Heves Megyei Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-07 / 106. szám
Vajon mi lelte est a gyereket ? A világhírű matyó hímzés egyik legrégibb stílusa az úgynevezett „eipés”. Az 1800-as években még lepedők szélét díszítették vele. Most térítők, szetek, alátétek dísze a régi him- zésminta. Fazekasok újdonsága az erdélyi köcsög, mellé ivóedény is tartozik. A fehér mázas köcsög díszítése kék iróka. (Kalotaszegi írásos.) Folttisstítás Gyümötcsfolt: Mosóanyagból a friss foltot citromlével megnedvesítjük, s meleg vízzel átmossuk. A régi foltot hidrogénhiperoxid-ol- datban, vagy szalmiákoldatban megmártjuk, és utána gyorsan és alaposan tiszta vízzel kimossuk. Óla jf olt: Mosóanyagoknál: terpentin, nel, vagy benzinnel átdörzsöljük, utána mossuk át és átfőzzük a ruhát. Szövetanva- goknál: két itatóspapír között az anyagot átvasaltuk, utána benzinnel átdörzsöljük. szalmiákszeszt is teszünk. Bekenjük az anyagot ezzel a keverékkel, s így hagyjuk hosz- szabb ideig. Hideg vízzel öblítjük. Csak egészen száraz anyagot vasaljunk. Paradicsomfolt: Legtöbbször a meleg, szappanos vizes mosás segít. Ha némi elszíneződés még marad az anyagot, olyan szappanos vizet öntünk az anyagra, amelybe néhány csepp hidro- génhiperoxidot is tettünk. iSz. M. Rozsdafolt: Forró citromlével bedörzsöljük az anyagot. Ha a foltok elhalványultak, bő vízben öblögetünk^ s a vízbe kevés glicerint. vagv egészen kis menv- nyiségű heresót teszünk. Vigyázzunk a heresóval, mert megmarja a szövetet, és mérgező is. (Selyemhez nem tudunk hatásos háziszert ajánlani.) A virág mindig legszebb dísze a lakásnak. A szűk nyakú, fekete-sárga kerámiaváza az alföldi karcsú cserépkorsók •«óda. Vörösbor-folt: Üj foltjait sóval bedörzsöljük. utána mossuk. Régi foltokat felhígított hidrogénhi- peroxid-, vagy citromsavoldat- ba mártjuk. Utána bő vízben mossuk. Csokoládéfolt: Pamutanyagnál: legtöbbször már a mosás is segít, de ha régi a folt, akkor glicerin és tojássárgája keverékével ; foltot bekenjük és néhány perc múlva meleg vízzel öblítjük. Selyemnél: víz és glicerin (1—1 aránvban) oldatot készítünk, amelyhez még egy kis Emlékezetes betegség a magyar nép történetében a „morbus hungaricus”, a tüdő tbc-s megbetegedése. Ma a betegség súlyosságával, számszerű előfordulásával, kimenetelével kapcsolatban a helyzet kedvezően megváltozott, mégsem tekinthetjük legyőzöttnek. Az J elmúlt húsz évben különösen a fejlett országok szép eredményeket értek el legyőzésében, az elmaradott országokban azonban még ma is nemzeti csapásnak számít. Világ- viszonylatban — a technika, a kultúra káprázatos eredményei ellenére — még ma is 13 millió a nyilvántartott tbc-s beteg, de a fertőzöttek száma minden valószínűség szerint eléri az 50 milliót A tbc elleni küzdelemben kiemelkedően fontos a gyógyszeres kezelés. A gyakorlat az, hogy ha valamilyen ok miatt eredménye nem kielégítő, csak a’-kor kerül sor a veszélyességében nem túl nagy kockázat350 kereszteződés távirányítása Hamburgban működik a Német Szövetségi Köztársaság legnagyobb és legmodernebb központi távirányító berendezése. A rendőrség főépületében elhelyezett központi irányító berendezés egy időben 350 közlekedési lámpával ellátott (összesen 600) hamburgi útkereszteződés áttekintését teszi lehetővé. Távkezelésű filmkamerák állnak a főbb közlekedési csomópontoknál, amelyek segítségével lehetővé válik az esetzsolhatők — megkönnyíti a járművezetők helyzete, akik, ha betartják a megengedett 50 km-es óránkénti sebességet, a gyakori fékezéstől is mentessé válnak. Ezáltal válik a közlekedés gördülékennyé. A távirányítás ma még emberi segítséggel történik, a következő hónapok folyamán kerül sor az elektromos agyak üzembe vételére. Detektorok sugározzák a város különböző részéből a központi „agyak” számára a megfelelő impulzuleges torlódások megszüntetése. (Képünk Georg Nader amerikai színművészt ábrázolja a távirányító központban tett látogatása alkalmával. — Nader jelenleg egy nyomozótiszt szerepében forgat új filmet Hamburgban.) A 350 kereszteződés egy űj- rendszerű programkapcsolás segítségével irányítható. A főbb útvonalak, sugárutak szükség esetén egy úgynevezett „zöld hullámmá” varasokat — így válik ■ lámpák kapcsolása teljesen automatikussá. A központ felépítése fontos lépés volt a közlekedés centrális irányítása érdekében, annál is inkább, mivel Hamburgban évente 8—10 százalékkal növekszik n közlekedésben részt vevő gépkocsik száma. Jelenleg 403 000, az 1,8 milliós lakossal szembeni B. Lb „Mozgói árdák"-kal 15000 embeT óránként Városok útkereszteződéseinél, repülőtereken, pályaudvarokon, sportpályákon és más forgalmas helyeken sok gondot okoz az emberek összezsú- folódása. A forgalmi probléma felszámolására viszonylag egyszerű technikai megoldás kínálkozik: személyszállító szalagok üzembe helyezése. A mozgólépcsők létesítésével ugyancsak ezen a problémán igyekeztek segíteni, mint a tapasztalat mutatja, sikeresen. Ám a szintkülönbségeket áthidaló mozgólépcsők költséges szerkezetek és nem mindenütt alkalmazhatók, ezért keresik a mérnökök az újabb megoldásokat Szerkezeti formaként két megoldás ismeretes. Az egyik: vastag gumiheveder, vagy gumival borított acélszalag, amely sima aljzatokon, vagy nagyszámú görgőn csúszik. A másik kivitelnél az ember, a mozgólépcsők mintájára egymáshoz csatolt lemezeken áll, melyek vezetőpályák között mozognak. Mindkét rendszer bevált a gyakorlatban, e módon 100 méterig terjedő hosszban készítenek személyszállító szalagokat Nagyobb távolságok több, egymás után kapcsolt szállítószalag telszeielé; sével hidalhatók át Figyelemre méltó előny, hogy a „mozgójárdákkal” még 10 fokos emelkedők is leküzdhetők; Poggyászok és gyermekkocsik egyaránt szállíthatók az újszerű „közlekedési eszközön.” Vajon a tömeges szállítás szempontjából mennyire felelnek meg a „mozgójárdák?” Ez a hevedersebes ség függvénye, értéke 0,1 — 1,0 méter/másod- perc között változik. Ezt figyelembe véve, óránként 3600 —1500 személy szállítható, ami tekintélyes teljesítmény. Szakemberek véleménye szerint a rövid- és középtávú közlekedésben nagy jövő vár a személyszállító szalagokra. Ez persze, távol áll attól az utópisztikus elképzeléstől, hogy ténylegesen a közutakat lássák el velük. Arra mindenesetre máris gondolnak, hogy a munkahelyek útjain ilyen „mozgójárdákat” helyezzenek üzembe. Az NDK-ban komolyan foglalkoznak olyan személy- szállító szalagok megépítésének tervével, melyek a külszíni szénfejtéseken dolgozó bányászokat szállítanának több kilométerrel távolabb fekvő munkahelyeikre és vissza. * k fal járó műtéti beavatkozásra. Igazán eredményes gyógyszeres kezelésről csak az antibiotikumok (különösen a streptomycin) felfedezése óta beszélhetünk, de a gyógyulás eredményét legalább annyira befolyásolja a jól szervezett közegészségügyi ellátás (lakás, ruházkodás, táplálkozás, szociális gondozás), fejlett beteg- ellátás, minél magasabb élet- voral megfelelő vő^eke- zés (BCG-oltás). Magukban gyógyszerek nélkül azonban -ízek sem használhatnak. Az elmúlt húsz év alatt bármilyen nagy is volt a haladás a tbc-ellenes gyógyszerek (antuberkulotikumok) kutatása °rén, a mai gvóv-szerek még mindig nem tökéletesek. Nem ölik el a fertőző Koch-baci tusokat, csak szaporodásukat gá_ tolják; végleges legyőzésük a szervezet ellenállóképességétől függ. Jelenlegi antitu berki ilotikus gyógyszereink közül három bizonyítottan nagy hatásfokú: az INH, a Stmy és a PÁS. Mindhármat egy évtizeden belül (1944—1952.) fedezték íeí és azóta sem született jelentősebb eredmény az antituber- kulotikumok kutatása terén, annak ellenére, hogy az egész világon — így hazánkban is —nagy erővel folyik a kutatás. Az új gyógyszerrel szemben támasztott követelmény: tegye bacilusmentessé a szervezetet. Üj. jó hatásfokú gyógyszer előállítása azonban nem kis feladat, hiszen a betegség gyógyítása mellett még egy sereg más szempontnak is meg kell, hogy feleljen. Az „ideális” antituberkulotikumnak fajlagos hatásúnak kell lennie, tehát csak a Koch-bacilusokat pusztítsa el, ezeket azonban a szervezeten belül bárhol elérje. Erős és gyors hatásúnak kell lennie, nem szabad, hogy a szervezetben mérgezést váltson ki és megkívánják, hogy szájon át lehessen szedni. Adagja nem lehet nagy. és íze sem rossz — de drága sem lehet. Ilyen igényeket kielégíteni természetesen nagyon komoly feladat. Ha a kutatók új hatóanyagot fedeznek fel, csak akkor válik gyógyszerré, ha a vizsgálatok próbáját kiállja. A vizsgálat sok-sok részből áll: kémcső-kísérlettel kezdődik, majd egyre bonyolultabb laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá, míg az állatkísérletekre is sor kerülhet. A tbc elleni anyagok kutatásánál azonban még itt is kellemetlen meglepetések érhetik a kutatót: oka, hogy a majom kivételével más állaton a tbc nem teljesen azonos az emberével. Végeredményben tehát csak az igen óvatosan végzett emberterápiás kísérlet dönt. Az ideális antituberkuloti- kum kutatása tehát nehéz és nemes feladat. Mai ismereteink szerint azonban már nincs messze az az idő, amikor 3 kutatások elérik céljukat: a tbc-probléma végleges felszámolását! Befoncolöp-alapozás Szovjet szakemberek véleménye szerint betoncölöpök alkalmazása a hagyományos alapozási munkák helyett lényegesen előnyösebb és gyorsabbá teszi az építkezést. Az alapozással járó földmunka és az alap megépítése a legidőrablóbb munka még ma is. Ha ezt sikerül kiküszöbölni, a lakóház-építkezés idejét lényegesen le lehet rövidíteni. „Bányászat9* baktériumokkal Kanadai kutatócsoport vizsgálatokat folytat baktériumok ásványbomlasztási hatékonyságának meghatározására, hogy ennek segítségével jövedelmezőbbé tegyék az értéktelenebb ércekből réz, nikkel, molibdén és cink előállítását. Eddigi kísérletek azt mutatták, hogy 38° C-on, 2 százalékos rézoldatban a baktériumok szaporodása optimális. Nmüsőn, 1M3. május In vasárnap anyu volt az első, akinek elmondott mindent, ami körülötte történt. S ha kérdezte, sokszor sértő módon fordult el. És anyu nem tudja, mi tö- ténhetett az ő csupaszív kisfiával. Aztán némi fejtörés után a serdülés rovására írt mindent. Meg sem fordult a fejében, ő is tehet erről. A fiú, most magába fordulva hallgat. De éppen kora miatt egyszer valaki előtt kitárulkozik, barátot, szövetségest keres. Vajon kit talál? Vajon hasznára lesz-e az új bizalmas? A, Zj.—íté ól új étel nőm egytálételként tálalhatjuk. A palacsintamaradékot vágjuk csíkokra. Készítsünk hozzá tojássárgájából és felvert tojáshabból édes keveréket. Az összekevert ételt süssük meg vajazott sütőben palacsdntapu- dingnak. A főtt marhahúsból kevés fáradsággal sok mindent készíthetünk. Töltött káposztához vagy karalábéhoz az alábbi tölteléket készítsük: t A megdarált leveshúst egy tojással, kevés borssal, reszelt hagymával, apróra vágott füstölt szalonnával összekeverjük, s gyengén párolt káposzta- levelekbe csavarjuk. Fehér tornával átkötjük, nehogy a öltelek kifőjön belőle. Karait bé esetében a gyengén főtt. íivájt karalábét töltjük meg i/ele. Zsírozott tepsibe helyezzük, s tejfellel meglocsolva kevés lével, kis zsírral, párosra sütjük. A fütt marhahúsból hidegen pástétomot is készíthetünk. A kétszer átdarált húshoz reszeljünk vöröshagymát, adjunk hozzá sót, törött borsot, darált nistölt szalonnát, mustárt és zevés vajjal keverjük öt-tíz percig. Melegített zsírral megfuttatott edénybe töltsük. Tisztább lesz-e a nagyvárosok levegője? A gépjárművek kipufogógázainak szénmonoxid-tartalma súlyos helyzetet teremt a nagyvárosok lakói számára, megengedhetetlen mértékben mérgezi a levegőt. A „Kosmos” című lap arról ad hírt, hogy A Brand lipcsei professzor megál- laoítása szerint az üzemanyaghoz adagolt polipropilénglikol-lal jelentős mértékben javítani lehet a tarthatatlan helyzeten. A vegyi anyag í százalékos hozzáadása'”1! tizedére csökken a füstgáz szénmonoxid- tartalma. szédról, aki olyan helyed kislány, más mint a többiek, nem vihog állandóan... És olyan szépen tisztán tudja tartani a kis köténykéjét... Elmondott mindent, — amíg egy nap meghallotta a szobából kiszűrődő kacagást, és anyuék éppen azon nevettek, amit ő elmondott. Amit csak anyunak mondott el! Szégyellte magát, s magasra csapott benne a harag lángja. Mert anyu elárulta őt. És attól kezdve csakugyan nem beszélgetett már olyan őszintén anyuval. Megszűntek a kedves együttlétek, nem Maradékb Az ügyes asszony nem adja kétszer ugyanazt az ételt az asztalra Miként készíthetünk a maradékokból új ételt? Pörkölt-maradékból gombóc A húst átdaráljuk, s apró szalonnakockákat keverünk hozzá. Elnyújtott krumplis tésztából kockákat vágunk, s az előbbi keverékből teszünk a közepére. Gombóccá formáljuk. Amikor kifőztük, tejfellel elkevert hússzafttal tálaljuk. Tavaszi ételként apró kockára vágott főtt karalábéval is elkeverhetjük a pörköltet. FiISZlTÉS mintái, a cserepesek erdélyi köcsögei, alföldi bamafehér vázái, egyformán elhelyezhe- ; tők minden lakásban. íme néhány a népművészeti alkotásokból. és akkor képzeld, a kis bun cut, mert olyan huncut már, mint az apja volt legény, korában, azt mondja nekem, hogy..., adtam neki egy puszit. .. A két mama hangosan derül, hát igen, nőnek a gyerekek, ni csak már udvarol a kis gazfickó, s a kis „gazfickó” a legszívesebben eltűnne a föld színéről. Durcásan rántja meg a vállát, s az ajtót hangosan becsapva távozik. — Én nem is tudom, mi van néha ezzel a gyerekkel, látod, most is mit csinál. Milyen neveletlen! S ha adok neki egy pofont, annál rosszabb, napokig még az ebédhez is csak parancs óval lehet leültetni. Ha meg kérlelem, hogy mondd, fiacskám, hát mi lelt, anyádnak igazán őszintén megmondhatod mi a bajod, akkor olyan szemekkel néz rám, hogv elrémülök. Én nem is tudom, honnan van ennyi vadsag ebben a gyerekben. Pedig nem volt mindig ilyen! Valóban, a kisfiú nem volt mindig ilven. Kisebb korában törleszkedve simult az anyjához, odaszaladt hozzá minden játékával, s neki mondta el a játszótér minden titkát. Még később is ilyen volt Pirulva, dadogva beszélt a padszomLAKÁSD A modern lakásokban is egyre kedveltebbé válnak a nép- művészeti alkotások. A szőttesek, a hímzések, fafaragások egyaránt keresettek és ízlésesen díszítik a szobát. A hímző asszonyok világhírű matyó Döntő támadási a tbc ellen
