Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-23 / 146. szám

a J *»j Az ellenőrzés joga: segítés kötelezettsége I ogaink növekedése egyet jelent kötelességeink bővülé- I sével, s csakis akkor élünk jól e jogokkal, ha azokat hatékony eszközöknek tekintjük, olyan eszközöknek, ame­lyeket például a kapkodás megszüntetésére, a túltengő leve- lezgetés-adminisztrálgatás felszámolására, a lélektelen, me­chanikus ügyintézés ma még meglevő gyakorlatának erőtel­jes megváltoztatására használunk föl,” Az idézőjelbe tett mondat egyik hivatali pártszervezetünk taggyűlésén a veze­tőség beszámolójában hangzott el: felelet volt ez a mondat — s maga az egész beszámoló — azoknak, akik a párt IX. kongresszusának határozatát, a hivatali pártszervezetek el­lenőrzési-beszámoltatási jogáról, enyhén szólva is különösen értelmezték. Akadt ugyanis néhány párttag, akik úgy vélték, hogy a jogok növekedésé a hivatal irányításának kormány- rúdját „átcsúsztatja” majd a vezetőség kezébe, azaz ettől kezdve a pártvezetőség „dirigál”. A hivatal, ahol az említett eset megtörtént, egyike azok­nak, amelyek nap mint nap állandó kapcsolatban állnak a lakossággal, s ha valahol, itt igazán döntő kérdés, milyen az ügyintézés stílusa, tartalma, milyen eszközök szolgálják — vagy éppen akadályozzák — a sokat emlegetett „ügyfelet”. A pártszervezet eddig is igyekezett segítséget adni a munka ja­vításához, ám nem volt meg az a joga, hogy ne csak adjon, hanem kérjen is, mégpedig számonkérjen helyes, de elsikkadt intézkedéseket, félúton megtorpant ügyviteli egyszerűsítést A párt vezető szerepének minden területen való erősítése, továbbfejlesztése logikusan magával vonta a korábbi, üzemi és hivatali-intézményi pártszervezetek jogkörére vonatkozó megkülönböztetések megszüntetését, annak egységes kimon­dását, hogy a pártszervezetek joga és kötelessége a területü­kön folyó munka átfogó ellenőrzése, a vezetők beszámolta­tása. Az említett pártszervezet tehát jogot kapott arra, hogy ne csak segíteni igyekezzék, hanem segíthessen, ha kell, a vezető beszámoltatásával, ha kell, átfogó és alapos ellenőrzéssel, a jó értelmű-tartalmú közbeavatkozással. A kommunisták ész­revételei, javaslatai eddig sokszor elsikkadtak, s ha megpró­bálkoztak azzal, hogy a hivatal néhány osztályán felmérjék, megvizsgálják az újra és újra felbukkanó hibákat, s azok okait, akadtak, akik „okvetetlenkedést” láttak benne. Ha nem is egy az egyhez, de nagyjából hasonló gondokkal küzdöttek másutt is a hivatali-intézményi pártszervezetek, s most e gon­dok feloldása „zöld utat” nyit a hasznos, előre lendítő, mun­kát javító elképzeléseknek, tevékenységnek. A pártszervezet jogainak növekedésével a hivatal, intéz­mény vezetőjének hatásköre, felelőssége jottányit sem csökken, sőt, erőteljes támogatóst kap a pártszervezettől, va­lamennyi kommunistától ahhoz, hogy az irányítása alá tartozó intézmény, hivatal jól valósítsa meg a maga területén a párt politikáját, még hatásosabban végezze — rendeltetésszerű — munkáját. E segítség és támogatás fejében azonban időről időre a kommunisták vezető testületé előtt számot kell adni arról, amit tett, s arról is, mit mulasztott. Oda keik figyelnie a kommunisták véleményére, javaslataira, fel kell használnia a pártszervezet ellenőrző munkájának tapasztalatait, de mind­ez olyan többlet, ami nemhogy nehezítené, hanem jelentősen megkönnyíti helyzetét. X A jogok kiterjesztése pártszervezeteink számára felelős­ségük erőteljes fokozódásával jár: tudniuk kell, hogy mi a lényeges, s mi a lényegtelen kérdés, nem szabad összetévesz­tenünk a hathatós ellenőrzést az apró ügyekbe való eltemet- kezéssel s a vezetők beszámoltatása sem lehet formális aktus, hanem nagyon is lényegre törő, a csomópontokat megragadó, elismerést és bírálatot egyaránt alkalmazó eszmecserének kell lennie. Hivatali és intézményi pártszervezeteink e fel­adataiknak úgy tudnak igazán jól eleget tenni, ha már mun­katervük készítése közben, a pártvezetőségi ülések, taggyű­lések napirendjének meghatározásakor nagy alapossággal, körültekintéssel járnak el, ha nem akarnak túl sokat markol­ni, mindennel foglalkozni, hanem erejük ésszerű koncentrálá­sával elsősorban területük legégetőbb, megoldás esetén tehát legtöbb hasznonnal járó kérdéseivel foglalkoznak. A kutató- intézetekben vizsgálni lehet például az új eljárások ipari al­kalmazásának mértékét: a hivatalban lényeges kérdés lehet például, hogy eléggé tisztázottak-e a különböző osztályok hatáskörei, vannak-e párhuzamosságok, átfedések a szakosz­tályok tevékenységében, s így tovább, azaz mindig a sajátos helyzet szabja meg, hol lehet, hol kell kamatoztatniuk párt- szervezeteinknek a kommunista közösség kollektív bölcses­ségét, kezdeményezőkészségét, jobb megoldásokat kínáló erő­feszítéseit. A lenini mondás, az inkább kevesebbet, de azt jól, nél­külözhetetlen útmutatás az új körülmények között te­vékenykedő hivatali, intézményi pártszervezeteink számára. Necsak éljenek, hanem célszerűen éljenek jogaikkal, ne- csak szándékuk legyen a segítés, hanem öltsön valós alakot felelősséggel és ellenőrzéssel, megoldást adó javaslatokkal, mert ezzel adják a legbiztosabb erkölcsi alapot ahhoz, hogy jogaik gyarapodása a pártszervezet tekintélyének, rangjának gyarapodását is jelentse a hivatalban vagy intézményben. M. O. Rozsda András, a horti Kos­suth Termelőszövetkezet elnö­ke sokszor töprengett azon — mért mennek el a fiatalok a faluból? A kérdés már csak azért is érdekelte, mert maga is fiatalember, másrészt pedig a közös gazdaságnak is nagy szüksége van a fiatal munkás­kezekre. De nemcsak töpren­gett a kérdésen, hanem né­hány szövetkezeti vezetővel együttesen az elmúlt hónapok­ban fel is keresték a legille­tékesebbeket, a nyolcadik osz­tályos fiatalokat. A találkozá­sok rendszeressé váltak, érvek, ellenérvek csaptak össze s a beszélgetések eredményeként tíz fiatal a mezőgazdaságot választotta élethivatásul. Ifjúsági munkacsapat A fiatalok — ifjúsági mun­kacsapatban — ma már a ker­tészetben dolgoznak. Huszonöt holdon termelik a paradicso­mot, dinnyét, uborkát, burgo­nyát, de ha szükséges, segíte­nek a betakarításban, szállí­tásban is. Két évig a munka mellett a továbbképző iskolá­ba járnak, utána különbözeti vizsgát tesznek s a harmadik év végén már a szakmuhkás­Még nyolc nap és itt a fél­év. Vajon mit mutatnak majd az ipari üzemek, vállalatok „féléves bizonyítványai?” Pon­tos számokról, végleges ered­ményekről korai lenne még be­szélni, de ahogyan az igazi diák is előre érzi az intőt, a rovót, a dicséretet, így az üzemek, vállalatok vezetői is sejtik már a féléves osztályzatokat... Q Szinte biztosnak látszik, hogy a Mátraalji Szénbányá­szati Tröszt visontai gépszere­lési üzemének dolgozói ötös osztályzatot kapnak. Izsvák Antal üzemvezető kitűnő eredményekről informált ben­nünket .., — Két héttel megelőztük a tervet. Üzemünk valamennyi dolgozója hozzájárult a szép eredményhez, de külön dicséret illeti a szocialista brigádokat, példamutatóan dolgoztak, vál­lalásaikkal s azok teljesítésével nagyszerű közösségről adtak tanúbizonyságot. Nélkülük alig­ha beszélhetnénk most ilyen komoly eredményekről... a Az É. M. Üt- és Vasútépítő Vállalat visontai főépítésveze­tősége is szép eredményeket mondhat magáénak. Sághi Ta­más főépítésvezető elégedetten újságolta: — Féléves tervünk 24 mil­lió forint volt, s már 28 millió fölött járunk. Pedig szinte nap­ról napra anyaghiánnyal küz­döttünk. / 0 Ml a helyzet Sírokban? A választ Pákh Lászlótól, a Mát- ravidéki Fémművek főmérnö­kétől kaptuk. — Az első negyedévben volt egy kis lemaradásunk, de a második negyedévben sikerült javítani. Pillanatnyilag úgy néz ki a helyzet, hogy teljesít­jük terveinket. Hangsúlyozni kívánom, nálunk az elsődleges szempont nem a forintra való tervteljesítés, hanem a vevők igényeinek maximális kielégí­tése... 0 Sajnos, az É. M. Cserépipari 1-es számú egri téglagyárának dolgozói már hiába hajráznak, Megffoo© a szabii! Ügy véljük, nekünk meg­bocsátható e szabálysértés. De az ET 25-95 rendszámú, fekete Pannónia motorkerék­párnak már aligha. Nekünk megbocsátható, mert kü­lönben képtelenek lettünk volna e „szabálysértés” nélkül megállapítani, hogy 1967. jú­nius 21-én, röviddel délután két óra után, vajon hány kilométeres sebességgel ro­boghat eme motorkerékpár Felsőtárkány belterületén? Ezután közölhetjük a köz­lekedés rendészettel, hogy kocsink sebességmntatója szerint 102 kilométeres órán­A közös gazdaság vezetői fel­mérték, hogy a következő években hány fiatal szakmun­kásra lesz szükség. Ennek a felmérésnek az alapján igye­keznek szerződtetni a fiatalo­kat. — Már most elbeszélgetünk a hetedik, nyolcadik osztályo­sokkal megvilágítjuk előttük a mezőgazdasági szakmák szép­ségeit, elbeszélgetünk a kere­seti lehetőségekről, az esetle­ges problémákról. Nagy segít­séget nyújt ebben a munkában az általános iskola néhány ta­nára. S hogy ezek a beszélgetések nem hiábavalók és nem ma­radnak hatás nélkül, bizonyít­ja a megalakult ifjúsági mun­kacsapat és az a tény, hogy jövőre újabb tíz fiatal kapcso­lódik be a szövetkezet munká­jába. A horti Kossuth Termelőszö­vetkezet munkaerőgondjai ma már egyre inkább eltűnőben vannak. Eltűnőben vannak, mert a vezetők rájöttek, hogy nem elég pusztán várni a fia­talokra — értük is kell men­ni... és tenni Kapóst Levente KlSZ-kongresszns küldötte KECSMÁR ILONA, a* Egri Tanárképző Főiskola végrehaj­tó bizottságának tagja. NEMETH TIBOR, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkára. KETTŐS BORBÄLA, a szűr esi tsz kertészeti munkacsapat iának vezetője. JjwmM)3 1967. június 23., péntek VASS GÉZA, a KISZ köz­ponti revíziós bizottságának tagja. LŐCSEI JÓZSEF, a KISZ Egri Járási Bizottságának tit­kára. bizonyítványt is megszerzik. Három év múlva a szövetkezet­nek tíz végzett kertészeti szak­munkása lesz. A szövetkezet elnökével ar­ról beszélgetünk, hogyan talál­ják meg addig számításukat a fiatalok. — Az ifjúsági munkacsapat és a közös gazdaság szocialista szerződést kötött egymással. Ebben mindkét fél rögzítette vállalásait, kötelezettségeit — mondja Kozsda András. A fia­talok minden hónapban 25— 30 munkaegységet teljesítenek s munkaegységenként 35 forint előleget kapnak. Ez nagyjából azt jelenti, hogy havon a mint­egy 1500 forint körül keresnek s ebből ezer forint előleget kapnak. Rendkívül előnyös ez a fia­talok számára, hiszen kész­pénzhez jutnak minden hónap­ban, tudnak vásárolni s a szó­rakozásra is marad pénzük. — Meg is érdemlik — mond­ja az elnök —, hiszen igazán jól, lelkiismeretesen dolgoz­nak. Fiatalodik a szövetkezet Néhány éve még 65 év volt a közös gazdaságban az átlag­életkor. Figyelmeztető jel volt ez, hogy ideje gondolkozni, ten­ni valamit. S a szövetkezet ve­zetői nem hagyták tétlenül múlni az éveket. — Ma már 45—48 év az át­lagéletkor — szól az elnök, de még ez is csökkeni fog. A gép­csoportban nem kevesebb, mint hatvan fiatal dolgozik. De még több fiatal gépészre s kertész­re várunk, ____, a mezőgazdaságot választották rol... — Különösebb problémák nélkül dolgoztunk, bár az anyagellátással sokszor baj volt Köszönet'és dicséret il­leti a központ és gyáregysé­günk anyagbeszerzőit, akik mindent elkövettek, hogy za­vartalanul menjen a munka. Az eddigi eredmények azt mu­tatják, hogy a teljes és a befe­jezett termelési tervünket is teljesíteni fogjuk... s Egy hónappal a félév előtt — a rossz időjárás miatt — a Bélapátfalvi Cemenet-és Mész- mű még 4511 tonna cementtel és 820 tonna mésszel maradt el a tervtől. Most azonban már lényegesen másképpen néz ki a helyzet. Horváth Jenő fő­mérnök szerint félévre minden rendben lesz... — Mész! em a ra dósunk at be­hoztuk. Lényegesen javult a mész minősége: a tervezett 85 helyett az össztermelés 30 százaléka első osztályú mész. Ez a minőségi javulás forint- bain is tekintélyes összeget je­lent a gyárnak. A féléves ce­menttervünket pedig 250—300 tonnával teljesítjük túl... , ★ így néznék ki a „bizonyítvá­nyok” nyolc nappal a félév előtt. Még lehet javítani, ter­mészetesen rontani is. Majd meglátjuk... K. J. éskilátások si járásban bek voltak, mint tavaly. A bél­és árvíz kevesebb kárt okozott ebben az évben. Bár a tavaszi szántás az egy évvel korábbi­hoz megnövekedett, a kukori­ca például három héttel ha­marabb került a földbe. A csa­padékos időjárás mostanában ugyan nehezíti a talaj munkák végzését, a gépi védekezésnek sem kedvez, de a szőlőt már háromszor permetezték, és a peronoszpóra-veszély sem fe­nyeget ennek következtében. Volt ugyan már eddig né­hány gazdaságban jégverés, de ez pásztásan okozott kárt, s legfeljebb öt-tíz százalékos pusztítással járt együtt. Az esős időszak a szőlőt a virágzásában érte, aminek kö­vetkeztében a fürtök tömött- sége csökkent. A ritkább für­tök szemei azonban nagyobbak lehetnek, mint amilyenné a szokásos körülmények között fejlődhetnek, sőt: esetleg a ké­sőbbi csapadékos időjárás sem okozhat rothadást a lazább fürtökben. Hz idei átlag főbb A tavalyihoz viszonyítva a várható termés szőlőből mint­egy harminc százalékkal lehet több. Persze, a szüretig még van tennivaló elég. Máris lát­szik, hogy a négyszeri perme­tezésnél többre lesz szükség. Néhány gazdaságnak éppen ezért még időben gondoskod­nia kell a permetezéshez szük­séges anyagok beszerzéséről. Maga a permetezés nem okoz különösebb gondot, mert pél­dául Gyöngyöspata négy nap alatt el tudja végezni. Ennek nemcsak a felkészültség foka a magyarázata, hanem a dolgo­zók, a tsz-tagság lelkiismere­tessége is. Ezzel is magyarázható, hogy Nagyrédén is, Abasáron is si­került a nagyobb mennyiség­ben elfagyott paraffinos szőlő­oltványok más kultúrákkal való pótlása, aminek követ­keztében a kárt csökkenteni lehetett. Vagy: Nagyfügeden, Ludason, Atkáron, illetve a gyöngyösi Dimitrovban a pa­lántákban keletkezett tavaszi fagykárt gyorsan tudták kor­rigálni, A kertészeti növények kö­zül a paprika sínylette meg a kedvezőtlen időjárást, a para­dicsom viszont állta a megpró­báltatást. A határ általában szépen művelt, a tsz-tagok munka­kedve jó, ami nemcsak a rá­juk vonatkozó újabb nyugdíj­rendelet hatásának, valamint a betegbiztosítási szabályok mó­dosításának a következménye, hanem annak is, hogy a ter­méskilátások jók. A nagyobb jövedelem reményében a mun­kakészség is növekedett. i (Omf) lemaradásukat sehogy sem tud­ják behozni. Ez a véleménye egyébként Géczi György gyár­vezetőnek is. — Nem tehetünk róla, az időjárás áthúzta számításain­kat. A sok eső, a kevés nap­fény megpecsételte a féléves munkánkat. így csak 90 száza­lékra tudjuk teljesíteni ter­veinket. Majd a második fél­évben megpróbáljuk behozni a lemaradást. 3 Rövid, szűkszavú informá­ciót kaptunk Nehr Tibortól, a Hajtómű- és Felvonógyár 4-es számú egri gyáregységének igazgatójától: — A befejezett termelési ter­vünket 100 százalékon felül, a teljes termelési tervünket pe­dig 100 százalékra teljesítjük. Valószínű, hogy a pótalkat­rész-gyártás tervét csak 99 százalékra tudjuk teljesíteni. Az egyszázalékos lemaradás oka: a Csepel Vasmű már hó­napokon keresztül nem küld anyagot... 0 A- Könnyűipari Alkatrész gyártó és Ellátó Vállalat 10-es számú egri gyáregységének 1967-es terve több mint 50 szá­zalékkal lett nagyobb az el­múlt évinél. Ennek ellenére Németh Tibor igazgatótól biz­tató híreket kaptunk a gyár­egység első féléves munkájá­Jók a term a gyöngyö A mezőgazdaságról egyéb­ként sem lehet úgy beszélni, hogy az időjárás szóba ne ke­rüljön. Mostanában pedig, amikor elég gyakori az eső, a korábbi hetekben pedig a hő­mérséklet tréfálkozott velünk, önkéntelenül megfogalmazódik a kérdés: milyen hatással van mindez például a gyöngyösi járás mezőgazdaságára. A járási tanács mezőgazda- sági osztályán kaptunk felele­tet a kérdésre. 11 kezdet is jó volt A tavaszi időszak körülmé­nyei az idén sokkal kedvezőb­sátluitó lysértés ként! sebességgel. Mi a négy keréken idegesek voltunk, az ET 25-95 rendszámú Pannó­nia tulajdonosa a két keré­ken sem volt az, — úgy lát­szik. Lehet, hogy néhány ki­lométert tévedett kocsink se­bességmérője. de 50 kilomé­ternyi különbségről szó sem lehet. Szeretnénk, ha e motorke­rékpár tulajdonosa — saját és mások élete szempontjá­ból is — megtanulná, hogy a bukósisak a fe,»sérüléstől véd, de a KRESZ előírásaitól semmiképpen sem. ___________________ (—6) Nyolc nappal a félév elölt...

Next

/
Thumbnails
Contents