Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-24 / 147. szám
A Meteorológiai Intézet (e>enti: Nehéz előre jósolni — Tessék, ez itt Európa tegnapi időjárása! — Elég súlyos. Legalább másfél kiló. Kezemben tartom a felhőket, szeleket, Celsius-fokokat, esőket és havat — számokban. A gondosan összegöngyölt papír- tekercs — Európa tegnapi időjárása — a beavatatlannak nem több, mint végtelen hosz- szúságú számoszlopok sora. Papírkígyón titokzatos jelek, amelyek ezer kilométerekről érkeztek Budapestre, az Országos Meteorológiai Intézet telexszobájába. A meteorológusoknak ebből a titokzatos eszperantójából lesz a mindany- nyiunk számára érthető időjárásjelentés és előrejelzés is. Táviratok 60Q városból A hosszú, keskeny teremben éjjel-nappal kattognak a telexgépek. Dr. Kardos Béla, az előrejelző osztály meteorológusa, a falon függő térképre mutat. Vastag vonalak futnak Budapestről Moszkvába, Prágába, Belgrádba és Majna- Frankfurtba. Ezekkel a városokkal tart közvetlen kapcsolatot az intézet. A vékony vonalak egész Európát átszövő pókhálója Párizstól Stockholmig, Génitől Londonig minden nagyvárost érint: ezekből érkeznek az adatok. A táviratok Európa mintegy 600 városának, körzetének időjárási jellemzőit juttatják Budapestre. — Az intézetben működő hálózattal minden szükséges adat beszerezhető a szél irányáról, sebességéről, a hőmérsékletről, légnyomásról, légnedvességről, a felhőzet szintjéről és fajtájáról — mondja a meteorológus. — Sőt, van egy készülékünk, amely azonnal meg is rajzolja az átlagos hőmérsékleti térképet. A moszkvai és a Majna-Frankfurt-i adóból rádión kapjuk a teljes északi félgömb hőmérsékleti értékeit. Légtömegek a térképen A Meteorológiai Intézet előrejelző osztályán is megszakítás nélküli a munka. A külföldi központból három-, hat- tizenkét óránként az ország 22 városából pedig minden órában jönnek a táviratok. A táviratokat itt fordítják le — időjárási térképekre. A fordítások sokféle „műfajban” készülnek: a legalacsonyabb éjszakai és legmagasabb nappali hőmérsékletekről talajszinti térképek, magaslégköri és széldiagrammok, a légtömegek vándorlását jelölő térképek. Mind között a legfontosabb az a négy térkép, amely az Atlanti-óceán keleti felétől az Uraiig, Grönlandtól Észak- Afrikáig terjedő terület időjárásjellemzőit mutatja. Az egész világon azonos időpontokban, a greenwichi idő szerint minden 6 órában végeznek meteorológiai méréseket, s a külföldi központoktól kapott adatok alapján készül el mindennap négyszer a meteorológiai nagytérkép. — Ezek a térképek olyanok, mint egy film különálló kockái. S mint a filmen a mozgást, az időjárás folyamatát js csak úgy látjuk, ha ezeket a kockákat egymás mellé tesz- szük. Ezekből történik az előrejelzés. 75 százalékban beválik Az előrejelzés 75—85 százalékban válik be. Hivatalosan 36 órára jelzik előre a várható időjárást, de előfordult már az is, hogy kétszeres időtartamra előre látják a folyamatokat — viszont nemegyszer még 24 órán belül is nehéz „jósolni”. A hazai állomáshálózat egyes pontjai ugyanis távol esnek egymástól, s az állomások közti területek időjárási viszonyai — „láthatatlanok”. Olyan „varázsszem” kell tehát, amely itt is látóvá teszi a meteorológust, ez pedig az időjárási radar lesz. Az idén állítják fel a Ferihegyen, s ez majd 100—200 kilométeres körzetből ad tájékoztatást a légkörben kicsapódó termékekről. A távprognózis-osztályon egy bécsi biztosítási társaság megrendelésére készült időjárási naptárát teszi elém dr. Berkes Zoltán. — Magyar lapok is átvették — pedig közönséges szélhámosság. Tudományosan teljesen lehetetlen egy évre előre jelezni, melyik napon mennyi eső esik. Ez, Magyarország földrajzi fekvése miatt, még egy hónapra sem lehetséges. Rendkívül változékony időjárásunkban — Európában miénk a pálma ebben a tekintetben — az atlanti-óceáni, a földközi-tengeri ég a szárazföldi éghajlat egyenlő súlyban örvényesül; negyedik hatásnak pedig itt van a legközelebbi, — a Kárpátok. Az összes rendelkezésre álló adatokat, a száz évre visszamenően vizsgált éghajlati valószínűséget, a tihanyi Geofizikai Obszervatóriumból naponta jelentett mágneses változásokat figyelembe véve, legfeljebb két hétre jelezhető előre az időjárás — 70—75 százalékos pontossággal. A jövö a műholdban — A fejlődést a műholdak „bevetésétől” várjuk. A terv: a légtérben 2000 léggömb végezné a méréseket, az adatokat a meteorológiai műhold venné fel és közvetítené a földi megfigyelőállomásokra. Dr. Tänczer Tibor, a műholdmeteorológia kutatója szerint Magyarország talán már az idén bekapcsolódik a műholdmeteorológiai hálózatba, s földünk „útitársainak” méréseit nálunk is felhasználják a prognózishoz. A műhold — az atomkor meteorológiai varázsszeme — 600 és 1400 kilométer közötti magasságból teszi láthatóvá a meteorológus számára a földi felhőzetet. — Milyen lesz az idei nyár? A távprognosztizőr széttárja karját Bársony Éva Kstrrs SZEKÉRREL BÉCSIBE Két évtzed után is — örök téma marad ez! — lehet és kell újat írni és vallani erről a második vlágháborúról, amely annyi ember tragédiáját okozta. Láttunk már nagy filmeket, amelyek nagy csatajelenetekkel, a tömegek és az anyag irtózatos birkózásával kápráztattak el, az európai csataterek mögötti lázadások epizódjait, sikeres vállalkozásait hol Csehszlovák film tartozás. De egyértelműen ad-e választ a bosszú kérdésében csupán ez a front? Aki az ellenség köpenyét hordja, az mind rossz ember, vagy úgy kell tennünk, mintha az ellenség soraiban mind-mind csak rossz ember sorakozna? Amikor egészen közel jut két ember a látható front két oldaláról, van-e egyiknek is, másiknak is tóga vasv erkölcsi hakomoly, hol vígjátéki formában. Mindig és mindenütt a pusztítást kaptuk, mert a háború esztelen és kiagyalt merényletsorozat: ölni, pusztítani, érdekekért halálba küldeni embereket, akik a döntéseknek engedelmeskednek. Keresheti-e valaki ebben a nagy pusztító jogtalanságban és emberi megrendülésben a maga kicsi igaziát, a maga kicsi bosszúját, vagy emberi megtorlását a rajta esett sérelem miatt? S ha igen, hol keresse, kik ellen menjen és mikor? A külső frontot felismerhetővé teszi a mundér, a hovaooöozy i/vipe KEZDENI 6. Kavargóit a gyomrom. Ban. da ez csakugyan, Desőt kivéve, de micsoda banda. Közösséget vállalni, ezekkel? Vagy én is ilyen lennék már, ha Kolomeától vissza nem hoz a sebesültszállító vonat? — Nem szépítem értelmes zendüléssé Sorki haramiadühét — mondta Deső. — Nem felejtem, hogy embereim azért ragadtak fegyvert, hogy végre eldobhassák és hazameh essenek. Azt se tagadom, hogy légtöbb tiszttársam a zászlóaljnál inkább félt egy új helyzet bizonytalanságaitól, mint a megszokott rossz folytatásától. De más is volt ott. Értsd meg, azon a hajnalon... a háború kezdete óta először voltunk magyar katonák. Istenem, ha ott vagy, te sem tehettél volna mást. Ha csak öl percig is, de végre rólunk volt szó. Magyarországról... Óriási erkölcsi tőkénk gyülemlett fel, egyik pilanattól a másikra. El is tékozoltuk, egyik pillanatról a másikra. Micsoda tűz fulladt hamuba. Ha szétterjedt körös-körül... Ne mondj semmit. Tudom. Mégse bánom. Pedig a végén magunkra maradtunk, iszonyúan egyedül. De két napig, vagy háromig . .. igen, tizennyolca- dikáig bennünk testesült meg, amit sokan szerettek volna, de nem moriek. Csak akkor, tizennyolcadika után ritkult el körülöttünk a leveMémisiE 1967. június ZU szombat gő, amikor a németek megkapták a szükséges garanciát, hogy marad minden a regiben, pusztulunk tovább idegen parancsra: elszalasztva a nagy lehetőséget, melyet felkínált az idő. Nem tudtam követni gondolatmenetét. Nem is akartam. Kaland, mondtam volna, de valahogy mégse vitt rá □ lelkem, pedig az volt, eszeveszetten szép és siralmas reménytelen kaland: egy század, egyetlen felbuzdult század tüzet nyit a németekre, mozdulatlan zászlóaljak, ezre- dek, hadosztályok, gyűrűjébe szorítva, hát ez halálos huszár, csíny, vagyis őrültség. Idegesített az egész. Még inkább, ami mögötte kirajzolódott Deső fantaszta koncepciója: magyar ügy, magyar erővel, elrugaszkodva attól a mindent meghatározó és eldöntő realitástól, melyet a két szemben álló óriás birkózása jelent, immár a mi földünkön. — Hogyan gondolhattad egy percig is? Két ekkora malomkő agyonőröl... Vagy a német, vagy az orosz, harmadik lehetőség nincs. — Lehetne. — Nem! Elméletben... de nem, az csak ábránd! , Én is gyűlölöm á németeket... — Ez csak szó. Amíg beléjük nem lősz, ez semmi. — És én se tudom, hogy az oroszok mivelünk ... — Nézd, én tizenhatodikén ha inaiban a század első ütközetére emlékeztettem katonáimat. Két nanpal Gyerehovó után kerültünk tűzbe. Szárny- Vüztosítás volt a dolgunk, ké- nvelmes ál'ásban. eleinte jó messze a hadosztály támadó műveletének centrumától. Embereim gondtalanul sütkéreztek a napon, én Janus Panno- niust skandáltam félhangon, fűszálat rágcsálva. Ez mind megmaradt bennem, minden részlet. Hiszen az életre csak ráfogják, hogy egység, nem igaz, csupa részlet, egymástól különböző és egymásnak ellentmondó részlet... Egy váratlan ellenlökés elfordította a frontszakasz tengelyét, száza, dóm heves fegyvertüzet kapott. Olyan hirtelen jött az egész, a félsszel ismerkedni se volt időm. Meglepően nyugodt fővel vezényeltem a századot, viszonoztatva az oroszok tü- zét. A támadást elhárítottuk. Utána tizenegy halottat, tizenhét sebesültet számláltam ösz- sze. A század egynegyede elveszett, pillanatok alatt. — Hátrább vontak bennünket, pihenőbe. A kötözősátor szomszédságában ültünk, ottfelejtett rönkökön, fiatal katonám vonyított hörögve odabent. Mintha ráléptek volna a torkára. El akartunk menni onnan, de senki sem merte kezdeni, ott maradtunk mindnyájan. Valaki azt mondta, már nem is tudom ki: itt csak a jajgatás magyar. Hallgattam. Néztem a furcsa formájú kazlakat, a nyírfákat, a szokatlan vonalú háztetőket, a palaszürke földet. Görgettem magamban a nehéz mondatot, mint a többiek, itt csak a jajgatás magyar. Egészségügyi katona szaladt ki a sátorból, kötényébe törölve véres kezét: századparancsnok úr, magával szeretne beszélni, haza izenne. Mire odaértem, csend volt a sátorban. Hát ennyi az egész. Lövés, vonyítás, csend. Salomhegyen, amibor Thulo őrnagy egysége fenyegetően szétterült, az iskolával szemközt, kiabálni kezdtem. Fiúk, itt nemcsak a jajgatás magyar... a föld, a házak, a fák, minden... Én is tudom, ne bizonygasd: a dráma, ha nincsenek igazi szereplői, groteszkbe vált át. Ellenállás helyett végül is csak kvártélyvitába keveredtünk. Magunk helyett a szalmazsákot védtük a németektől. — De akkor..; — Te csak azt látod, ami volt. Én azt is, ami lehetett volna. — De nem lehetett! Hát semmiképp nem alkarod meg érteni? Elmosolyodott, aznap először. — Recrudescunt diutina inelytae gentis Hungáriáé vul- nera — mondta csendesen. — öreg fiú, mi sohasem tudunk győzni. Csak verekedni, és meghalni. A kuruc szabadság- harcból nemcsak Rákóczi bre- záni kiáltványa igaz. Majthény is. Negyvennyolcból nemcsak a Talpra magyar. Világos is. De ennyi most is telt volna tőlünk. És ha igen, szégyenünk helyett megint, még egyszer megmarad a szép legenda. Nem volt értelme vitatkozni. Eszembe jutott a legelső nap, a gimnázium kezdetén. Mándoki osztályfőnök úr ünnepélyes bemutatkozása után sorban fel kellett állanunk, és elmondani, ki fia-bornya vagyunk, mit csináltunk eddig. Nagy nevetések estek, erre senki sem készült, nehéz volt rendbe szedni a niondandót, összehordtunk egy csomó jelentéktelen ostobaságot. Ami. kor Deső került sorra, az osztályfőnök odaszólt neki: mondj el szépen mindent. Deső sötétkék ruhában, véko- nvan, meghökkenve állt egy pillanatig, haja nedvesen fénylett, szeme nagyra tágult. Pö«tön megértette, mit követelnek tőle. (Folytatjuk^ talma ezen a másikon egy korábban, másoktól elszenvedett gyötrelmet megtorolná? Joga van-e jogot érezni az előbb még kiszolgáltatott cseh parasztasszonynak az alkalom miatt arra, hogy fegyvert fogva gyilkoljon, vagy e helyett az emberi részvét és megbocsátás mellett megérezni a szoronga- tottban az embert, aki nem akar áldozat lenni, aki semmi mást nem akar, csak azt szeretné, ha emberként élhetne tovább? Mint ahogy mundérban is, a háború lelki gyehennájában is gyermekien tiszta szemekkel és tiszta szívvel ember tudott maradni, úgy akarna élni. Mi is az élet egy adott pillanatban? Csak néhány vázlatos kérdés a sok közül, amik megfogalmazódnak ebben a három sors köré fonódó cseh filmben. Valójában kétszemélyes dráma ez. e képekben fogalmazott, két nyelven beszélő két hős eggyé- zártságáról. A német katona és a férjéért bosszúra készülő parasztasszony egymás foglyai abban a nagyobb csapdában megszorulva, amit a háború végső napjai készítettek számukra. A balta és a puska segíthetne egyiknek is. másiknak s, ha belül nem irtóznának mindketten az öldökléstől. Krista sok-sok alkalmat szalaszt el, pedig fohászkodása néha erősnek látszik az ölésre. A katonának ölnie kellene, mert az asszony árulója lehet, le nincs benne gyengeség és ostobaság a tényék kétszer- cettő-négy-képletéig eljutni. A catena Bécsbe akar jutni a családjához, az asszony szeretne eljutni a bosszúig, aminek nincs térképdleg pontos helye ezen a földön. Ki értheti meg ezt a bolyongást, ezt a vias- kodást, amely kettőjüket ösz- szekötötte? A partizáncsoport csak a németet látja a katonában, a mundért, s mindazt, amit a mundér az agonizáló háború utolsó szakaszában jelenthet annak, akit a fegyver és cél bátorít. Más törvény uralkodik a tömegekben, mint az egyeseidben? Jan Procházka forgatókönyvének és Karel Kachyna rendezői munkájának éppen az ad különleges varázst, hogy meri és tudja a háború szennyes tengeréből kiemelni ezt a két sorsot és tudatosan azt vallják a filmjükkel, hogy a háborúban nemcsak olyan gyötrelmek vannak, amiket a hadseregek szenvednék el hadseregektől, hanem azok a kínlódások talán még igazabbak, emberibbek és mélyebbek, amikben az emberi értelem és az egészséges emberi lélek szenvedi el halálát. Néhány jelenet a filmben mintha az idegek extatikus állapotára utalna és a mai néző, mai szemmel az idegi rövidzárlatoknak ezt az orvosilag is igazolható sorozatát nehezen érti, a film mégis megfog bennünket őszinteségével és nemes emberségével. A film kapcsán jutott eszünkbe, hogy Szokrátesz is részt vett háborúban. Ugyan milyen gondolatai lehettek akkor? Jan Novak zenéje fontos szerepet kap ebben a filmben. A barokk mesterek széles ívű dal lamszerkesztésével megéreztet valamit abból is, amiről a képek már nem vallhatnak. Iva J amur óvá és Lttdefc Munzar rokonszenves hősöket alakítanak ebben az igényes pszichológiai drámában. Farkas András A Művészeti Lexikon harmadik kötetéről Négy kötetben öt világrész művészetének története — nem könnyű feladat. Erre vállalkozik a Művészeti Lexikon. Harminc év óta hasonló vállalkozás nem volt Magyarországon és a jelen mű monumentalitását tekintve érthető, hogy ilyen összeállítás szerkesztését és kivitelezését egy-egy gene- reóció csak egyszer vállalja. A lexikon szerzőinek szemlélete mai és modem, ebben természetesen minden hasonló jellegű műnél frissebb, értékesebb és tanulságosabb számunkra. A művészetek történetének az őskortól napjainkig terjedő témája, megjelenését még időszerűbbé teszi. A terjedelmet tekintve, anyagában érthetően a múlt dominál, de jelentős részek szólnak századunk legmodernebb művészi irányzatairól is. Foglalkozik a művészettörténet minden neves alakjával, fontosságuk és szerepük arányában. A Művészettörténeti Lexikon III. kötete — csaknem ezer oldalon — az eddigi kötetek közül számunkra talán a legérdekesebb és legfontosabb részeket tartalmazza. Magyar- ország művészete mintegy 60 oldalon szerepel a kötetben, az első hazai képzőművészeti emlékektől a modern festészetig, szobrászatig, építészetig. A képanyagot kísérő szöveg különös értéke az összhatásra törekvés, amellyel a magyar képzőművészetet minden időben korához kapcsolja, megmutatva a hazai stílusirányzatok kapcsolatát a művészet általános, európai vonulatához. Ebben az értelemben sokatmondó, hogy a lexikális szövegen is átüt a magyar képzőművészet egyetemes értéke és vitathatatlan európai színvonala. A kötetbén találhatók többek között a lengyel és az orosz képzőművészet új alkotásai mellett London építészeti remekművei. Ebben a kötetben kap rangjához ülő helyet és terjedelmet Olaszország művészete, Leonardo és Michelangelo, Róma és Velence, az etruszk és a modem olasz építészet reprezentánsai. Nem mellékes erénye a III. kötetnek, hogy rendkívül gazdag a képanyaga és ezzel az olvasót nagymértékben segíti a bonyolult anyag megértésében és megismerésében. Lexikonnál talán furcsa megjegyezni, itt mégis érdemes, hogy hangvétele a szerkesztők szemléletének megfelelően tárgyilagos, elfogulatlan. Ennek alapja elsősorban, hogy a cikkek és tanulmányok írói a képzőművészet különböző területeinek szaktudósai és legtöbbjük képessége, hogv nemcsak tudományosan, hanem olvasmányosan tudják nyújtani az ismeretanyagot a régóta nélkülözött modern Művészeti Lexikon bizonyára széles olvasd táborának. M