsága, az a megállapodásuk, hogy ugyanazon a helyen vasárnap folytatják az eszmecserét valamint félreérthetetlenül jé hangulatuk a tárgyalások után — mind arra vall, hogy az alkalom építő jelleget öltött"

„A vasárnap estére a világ feltehetően már jobban megismeri a glassborói konkrét eredményeket ha egyáltalán lesznek ilyenek. De mialatt a világ várakozik, a légkör drámai megváltozása ténnyé vált, s a béke kilátásai jobbak annál, mint amilyenek 24 órával ezelőtt voltak — írj® a The New York Times.

A Cihacago American többek között kiemeli, hogy lehetséges: a glassborói tárgyalások eredményeit hosszú ideig talán még maguk a részvevők sem tudják felmérni „De akár jó, akár rossz lesz a tárgyalások kimenetele, s még akkor is, ha eredmény egyáltalán nem mutatkozik, a kísérlet megtörtént” — írja a lap, majd rámutat: kétségbeesésre az

adott volna okot, ha a világ két leghatalmasabb nemzetének vezetője nem vállalkozott volna a találkozásra.

Ahogy a szemtanú látta

így él a karcolé Vietnam

Amióta egyesztendei munka után nemrég hazajöttem Vietnamból, a leggyakoribb kérdés, amire ismerőseim, barátaim választ kémek tőlem: mi ad erőt e népnek, hogy ilyen szilárdan és hősiesen ellenálljon a világ legerősebb tőkés hadserege ekkora nyomásának?

Válaszul, nagy szavak helyett, inkább egy-két személyes benyomásomról számolnék be. Hanoiban voltam azon az emlékezetes tavalyi nyári napon, amikor az amerikaiak első ízben intéztek súlyos légitámadást a főváros ellen. A vietnamiaknak bőséges tapasztalataik voltak már azelőtt is az amerikaiak barbárságáról, mégis sokan jóhiszeműen úgy gondolták, hogy az amerikaiak talán megkímélik a nagyon sűrűn lakott fővárost. A támadás súlyos károkat, nagy tüzeket okozott és polgári lakosság köréből sok áldozatot is szedett. Már a légitámadást követő órában megindult a romeltakarítás, a helyreállítás és a munka. A következő napokban gyorsított ütemben hozzákezdtek a főváros veszélyeztetett lakosságának kitelepítéséhez. Nagyon súlyos időszak volt ez. A Hanoiból kivezető utak, a vonatok és a vasútállomások zsúfoltak voltak, a hatóságok nehezen birkóztak az ember- feletti munkával. Nem volt elég a szállítóeszköz, akadozott az élelmiszerszállítás, a kitelepülök — érthetően — nehezen váltak el ottmaradó hozzátartozóiktól. Az egyébként nyugodt természetű és rendkívül fegyelmezett vietnamiak körében is bizonyos nyugtalanság volt észlelhető, így volt ez a VDK többi nagyvárosában is.

Fegyelem és szervezettség

Belőlünk, Hanoiban dolgozó külföldiekből csak csodálatot váltott ki az a magas fokú öntudat és fegyelem, ahogyan a hanoiak ezt a megpróbáltatást és áldozatot kívánó feladatot, a nagy nehézségek ellenére végrehajtották. Hanoi most az újabb és már rendszeressé vált légitámadások alatt sokkal nyugodtabb- nak tűnik. A kitelepítést lényegében végrehajtották. Elköltöztették az öregeket, a gyerekeket — az utóbbiakat iskoláikkal és pedagógusaikkal együtt — továbbá mindenkit, akit munkája nem köt feltétlenül a fővároshoz. Hanoi korábban túlzsúfolt volt.

Voltak kerületek, ahol egy négyzetkilométerre 15 ezer ember jutott. Jelenleg az eredetileg háromnegyedmillió lakosnak mintegy 35 százaléka lakik a fővárosban. Az átutazó forgalom változatlanul nagy, sőt még fokozódott is, ennek ellenére azonnal szembetűnik, hogy a forgalom erősen megcsappant Az éleimi- szerelosztók előtt ugyan most is sorok állnak, de az ellátás szervezett és mindenki hozzájut a legfontosabb cikkekből a megszabott mennyiséghez.

Hanoinak azonban nem egyedül, s nem is elsősorban a gyérebb lakosság kölcsönöz nyugodtabb külsőt. Két másik tényező játszik ebben fontos szerepet. Az egyik — s ez döntő — a főváros légvédelme, akárcsak az egész országé, jelentősen megerősödött. Az emberekre nagyon megnyugtatóan hat, hogy a főváros felett gyakran őrjáratoznak MÍG vadászgépek. A járókelők ilyenkor mindig megállnak egy pillanatra, s követik tekintetükkel a ragyogó kék égen nagy sebességgel átsuhanó repülőgépeket. A Hanoi nyugodtságát meghatározó másik tényező pedig az, hogy az emberek megtanulták és megszokták, hogyan éljenek háborús körülmények között. Eszerint szervezik meg munkájukat, rendezik be életüket, ügyesen és rugalmasan alkalmazkodnak hozzá.

Iparcikkek,

élelmiszer

Legjellemzőbb vonása ennek az alkalmazkodásnak, hogy a vidék ellátását Iparcikkekkel a helyi ipar gyors kifejlesztésével nagyrészt

megoldották. Eszak-Vietnam ipara eddig elsősorban Hanoiban, Haiphongban és még három városban összpontosult. Iparcikkekkel való ellátásban a vidék teljesen a várostól függött. A nagy iparcentrumok bombázása, különösen pedig a közlekedési vonalak rendszeres rombolása nagyon megnehezítette a szállítást és a falu számára kritikus helyzetet teremtett. A legutóbbi néhány hónap alatt a megyékben és a járásokban kis üzemek egész sorát hozták létre. Ezekben műtrágyát, rovarirtó és növényvédő szereket, építőanyagot, edényt, porcelán és faárut, gyufát, sört, textíliát, egyszerűbb teherszállító eszközöket gyártanak, gépeket javítanak, mezőgazdasági termékeket dolgoznak fel. E kis üzemeket a háborús helyzetnek megfelelően szétszórtan telepítik, s mindenekelőtt helyileg található nyersanyagokra, valamint a környékbeli munkaerőre számítanak.

Szorgalomban és helytállásban a gyárak munkásai mögött nem maradnak el a parasztok sem. Tavaly Igen nehéz évet zárt a mezőgazdaság. Mind a tavaszi, mind az őszi aratást megelőzően nagyon kedvezőtlen volt az időjárás. A mezőgazdasági év az idén sem indult jól. Januárban és február első felében szokatlanul hideg volt, előfordult, hogy a hőmérő plusz 5—8 fora is leszállt. Ez Vietnamban télen Is ritkaság. A rizst ilyen időben nem lehet palántálni. Éppen ezért február utolsó és március első heteit a parasztokból, diákokból és a hadsereg egységeiből alakult munkacsapatok segítségével maximálisan kihasználták, és a most kezdődő első rizsaratás kedvező eredményekkel biztat.

Víztárolók — a béke éveire

A háborús nehézségek ellenére a napi munkájukon kívül a parasztoknak másra is jut erejük. Észak-Vietnam fő terméke a rizs és ennek árasz- tásához rengeteg víz kell. Az amerikai légiháború tüze alatt Észak-Vietnamban most sok

új víztárolót is építenek. Áprilisban fejezték be 19 még tavaly megkezdett víztárolót és további 18 építése folyik. Ezek a víztárolók már az elkövetkező évekre — a béke éveire készülnek.

— A háború múló dolog — mondják a vietnamiak. — A háború egyszer majd véget ér és csak a békés építés marad feladatunkul, a jobb élet, az öröm, az ember szolgálatába. Ahogyan a munkát, a termelést nem szabad abbahagyni egy percre, egy pillnatra, — még a bombá’k zuhogása közben sem, — éppúgy nem feledkezhetünk meg a harc nehéz idején sem mindarról, amit majd a béke jelent számunkra.

Fábián Ferenc

két a világpolitikában

Kosziéin—Johnson találkozó — Podgornij Kairóban Brit mesterkedések Aden körül — A francia „nem” Vietnamban minden változatlan

BLOSSBURG:

Az FBI nyomozói vizsgálatot indítottak a Mohawk amerikai belföldi légiforgalmi társaság gépének pénteki szerencsétlensége ügyében. A 34. halálos áldozatot követelő katasztrófa mögött a repülőtársaság szabotázst gyanít

PRÁGA:

Fogadást rendeztek a prágai magyar nagykövetségen abból az alkalomból hogy Cséby Lajos nagykövet véglegesen távozik állomáshelyéről. Nagykövetünk tiszteletére — aki az elmúlt napokban magas csehszlovák kitüntetésben részesült — Vaclac David, külügyminiszter távollétében, dr. Jan Pudlák, a miniszter első helyettese ebédet adott. Cséby Lajos búcsúlátogatást tett a CSKP KB titkáránál, a kormány több tagjánál, a nemzet- gyűlés elnökénél és a nemzeti front nártiainak vezetőinél.

TEHERÁN:

Irán 13.800.000 dollár összegű hitelt adott Marokkónak az Ajat Adel-gát építésére. E gát éoítését hat évre tervezik. A hitelt a gát elkészülésétől számított 15 éven belül kell visz- eza fizetni.

ROMA:

Olaszország külkereskedelmi deficitje az 1967. év első négy hónapjában 218,1 milliárd líra volt.

2 Nmüsäf

1967, június 25., vasárnap

Napjainkban a diplomácia

nemzetközi gépezete a közel- keleti problémacsoport körül forog. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa — miután kétségtelen szolgálatot tett a világnak azzal, hogy ha a negyedik határozatával is, de végül mégis csak elérte a tűzszünetet — a továbbiakban már képtelennek bizonyult a közel-keleti rendezés módjainak megtalálására.

A Szovjetunió kezdeményezése az ENSZ rendkívüli közgyűlésének sürgős összehívására azért is talált oly nagy és kedvező visszhangra —, hiába ellenezte ezt az Egyesült Államok és Izrael kormánya —, mert nyilvánvaló volt, hogy a világszervezet legfőbb fóruma lehetőséget nyújt a problémacsoport alapos és részletes megvitatására, alkalmat ad a világ országainak, hogy valamennyien kifejtsék véleményüket. Mindemellett pedig kézenfekvőnek tűnt, hogy az ENSZ-közgyűlésre New Yorkba érkezett államférfiak két- és többoldalú külön tanácskozásokon is kereshetik a kivezető utat

A hét legfontosabb nemzetközi eseményére is így került sor: szinte félúton New York és Washington között, egy amerikai kisvárosban pénteken találkozott Koszigin szovjet kormányfő és Johnson, az Egyesült Államok elnöke. Éppen hat esztendő telt el azóta, hogy szovjet kormányfő és amerikai elnök személyes találkozón fejthette ki a maga álláspontját. A világ mai megoldatlan és súlyos nemzetközi

problémái: a közel-keleti válságtól az amerikaiak vietnami agressziójáig, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi szerződés létrejötte körüli huzavonától az európai problémákig mindennek a megvitatására alkalom adódott ezzel.

Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy míg a közel- keleti kérdések látszanak elsősorban gyors megoldásra váróknak, a nyugati országokban is sok helyütt (Franciaországtól Dániáig) a vezető államférfiak összekapcsolják a közel- keleti rendezést a többi nagy nemzetközi probléma megoldási kísérletével, így elsősorban a vietnami háború befejezésével.

Az ENSZ közgyűlésén nagy figyelemmel fogadták a tagállamok küldöttségei a Koszigin miniszterelnök előterjesztette szovjet javaslatot, amely azt tartalmazza, hogy az ENSZ ítélje el az izraeli agressziót, s akadályozza meg, hogy a támadó hódításra használhassa ki katonai sikereit. El kell érni hogy haladéktalanul, minden feltétel nélkül vonják visz- sza a fegyverszüneti vonal mögé az izraeli csapatokat, Izrael állam pedig térítse meg az Egyesült Arab Köztársaságnak*

Szíriának és Jordániának az okozott károkat. A szovjet határozati javaslattal szemben az amerikai küldöttség javaslata —, ha elvileg nem is ajánlotta az izraeli területi követelések elfogadását — jogászi csűrés-csavarással lehetőséget kívánt teremteni arra, hogy a későbbi tárgyalásokon kielégítsék az izraeli igényeket.

A megfigyelők véleménye szerint hosszú diplomáciai küzdelemre van kilátás, mind az ENSZ-ben, mind a világszervezeten kívül. Eközben a Szovjetunió és a haladó arab Országok kapcsolatai szorosabbra fonódnak. Ezt jelzi Podgornij szovjet államelnök kairói, útja és rendkívül részletes, hosszan tartó megbeszéléssorozata Nasszer elnökkel és más egyiptomi vezetőkkel. (Itt említjük meg, hogy Nasszer átalakította kormányát a héten, ő maga pedig átvette az Arab Szocialista Unió főtitkári tisztségét is.) Az arab országok sajtója nagyra értékeli a Szovjetunió segítségét és méltatja azt a világméretű diplomáciai akciót, amelybn a szocialista országok erőfeszítéseket tesznek az agresszió következményeinek elhárítására.

A közel-keleti válsággal függ

össze, hogy Adenben, a brit gyarmatosítók egyik utolsó fellegvárában a nemzeti felszabadító mozgalom harcosai fokozták tevékenységüket, s nőtt az angol megszállók nyomása is. Nagy-Britannia egyidejűleg újabb gyanús manőverekbe kezdett az Adentől északra lévő Jemen jelenlegi rendszrének megdöntése céljából. Köztudomású, hogy a jemeni nép Adent az országhoz tartozónak tekinti. A Gibraltártól Szingapúrig tedjedő brit „stratégiai lánc” fontos láncszeme a támaszpont-város, amelyet a londoni kormány a jelek szerint úgy akar megőrizni, hogy Jemenben vissza akarja fordítani a történelem menetét... Jemen kormánya U Thanthoz, az ENSZ főtitkárához fordult és felhívta a világszervezet figyelmét az angol aknamunkára.

Természetesen a Közel-Kelet ügye is napirenden szerepelt azokon a megbeszéléseken, amelyeket Wilson brit miniszterelnök és De Gaulle francia köztársasági elnök a hét elején Versailles-ban, a trianoni palotában folytatott A francia álláspont hatása érződhetett később az ENSZ-ben, Brown angol külügyminiszter felszólalásában is* amikor

London képviselője az izraeli

területi követelések elfogadhatatlanságáról beszélt. De Gaulle tábornok ugyanis — a szerdai francia minisztertanácsi ülésen — újból határozottan leszögezte, hogy az erőszakot nem jutalmazhatja a világ területek odaítélésével ...

De Gaulle és Wilson találkozóján a fő téma mégis az Európai Gazdasági Közösséghez való angol csatlakozás volt. A Párizsból és a Londonból származó értesülések egybehangzóan azt mondják, hogy a francia elnök változatlanul nem mondott sem igent, sem nemet az angolok belépésére a Közös Piacba. Párizs valószínűleg tovább akarja húzni- halasztani az ügyben hozandó döntést. S nemcsak július elsejét akarja megvárni, amikor a „hatok Európájában” a három intézmény (a Közös Piac, a Montán Unió és az Euratom) végrehajtó szerve egy közös, úgynevezett „európai bizottságba” olvad össze. Párizs megnyugtatására szolgál, hogy az összeolvadó végrehajtó szervnek az elnöke már nem a nyugatnémet Hallstein professzor, hanem a belga Jean Rey lesz.

A közel-keleti válság sem feledtetheti a világgal, hogy az első számú nemzetközi probléma az Egyesült Államok kegyetlen vietnami agressziója. A vietnami háború változatlan hevességgel folyik. A hét nagy kérdése éppen az, hogy a Koszigin—Johnson találkozó hoz-e változást az USA vietnami po litikájában?

Pálly József